Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-09 / 287. szám

„Koksz!” átutazóban Barczi Róbert (Új Kelet) A nyíregyházi szurkolók egykori kedvence, Kovács Imre is részt vett a hétvégi teremtornán. A döntó' szüne­tében váltottunk néhány szót a Matáv Sopron kitűnő középpályásával.- Mióta Sopronba került, keveset hallottunk önró'l. Hogy sikerült a beilleszke­dés?- Az elején voltak nehéz­ségeim, mivel elég nagy volt a széthúzás a régi és az új játékosok között. Utána azonban beverekedtem ma­gam a csapatba, és így a tár­sak is könnyebben elfogad­tak. Természetesen a beil­leszkedéssel párhuzamosan a játék is egyre jobban ment, és az elmúlt szezon­ban már a csapat egyik kulcsembere voltam. Egye­dül a gól hiányzott ősszel, elsősorban gólpasszaim voltak.- Milyen poszton veszik számításba a hűség váro­sában?- Sokáig jobb oldali ék­fogóként szerepeltem, de amióta Készéi Ferenc vette át a csapatot, védekező kö­zéppályást, amolyan „szű­rőt” játszok. Igazából ez a poszt fekszik nekem, Nyír­egyházán is ezt a szerepkört töltöttem be.- Állítólag a Matáv SC- nél mesések a körülmények. Mi igaz ebből?- Az anyagi háttér maxi­málisan biztosított, de a vezetők ennek megfelelően követelnek. A felkerülés a cél, és lehetőleg nem osztá- lyozóval, hanem egyenes ágon. Épp ezért már a pályát és az öltözőket is elkezdték felújítani. Nekem egy lakást bérel az egyesület, és összes­ségében azt mondhatom, egyáltalán nem bántam meg, hogy oda igazoltam.- Meddig szól a szerződés ?- Jövő év júniusig, de a vezetők már most meg akar­ták hosszabbítani. Én azon­ban nem írtam alá az elém tett szerződést, szeretném ugyan­is megvárni a nyarat. Ha fel­kerülünk, akkor jobb feltéte­lekkel tudnék hosszabbítani, ha nem jutunk fel, akkor pe­dig nyártól Ausztriában sze­retnék focizni.- Láthatják még a szurko­lók nyíregyházi játékosként?- Szívesen játszanék még Nyíregyházán, de természe­tesen ez nem csak rajtam múlik. Mindenesetre figye­lemmel kísérem volt csapa­tom eredményeit, hiszen hét vagy nyolc évet itt játszot­tam. Örülök, hogy ilyen jól szerepelnek, és kívánom, hogy jussanak fel az NB I- be, de csak utánunk. Márton Csepelen? Barczi R. (Új Kelet) Nyáron az utolsó pilla­natban igazolt Nyírbátorba Márton István, de az idény végére a csapat kulcsem­berévé vált. A hírek szerint azonban nem sokáig ma­rad Nyírbátorban a húsz­évesjátékos.- Hogy került Békéscsa­báról Nyírbátorba?- Békéscsabán alapoz­tam a nyáron, és Pásztor mester számított is rám. Sajnos azonban anyagi problémák merültek fel a klub és a menedzserem között, ezért egy héttel a bajnokság kezdete előtt tá­voztam a Viharsarokból. Az idő szorítása miatt ne­héz volt már csapatot ta­lálni, és ekkor jött a bátor i lehetőség.- Milyennek ítéli meg a Nyírbátorban töltött fél évet?- Volt néhány jó mérkő­zésem, de úgy érzem, ettől többet tudok. Gondot oko­zott az elején, hogy szá­momra új poszton vettek számításba. Többnyire kö­zéphátvédként vagy beál- lósként szerepeltem eddigi csapataimban, itt viszont bal oldali középpályást ját­szottam.- Hol folytatja a pályafu­tását?