Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

1997. november 6., csütörtök Kölcsönös támogatás Román vendégek Gál Zoltánnál MTI Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta a Román Parlament Európa-ügyi Bi­zottságának küldöttségét, mely Mariana Stoica, a bi­zottság elnöke vezetésével hivatalos látogatáson tartóz­kodik Magyarországon. Az Országgyűlés Sajtóirodájá­tól kapott információ szerint az eszmecserén Gál Zoltán megelégedéssel nyugtázta, hogy az államaink közötti jó kapcsolatokból a két törvény- hozás is kiveszi részét. Hozzá­tette: hazánknak érdeke, hogy Románia mihamarabb teljesít­se a belépési feltételeket s az EU tagja legyen. Magyarország - mint mond- ta - kész a legszorosabb együttműködésre az EU-in- tegráció kérdésében, s ez jó pozíciókat szerez mindkét országnak a csatlakozási fo­lyamat felgyorsítása érdeké­ben: az együttműködésben megindult pozitív folyama­tok visszafordíthatatlanok. - Az alapszerződésből kiindul­va még tovább mélyíthetjük jó kapcsolatunkat, s ez a tö­rekvésünk egybecseng a köz­vélemény óhajával is - fejtet­te ki a román delegáció ve­zetője, aki elmondta, bízik benne, hogy az országjelen­tésekben megállapított kü­lönbségek nem zárják el a belépés lehetőségét senki elől, a differenciálás nem je­lent diszkriminációt. Az integrációs folyamatban minden ország a saját érdekeit legmegfelelőbben szolgáló stratégiát kell hogy válassza, ez azonban nem gátolja egy­más kölcsönös támogatását a csatlakozásra való felkészülés­ben és a tárgyalási folyamat során. A román fél osztotta magyar partnerei véleményét az EU-csatlakozási folyamat lépésről lépésre, az egyes or­szágok felkészültségének megfelelően kell hogy halad­jon. Ez nem mond ellent an­nak, hogy a tárgyalások egy­szerre induljanak meg, mert ez jelzés lenne minden belépni szándékozó ország számára, hogy nem alakül ki elválasz­tóvonal kontinensünkön - mondta Mariana Stoica. Az ajándékozás „örömei” Kanda Ferenc jegyzete Nem egyszer megélve, megta­pasztalva és megszenvedve kis hazánk felelős vezetőinek jó néhány - itt-ott törvénybe is iktatott - idétlen döntését, azt hittem, ez ügyben engem meglepetés már nem érhet. Most, hogy így. friss dühömben nekifeszülök az írásnak, tudhat­ják: tévedtem. Úgy egy évvel ezelőtt, ami­kor n + egyedszer módosítot­ták a követhetetlen, soha át nem látható, mellesleg még igazságtalan adótörvényt. napvilágot látott egy gyanú­san világosnak tűnő, mégis mindenki által örömmel fo­gadott rendelkezés: az adó­fizető állampolgár ezentúl maga dönthet befizetett nem kis pénze egy százalékának sorsáról (dönthetne többről is, de ez egy másik történet). Látszólag ez a világ legegy­szerűbb dolga: én boldog vagyok, mert pénzem legki­sebb hányadát ugyan, de arra tudhatom felhasználni, amire fontosnak tartom, s akik kapják, valamivel köny- nyebben lélegezhetnek. Lát­szólag, mondom, de nem Magyarországon. Mert bár­mennyire is cinkelhet'ellen­nek érezhettük az egészet, már a kezdet kezdetén ag­gasztó jelek mutatkoztak. Nyilvánosságra kerültek min­denféle zűrzavaros listák, hogy kinek adhatok és kinek nem (nesze neked, szabad vá­lasztás!), s ha eltévedtem a kusza labirintusban, nem ajánlhattam másnak, mint a cápa nyelte el a nagy kalap. Azért elég sokan vaktában tüzelve is célba juttatták fo- rintocskájukat, ezt bizonyít­ják a manapság történtek. Az egy százalékot kapottak (egye­sületek, alapítványok, más civil szervezetek) zord felszó­lítást kaptak az adóhivatal­tól, mely szerint jövő év ok­tóber 3 J-éig kötelesek a pénz cél- és rendeltetésszerű fel- használásáról tételesen el­számolni, ezt az elszámolást a sajtó útján (!!!) nyilváno­san közzétenni, a sajtótermé­ket a Hivatalba eljuttatni, illetve öt évig megőrizni. Még ha figyelmen kívül is hagyjuk azt a tényt, hogy az adózó soha nem kapott még az államtól semmilyen (sem tételes, sem tételtelen) elszá­molást az ő elkallódott