Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-15 / 292. szám
Falujáró 1997. december 15., hétfő Hetvenöt diák iskolája Sok pedagógus álma, hogy olyan intézményben taníthasson, mint a gacsályi általános iskola: a nyolc osztályba hetvenöt tanuló jár. A legalacsonyabb létszámú csoportban hét, a legmagasabban tizenöt diákot oktatnak. Fegyelmezési gondok szinte nincsenek az intézményben. A kis létszám miatt bőven nyílik alkalom a tehetséges gyerekek fejlesztésére és a nehezebben tanulók korrepetálására. Váss Zoltán igazgató szerint sajnos hátránya is van a kis falusi iskolának. Az évfolyamok között óriási különbségek vannak, például a tavalyi nyolcadik osztály hét tanulójából hat szakközépiskolában vagy gimnáziumban tanult tovább, addig a mostani végzősök közül jó, ha egy-két tanulót felvesznek érettségit adó intézménybe. Emellett anyagi gondokkal is küzd a település iskolája. Fejkvótát hetvenöt gyerek után kapnak, s az iskola több gyereket is elbírna. A pedagógusok hét gyerek helyett tizenötöt is taníthatnának, s gazdaságosabb lehetne Ga- csály oktatómunkája is. A polgármester többször próbálta már rávenni a zajtaiakat, a császlóiakat és a kisnaményi- akat, hogy ne Rozsályba és Jánkmajtisra vigyék tanulni a gyerekeket, hanem Gacsályba. A kérés válasz nélkül maradi, pedig csak a fejkvóta szerinti alapösszeget kérnék a szomszédos önkormányzatoktól, noha egy-egy gyerek iskoláztatása ettől jóval többe kerül. Miért érné meg még így is Gacsálynak? Mert a hetvenöt gyerek tanítása óriási veszteségeket emészt fel, s minél több gyerek van az iskolában, annál kisebb a veszteség. Jelenleg tizenegy pedagógus tanít, a fő tantárgyakat szakos nevelő tartja, a rajz, ének és technika tantárgyakat egymás között osztják meg a nevelők. Szakköröket is tartanak, ezek közül a számítástechnika és a tömegsport a legkedveltebb. A testnevelésórákat a művelődési ház épületében tartják, melyet nemrégiben újítottak fel, s alakítottak tornateremmé. A számítástechnika tanításához három számítógépet vásároltak, de az igazgató úr szerint van reményük arra, hogy pályázaton további gépvásárlásra szerezzenek támogatást. Ajándékot oszt a hivatal A környékbeli falvakhoz hasonlóan Gacsály is öregedő település. A hatvanas években a község lélekszáma meghaladta az ezret. A munkalehetőség az embereket az ország távoli városaiba vonzotta, így az akkori fiatalok többsége elköltözött. Ma nyolcszázhetvenöten élnek Gacsályban, ebből száz- húszan az elmebetegek szociális otthonában. Gacsály huszonhárom éven át társközségi kapcsolatban volt Rozsállyal, s ezekre az időkre nem szívesen emlékeznek az itt élők. Elsők között kezdeményezték a leválási 1989-ben. Petra András 1990- től polgármester, s az eltelt nyolc év alatt ugyancsak sokat tett a település fejlődéséért. Önálló házi orvos van a faluban, bentlakásos idősotthont hoztak létre, melyben tíz egyedülálló idős embernek adnak helyet. Szeretnék bővíteni az épületet, hogy házaspárok is beköltözhessenek. A gáz- és a telefonhálózatot 1993-ban vezették be Gacsályba. A közelmúltban két mezőgazdasági feltáróutat építettek, ez összesen harminchét millió forintos beruházás volt. Az ehhez szükséges pénzt pályázati úton szerezték. A településen belül már nincs földút, de szeretnék folytatni a mezőgazdasági feltáróutak építését, hogy könnyebben meg tudják közelíteni földjeiket az itt élők. Nemrégiben újították fel a község kúriáját, s ide költözött a polgármesteri hivatal. Megvásárolták az épülethez tartozó két szolgálati lakást, az egyikbe az állatorvost költöztettek be, míg a másikban működik az idősek otthona. A munkanélküliség Gacsályban is gondot jelent, jelenleg hatvannyolc állástalan él a kicsiny faluban. Az önkormányzat a hozzá tartozó intézményekkel együtt ötven embert foglalkoztat. Ez nem jelenti azt, hogy nem dolgoznak az itt élők, a földeken gabona- és takarmányfélét, kukoricát, almát és uborkát termelnek. Gacsály nonnatív költségvetése hetvenmillió forint, ebből nem könnyű gazdálkodni, így gyakorta .kiérdemlik” az