Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-07 / 260. szám

2 1997. november 7., péntek Hazai krónika Tájékoztató a kormányülésről A bősi kormánydelegáció összetételével, tárgyalási felhatalmazásával foglalkozott csütörtöki ülésén a kormány - közölte Kiss Elemér kormányszóvivő, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a tanács­kozást követő sajtótájékoztatón. Elmondta: a kabinet döntése alapján a küldöttségnek az 1977-es szerződés célkitűzéseit, illetve a hágai bíróság ajánlásait kell figyelembe ven­nie. - A Nemcsók János politikai államtitkár által vezetett delegációban helyettes állam- titkári szinten képviselteti magát az Igazság­ügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium és a Pénz­ügyminisztérium. Az ipari tárcát főosztály- vezető képviseli és a testületben helyet kap a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke is. A tárgyalásokat kibővített kor­mánykabinet kíséri majd figyelemmel: a mi­niszterelnök vezette grémiumba tehát a ren­des tagokon - belügyminiszter, pénzügy- miniszter, külügyminiszter - meghívást kap a környezetvédelmi és a vízügyi tárca vezetője, valamint Nemcsók János. Kulturális bizottság Az Országgyűlés Kulturá­lis és Sajtóbizottsága nem tá­mogatja azt a kormányzati javaslatot, amely szerint 1998-ban a három közszol­gálati intézmény - a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna TV - csak a műsor- szórási díj 75 százalékát kap­ja meg a központi költség- vetéstől. A testület ragaszko­dik a rádió- és tévétörvény­ben meghatározott száz szá­zalékhoz, s ezt módosító in­dítvány formájában be is nyújtja az 1998. évi költség- vetési törvényjavaslathoz. A testület csütörtöki ülésén kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt hangsú­lyozták: a közszolgálati mé­diumok függetlenségét ve­szélyeztetné az elvonás. Ab­ban is egyetértettek a kép­viselők, hogy a Magyar Rá­dió művészeti együtteseinek 484 millió forintos, és a kül­földre irányuló adások 481 millió forintos céltámogatá­sa elengedhetetlen. Nem határozott a bizottság az üzembentartási díj újrafe­losztásáról. A költségvetési törvényjavaslat szerint a Ma­gyar Televízió részesedése 50 százalék helyett 40 százalék lenne, a Duna TV 14 százalék helyett 24 százalékot kapna 1998-ban. Az ülésen felvetett javaslat szerint az MTV 45 százalékot, a Duna TV pedig 19 százalékot mondhatna magáénak, de ezt azért utasí­tották el, mert az 5 százalé­kos csökkentés esetén a Duna TV félmilliárd forinttal kap­na kevesebbet, ami a megszű­nését vonná maga után. Ko­vács András, a Magyar Tele­vízió Közalapítvány Kurató­riumának elnöke többek kö­zött azzal érvelt, hogy a köz­ponti támogatás csökkentésé­vel az MTV-t „belekénysze­ríti a kormányzat abba, hogy a kereskedelmi adókhoz ha­sonlóan szedje össze a műkö­déshez szükséges pénzt”. Ami egyben azt jelenti, hogy leg­alább annyi reklámot kelle­ne sugároznia, mint a keres­kedelmieknek, ezzel viszont a közszolgálatiság kerül ve­MTI ____ A Matáv-részvényeket péntektől már csak szemé­lyesen lehet jegyezni, a gyor­sított eljárást csütörtökön befejezték - mondta az MTI érdeklődésére a távközlési részvények kibocsátását ve­zető forgalmazó, a Credit­anstalt Értékpapír Rt. kép­viselője. A gyorsított techni­kát azért zárták le korábban, mert a jegyzések feldolgozá­sa és a pénzek átutalása időt vesz igénybe. A