egy százalékának hovafordítását illetően (a 99 százalékról nem is beszélve), a vérrel együtt kérdőjelek halmaza tolul a tollforgató agyába. Senki nem kérdezte tőlem, mint állampolgártól, amikor odaadtam az egy százalékot, hogy milyen célra szánom a pénzt (meg sem mondtam vol­na). Milyen alapon számolta­tok most el? Egyáltalán, én, az állampolgár, adtam-e va­laha is bárkinek megbízást arra vonatkozóan, hogy szá­moltassa el az általam rászo­rultaknak ítélteket a pénzem felhasználásáról? Felhatal­maztam-e valakit (beleértve az engem képviselőket is), hogy a nevemben egyszerű embereket zaklasson? Kiké­rem magamnak! S mi az. hogy a sajtó útján? Mi van, ha a sajtó úgy dönt, sem helye, sem ideje egyéni számadások nyil­vánosságra hozatalával fog­lalkozni? Hogy lehet akkor ezt az agyament törvényt vég­rehajtani? A „szokásos” mó­don? Törődik valaki azzal, hogy ha a szerencsétlen talál valamilyen orgánumot, amely a megfelelő díjtételért ma­gánhirdetésként közli a teljes könyvelését, arra rámehet az egy százalék, esetleg a több­szöröse? Azt mondták az adóhiva­talban, ők csak végrehajtók, ha bajom van, forduljak az Országgyűléshez. íme, meg­teszem: hölgyeim és uraim, mi ez a marhaság?! Miért kell az adni és kapni is jó kedves szokását elrontani? Remé­lem, nem azt a vérlázítóan cinikus választ kapom rá, amit az APEH egyik munka­társától: kérem, nem volt kötelező elfogadni. Hazai krónika Érezzék, hogy javul a helyzet A miniszterelnök a Szent Margit Kórházban MTI Horn Gyula miniszterelnök Kökény Mihály népjóléti mi­niszter társaságában szerdán ellátogatott az alapításának 100. évfordulóját ünneplő, bu­dapesti Szent Margit Kórház­ba. A magas rangú vendégek e nevezetes jubileum alkalmából átadták rendeltetésének az in­tézmény szülészeti osztályának új ultrahangos vizsgálóhelyi­ségét és újonnan kialakított egyágyas szülőszobáit. A láto­gatást lezáró sajtótájékoztatón elhangzott: hosszú idő után előreláthatólag a jövő év lesz az első olyan esztendő, amikor az egészségügyi kiadások meg tudják őrizni reálértéküket. Horn Gyula kiemelte, hogy számára az egészségügy prob­lémáinak megoldása a legna­gyobb kihívások közé tarto­zik. Véleménye szerint lehe­tővé kell tenni, hogy a refor­mok nyomán az egészségügyi dolgozók és a betegek is érez­zék: javul a helyzet. Fontos fe­ladatként említette a kormány­fő az egészségügyi jogszabály- tervezet mielőbbi elfogadását, illetve azt, hogy- azzal meg­teremtődjön az egészségügy háttere. Kérdésre válaszolva aláhúzta: az európai közösség a közép-kelet-európai orszá­gok közül Magyarországon ítéli legkedvezőbbnek az egészségügy helyzetét. A mi­niszterelnök a továbbiakban utalt arra, hogy az Európai Unió a tagállamokra vonat­kozóan nem ír elő kötelező egészségügyi normákat, mind­össze ajánlásokat fogalmaz meg. Horn Gyula a szociális és demográfiai helyzettel kap­csolatosan arról szólt, hogy a kormány 1997-től fenntartha­tó gazdasági növekedést kí­ván teremteni, s erre alapozva meg akarja oldani az életkö­rülmények folyamatos javí­tását. Kökény Mihály komoly eredményként említette egye­bek mellett a közalkalmazotti szakszervezetekkel kötött elő­zetes megállapodást, és remé­nyét fejezte ki, hogy a jövő évre ígért 16 százalékos növek­mény valóban eljuthat majd az intézményekhez. Jelentősnek ítélte továbbá a sugárkezelés feltételeinek javítása érdeké­ben végrehajtott, jövő évben is folytatandó fejlesztést, amely­re a tárca - mint mondta - az idén hozzávetőlegesen egymil- liárd forintot költött. A csatlakozás nem olcsó MTI Az elkövetkező 10-12 esz­tendőben összesen mintegy 800 milliárd forintot kell a had­sereg fejlesztésére költeni. Az összeg felét új vadászgépek beszerzése teszi ki. Erről Kele­ti György honvédelmi minisz­ter beszélt szerdán Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán tartott NATO-fórumon. A honvédelmi tárca vezetője elismerte, hogy ez valóban