önhibáján kívül hátrányos helyzetű település címet. Támogatásként tíz és fél millió forintot kaptak a forráshiány mérséklésére. Pillanatnyilag a legnagyobb gondot a tizenharmadik havi bér kifizetése okozza, de a polgármester ígéretet tett arra, bármi lesz, megkapják jogos bérüket a közalkalmazottak. A karácsonyi meglepetés sem fog elmaradni. Gacsályban minden évben kapnak csomagot vagy pénzt a polgárok. Petra András szerint mindenkinek joga van az ünnephez, az önkormányzat pedig úgy segít, ahogy tud. Gacsály felbecsülhetetlen értéke A régi Szatmár megye közepe táján helyezkedik el Gacsály, az ország legkeletibb csücskében. A község határa egyetlen pontban a román határral is értintkezik. A település a szatmár-beregi tájvédelmi körzet területén fekszik. A falu határa bővelkedik természeti szépségekben, s felvonultatja mindazokat az értékeket, amelyek a tájra jellemzők: erdőfoltokat, vízállásokat, berkeket, kaszálókat, facsoportokat, legelőket, szántókat, almásokat. Értékes műemlékeivel a község a térség turisztikai központja lehetne. Temploma a XIV. században épült, mennyezete festett fakazettás. Az Országos Műemléki Felügyelőség már a századfordulón nyilvántartásba vette, és elsőrendű műemléknek nyilvánította. Az épület építtetőjé- re, kivitelezőjére vonatkozóan bizonyított okmányokat eddig nem találtak. A közfelfogás szerint a „méltóságos Kun famíliából egy reformata lány tsináltatta” - lehetséges, hogy a XVI. századi rozsályi Kun család birtokolta Gacsályt, és református felesége tataroztat- hatta a templomot. Feltételezhető, hogy 1264- ben a Gacsályban lakó II. Pel- bart kegyúr, aki a sármonostori birtok résztulajdonosa volt, itt is építetten temlomot, erről sincs azonban írásos bizonyíték. Az 1332-37-es tizedjegy- zékben szerepel az ugocsai fő- esperességhez tartozó templom. Építési idejét stíluskritiElmondása alapján öt évvel ezelőtt látott egy különös égi jelenséget, ami - véleménye szerint - első találkozása lehetett a földönkívüliekkel. Éjszaka a fürdőszobaablakból látott egy becsapódó sárgás-piros fényt. Az üvegen át nézve a fény távolodott, s kai alapon a XV. század első felére teszik. Szabadon álló, egyhajós, kelelelt téglából építették. A reformáció idején az egész község a megújított egyház hívévé vált. A tatárbetörés 1717-ben érintette a falu lakóit is, csak néhány ház maradt épen. Negyven éven át állt romosán a templom, s 1734-59. között építették újjá. Az 1864- es évben a tornyot zöld színű mázas cserép díszíti, de a XIX. század utolsó évtizedében villámcsapás érte a templomot, és elkészült a ma is látható bádogborítású toronysisak. Nagyobb restaurálás volt még 1912-ben, majd 1960-ban. Mindkét esetben a teljes tetőzetet, gerendákat és a szarufákat is kicserélték. A falak nedvesedése gyakori javítást igényelt. A festett famennyezetet 1758-62 között rakták fel. Eredetileg 172 téglalapból állt, 1911 -ben csak hetvenkettő, 1960-ban csak negyvenhat táblát tettek vissza. A szószék el- bontásakor a mesterek egy al- templomi kriptára bukkantak, ez a Bárczy családé volt, egy másik kriptát is találtak a torony mellett, a délnyugati oldalon. ekkor már úgy nézett ki, mintha egy szokványos repülőgép lenne, de Oszkár jól tudja, azo- nosítatlan repülő tárgyat pillanthatott meg. Szeretne földönkívüliekkel találkozni, ennek érdekében jelet rajzolt a tyúkólra, melyet egyik ufológus ismerőse mutaA templom most is felújításra szorulna. A falak a nedvességtől vizesednek, ezáltal még több romlást eredményez rajta az idő vasfoga. Több millió forint kellene a teljes restauráláshoz, erre az önkormányzatnak nincs pénze, noha a templom jelenthetné a községnek az egyetlen bevételi forrást, hiszen a templom felbecsülhetetlen értékű. A Madarassy család a XVIII. században települt le Gacsályban. A szomszédos Rozsály községben honos Maróthy család egyik lánya, Erzsébet férjhez ment Gömör megyébe, Madarassy Lászlóhoz. Erzsébet gyermekágyban meghalt, s kisfiát, Sándort a nagyanyja nevelte Rozsályban. A nagymama, hogy szeretett