magyarországi részvény- kibocsátások során első ízben alkalmazott eljárás egyébként sikeresen vizsgázott, és a szak­értők szerint ennek köszön­hető, hogy a Matáv-jegyzés kulturált körülmények között, botrányos sorállások nélkül zajlott. A gyorsított technika alkalmazására az adott lehe­tőséget, hogy egyre több ma­szélybe. A bizottság kor­mánypárti tagjai megjegyez­ték: többek szerint a finanszí­rozási gondok megoldására az 1998-as választások után módosítani kell a rádiózásról és a televíziózásról szóló tör­vényt, mert sok a három köz- szolgálati tévécsatorna. Román küldöttség Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta a Román Parlament Külpolitikai Bi­zottságának delegációját, amely Victor Bostinarunak, a testület elnökének vezetésé­vel tesz hivatalos látogatást Magyarországon.- A rendszeres kapcsolat a két törvényhozás között meg­felel szándékainknak, a két ország között kiépült bizalmi viszony lehetővé teszi a folya­matos véleménycserét minden kérdésben - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. - Előre­haladásunkat az integráció­ban nem versenyként, hanem egymást kölcsönösen támo­gatva képzeljük el, jóllehet az EU által megszabott feltételek teljesítése minden belépni szán­dékozó ország számára kötelező- hangsúlyozta Gál Zoltán.- Sikeres programot tud­hatunk magunk mögött az együttműködés fejlesztésé­ben, s ezért köszönetcmet fe­jezem ki Önnek és Önön ke­resztül az egész Magyar Or­szággyűlésnek -jelentette ki a román küldöttség vezetője.- Kapcsolataink napraké­szek. Az Önök sikere a NATO- és az EU-tagság elérésében számunkra is örvendetes és fontos jelzés. A vendégek kérték annak lehetőségének a megvizsgá­lását, hogy a kárpótlásra igényt tartó romániai állam­polgárok jelentkezési határ­idejét meghosszabbítsák, in­formálódtak a kisebbségek érdekképviseletéről a magyar törvényhozásban, szorgal­mazták a Budapest-Bukarest autópálya építését, a románi­ai magyar felsőoktatás kér­déskörének közös megbeszé­lését s szakértői segítséget kértek az egyházi vagyon visszaadásának megoldása te­rületén. gánbefektető rendelkezik ban­ki és értékpapírszámlával. Mester Zoltán, a Creditanstalt Rt. képviselője szerint ez a technika azonban nem feltét­lenül alkalmazható minden esetben, költségigényessége miatt a kisebb kibocsátások­nál nem biztos, hogy megéri. Egyes vélemények szerint a gyorsított jegyzés befeje­zése miatt pénteken sem vár­hatók nagyobb sorok a jegy­zési helyeken, hiszen a min­den eddiginél nagyobb szá­mú, összesen 550 bankfiók­ban, aki jegyezni szándéko­zott, már megtehette. A ha­zai keresletnek meglehe­tősen nagy falat a felkínált Matáv-részvénycsomag. A kibocsátó és a forgalmazó pénteken dönt, hogy lezár­ja-e a jegyzést vagy sem. El­méletileg ugyanis túljegyzés esetén november 7-ével a jegyzés befejezhető. MTI A konnányülésen egy nyilat­kozatot is elfogadtak, amelyben a kabinet kötelezettséget vállal arra, hogy 1999. január 1-jétől teljes egészében hatályba lép a fegyveres testületek dolgozóinak illetménytáblája. A kormány nem kezdeményez és nem támogat olyan törvényjavaslatot, amely ellentétes ezzel a vállalással. