Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

Elítélték az éjjeliőr gyilkosát (Folytatás az l.-s oldalról) A bíróság az alábbi tény­állás alapján hozta meg íté­letét. Az elsőrendű vádlott, B. József szeretett nagylá­bon élni, s ezért korábban mintegy 45 rendbeli betöré­ses lopást követett el. Né­hányban a másodrendű vád­lott B. Ede is társa volt. A sertéstelepen történt bűncse­lekmény előtt a tiszadadai polgármesteri hivatalba tör­tek be, és onnan több mint 100 ezer forintot zsákmá­nyoltak. A pénz hamar elfo­gyott, így újabb pénzszerzé­si lehetőség után néztek. B. József tudomást szerzett ar­ról, hogy a tiszadobi sertés­telep irodájában több millió forintot tartanak. A „füles” után azonnal munkához lá­tott, és megszervezte az ak­ciót. Az álcázáshoz szüksé­ges sapkát készíttetett, fegy­vert és rádióadóvevőt is be­szerzett. Társként bevette barátnőjét, a büntetett elő­életű K. Hajnalkát és B. Edét, akinek az volt a feladata, hogy a betöréshez szükséges szerszámokat, eszközöket beszerezze. Amikor minden együtt volt, elhatározták, hogy november 2-án éjjel el­indulnak a portyára. Tervük végrehajtásába már az elején hiba csúszott, mert a telep hátsó kerítése helyett a por­tát voltak kénytelenek vá­lasztani, hogy bemenjenek a sertéstelepre. Ennek oka volt, hogy a területet kutyák őrizték. Éjfél után néhány perccel kocsival megérkez­tek a telep közelébe. Ekkor úgy döntöttek, hogy K. Haj­nalka azzal az ürüggyel, hogy a kocsija lerobbant, eltereli az éjjeliőr figyelmét, és ad­dig társai ártalmatlanná te­szik. A harmadrendű vádlott eljátszotta a pórul járt gép­kocsivezetőt, de a portás nem tudott segíteni, viszont társai sem csináltak semmit. így visszament a leshelyre. B. József közben átmászott a kerítésen. A portásfülke ab­lakán bekopogott, és a szé­ken ülő, de az álarcos látvá­nyára már menekülni szándé­kozó őrt az ablakon keresz­tül nyakon lőtte. Majd szólt a többieknek: „Az őrt elin­téztem”. Kihúzták a telefon­zsinórt, és a portásfülkében lévő kulcsok segítségével el­indultak az áhított pénzt megkeresni. (Ami valójában nem is volt.) A keresés és ku­tatás eredménytelen maradt, és az idő is előrehaladt. így 2 óra után pár perccel felhagy­tak a próbálkozással és zsák­mány nélkül elhagyták a helyszínt. Jó félóra múlva fe­dezték fel a bűncselekményt, és az életveszélyesen sérült portást kórházba szállították. A bíróság az ítélet kiszabá­sánál jóformán csak súlyosí­tó körülményeket tudott fi­gyelembe venni. Az ítélete­ket az ügyész tudomásul vet­te, míg a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. így a jogerős ítélet kimondása a legfelsőbb bíróságra vár. Beváltak a jóslatok Soós Károly Attila (balról) Iványi Tamás társaságában K. Z. (Új Kelet) ________ — A Szabaddemokraták Szövetsége választási ígére­tei, előrejelzései teljesültek -jelentette be tegnapi sajtó- tájékoztatóján Nyíregyhá­zán Soós Károly Attila, a li­berális párt gazdasági szak­értője, a parlament költség- vetési és számvevőszéki bi­zottságának tagja. A liberális párt vezetői 1994-ben azt jósolták, hogy a megszigorító intézkedé­sek, a privatizáció után meg­kezdődik a gazdaság tartós növekedése, és Magyaror­szág az ezredforduló tájékán csatlakozhat az Európai Uni­óhoz. A szabaddemokraták kül­döttgyűlése a közeljövőben tárgyalja gazdaságpolitikai