Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-05 / 258. szám
Panoráma 1997. november 5., szerda Osszeesküvési teóriák A Rabin-gyilkosság MTI Két éve, 1995. november 4-én lett gyilkos merénylet áldozata Jeruzsálemben Jichak Rabin izraeli miniszterelnök. Az évforduló közeledtével felerősödtek a találgatások arról, hogy Rabin összeesküvés áldozata lett, jóllehet a gyilkos, Jigal Amir beismerte tettét, tucatnyi szemtanúja volt a merényletnek, és egy amatőr filmes rögzítette a történteket. Az osszeesküvési teóriák legtöbbje azon alapul, hogy az izraeli titkosszolgálatnak, a Sin Beinek tudomása volt róla, hogy a szélsőséges nézeteket valló Amir Rabin meggyilkolására készül, hogy megállítsa a békefolyamatot. Az egyik elmélet szerint a Sin Bet - tudomást szerezve a készülő merényletről - úgy döntött, hogy annak megakadályozása helyett titokban kicserélteti az éles lövedékeket vaktöltényre Amir revolverében. Maga Rabin is tudott állítólag a tervről és helyeselte azt, mivel jobboldali ellenzékének lejáratását és a földet-békéért alku támogatását várta attól. Valami hiba csúszott azonban a számításokba, és Amir élestölténnyel lőtte le Rabint. Alátámasztani látszik ezt a teóriát, hogy egyes közelállók hallani vélték, amit valaki néhány pillanattal a lövések eldördülése után felkiált: „Vaktöltények! Vaktöltények!” Rabin özvegye, Lea is azt mondta, hogy amint a biztonsági ügynökök kocsijába tuszkolták, megnyugtatták őt, hogy minden rendben. A Netanjahu-kormányt támogató NRP (Nemzeti Vallási Párt) szócsöve vasárnap annak a feltételezésnek adott hangot, hogy Simon Peresz akkori külügyminiszter összeesküdött a Sin Bet egy magasrangú vezetőjével, és ennek eredményeként az éles lövedékek maradtak Amir pisztolyában. Peresz azután szándékosan idézte elő a Munkapárt választási vereségét. A Hatzofe című lapban megjelent értesülést közlő újságíró, Hagai Huberman azt állította, hogy írása nem szükségképpen támasztja alá az összeesküvés-teóriát, csupán ismertet egy cikket, amelyet az Internet közölt Úri Barkan aláírással. Ilyen név nem szerepel azonban egyetlen izraeli telefonkönyvben sem. Az összeesküvés-teóriákat sokan igen határozottan cáfolják, és Mose Sahal munkapárti képviselő, aki Rabin meggyilkolásának idején rendőrminiszter volt, közölte, felkérte a főügyészt, hogy indítson eljárást rágalmazás címén a lap ellen. Emlékezetes viszont, hogy Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője szerint az izraeli titkosszolgálat tagjai közül többen összeesküdtek Rabin ellen, hogy megtorpedózzák a békefolyamatot. Az osszeesküvési teóriák legelszántabb támogatója azonban Jigal Amir édesanyja, aki szerint a titok nyitja egy bizonyos Avisaj Raviv Jcezében van, aki fiának jó barátja és a Sin Bet ügynöke volt egy személyben. Reklamáló kínaiak Napjainkban a kínai fogyasztók is egyre gyakrabban reklamálnak és lépnek fel a rájuk sózott hibás termékek, hamisítványok és a feketepiacon felbukkanó kétes eredetű áruk miatt. A China Daily című angol nyelvű kínai lapban nemrég megjelent statisztikák tanúsága szerint az elégedetlenkedő fogyasztók által benyújtott panaszok száma 1997 harmadik negyedévében több mint 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában tapasztalt mennyiséget, több mint 155 ezer esetet regisztráltak. (MTI) Jatszd a bolondot! Ingmar Bergman svéd filmrendező legújabb filmjét szombaton mutatta be a svéd televízió. A ,J_armar och goer sig till” vagyis „Csapj zajt és tettesd bolondnak magad” című filmben Bergman a rendezés mellett egy elmegyógyintézeti ápolt szerepét is játssza. A most 79 éves művész 1993 nyarán írta a film forgató- könyvét, amelyet szorongásai gyümölcsének” nevez: ,Biztos voltam benne, hogy ez lesz az utolsó forgató- könyvem.