Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

1997. december 12., péntek Pártkörkép Kisebbségek A Függet­len Kisgazda- párt a kisebb­ségek ország- gyűlési kép­viseletére vo­natkozó kor­mányjavaslatot kiérleletlen- nek és kidolgozatlannak tart­ja, ezért nem támogatta azt. Minderről Lányi Zsolt, az FKGP frakciójának szóvivője számolt be a képviselőcso­port csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. Elmondta: az FKGP 1989 óta szorgalmazza a - kisebbségek képviseletére leginkább alkalmas - kétka­marás parlament létrehozá­sát, de a hatalom képviselői eddig elutasították javasla­tukat. A Kisgazdapárt a ki­sebbségek parlamenti képvi­seletét nem ellenzi, de az Or­szággyűlés elé benyújtott törvényjavaslat számos ano­máliát tartalmaz. A 13 nem­zetiségi képviselő ugyanis, a jelenlegi házszabály szerint nem tudna külön frakciót alakítani, és az országgyűlé­si bizottságokban sem vehet­nének részt a törvényelő­készítő munkában. Ugyanak­kor, ha csatlakoznának vala­melyik párt frakciójához, akkor torzulna a választói akarat. Válság Az egész- s é g ü g y válságáért egyértel- niűcn a kor­mány és a parlament kormánypárti többsége a felelős, amely évről évre megszavazza a Pénzügymi­nisztérium teljesíthetetlen tb- költségvetési javaslatát - je­lentette ki csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Kis Gyula Jó­zsef országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum humán kabinetjének veze­tője. Kifejtette: a kormány a központi költségvetés koz­metikázása céljából folyama­tosan a társadalombiztosítás­ra, s a helyi önkormányza­tokra hárítja a hiány jelentős részét. Az egészségügy ese­tében ez azt jelenti, hogy 3,5 millió járulékfizető pén­zéből kellene fedezni a 10 milliós lakosság ellátását. A nem biztosítottak után senki nem fizet. A politikus szerint az 1998-as előirányzatok a szintentartáshoz sem elegen­dőek, s a korábban felhalmo- zott adósságok kezelése lehtetlenné válik. Amennyi­ben az MDF kormányzati szerephez jut, akkor a köz­ponti költségvetésből átutal­ják majd a társadalombizto­sítás számára a nem biztosí­tottak egészségügyi ellátásá­hoz szükséges összeget, ami a Pénzügyminisztérium sze­rint 20, a tb-önkormányzat szerint 70 milliárd forintra tehető. Bevezetik az egész­ségügyi normatíva rendsze­rét a tulajdonos önkormány­zatok számára, amelyek je­lenleg egy fillért sem kapnak intézményeik fenntartására, fejlesztésére. A képviselő hangsúlyozta: mindezt a többi ellenzéki párt is támo­gatja Az egészségügy álla­potánál semmivel sem ked­vezőbb a bentlakásos szoci­ális intézmények helyzete. Varga Zsolt szociálpolitikus arról számolt be, hogy a kór­házak krónikus osztályainak megszüntetése után ugrás­szerűen megnőtt a szociális otthoni elátásra szorulók száma. Új intézmények azon­ban, az ígéretek ellenére, nem nyíltak. A működő bentlaká­sos szociális, fogyatékoso­kat ellátó, elmeszociális in­tézmények számlafizetési, élelmezési gondokkal, szak- emberhiánnyal küszködnek. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa által a pszichiátriai otthonokban két éve lefolytatott vizsgálat óta semmiféle érdemi lépés­re nem került sor a helyzet rendezése érdekében. Sztori Horn Gyu­la lesz a ven­dége az MS AT Televízió Címlapsztori című műsorá­nak vasárnap 11 órakor. A miniszterelnök vezető újságírók és a közön­ség kérdéseire válaszol. A műsort Németh Péter veze­ti. A miniszterelnök szom­baton a Szatelit című szóra­koztató műsorban szerepel, amelyet a Magyar Televízió 1-es csatornáján 20 órától sugároznak. Selmeczi Tibor humorista műsorának poli­tikusokat vendégül látó, „Fotóalbum” című rovatába fiatal korára, politikai pálya­futásának korai szakaszára és neves külföldi politiku­sokkal történt találkozására emlékszik. Rendelet a hulladékról MTI A sajtó a közelmúltban többször foglalkozott azzal, hogy hazánkban az emberi testrészekre, maradványokra is a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályok érvé­nyesek. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium az ügy kegyeleti vo­natkozásai miatt javasolta a kormánynak a szabályozás módosítását. A jövő heti kabinetülésen foglalkoznak a témával - je­lentette be-Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter csütörtökön a tárcánál tartott sajtótájékoz­tatón. Az 1996-os kormány­rendelet módosítása az előírt feltételek teljesítése esetén lehetővé teszi majd a veszé­lyes hulladékokra vonatkozó ártalmatlanítás helyett embe­ri testrészek, maradványok hamvasztását, temetését. Ezt követően a speciális szabá­lyozásnak megfelelő külön kormányrendelet készül majd az egészségügyi hulladékok kezelésére. A veszélyes hulladékokra vonatkozó 1996-os kormány- rendelet minisztériumi értel­mezése szerint bizonyos ese­tekben korábban is lehetőség volt a hamvasztásra, de egy másik értelmezés miatt a kö­zelmúltban ennek lehetősége megszűnt. Hazai krónika Kedvezmények a kormány előtt Január elsejétől a 65 éven felüliek ingyen utazhatnak a MÁV, a GYSEV, illetve a Volán belföldi járatain - jelen­tette be a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékozta­tón Kiss Elemér szóvivő, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára. A BKV-val, illetve annak tulajdonosával, a Fővárosi Önkormányzattal továbbra is folynak a tárgya­lások ennek a lehetőségnek a biztosításáról. MTI _____ A Malév járatain várhatóan februártól utazhatnak térítés- mentesen a 65 éven felüliek. A légiforgalmi vállalat esetében üzletpolitikai döntésről van szó, amelyet a cég akciós rend­szerben valósít meg. A kedvez­mény február, március, április, október és november hónapok­ban vehető igénybe azokon az európai járatokon, amelyek fe­lett kizárólagosan a Malév ren­delkezik. A repülőtéri illetek és az étkezés költsége az utazó­kat terheli, ez az összeg a jegy­ár mintegy 20 százalékát teszi ki. A vasúton ugyanaz a ked­vezmény jár majd, mint amit a 70 éven felüliek eddig is élvez­hettek, vagyis 2. osztályon, helyjegy nélkül utazhatnak a jogosultak. A szóvivő szerint a kedvezmények nem jelentenek többletkiadást a költségvetés számára. A jelenlegi szabályozás sze­rint a 70 év felettiek ingyenes utazását az állam a jegybevé­tel bizonyos hányadával kom­penzálja a vállalatoknak: a MÁV-nál ez 8, a Volánnál 3,5, a BKV-nál pedig 5 százalék. Annak érdekében, hogy az érin­tettek a korhatár leszállítása után is megkaphassák azt az összeget, amit a költségvetés­ben 1998-ra biztosítottak szá­mukra, szükségessé válik a fo­gyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítása. A pénz­ügyminiszternek január 20-áig kell elkészítenie az ezzel kap­csolatos előterjesztést. A vesz­teséget így maguknak a válla­latoknak kell majd kigazdál­kodniuk, a cégek vezetői vi­szont - Kiss Elemér szavai sze­rint - elviselhetőnek tartják a bevételkiesés mértékét. Arra a kérdésre, hogy a vállalatok nem jegyáremeléssel fogják-c ellensúlyozni a hiányt, a szó­vivő azt válaszolta: nem olyan szociálpolitikai intézkedésről van szó, amelyet az állampol­gárokkal akarnak megfizettet­ni. Cáfolta azt is, hogy a jutta­tás választási célokat szolgál. Miután a Fővárosi Önkormány­zat vezetői - Kiss Elemér meg­fogalmazása szerint — konst­ruktívan állnak a kérdéshez, nem kizárt, hogy végül