programját. A célok között szerepel a versenyképesség növelése, amelyet nem az alacsony munkabérekre kí­vánnak alapozni. A termelés növelésével együtt kívánják megvalósítani a vasút to­vábbfejlesztését. Az elképze­lések szerint a későbbiekben a társadalombiztosítási járu­lékokat is csökkentenék. Ez kemény feladat lesz - fogal­mazta meg véleményét a po­litikus, aki megyénk ez évi gazdasági eredményeiről igen elismerően beszélt. Az országos átlagnál job­ban emelkedett Szabolcs- Szatmár-Beregben az építő- és a vegyipar teljesítménye. A területfejlesztésben to­vábbra is a keleti régiók kap­nak kiemelt szerepet. A szakember szerint a Zá­honyi Vállalkozási Övezet az ukrán gazdasági stabilitás hiánya miatt nem a korábbi terveknek megfelelően fej­lődött. Soós Károly Attila tegnap délután gazdasági szakembe­rekkel vitatta meg az SZDSZ 1998-as választási program­ját, majd részt vett a párt nyír­egyházi szervezetének gyű­lésén. Megyei krónika 1997. november 8., szombat Kitelepítették Panyola lakóit Munkatársunktól_________ Te gnap este a résztvevő szer­vezetek vezetőinek jelentésé­vel, a munka értékelésével befejeződött a Felső-Tisza ’97 árvíz- és belvízvédelmi gya­korlat. Az alaphelyzet az volt, hogy a szomszédos országok határ menti térségeinek esőzé­sei miatt a Tiszán az eddig mértnél is magasabb, a Szamo­son azt megközelítő árhullám érkezett. A természeti kataszt­rófa miatt Zilahi József elnök vezetésével összeült a megyei védelmi bizottság. A vízügyi igazgatóság vezetői árvízvé­delmi készültséget, majd kéré­sükre a kormány vészhelyzetet rendelt el. Közel negyven tele­pülés lakóinak kitelepítéséről, befogadásáról, ellátásáról kel­lett gondoskodni. Az ezzel járó feladatokat oldották meg a megyei, a helyi védelmi bizott­ságok vezetői, a munkálatok­ban közreműködő szervezetek munkatársai és a települések polgári védelmi parancsnoksá­gai több mint ezeren. A gya­korlat részeként Panyola köz­séget az árvíz miatt az elöntés veszélye fenyegette. A telepü­lés lakóit a polgári védelem ri­asztotta, telepítette ki. A köz­ség lakói fegyelmezetten vé­gezték el feladatukat, sokan közülük átélték az emlékezete - ses árvizet. A Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság műsza­ki egysége a gátszivárgás meg­akadályozására falakat épített, emellett bemutatták még a töl­tésmagasítás fortélyait, a gátak megerősítésének módozatait, vezetékes és vezeték nélküli hírközölő eszközeiket, a véde­kezéstechnikai berendezéseiket és táborukat, amelyet valós helyzetben is felállítanak. A gyakorlaton a kormányt képviselő közlekedési, hírköz­lési és vízügyi államtitkár érdeklődésünkre elmondta: a jószándék kevés, a résztve­vőknek ismerniük kell felada­tukat, és ezen a gyakorlaton ez tapsztalható volt. A közös munka rávilágított arra is, hogy a jogi szabályozók összhang­ját át kell az illekéseknek gon­dolniuk. Ötven évvel ezelőtt a Tisza tivadari gátszakadása miatt 4500 épület lakóit kellett kite­lepíteni. A szomorú esemémy alkamából a település lakói és a Felső-Tisza ’97 gyakorlatve­zetői emlékhelyet avattak fel. Beszédében Kovács Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium állam­titkára elmondta: a gátszaka­dásra egy árvízvédelmi gya­korlat keretén belül tudtak méltóképpen megemlékezni. Hiszen az illetékes szakembe­rek a gyakorláson