- Lejárt a szerződésem Bátorban, bár a vezetők marasztalnak. Több csapat­tal is tárgyalásban állok, közülük a csepeliek érdek­lődtek legkomolyabban. Egyelőre annyi biztos, hogy januárban Csepelen kezdem a felkészülést. Nagyhalász: Gyöngyösire várva K. T.(Uj Kelet) Az ősszel legtöbbször Majchrovics Zoltán nevét áldták Nagyhalászban. Nos, a megyei első osztá­lyú egylet gólfelelőse a minap szólt: bekukkant a Nyíregyházi FC edzéseire. A vezetők bólintottak, a csatár pedig átmenetileg piros-kékbe öltözött. Hogy milyen időtartamú lesz az NYFC-kapcsolat- az, ahogy mondani szokás, a jövő zenéje... A bajnokság alatt sűrűn emlegették a halászi elöl­járók: lyukas a védelem, amelyre bizony ráférne az „izmosítás”. Eképpen fel­merült Gyöngyösi András esetleges visszatérése a Madalina-gárdához. Meg­lehet: a jelenleg a Tatabá­nya kötelekébé tartozó hátvéd januárban próbajá­tékra érkezik egykori alaku­latához. A rutinosnak mond­ható futballista Nagyha­lászból startolva Rakamaz, Vác és Eger érintésével ju­tott el az NB II Nyugati cso­portjában iparkodó Tata­bányához - most pedig a jelek szerint hazahúzza a szíve... Amiként valószínű, hogy a Baktalórántháza kapusa, Vitkai Elemér is a feljutás­ra pályázó társulathoz sze­gődik... Labdarúgás Nyirlugos, az eminens újonc Szezon végi mérleg, Közinveszt megyei I. osztály 1997. december 9., kedd 11 4. Nyirlugos 15 8 5 2 32-13 29 Az újonc Nyirlugos abszolút nem lógott ki a sorból. Mi az hogy? A nyári osztályozón oda-vissza lesöpörte a gyepről az akkortájt agonizáló Nyíregyházi Kertvárost, majd amúgy lendületből végigverte a teljes élmezőnyt. Emellett „kupán vágott” jó néhány együttest, csak az ősszel brillírozó Diósgyőr állta útját a lugosi hengernek. Az Opre-legénység tehát megtette, amit lehetett - talán még annál is többet. Arrafelé csupán azon sajnálkozhat­nak: idén lezárultak a szép napok. Koncz Tibor (Új Kelet) Hogy mit tartogat a folyta­tás? Ma még rejtély. Külön­ben is: egyelőre a közelmúlt eseményzuhatagát kell „ki­heverni”.- Egy újonctól csodás tel­jesítmény a negyedik hely. Nemde?- Sokat jelentett, hogy a feljutást követően nem hul­lott szét a társaság, másrészt nem csupán lelkes volt a csa­pat, hanem próbált futballoz­ni is — érkezett a válasz Opre Mihály edzőtől. - A jó ké­pességű játékosok, az edzés­látogatottság, az elvégzett munka együttesen eredmé­nyezte ezt a helyezést. Úgy is fogalmazhatnék: a heti három edzés „benne volt” a lábak­ban, miáltal a bajnoki hajrát is bírtuk szuflával. Meg kell említenem, Hovánszki György polgármester s a képviselő- testület támogatása nélkül nem juthattunk volna idáig. Ez nem az a szokásos szöveg, tényleg így van.-A kupára direkt „rámen­tek”?- Az elejétől komolyan vettük a kupameccseket, ahogy nyertük a mérkőzése­ket, úgy nőtt a várakozás. Az az igazság, később számunk­ra nem túl szerencsésen ala­kult a sorsolás. Hármas cso­portba kerültünk, ami alapo­san csökkentette továbbjutá­si esélyünket. Meg aztán az osztályozó miatt elcsúszott a felkészülésünk: július 11-én kezdtük az alapozást, harmin- cadikán pedig már a Diósgyőri fogadtuk. Közben mindössze tíz edzést tudtam tartani, ez minden volt, csak normális felkészülés nem.