Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

Városlátogató 1997. november 6., csütörtök Csenger központjában kértünk választ kérdésünkre a járókelőktől. Volt, aki gyalogszerrel, más kerékpár­ral igyekezett célja felé, utolsó válaszadónk pedig lovasszekerét állította meg, hogy elmondja, mi nyom­ja a szívét. Gyarmati Gyula és Puskás Gyula:- Az bosszant bennünket, hogy szabad Magyarorszá­got szeretnénk ünnepelni, de hogyan lehet, ha azok uralkodnak, akik hagyták elveszni Nagy Imrét? Azok a vezetők, akik akkor vol­tak, amikor „fogságban” élt az ország. Akkor hogy mond- hatják, hogy most szabad?! Kétszer voltunk az orosz fronton, megsebesültünk, de újra menni kellett. Nem vet­ték ki a golyót meg a szilán­kot, mondván, hogy majd kiüti a következő! Harcol­tunk, de mi értelme volt? Először a némethez kötöt­tük magunkat, utána az orosz jött ránk szabadítónak. Meg­szenvedtünk érte, de még­sem lett az ország szabad! Hát ez bosszant minket. Ózv. Pályi Gyulánc:- Elégedett ember va­gyok, annyi bajom van, hogy beteg a fiam. Én jól tartom magam a koromhoz képest, a 73. évemet töltöt­tem most, de az egészséggel nincs bajom, a világot pe­dig úgy fogadom el, ahogy van, ezért semmin nem bosz- szankodom. Baloghné Katona Anna:- Az bosszant, hogy a Titász már második hónapja 73 ezer forintos számlát kül­dött nekünk, holott még be sem költöztünk a lakásba. Biztosan a gép, az óra rom­lott el, de a múlt hónapban hiába kértem felülvizsgála­tot. Szeretnék most a főnök­kel beszélni, hogy rendez­zék el ezt az ügyet. Szerin­tem a leolvasó is infarktust kapna, ha kimenne neki egy 73 ezer forintos számla. Bosszant még, hogy nincse­nek munkahelyek, azt vár­tuk, hogy egyre jobb lesz, de mindig csak rosszabbra for­dul a sorunk. Szilágyi László:- Az, hogy nem tudjuk el­adni a terményünket. Van 200 mázsa csöves kukori­cánk, amiért mázsánként 700 forintot kínálnak! Hiá­ba termeltük a kukoricát, nagy a ráfordítás, nincs ha­szon rajta. A paradicsomot is háromszor ültettük, de elvit­te a víz, nem kaptunk érte semmit. Jövőre folytatjuk, mert nincs más, amit csinál­hatnánk. Van két kis tehe­nünk is, azt sem éri meg tar­tani, ha 28 forintot adnak egy liter tejért. A boltban pedig a híg tej 80 forint! Ott a haszon, nem a termelőnél. A szociális háló foltozói A Csengeri Családsegítő Szolgálat 1997. első napján kezdte meg működését. A próbaidő alatt bebizonyoso­dott, a városnak szükségé van az intézményre. A polgár- mesteri hivatal egy szobáját hamar kinőtte a szervezet. A Népjóléti Minisztériumtól pá­lyázaton nyert 4,5 millió fo­rintos támogatásból kitataroz­tak és berendeztek egy épüle­tet a művelődési központ mel­lett, ide költözött két hónapja az intézmény. Munkájukról, eredményekről és tervekről kérdeztük Hafászi Gáborné intézményvezetőt.-Családsegítő Szolgálatun­kat április 1-jétől október 1- jéig 760 kliens kereste fel különböző problémákkal. Anya­gi segítségnyújtásra 98 eset­ben összesen 221 ezer 899 fo­rintot használtunk fel, 29 al­kalommal pedig családi konf­liktuszavarok megoldásában segédkeztünk. Az APEH, a tb, a Nyugdíjfolyósító, az OTP, a Csecsemőotthon-, és a Gyivi- vel kapcsolatos nehézségek­kel 169 alkalommal fordultak hozzánk, mi pedig eljártunk a hozzánk fordulók nevében, információt adtunk vagy kér­vényeket írtunk. A felsorolt intézményekkel állandó kap­csolatot építettünk ki, ez