bebizonyí­tották, hogy egy természeti katasztrófa esetén feladatukat oylan hatékonyan tudják ellát­ni, hogy a jövőben hasonló em­lékhelyet nem kell felavatni. A gátszakadás emlékére Adómanipulációk a sírok körül K. Z. (Új Kelet) Holló Jánosné, a felügyelő­ség vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy októberben munkatársai nyolc temető üze­meltetését, a kegyeleti szolgál­tatások színvonalát vizsgálták. A hatályos jogszabályok szerint az önkormányzatok egyik alap­feladata - a helyi viszonyok fi­gyelembevételével - a temetke­zési helyek kialakítása, a köz­temetők fenntartása. Ezt a fel­adatot az érintettek rendeletileg szabályozták, de annak betartá­sát sok esetben mellőzik. A jog­szabályokat nem igazítják a változásokhoz. Voltak olyan te­lepülések, amelyeknél a rende­let szerint csak a temetkezési vállalat munkatársai temethet­nek, gyakorlatilag azonban e szolgáltatást bármely vállalko­zó elvégezheti. Az önkormány­zatok általában az üzemeltetési feladatokat pályázat útján vál­lalkozóknak adják, de a szer­ződésben foglaltakat nem kérik számon. Megállapodások rög­zítik azt is, hogy a vállalkozó­nak kizárólagos joga van a te­metési szolgáltatásban, így mo­nopolhelyzetet teremtenek. Égy 1970-es miniszteri ren­delet tartalmazza a temetőkkel, temetkezési szabályokkal ösz- szefüggő szabályokat. Az elő­írások a vizsgálat alapján teljes körűen nem érvényesülnek. Holló Jánosné utalt a kerítések minőségére, a belső sármentes utak és belső területek megvi­lágításának a hiányára. A rava­talozók az előírásnak megfe­lelők voltak, a hűtőkamrákat az utóbbi időben mindenhol ki­építették. Az üzemeltetők több­sége nem tesz eleget tájékozta­tási kötelezettségének. Hiá­nyoznak a temetők rendjét sza­bályozó táblák és a térképek vagy vázrajzok. Általános hiá­nyosság a sírhelydíjak és a nyit­vatartásiidő kiírása. Ugyancsak hiányzik-vagy hiányos a köte­lező nyilvántartó könyv veze­tése, a betűsoros névmutató, a sírboltkönyv, amely - elvileg - pontosan és naprakészen tartal­mazza az elhunyt és az ő teme­tőben való elhelyezésének azo­nosító adatait. A vállalkozók e feladattal nem bíznak meg sen­kit. Gyakran előfordul, hogy az elhunyt szállításáról a hozzátar­tozók nem kapnak bizonylatot. A tulajdonosi, szolgáltató vi­szonyok a megrendelők számá­ra általában áttekinthetetlenek - tudatta a felügyelőség veze­tője. A fogyasztóvédelmi szak­emberek elmélyült elemző mun­kával sem tudják feltárni, hogy az adott szolgáltatást ki miért és milyen színvonalon nyújta­ná. Képtelenség a részszolgál­tatások különböző elnevezése­iben, tartalmában, árainak ösz- szehasonlításában eligazodni. A díjmentes szolgáltatások szá­mai eltérők, azok az üzleti érde­kekhez, a piaci viszonyokhoz igazodnak. Például az egyik helyen a hűtőkamra használa­ta, a virágkoszorúk sírhoz szál­lítása, a sírkő szétbontása ingye­nes, a halott öltöztetését és a ko­porsóba helyezését térítés elle­nében végzik. A fogyasztói ér­dekek védői általánosságban kifogásolták az ártájékoztatást, azok áfa nélkül voltak feltün­tetve. Volt olyan, hogy egyes kegytárgyakat a szolgáltatások­nak megfelelő forgalmi adóval terhelnek, de ennél nagyobb arányú áfa-visszaigényléssel éltek a szolgáltatók. A fogyasz­tóvédelmi szakemberek intéz­kedéseik során kötelezték a vál­lalkozókat a jogszabályban előírtak