- Pedig nem divat odafi­gyelni az MK-ra...- Nálunk a szurkolók, no és a vezetők is igénylik, hogy a csapat mindig mindenben „törje” magát. Természete­sen én is azt szeretném, ha valamennyi mérkőzést meg­nyernénk, s hogy ne kapjunk gólt. Hál’ istennek, a játéko­sok 99 százaléka is így gon­dolkodik. Ebből adódott, hogy a Magyar Kupára is rá­hajtottunk.- Nem kivételeztek: mind­három „nagycsapatot” vere­séggel küldték haza Nyír- lugosról. Ezt hogyan csinál­ták?- Azonnal az első forduló összehozott minket a Nagy­halásszal. Bár egy találkozó­ból nehéz leszűrni, hogy va­lójában mire képes az ellen­fél, a mai napig tartom: nincs szándékomban senkit meg­sérteni, de szerintem a Nagy­halász a bajnokság legjobb csapata! A legőszintébben mondom: a második félidő elején akár 5-0-ra is vezethet­tek volna Nyírlugoson. A hi­bát ott követték el, hogy 0- 1-nél azt hitték, „megvan” a meccs. Mi azonban talpra áll­tunk, ezért is nagyon értékes a győzelem.- Az Ibrányt szűkén, a Kislétát fölényesen verték...- Az Ibrány elleni rangadó szinte tökéletes mása volt a Nagyhalász elleni összecsa­pásnak. Ekkor is a vendégek szereztek vezetést, korán beleélték magukat a győze­lembe, mi pedig a hajrában megint fordítottunk, ami a csapat jó erőnlétét is jelzi. Kisléta? Azon a mérkőzésen csúcsformát „fogtunk ki”, ám olyan erős a Kisléta, hogy - ugyan 3-0 volt a „ide” - a szünetben még egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy nyerünk. Sok ilyen szín­vonalas derbi kellene, akkor özönlenének az emberek a pályákra.- A tizenharmadik fordu­ló előtt a gárda katasztro­fális idegenbeli szereplése miatt panaszkodott. Errefel elutaztak Tuzsérra s rögvest nyertek. Mi lett volna, ha hamarabb kezd el siránkoz­ni?- Akkor még előrébb is végezhettünk volna. S bár valóban panaszkodtam, tu­lajdonképpen csak a Nyír­meggyes elleni meccs lóg ki a sorból. Ott tényleg gyengén „muzsikáltunk”... Ugyanak­kor azt is el kell mondjam: ebben a mezőnyben sehol nem lehet biztosra menni. Csak a magunk példájából merítve: a táblázat alján lévő Záhonyt hazai pályán sem tudtuk legyőzni, míg ugyan­csak otthon a Nyírcsaholy el­len 2-0-ás vezetés után ikszel­tünk. Minden pontnak értéke van, így meg kell becsülni az apró sikereket is. És milyen a foci? Vencsellőn jól játszot­tunk, mégis kikaptunk.- Milyen sorrendet állított föl a játékosok között?- Külön, valamennyi mér­kőzés után osztályoztam a fi­úkat. A legjobb átlagot Sinka Csaba produkálta, mögötte Kontra és Czuna fért fel a „dobogóra”. Összességében, aki pályára lépett, az valamit hozzátett a játékhoz: ki töb­bet, ki kevesebbet. Érdemes szólni arról, hogy Balogh ka­pus, Küzmős és Matkó mind a tizenöt találkozón szerepelt.- Nem fél, hogy eme remek­lés után szétszedik a keretet?- Ilyen jelzést még nem kaptam. Tény azonban: ama­tőrként ugyebár minden játé­kos ott futballozik, ahol akar. Mit tehetünk? Ha elhúz a szí­vük, megfelelő ellenszolgál­tatás fejében el kell hogy en­gedjük őket. Nálunk az is fontos, hogy mindez harag nélkül történjen.