(...) A halál közvetlen előérzetében éltem. De nem engem vitt el, hanem a feleségemet.” MTI A művész utolsó felesége, Ingrid, aki negyedszázadon át társa volt, 1995 májusában hunyt el. A többi Bergman-filmhez hasonlóan a valóság és az álom váltakozó képeiből összeálló alkotás címét Shakespeare Macbeth-jé- nek egy sora sugallta. A történet az 1920-as években I játszódik, Bergman anyai [ nagybátyjának, CarlAaker- j biomnak az életét mutatja j be. Ez a különös feltaláló, ! aki már a Fanny és Ale- I xander című Bergman-alko- I tásban is megjelent, hosszú | időszakokat töltött elme- I gyógyintézetben. Az újságírókat általában elhárító Bergman ez alkalommal hajlandó volt a tévé kamerái előtt családjáról és munkáiról beszélni. Elismerte, hogy hanyag apa volt, és nem nagyon törődött nyolc gyermekével, hangsúlyozta azonban, hogy az idő múltával egyre fontosabbak számára ők is, unokái is. „Szeretnék a gyerekeim barátjává válni, s ahogy öregszem, egyre varázslatosabbnak látom magam körül az unokáimat.” A svéd sajtó elismeréssel szólt a új film mélységéről és egyszerűségéről. A Svenska Dagbladet című lap Rembrandt képeihez hasonlónak nevezte Bergman beállítása9 Uj energia, bármilyen célra Kurcsatov számára nem volt atomtitok Molotovnak, aki 1939-ben szovjet-német meg nem támadási egyezményt, 1940-ben szovjet-finn békeszerződést, 1941-ben szovjet-japán semlegességi szerződést írt alá, majd a második világháborút lezáró konferenciákon többször mondott „nem”-et, mint „igen”-t, a nyugati világ, főként Amerika nem nagyon hitt. Különösen kétkedéssel fogadták 1947 őszén azt a közlését, hogy az atomfegyver titka a Szovjetunió számára nem titok. MTI _____________ ___ Öt ven évvel ezelőtt, 1947. november 6-án, a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén jelentette be a szovjet külügyminiszter hivatalos formában, hogy vége az amerikai atommonopóliumnak. Az óceánon túl megmosolyogták, sőt Washington még azt a nyilatkozatot is légből kapottnak tartotta, amelyet a szovjet küldöttség később, 1948 szeptemberében az ENSZ-Köz- gyűlés harmadik ülésszakán tett, s amely szerint a „Szovjetunió nem jelentheti ki, hogy nem képes atomfegyvert előállítani, mivel ez nem felelne meg a valóságnak”. Aztán jött az 1949. szeptember 25-ei TASZSZ-nyilat- kozat a sikeres első szovjet atomrobbantásról, emlékeztetve még egyszer Nyugatot, hogy a szovjet fizikusok 1947-ben megoldották az atombomba titkát. Fél évszázada, 1947. november 6-án a moszkvai városi tanács az 1917-es októberi forradalom 30. évfordulójáról emlékezett meg, mellesleg arról, hogy Lenin már 1918. április 12-én intézkedett a rádiumkutatás elindításáról és még ugyanabban az évben akadémiai rádiumkutató intézet létesült a Néva partiján. Leningrádban tűnt fel a szovjet atomfizika nagysága, Abraham Joffe, aki egy időben Wilhelm Röntgen közvetlen munkatársa volt, és világhírnevet szerzett a leningrádi Fizikai-Technikai Intézetnek. Joffét és kollégáját, Frenkelt rendre meghívták amerikai és nyugat-európai kngresszu- sokra, olyan kutatótársaik, mint Landau és Kapica, gyakran megfordultak Cambridge- ben és Koppenhágában. 1925-ben tűnt fel Joffe körében egy 22 éves lángelme, Igor Kurcsatov, aki évtizedeken keresztül a szovjet atomkutatás egyik vezéralakja volt. A leningrádi Rádium Intézetben az ő irányításával állt működésbe egyébként 1939-ben Európa első ciklotronja. Az Izvesztyija 1940-es utolsó számában Uránium 235 cím alatt jelentek meg ezek a sorok: „Az emberiség előtt egy új energiaforrás nyílik meg, amely az eddigieket mil- liószorosan felülmúlja. Az ember tetszőleges mennyiségű energiát lesz képes előállítani és bármilyen célra felhasználni”. Az atommag problémáival foglalkozó első nemzetközi konferenciát 1933-ban Leningrádban tartották. Kurcsatov itt találkozott először Frédéric Joliot-Curie-vel, a nagy francia tudóssal, aki feleségével együtt 1934-ben felfedezte a mesterséges radioaktivitást. Moszkva 1942-ben szerzett tudomást arról, hogy Németországban és az Egyesült Államokban egy „csodafegyveren” dolgoznak. Ez elgondolkoztatta Sztálint. Emellett a szovjet hadsereg 1942-re már megerősödött, fordulatot készített elő a háború menetében, és a moszkvai vezetés elővehette az atomenergia katonai felhasználásának kérdését. Kurcsatovot Moszkvába rendelték, és egy gondosan összeválogatott gárdával elkezdődött a munka: intézetek szervezése, ipari bázis kiépítése, szakemberek képzése. 1946 tavaszán az F-l telephelyen öt szinten elhelyezve 45 tonna urán és 450 tonna különlegesen tiszta grafit állt rendelkezésre. 1946. december 24-én este elvégezhették az első kísérletet szabályozott láncreakcióval. 1947-ben két különböző módszerrel sikerült Kurcsatov csapatának egészen kis mennyiségű két adag 239-es plutóniumot előállítani. 1949 augusztusában Igor Kurcsa- tovra bízták az első szovjet kísérleti atomrobbantás lebonyolítását Szemipalatyinszk- ban, egészen az atombomba végleges összeszereléséig és a kísérleti toronyba való beemeléséig, 1953. augusztus 12-én pedig ugyancsak ő lett a világ első tényleges hidrogénbombája kipróbálásának „főrendezője”. Igor Kurcsatov nevéhez fűződik az uránmag spontán hasadásának felfedezése, Európa első atomreaktorának és a világ első atomerőművének megalkotása. Nyugat- és Kelet-Európa kiváló atomtudósai hol szakmai, hol anyagi, hol politikai indíttatásból természetesen kivették részüket mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió atompotenciájának létrehozásából, ezzel az ideológiailag és hatalompoli- tikailag kétpólusú világ tartós hadászati stabilitásának megteremtéséből. Bolhacirkusz MTI ____ Ha tszáz diákot és oktatóikat késztette menekülésre az észak-spanyolországi Sant Feliu de Llob- regatban egy iskolát megszálló bolhacsapat. Az intézményt azt követően kellett néhány napra bezárni, hogy a diákokat és tanáraikat az apró rovarok összevissza csípték. Az iskolai hatóságok közlése szerint a bolhák még az elpusztításukra kifújt rovairtónak is ellenálltak: valószínűleg a petékből még ki nem kelt rovarok élték túl a rovarirtást és lendültek újra támadásba.- Ne haragudjon, parancsnok úr, de én most kivenném a tavalyról maradt három nap fizetett szabadságomat..! Pocakos kutyák és macskák MTI ___ _____ Ál latok számára kísérletezett ki fogyókúrás tablettát egy kaliforniai cég. Természetesen nem hízómarhák vagy zsír sertések számára ajánlott a pirula, hanem „megpocakosodott” kutyák és zsírpárnácskákkal terhelt macskák részére. A Reuter jelentése szerint a cég azt ígéri, hogy a kedvenc ölebek és „ölcicák” két hét alatt testsúlyuk 3 százalékával lesznek könnyebbek. A vállalat igazgatója, David Goldberg agyában kutyafuttában fogant az ötlet: sok olyan kocogó emberrel találkozik, akivel kutyája képtelen tartani a tempót, mert túlsúlyos. Mint mondja, az állatok egészségét épp úgy veszélyezteti az elhízás, mint az emberekét, s az öleb fogyókúrás tablettát egyáltalán nem viccnek szánták. Az embernek adott a lehetőség, hogy testedzéssel könnyítsen magán, ám egy csaknem fél mázsás labradornak egész nap egy New-York-i lakásba zártan, erre nincs módja, és szinte egyetlen lehetősége a pirula. Wut i í c d M. Plasztikai sebészek MTI „Mindig is nyilvánvaló volt számomra, hogy plasztikai műtétre van szükségem, mielőtt még a bőröm pettyhüdté válnék” - meséli az amerikai asszony, aki nevének elhallgatását kérte. Igaz, hogy hazájától távol feküdt műtőasztalra - Horvátországban. Erre mindenek előtt az operáció ára késztette: horvát plasztikai sebésznél a beavatkozás - orrkiigazítás, mell- megnagyob- bítás vagy arcfelvarrás- még feleannyiba sem kerül, mint odahaza. Azt pedig már régen bebizonyították a horvát plasztikai sebészek, hogy értik a mesterségüket - jóllehet egészen más körülmények között: háborús sebesültek ellátásánál. Sinisa Glumicic zágrábi sebész rendelőjének várójában a topmodell Cindy Crawford képe mosolyog a belépőre egy előkelő folyóiratból. Az orvos becslése szerint pácienseinek 40 százaléka érkezik az Egyesült Államokból, Németországból, Ausztriából és Nagy-Britanniából. Az elmúlt tíz hónap alatt mintegy ötven külföldi feküdt műtőasztalára. A múlt héten még Svédországból is felkereste őt egy 54 éves asszony, aki három szülés után fellazult hasizmait akarta felvarratni. Gyakori kérés az orrkiigazítás, a ráncelsimítás és a zsírelszívás. Sok horvát plasztikai sebész amerikai kollégák támogatásával tanulta ki mesterségét. Az 1991-es boszniai háború alatt számos amerikai orvos érkezett az országba, hogy horvát sebészeket oktasson. A költségeket részben a Soros Alapítvány viselte. Anti az árakat illeti, a horvát plasztikai sebészek tarifája igencsak vonzó: míg például egy orrkiigazítás Nagy-Bri- tanniában átszámítva 35 000 schillingbe kerül, addig ugyanezért egv horvát sebész csak 14 ezer schillinget kér. Egv Angliában csaknem százezer schillingbe kerülő arcfelvarrás elvégzése Horvátországban mindössze 28 000 schilling. Igaz, maguknak a horvá- toknak ezek is csillagászati összegek, hiszen az átlagkereset havi ötezer schilling körül van. Glumicic doktor páciensei közül sokan a műtét után meghosszabbítják horvátországi tartózkodásukat, és az Adria partján várják meg, amíg a műtéti hegek elhalványulnak. „Ez nagyon praktikus. Idejönnek, átesnek a műtéten, és azután még látnak is valmit az országból” - mond ja a zágrábi orvos.