betartására. Négy eset­ben kezdeményeztek szabály­sértési eljárást, és öt polgármes­teri hivatalnak és egy egyház- közösségnek jelezték: tartsák be a jogszabályban előírt köte­lezettségüket. Holló Jánosné hangsúlyozta: a visszaélések elkerülése érde­kében jogi úton kell szabályoz­ni, hogy egészségügyi intézmé­nyekben (kórház) és azok kö­zelében temetkezési vállalko­zók ne kapjanak helyet. Jogilag kell szabályozni, hogy egészségügyi intézmé­nyek területén vagy közelében temetkezési vállalkozók ne kapjanak helyet. A kegyeleti szolgáltatások ártájékoz­tatója kifogásolható, áfa-visszaigénylési manipulációk­ra is módot ad. Egyebek mellett ezt állapították meg a megyei közigazgatási hivatal fogyasztóvédelmi felügye­lőségének munkatársai. Blokád Csengersimán Munkatársunktól Román állampolgárok blo­kádja miatt a napokban né­hány órára fennakadás volt a csengersimai határátkelőhely forgalmában. A történtekről Katona Gyula vámparancs­nok elmondta: román állam­polgárok autóbusszal tértek haza. A jánnűveken kereske­delmi menynyiségű zöldség és gyümölcs volt. A pénzü­győrök nem engedték így ki a buszokat. A vámosok fel­szólították az utasokat, hogy forduljanak vissza, és a keres­kedelmi mennyiség fölötti részt tegyék le. A autóbusz­ok egy idő múlva visszatér­tek anélkül, hogy utasaik a vámosok kérését teljesítették volna. A buszokról a romá­nok leszálltak, és az átke­lőhely be- és kilépési oldalát gyalogostul eltorlaszolták. Az ügyet a rendőrség, a vámsza­bályokat liberálisan kezelő vámosok oldották meg, és az, hogy a románok az áru egy részét letették Csengersimán. A pénzügyőrök és határőrök megerősített szolgálatot ve­zettek be, és néhány óra alatt a forgalom ismét helyreállt. Internet* adatok befektetőknek Kézy Béla (Új Kelet) __ Mag yarország kiemelt célpontja a külföldi befek­tetéseknek. ám közismert, hogy ebből az ország kele­ti régióinak százalékban is alig kifejezhető töredék ju­tott. Ha lassan is, de érez­hető egy olyan tendencia, hogy a külföldi befekteté­sek elérik a keleti megyé­ket. Ahhoz azonban, hogy a tőkével rendelkezők tájé­kozódni tudjanak, megfele­lő információforrásokra van szükség. Ezt ismerte fel a nyíregy­házi Rutinsoft Kft., s pályá­zott a Területfejlesztési Ta­nácshoz. Pályázatuk - ame­lyet a tanács pozitívan bí­rált el - Internetre kívánja felvinni mindazt, ami a kül­földi befektetőket, de a magyarokat is érdekelheti. Ebben a megyei statisz­tikai adatok mellett az ipar­és a mezőgazdaság-fejlesz­tés területeiről, a vállalko­zási kedvezményekről, tá­mogatási lehetőségekről, a segítő gazdasági szerve­zetekről szerepelnek alapin­formációk. Bemutatják a megye 60 legjelentősebb és legígére­tesebb cégét, s olyan hasz­nos információkkal is szol­gálnak, amelyek nemcsak a befektetőknek, hanem az ide utazóknak is hasznosak lehetnek. A jövőben Inter­netről tájékozódhatnak az érdeklődők a határátkelő- helyekről, a megközelíthe­tőségről, bevásárlási és pénzváltási lehetőségekről, látnivalókról, utazási iro­dákról, bankokról, szállo­dákról, éttermekről. Az anyagot térképek, hangula­tos fotók színesítik. A Ru­tinsoft Kft. szívesen veszi mindazoknak a jelentkezé­sét, akik alapinformációkat szolgáltatnak a fentiekről. Az információbázis - me­lyet folyamatosan karban­tartanak - CD-ROM-on is elkészül.

Next

/
Thumbnails
Contents