ha­talmas összeg, de akkor is a hadseregre kellene költeni, ha netán nem csatlakoznánk a NATO-hoz. Elmondta, hogy az elkövetkezendő időszakban a honvédelmi költségvetés 25 százalékát kell fejlesztésre for­dítani, mert a hadsereg legtöbb technikai eszköze már nagyon elhasználódott. A vadászgépek beszerzéséről azonban csak azt követően lesz döntés, ha bizo­nyossá válik NATO-felvéte- lünk, azaz hivatalosan is a szer­vezet tagja leszünk. Keleti György kérdésekre válaszolva közölte, hogy a honvédség csökkenő létszámigénye miatt az ezredforduló után már nem hívnak be minden sorköteles fiatalt. Ezt valószínűleg úgy valósítják meg, hogy megszi­gorítják az egészségügyi köve­telményeket, és csak a legegész­ségesebb fiatalok vonulnak be sorkatonának. A 9 hónapos szolgálati időt viszont nem le­het már tovább csökkenteni, mert ez az idő épphogy elég a megfelelő kiképzéshez. Kitért arra is, hogy a mostani tervek szerint a hivatásos hadsereg megteremtésére 2005 után lesz lehetőség. A honvédelmi mi­niszter elismerte, hogy a NATO- népszavazás valóban egy ma­gunk állította akadály, de mint rámutatott, ez kormányzati vállalás, amit a parlament is tá­mogat. Keleti György bízik abban, hogy meggyőző arányú lesz a részvétel a népszavazáson, és a lakosság többsége igent mond a NATO-csatlakozásra. Ugyan­csak kérdésre válaszolva a mi­niszter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy Szlo­vákia mikor lehet az észak-at­lanti szervezet tagja. Mint hangsúlyozta: északi szomszé­dunknak előbb teljesítenie kell az európai integrációs szerve­zetek követelményeit, amelyek között van a kisebbségekkel való megfelelő bánásmód, to­vábbá a polgári demokrácia kiteljesedése is. Népszavazási előkészületek Halálos harapás MTI Belehalt sérüléseibe az a 65 éves lábodi asszony, akit a szomszédból a kerítésen átug­rott két kaukázusi juhászku­tya megtámadott. A tragikus baleset kedden este fél tíz kö­rül történt a Somogy megyei településen. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint az idős asszony a kórházba szál­lítás közben halt bele a hara­pások okozta sérülésekbe. A halál közvetlen oka kivérzé­ses sokk volt. A kutyákat - egy kant és egy szukát - fe­deztetés céljából vitték gaz­dáik a sértett szomszédjában lévő ház udvarába, az egyik kutyatulajdonos édesanyjá­hoz. Éjszakára egy kerítéssel körülvett területre zárták az állatokat, ahol magukra hagy­ták őket. A kutyaugatásra és a segélykiáltásokra egyik szomszéd figyelt fel, de ő csak kerülővel tudott eljutni a sze­rencsétlenség színhelyére. Azonnal értesítette a men­tőket, de már nem tudlak se­gíteni az áldozaton. A So­mogy Megyei Rendőr-főka­pitányság gondatlanságból elkövetett emberölés vétségé­nek alapos gyanúja miatt is­meretlen tettes ellen indított eljárást az ügyben. MTI A népszavazás keddi igazga­tási főpróbájának eredményeire alapozott becslések szerint no­vember 16-án, vasárnap este 11 óra után már nyilvánosságra hoz­ható az aznapi referendum adata­inak több mint 90 százaléka. A végleges eredményösszesítés vár­hatóan az azt követő kedden vagy szerdán készül el — közölte szerdán újságírókkal Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője. Elmondta: a szakembe­rek most azon dolgoznak, hogy a főpróbán tapasztalt kisebb tech­nikai és szervezési liibákat meg­MTI A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium tör­vényi kötelezettségének megfe­lelően elkezdte a környezetter­helési díjról rendelkező jogsza­bály előkészítését. A szakmai szervezetek bevonásával a mi­nisztériumban háromnapos tár­sadalmi egyeztetésre kerül sor, azért, hogy ebben minden lehet­séges érdeket figyelembe vehes­senek a KTM szakértői. Az első fordulót szerdán tartották. A vita bevezetőjében Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter hangoztatta: a környezetterhelési díj nem egyfajta újabb adó. Bevezetésé­szüntessék. Megkezdték a szava­zólapok