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter a gabonapiac helyzetéről számolt be a sajtótá­jékoztatón. Elmondta: biztos pi­aca van a termés mintegy 40 szá­zalékát kitevő jó minőségű ét­kezési gabonának, a takarmány- gabona értékesítése viszont ko­moly gondokat okoz. Becslések szerint a felesleg 3,4 millió ton­na lesz az idén. Ennek hatása megmutatkozik az árakban is: amíg az étkezési gabonna ton­nájáért 22-24 ezer forintot is kap­hat a termelő, addig egy tonna takarmány esetében mindössze 10-14 ezer forintra számíthat. Ez különösen nagy visszaesést je­lent a tavalyi évhez képest, ami­kor - az étkezési gabona túlsú­lya miatt - minimális volt a kü­lönbség a kétféle termék ára kö­zött. Hangsúlyozta: nem járható út a termékfelesleg teljes állami felvásárlása, mivel egymillió tonna esetében ez 16 milliárd fo­rintos terhet jelentene a költség- vetésnek. A kormány a tárolás tá­mogatásával, illetve a szállítási kapacitások növelésével segíti a gazdálkodókat. A MÁV például újabb 550 korszerű vagont bé­rel, aminek következtében a havi 200 ezer tonnás kapacitás 300 ezerre növekedhet. Tekintettel a nehéz értékesí­tésikörülményekre, 1500 forint­ról 500 forintra csökkentették a külkereskedőktől megkövetelt tonnánkénti letéti díj összegét. Eddig egyébként másfél millió tonnát regisztráltattak az expor­tőrök a minisztériumban, az or­szágot pedig 610 ezer tonna ga­bona hagyta el az idén. A tárolás ösztönzése végett az eddigi gya­korlattól eltérően a takarmány- gabonákra is kiterjesztették a közraktározás-jellegű finanszíro­zást. Emellett tonnánként 1000 forintos támogatási kapnak azok a termelők, akik közvetlen fel­M77 _________ A NATO-kérdésben azért szük­séges mindenképpen november 16-án szavazni, mert a voksolás halogatásával fennállna az a ve­szély, hogy a katonai szervezet tagországai nem tudnák időben megkezdeni Magyarország csat­lakozási ratifikációjának eljárá­sait. Ennek pedig az is lehetett volna a következménye, hogy Magyarországot kiveszik a hár­mas csomagból, és csak a lengyel és cseh felvételi eljárással fog­lalkoznak - mondta Keleti György honvédelmi miniszter csütörtö­kön Szolnokon, ahol polgármes­terekkel, egyházi vezető szemé­lyiségekkel, katonai alakulatok használóknak - például állat- tenyésztőknek, vagy export­őröknek - adják el gabonájukat. Azok az állattenyésztők, akik egész évre megvásárolják a ta­karmányt, 70 százalékos kamat- támogatást és tonnánként heti 10 forintos tárolási költségtérítést kapnak. Az állam 300 ezer tonna kukoricát vásárol fel 4,5 milliárd forint értékben. A miniszter meg­említette azt is, hogy a rekordter­més ellenére a termelők minimá­lis érdeklődést tanúsítottak a ton­nánkénti 16 ezer forintos garan­tált ár lehetősége iránt. Nagy Fri­gyes véleménye szerint a túlter­melési gondok megoldását végső soron az állatállomány növeke­dése jelentheti. A '80-as években ugyanis nem okozott problémát az ideihez hasonló, 13,3 millió tonnás termés értékesítése. Az aszály várható következményei­ről szólva a mezőgazdasági tár­ca vezetője elmondta: az ország jelentős részén valószínűleg megdrágul, illetve leáll az őszi munka a földeken. A termelők így 10 százalékkal kevesebb őszi búzát vetnek el ebben az évben. Kiss Elemér a továbbiakban bejelentette, hogy szerdán sike­res tárgyalásokat folytatott a magyar és az orosz kormányzat az orosz államadósság törleszté­séről. Megállapodtak abban, hogy az idén 250 millió dollár­nak megfelelő értékű terméket szállítanak Magyarországra. A jövő évi keret várhatóan 200-250 millió dollár körül alakul. így minden esély megvan arra, hogy Moszkva a megállapodásban foglalt határidőig, vagyis 2000 végéig kiegyenlítse teljes adós­ságát. A kormányszóvivő emlé­keztetett arra, hogy Oroszország eredetileg azt vállalta: három év alatt törleszti tartozását, az 1997 márciusi határidőig azonban en­nek csak 60 százalékát teljesítet­te. Újabb tárgyalásokon sikerült 2000. december 31-éré módosí­tani a határidőt. A komiány ezért nyilatkozatra kéri fel azokat a magyar cégeket, amelyek koráb­ban vásároltak az adósságból: fenntartják-e szándékukat, vagy visszakérik pénzüket. A kormány - miután számos, Magyarországon működő kül­földi cég jelezte, hogy kutató­fejlesztő kapacitásokat szeretne és rendvédelmi szervek veze­tőivel beszélgetett NATO-csat- lakozásunkról. A honvédelmi tárca vezetője jelezte: a cseh és lengyel kérelemmel együtt job­bak az esélyeink, mert a kérdés­ben az alaphangot megadó Ame­rikai Egyesült Államok szenátu­sában igen erős az a lobbi, amely e két ország felvételét szorgalmaz­za. A csatlakozás költségeiről a miniszter nem tudott pontos szá­mokkal szolgálni, mert szerinte ahány szakértő, annyi számítás lé­tezik. Egy azonban biztosnak lát­szik, Magyarország a NATO-hoz befizetett tagsági díjának jó ré­sze visszajön a katonai infrast­rukturális beruházások támoga­tására hivatott pénzügyi alapból. létrehozni az országban innová­ciós célokra - úgy határozott, hogy megkönnyíti az ilyen kuta­tóbázisok létrehozását. Az olyan társaságoknak, amelyek legalább 30 fős kutatói gárdát foglalkoz­tatnak és minimum 500 millió forintot beruháznak, az invesztált összeg legfeljebb 25 százaléká­ig, pályázati úton támogatást nyújt a különböző célelőirány­zatokból és alapokból. A részle­teket az ipari tárca vezetőjének és a pénzügyminiszternek no­vemberig kell kidolgoznia. A népjóléti miniszter tájékoz­tatást adott a kormánynak arról, hogy milyen intézkedéseket ter­vez az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat vagyonkezelése kapcsán, nevezetesen a Club Aliga és a Wesselényi utcai szék­ház ügyében. A kabinet tudomá­sul vette, hogy a Wesselényi ut­cai ingatlan esetében Kökény Mihály polgári peres eljárást in­dított az adásvételi szerződés érvénytelenítésére. A miniszter büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben. Miután ebben a Köz­ponti Bűnüldözési Igazgatóság megtagadta a nyomozás elrende­lését, a tárcavezető ez ellen pa­nasszal élt a Fővárosi Ügyészsé­gen. A kormány egyetértett azzal is, hogy a miniszter a Club Aliga alaptőke-emelésével kapcsolat­ban kérje az Egészségbiztosítási Önkormányzat állásfoglalását ar­ról: ésszerűnek tartja-e a tőkeme­lést vagy sem. A kormányszóvivő az újságírók kérdései nyomán alá­húzta, hogy a kabinet nem akar nyomást gyakorolni az önkor­mányzatra, ám jelezni kívánja, ha valamit nem tart célszerűnek. Tájékozódott a kormány a rok­kantsági rendszer átalakításának munka-és ütemtervéről. Eszerint 1998. március végére kell elké­szíteni a szükséges törvényja­vaslatokat és kormányszintű ren­delkezéseket, amelyeket június 30-áig szakmai-társadalmi vitá­ra bocsátanak. Az új rokkantsá­gi rendszerről szóló jogszabályo­kat azután terjesztik az Ország- gyűlés elé. Áttekintette a kabinet a társas­házi törvényjavaslathoz benyúj­tott módosító indítványokat is. Egyetértett azzal, hogy tegyék lehetővé a társasházaknak lakó­nyilvántartás vezetését. A Magyar Honvédség teendőit taglalva Keleti György aláhúz­ta: Nyugat nem nagy értékű tech­nikai beruházásokat vár tőlünk, hanem legfőképp azt, hogy a hi­vatásos katonáink szellemi kom­patibilitása történjen meg. Ezen két dolog értendő, a nyelvismeret és a NATO bizton­ságpolitikai filozófiájának meg­értése, az, hogy mik az alapelvei ebben a térségben a biztonság- politikának, mi várható el de­mokratikus körülmények között egy hadseregtől, és melyek azok az alapvető felfogások, amelye­ket a NATO a biztonságpolitika érvényesítéséért alkalmazni akar - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Matáv-részvények A NATO-csatlakozásról Szolnokon Taktikusok Bürget Lajos glosszája Ama bizonyos ominózus futballmeccs után kérdez­te valaki:- Nem tudod, mennyi időre jöttek a jugoszláv ok?- Egy hétre - szólt a la- konikus válasz. Nos, egy ilyen egyhetes esemény után, ha van ge­rince, egy labdarúgó-veze­tés azonnal lemond. Nem felajánlja. Nem. Lemond. Nem azt ígérgeti, hogy majd a decemberi közgyű­lésen. Nem. Lemond, azon­nal, és szégyenében elbuj­kál, oda, ahol a madár sem jár. A magyar focivezetés, mely bizonyára igen jól megél a sikertelenség ko­vácsolásából, taktikázik. Majd. Decemberben. Addig még sok minden történhet. Kitaláljuk a magyarázatot és megfogalmazzuk: a ma­gyar pályákat nyíró segéd­munkás az oka annak, hogy vernek bennünket, mint szódás a lovát. De ez még nem jutott az eszükbe. Mert hát a jó pénz nagy vonze­rő, azért érdemes még egy kicsit égetniük magukat. Persze az ügy nem nem­zeti kérdés. A magyar gaz­daság nem sikerágazata, a foci mondott csődöt. Mert az egész a nagy rakás rossz kft., ahol tehetségtelen az ügyvezető igazgató, de a munkatársak is amolyan harmadosztályú tehetségte­lenek. Nem tudnak vállal­kozni, nem csapta meg őket a piac szele, de a guta sem üti meg őket, mert nálunk a csődbemenés divattá lett. Nincs másról szó, mint a gazdaság egy ágának tragi­komikus vergődéséről, ahol igaz, hogy milliókat be­csapnak, de hát ez így van a politikában, a fogyasztás­ban és egy sor más terüle­ten is. Miért éppen itt le­gyen másként? Tudomásul kell venni, ez most nekünk nem megy. Az átlaghoz viszonyítva agyonfizetett kis nimandok és vezetőik ennyit tudnak. Nincs Klinsmannunk, nincs Romerónk, nincs Trappa- tonink és Vogstunk, nin­csenek menedzserek, nin­csenek egyesületi kincstár­nokok, nálunk a közép­szernél is gyengébbek él­nek a fociból. Másutt is él­nek belőle, de érte is, mert az kiderült, hogy aki nem él érte, az nem él meg belő­le. Ez a nagy felismerés még nem jutott el ide. Ahogy nincsenek profesz- szionális politikusaink, úgy játékosaink is amo­lyan amatőrfélék, azok szí­ve nélkül. Lényegében az ügyön túl vagyunk. A vezérek nem szégyenkeznek, hanem ma­gyaráznak. A közönség egy darabig átkozódik, elemez, mérlegel, ötleteket ad, aztán belefárad és kimegy a grundra, ahol legalább még szívvel is találkozik. Hogy meddig, az kérdéses. De különben: miért kell ne­künk a csúcson lenni? Nyu­godjunk bele abba, hogy most ennyit tudnak a fiúk. Keressünk jobbakat, bízzuk őket jobbakra. A sikertelen­ség nem mostani keletű. Évek hosszú sora óta lát­szik, hogy egyszer be kel­lett következnie a nagy ku­darcnak. Be is következett. Valahonnan a nulláról kel­lene kezdeni. Mert azt a bi­zonyos nullpontot most ép­pen sikeresen elértük.

Next

/
Thumbnails
Contents