- A kérdés csak az: képes lesz hasonlóan pontgazdag tavaszra a Lugos?- Az attól függ, hogyan „jö­vünk ki” a három idegenbeli rangadóból. Ha négy, maxi­mum öt pontot tudnánk szerez­ni ezeken a meccseken, feltéte­lezve persze, hogy a csapat együtt marad, elképzelhető egy ugyanilyen sikeres félév. Nyitva áll a kisvárdai sportcsarnok az érdeklődők előtt. Csütörtökön tizenhét óráig lehet nevezni, jelent­kezni Lakatos Lászlónál a 20/219-698-as telefonszá­mon, egy órával később pedig a sorsolásra is sor ke­rül. NB-s bajnokságban szereplő játékosok nem vehet­nek részt a Fenyőfa-kupán! Az érdeklődők számától teszik függővé azt, hogy csak szombaton rendezik-e a tornát, avagy egész hétvégén pattog-e a labda a várdai szentélyben. Feloszlik a Tiszafüred!? B. R.~(Új Kelet) _____ Az ICN Alkaloida-kupa legjobb kapusának Krizsa- novszki András bizonyult. Az eredményhirdetés után érthetően boldog volt az NB Il-es Tiszafüred háló­őre. - Nagyon örülök a díj­nak, hiszen nagyon sok jó kapus volt a tornán. Sze­rencsére jól szerepeltünk ezen a rendezvényen, de sajnos a döntőre elfárad­tunk, és egy kitűnő csapat­tal szemben maradtunk alul. — A nagypályás egyesü­leténél is ilyen jó a han­gulat?- Sajnos Tiszafüreden gondok vannak, úgy néz ki, feloszlik a csapat. Boda Misi kivételével mindenki­vel szerződést bontottak, és azt mondták, keressen min­denki magának csapatot. Négyen már el is jöttünk, én a csapattársam, Barna Norbi segítségével Sátor­aljaújhelyre igazolok. Egyelőre fél évre kötelez­tem el magam a borsodiak­hoz, ahol nagyon komoly terveket szövögetnek. Je­lenleg a megyei I. osztály­ban szerepelnek, de szeret­nének felkerülni. Amennyi­ben ez sikerül, hosszabb tá­von is ott maradok. Felhajtás Iránban MTI_____ ___ A múlt csütörtöki sorso­láson kiderült, hogy több, megkülönböztetett figye­lemmel kísért mérkőzést rendeznek a jövő évi fran­ciaországi labdarúgó-vi­lágbajnokság csoportkiiz- delmei során. Ilyen példá­ul az F-csoportban az Egyesült Államok-Irán találkozó, hiszen köztu­dott, hogy a két ország közötti politikai viszony feszült.- Számunkra ugyan­olyan ez a mérkőzés, mint a többi. A politika és a sport két különböző dolog - jelentette ki Dariush Mostafavi, az Iráni Labda­rúgó Szövetség elnöke, aki az összecsapás esélyeiről is nyilatkozott:- Hiszem, hogy le tud­juk győzni az Egyesült Ál­lamokat. Nem egyértelmű, hogy riválisunk jobb já­tékerőt képvisel nálunk. A hírek szerint számos iráni szurkoló kívánja a helyszínen megtekinteni kedvencei vb-összecsapá- sait, így a június 21-én ese­dékes Egyesült Államok elleni találkozón minden bizonnyal sok ázsiai druk­ker lesz a lyoni stadion le­látóján. Egy Svédországban élő iráni újságíró erről így vé­lekedett:- Úgy gondolom, hogy sok iráni szurkoló látogat ki erre a mérkőzésre. Ezt a sajtó bizonyára a politikai ellentétekkel magyarázza, de szerintem sokan egy­szerűen csak azért erre a mérkőzésre utaznak el, mert az amerikaiakkal szemben jó esélyünk van a győzelemre.

Next

/
Thumbnails
Contents