unokáját szülőföldjén tartsa -, gacsályi földjeiből terjedelmes birtokot hagyott rá. A Madarassy család a református egyházközség életében is nagy szerepet töltött be, az 1710- es évektől az 1950-es évekig a családnak mindig valamelyik tagja volt az egyházközség főgondnoka. A Madarassyaknak külön padjuk volt a templomban. A református gyülekezet feljegyzéseiből sok minden kiderül a faluról: „1878. szeptember 14-én ment itt az a szörnyű sáska keresztül, melynek sokaságának egyik széle a toronynál, a másik a naményi határnál volt, délután három óra tájban mintegy óra hosszáig takarodott a Szamos felé, de hála Istennek, nekünk semmi kárt nem okozott. Olyan formák voltak, mint egy nagy szöcske. ” ,,1829. június 1-jén estvéli kilenc óra tájban szembetűnő földindulás volt, melyet több rendbeli apróbb földindulások követtek. 1829. november havának 16-én leesvén a hó, április 30-ig tartott.” tott meg. Barátai - akik között olyan is van, akit már elvittek s vissza is hoztak az ufóemberek - az űrhajón és a ruhákon látták ezt a szimbólumot. Oszkár szerint, ha látják a jelet, rájönnek, hogy Gacsályban barátokra találhatnak a földönkívüliek. Úgy véli, szenvedélyében nincs semmi különös, csupán természetes emberi kíváncsiság vezérli. Olvasmányaiból tudja, hogy 1999 augusztusában napfogyatkozás lesz, s ettől az időszaktól kezdve ufóinvázió lesz az országban. Egy század Szabó Lajos bácsi cáfol mindent, amit az orvosok és a természetgyógyászok mondanak a hosszú élet titkáról. Százegy éves lesz január derekán, de húsz évet nyugodtan letagadhatna a korából. Gyemiekkora óta dohányzik, mostanában is inkább mellőzné az ételt, mint a dohányt. Legalábbis ha lánya, Ecsedi Endréné engedné. Korábban az italt sem vetette meg, de húsz éve, mióta a lányával él, igencsak vigyáznak Lajos bácsira. Érelmeszesedése miatt csak sört ihat, azt is mértékkel. Kedvenc étele a töltött káposzta és a paprikás csirke. A főzelékfélét nem kedveli, de a gyümölcs- és a bablevest se szereti. A tévét csak akkor néz, ha csikót és meztelen nőket láthat a képernyőn. Nem tanult meg írni-ol- vasni, ezt már azóta nagyon bánja. Félt a tanítótól, látta, hogy társait is gyakran elnadrágolja, s úgy vélte, ez a sors vár rá is. Néhány napos iskolalátogatás után felvette ugyan a tarisznyáját, de csak az iskola mellé járt. Miután kiderült a turpisság, édesanyja magával vitte a határba. Lóra ültette, és attól kezdte dolgozott: irányította a szántást, a húzatást. Később uradalmi cseléd volt, aratott, kaszált és ganajt hordott. Még mindig azt mondja, a feleségétől szebb menyasszony nem volt az egész környéken. Nyolc gyenne- ket neveltek az ínséges időben. Sokszor nem volt mit enni, emlékezik vissza. Az is előfordult, hogy a feleségével visszaküldte az ebédel a határból: vidd haza a pu- lyáknak - mondta. Lajos bácsi sose volt katona. Nem találták alkalmasnak erre, azt mondták: szűk a mellkasa. Az orvosoknak bizonyára meg se fordult a fejében, hogy mindannyiu- kat túléli. Az epéje rendetlenkedik néha, de tüdeje és a szíve kifogástalan. Naphosszat üldögél az ágyán, de előfordul, hogy előveszi a kaszát, s levágja az árokparton a füvet. Időnként máiét (kukoricát) morzsol, és beszélget a családjával. A veje öltözteti, a lánya gondoskodik róla. Felesége tizenkilenc évvel ezelőtt meghalt. Lajos bácsinak huszonöt unokája, sok-sok dédunokája és a négy-öt ükunokája van. Már nem szeretne túl sokáig élni - mondta -, csak annyi időt, amennyit a jóisten neki szánt. Századik születésnapjára az önkormányzattól százezer forintot kapott Lajos bácsi. A 101. születésnapi ajándék egyelőre meglepetés. Az oldalt írta: Kozma Ibolya. A felvételeket Lázár Zsolt készítette Jelet rajzolt a tyúkólra A község ufológusa, Bede Oszkár félretett pénzét sci-fi-magazinok vásárlására költi. Rendszeresen utazik Debrecenbe, ahol hasonló érdeklődésű emberekkel találkozik. A környezetében élőket is szeretné felkészíteni a különleges típusú találkozásokra, ezért gyakorta fénymásolatokkal, olvasmányokkal lepi meg ismerőseit.