a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat járművein is lehetővé válik ja­nuár elsejétől a térítésmentes utazás. Ez egyébként mintegy 900 millió forintos bevételki­esést jelentene a BKV számára. A kabinet döntött az 1997. évi központi költségvetés álta­lános tartalékából még felhasz­nálható pénz jelentős részének sorsáról. Ennek értelmében a Magyar Távirati Iroda 400 mil­lió forintot kap a részvénytár­sasággá történő átalakításával kapcsolatos költségei és tarto­zásai fedezésére. A volt politi­kai üldözöttek szociális és egészségügyi ellátásának javí­tására 50 millió forint, az erdőtelepítési program többlet- költségeire 30 millió forint lesz felhasználható. (A tartalék- keretből eddig 12,2 milliárd forintot használtak fel, a most hozott döntésekkel együtt a várható összes felhasználás 13.56 milliárd forint lesz.) A jövőben 2000 forintos térítési díjat kell fizetni a beutalóhoz kötött, de anélkül igénybe vett egészségügyi szakellátások után. Ha a betegnek volt beuta­lója, de a szolgáltatást más he­lyen vette igénybe, mint aho­va a beutaló szólt, akkor 1500 forintot kell fizetnie. A most elfogadott rendelet szerint kór­házban, az aktív, a krónikus és az ápolási osztályra való - be­utaló nélküli - felvételért egy­ségesen 4000 forintot kell fi­zetni. Az aktív osztályon min­den további ott eltöltött nap 1000 forintba, a 31. naptól kezdve napi 500 forintba ke­rül. A krónikus osztályon a na­ponta fizetendő összeg 600 - a 31. nap után 400 - forint, az ápolásin pedig napi 1000 fo­rint lesz. Kiss Elemér beszámolt arról is, hogy a kormány érde­mei elismerése mellett decem­ber 10-ei hatállyal felmentette az ÁPV Rt. elnöki tisztségéből Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék frissen megvá­lasztott elnökét. A kabinet tárgyalt az integrá­ción kívüli három szénbánya ügyéről is. A kormány vállalta, hogy teljesíti a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetével való 1994-es megállapodásban foglal­takat, és mintegy 1,65 milliárd fo­rintot biztosít az ÁPV Rt. tarta­lékalapjából arra, hogy teljesül­hessen az egyezményben rögzí­tett szénmennyiség átvétele. Cégünk most már nem elégszik meg az adósság kamatos visszafizetésével, Szabó úr. Felszámítunk némi sikerdíjat is... Az önzetlenség jutalma Budapesten ünnepélyes keretek között jutalmazták meg azokat, akik az elmúlt esztendőben önzetlen munkájuk­kal és anyagi erejükkel siettek mások segítségére. Az 1995-ös esztendőben hagyományteremtő céllal határoz­ta el a Nonprofit Információs és Oktató Központ, vala­mint a Soros Alapítvány, hogy évente megjutalmazzák azokat a gazdasági szervezeteket, magánszemélyeket, akik az adakozásban élen jártak, illetve azokat a szerve­zeteket, amelyek példa értékű munkát végeztek. Bürget Lajos információja A Kecskés Tibor grafikus ál­tal tervezett plakettet az elmúlt évben heten kapták meg, köztük pap, pék, bank, nyugdíjas, csu­pa olyan személy és szervezet, akikre nyílt ajánlások tettek ja­vaslatot. Ebben az esztendőben az adakozásban élenjáró magán- személy Koczka Ferenc, a sze­gedi Nemzeti Színház kanncstc- rc, aki rendszeresen szervez kari­tatív rendezvényeket, jótékony célú gálaesteket. Az idén egy édesanyját elveszített nyolc­gyermekes család segítségére si­etett, lehetővé téve a gyerme­keknek az iskolakezdést és tá­mogatva a továbbtanulást. Az év nonprofit szervezete az Európa Jövője Egyesület, amely Kecskeméten működik immár hét eszteneje. Az egyesület az európai szel­lemiségre tanítja a gyermeke­ket, a több száz felnőtt önkén­tes gyermektalálkozókon, jóté­konysági akciók keretében, műemlékvédelmi rendezvénye­ken