nagy segítséget jelent a gyors együtt­működésben. Részt vettünk környezettanulmányok készí­tésében ruhagyűjtést szervez­tünk, majd az adományokból 39 rászoruló családot támo­gattunk. Elindult szociális földprogramunk, ennek kere­tében 4,5 hektáron kordon­uborka termelésére adtunk lehetőséget 63 családnak. A legjobban dolgozók közel 130 ezer forintos jövedelemre tehettek szert, alig 3 hónap alatt! A visszajelzések szerint a következő évben még több család szeretne bekapcsolód­ni a földprogramba, ezért ter­vezzük a megművelt földterü­let 9 hektárra növelését. Saj­nálattal vesszük a cigány ki­sebbség érdeklődésének hiá­nyát. Eredeti elképzeléseink szerint a föld felét a különö­sen rászoruló cigány csalá­doknak szerettük volna kiad­ni, de mindössze 3 család élt a felkínált lehetőséggel! A Soros Alapítvány támoga­tásával pszichológiai szolgál­tatást indítottunk. A gyermek­naphoz kapcsolódva rajzpályá- zalot hirdettünk, a 62 beérke­zett pályamunkából a legsike­resebbeket különböző nagy­ságrendben jutalmaztuk. A csonka családokat különösen sújtó anyagi feszültség enyhí­tésére gyermekenként 3000 fo­rint támogatást adtunk város­unk özvegyeinek, akiknek is­kolás korú gyermekük van. Ez év júniusától működtet­jük álláskeresési technikák című programunkat. Eddig 17, rendszeres szociális járadék­ban részesülő munkanélküli kapcsolódott be, és három em­bernek közülük már sikerült elhelyezkedni. A hozzánk for­duló anyáknak nevelési taná­csokat adunk, készségfej­lesztő foglalkozásokat szerve­zünk gyerekeknek, és felké­szítünk iskolásokat pótvizs­gára. A nyár folyamán egy ci­gány kislány állt pártfogásunk alatt, naponta 4-5 órát töltött szolgálatunknál, és ezalatt különböző módszerekkel egé­szítettük ki a személyiség- fejlődése során keletkezett hiányoságait. Nevelési taná­csokat adtunk mozgáskorláto­zott édesanyjának, és rendsze­resen látogattuk őket ottho­nukban. A város történetében először szerveztük meg az Idősek Világnapját, amikor vendégül láttuk a város idős lakóit. A hagyományteremtő céllal szervezett rendezvény nagy sikert aratott. Az idősek otthonának lakói kérésére közbenjártunk a városi kábel­tévé-hálózatot üzemeletető Elektronét Kft. ügyvezető igazgatójánál, Lukács Zoltán­nál, aki rendkívüli segítő­készségről tett tanúságot. Az Idősek Világnapjára a kft. ajándékképpen az anyagkölt­séget is átvállalva, díjmente­sen bekötötte a kábeltévét az otthonba! Felmérést készítettünk a vá­rosban élő magányos, idős emberekről, akiket a Szociáli­san rászorultak ellátását és megsegítését szolgáló pályá­zatunk keretében szeretnénk gondozásban részesíteni. Pá­lyázatok benyújtásával 11 millió forintot hoztunk a vá­rosnak Cigány Közösségi Ház, valamint a földprogram indítására. A napokban adtuk be pályázatunkat a Népjóléti Minisztériumhoz Gyermekjó­léti Szolgálat indítására. Az új gyermekvédelmi törvényből eredően szükséges, hogy a családban tartsák a krízishely­zetbe került gyerekeket. Ehhez nyújtana segítséget a szolgá­lat: védőnő, pszichológus, jo­gász, óvónő és szociálpe- dagógus alkotta szakmai csa­pat keresne megoldásokat a problémákra. A szolgálat a várost és 17 települést ellátó gyámhivatali jelző- és tám- rendszereként fog működni. A szolgálat finanszírozását túl­nyomórészt pályázati támoga­tásból akarjuk megoldani, de mivel térségi ellátásról van szó, a társult települések és a város önkormányzatának tá­mogatására is szükségünk lesz. További feladataink közé tar­tozik a város és társult telepü­lései szociális hálójának el­készítése, információs és adat­bankunk állandó gyarapítása, valamint ígéretet kaptunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei önkormányzattól, hogy a következő évben támogatják egy Anya-Gyermek krízis-át­meneti szállás kialakítását Csengerben. Kevésbé távlati tervünk közös karácsonyt szer­vezni idős, egyedül élő embe­reknek ünnepséggel, ajándékok átadásával. Egységes stílusban A szárnyaló építészi fantázi­ára utaló Makovecz-épülete- ket lehet szeretni vagy nem szeretni, de lehetetlen úgy el­menni mellettük, hogy ne ra­gadják meg figyelmünket. A lendületes vonalakkal megraj­zolt tetőszerkezetek, a kör­nyezetbarát építészet jegyében bőségesen alkalmazott fa anya­gok és számos hasonló részlet nyomán azonnal felismerhető a stílus, amely meghatározza Csenger központjának arcula­tát. Az önkormányzat az egy­séges városkép kialakításának érdekében a centrumban a „makoveczi építészetet” szor­galmazza, nemcsak a középü­leteken, hanem magánházak esetében is. Az autóbuszál­lomás mellett épülő családi ház jól példázza ezt a törekvést, már az építkezés korai stádiu­mában felismerhetők a sajáto­san csengeri „makoveczcs” vonások. Csenger Röviden Néptáncoktatás indul kezdőknek és haladóknak a művelődési központban Tárpás Ferenc néptánc­oktató vezetésével. A cso­portba november 8-án dél­előtt tíz órakor, az első ösz- szejövetelen lehet beirat­kozni. Nyílt hetet rendeznek az Ady Endre Gimnázium, Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben. November 17-21. között várják a továbbtanulás előtt álló általános iskolásokat, akik szeretnék megismerni a határszéli város középfo­kú oktatási intézményét. November 19-én este hét órától Jlios József adja elő kabaréműsorát a művelő­dési központban. Jegyek elővételben is kaphatók. December hatodikán me­gyei film- és videoszcmlé- nek ad otthont a művelő­dési központ. Szintén de­cemberi hír, hogy megkez­dődött a városi szilveszteri mulatság szervezése. Az ál­talános iskola ebédlőjében rendezendő mulatságon műsorral, élőzenével, tom­bolával, ajándékokkal és többfogásos vacsorával várják az érdeklődőket. Folytatják a földprogramot Módosította a város kép- viselő-testülete a legutób­bi ülésén a szociális rászo­rultságtól függő, pénzbeni és természetben nyújtott ellátásról szóló rendeletet. Ennek értelmében tovább folytatják az idén nagy si­kerrel zárult szociális föld­programot. A népszavazás­ra készülve megerősítették tisztségükben a szavazat- számláló és a helyi válasz­tási bizottság tagjait. A vá­ros pályázati úton támoga­tást nyert a Népjóléti Mi­nisztériumtól kisebbségi közöségi ház kialakítására. A pénzt a közösségi ház otthonául szolgáló épület megvásárlására fordítják. A városi könyvtár fejleszté­sére az önkormányzat tá­mogatási kérelmet nyújtott be a Könyvpártoló önkor­mányzatok 1997 című pá­lyázati kiírásra. Bezár a Titász A Titász Körzetfelügye­lőség 1967-ben nyílt meg Csengerben, majd 1970- től üzemigazgatóság lelt. Most a végéhez érkezik az igazgatóság története, ugyanis a racionalizálási folyamat részeként rövide­sen felszámolják a csengeri telepet. Az oldalt irta es fotózta: Dojcsák Tibor E39S0ESBBSI EmmmfiM I Szilágyi László jHalásziGábomé

Next

/
Thumbnails
Contents