nyomtatását, s még ugyanazon a napon - szerdán - hozzálátnak a referendumra hívó plakátok szállításához is. A vá­lasztási iroda vezetője hangsú­lyozta: levélben november 11 -éig, személyesen pedig november 15- én délután 4 óráig kérhetnek iga­zolást állandó lakhelyük polgár- mesteri hivatalától azok. akik más helységben fogják leadni voksu- kat. Az igazolás kérelmezőinek nevük, lakcímük és személyi szá­muk mellett azt is meg kell jelöl­niük, hogy mely településen vagy budapesti kerületben - vésznek részt a népszavazáson. vei hazánk környezeti állapotán akarnak javítani. Az EU jogsza­bályaival összhangban a parla­ment által elfogadott környezet­védelmi törvény rendelkezik a környezetterhelési díj beveze­téséről, amely a minimális szennyezésre és a szükséges in­tézkedések megtételére ösztön­zi az érintett cégeket. A díjat öt év alatt fokozatosan vezetik be. A befolyt összegek egy részét helyben használhatnák fel az önkormányzatok, illetve a ré­giók. Kovács Árpád, a KTM helyet­tes államtitkára az MTI érdek­lődésére közölte: a környezetter­helési díjat várhatóan 1999 ele­jén vezetik be. Környezetterhelési díj Tanulság Bürget Lajos Kiderült, hogy a Magyar- országon engedély nélkül tüntetni akarók nem néznek televíziót. Főleg nem hír­adókat. Mert ha néznének, akkor tudták volna, hogy a fejlett és jól bejáratott de­mokráciákban a rendőrök igencsak rövid úton leren­dezik az ilyen ügyeket. Le­gyen szó németekről, franci­ákról, spanyolokról, olaszok­ról, az ottani rendőrök nem sokat tétováznak. Olyannyi­ra, hogy a mi rendőreink hozzájuk képest főkötős irgalmasnővérek. Magam is tanúja voltam például Pá­rizsban, amikor a diákne­gyedben úgy vágták be a szürke rendőrkocsikba a hangadókat, hogy csak úgy nyekkentek. De berlini pél­da is van, ott a kopaszfiúkat rendezték le a zöldruhások, másutt pedig a kurdok jár­tak így. Mert az a bizonyos demokrácia igencsak kétol­dalú dolog, a játékszabá­lyok adottak, de azokat il­lik betartani. Ha ez nem tör­ténik meg, jön a többséget védő rendszabály. Most ki-ki vérmérséklete szerint nyilatkozik, háborog vagy helyesel, lelkesedik vagy átkozódik. Ez így ter­mészetes. De kevesebb szó esik arról, hogy ez az egész gazdatüntetésnek nevezett akármi lényegében nem volt más, mint a jövő évi válasz­tások egyik előcsatározása. A Metész, mint egy vagy két más párt előretolt ötödik hadoszlopa kívánta próbára tenni a hatalom tűrőképes­ségét, és ezzel magára irányí­tani a figyelmet. Exhibicio­nista vezetőik, akik alig vár­ták, hogy kameraközeibe kerüljenek, boldogan vették tudomásul a történteket, hi­szen így megint beszéltek róluk. Igaz, múlékony, illé­kony ez a népszerűség, hol­napra már megint nem em­lékszik egyre zsugorodó tá­borukra senki. Pedig valakik nagy pénzt ölhetnek beléjük, hogy keltsék a hangulatot, ami ilyenkor, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom dátumának előestéjén egy egészen szélsőjobboldali NOSZF hatásál keltheti. Nos, ez most nem jött be, mi több, ellenszenvesekké vál­tak mindazok körében, akik komolyan veszik azt, hogy vannak törvények, játéksza­bályok, akik elhiszik, hogy a demokrácia nem parttalan kószálás az utcákon és nem felhecceit mitugrászok pro­dukciója. Szóval nem arattak sikert, még Muczó Agika se tudta győzelemre vinni az ügyet, mi több, még pártja is meg­sokallta, hogy miként bo- londítja a népet. Pedig igen­csak iparkodott, és most mi marad neki? Majd Metész- vagy MIEP-színekben igyek­szik újra, hogy ne kelljen a jövőben sem Encsen tölteni háziasszonyként a szürke hétköznapokat. Hiába, a népbolondítás lassan nem lesz járható út a politikában. Tanulságnak ez is jó. És ami talán a legjobb: rend­őreinkben feloldódott a korábban odapalántált görcs, hogy nem cselekedhetnek, mert az amolyan bolsevik­ízű. Most kapitalista stílus­ban cselekedtek. Ha ez se jó, akkor hát mi legyen? Talán anarchia?

Next

/
Thumbnails
Contents