dolgozik együtt a más orszá­gok életét és szokását tanuló fi­atalokkal. Az év adakozásban élenjáró gazdasági szervezete a Shell Hungary Rt. lett, amely 1992 óta Magyarországon még szo­katlanul következetes adomá­nyozási politikát folytat. Támo­gatja az Életpálya Alapítványt, mely a pályakezdőket segíti, de részt vesz a helyi közösségek értékteremtő munkájában is. Az oktatás, a szociálpolitika és a környezetvédelem területén is tudatos adományozási stra­tégiája van. Jóleső érzés, hogy az önzet­lenek, a segítők támogatására egyre többen fordítanak gon­dot, ami azt is jelenti, hogy a Nonprofit Információs és Okta­tó Központot, mely e kezdemé­nyezés fő patrónusa, olyan szer­vezetek és cégek támogatják, mint az USIS (amerkai tájékoz­tatási ügynökség), a Soros Ala­pítvány, a Saskawa Peace Foun­dation, a Bankers Trust Co., a Johns Hopkins University, a Mott Foundation, a Hotel Mar- riot. A díjátadáskor hangsúlyoz­ták: továbbra is alapelve ma­rad, hogy a közvélemény által ajánlottak közül válassza ki azokat, akiket az évente sorra kerülő értékelés után az elisme­résre jelölnek. Tiltakozó falvak MTI Tiltakoznak a Székesfe­hérvár környéki települé­sek a Rádió utca 11-ből el- hurcolkodott családok falu­jukba költözése ellen. A leghevesebben eddig a pát- kaiak reagáltak, akik falu­gyűlésen emeltek szót két roma család tervezett oda- települése ellen. Mint mond­ták, a székesfehérvári ön- kormányzat azzal, hogy 30 millió forintot juttatott az érintett családok lakásvá­sárlására, gyakorlatilag más településekre hárította a gond megoldását. Az eljá­rás ellen aláírásgyűjtéssel kívánnak tiltakozni. Dóczi Judit, a falu jegyzője az MTI érdeklődésére hangsú­lyozta: a település lakói til­takozó akciójuk során be­tartották és a jövőben is be­tartják a törvényesség előí­rásait. Cáfolta azokat a saj­tóban megjelent híreket, amelyek szerint Pátkán az indulatok odáig fajullak, hogy az egyik eladott ház ablakán Molotov-koktclt dobtak be. Mint mondta, mindössze annyi történt, hogy indulatos emberek kővel bedobták az egyik értékesített ház ablakát. Bár a faluban nem fogad­ják tárt karokkal a hívatlan jövevényeket, agresszív cselekedetekre senki nem ragadtatja magát velük szemben. Az ellenérzést — mondta - az is táplálja, hogy az 1600 lelkes Pátkán már él százharminc roma. Ok „ke­zelhetők” ugyan, - fogal­mazott a jegyző asszony - de a falu 5-6 millió forintos szociális alapjának mint­egy ötödét kénytelen a szo­ciális támogatásukra, első­sorban a gyermekeik isko­lai, étkeztetési és kollégiu­mi költségeinek finanszíro­zására fordítani. Mivel a helységben rajtuk kívül még harminc-negyven csa­lád szorul rendszeresen szociális támogatásra, a beköltöző roma családok újabb, igen nehezen kigaz­dálkodható terhet jelente­nének az önkormányzat­nak. A hírek szerint a pál- kaiakhoz hasonlóan véle­kedik a kérdésről több. Szé­kesfehérvár környéki ön- kormányzat is, s hamarosan közös sajtótájékoztatón kí­vánják a nyilvánosság ele tárni véleményüket. Arról, hogy az elhíresült Rádió utca 11-ből kiköltözött, s jelenleg egy, a helyi Vörös- kereszt számára fenntartott épületben elhelyezett csa­ládok közül hánynak sike­rült otthont találnia, nincs pontos adat. Krasznai Jó­zsef, az ügy koordinálásá­val megbízott helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke ugyanis a távirati iroda munkatársával azt közölte, hogy „hírzárlatot rendelt el” az ügyben, vé­leménye szerint ugyanis a sajtóban felelőtlenül meg­jelentetett híradások na­gyon sokat ártottak, meg­nehezítették az érintettek lakásvásárlását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents