Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-05 / 258. szám

1997. novbeniber 5., szerda Hazai krónika Az Országházból jelentjük Vannak még tennivalók Magyar-svéd agrártárgyalások Magyarország agrárgazdasága jól felkészült az európai uniós csatlakozásra - hangoztatta Annika Ahnbergsvéó mezőgazdasági, élelmezésügyi és halászati miniszter kedden Budapesten magyar kollégájával -Nagy Frigyes­sel- közösen tartott sajtótájékoztatón. Mentelmi bizottság Az Országgyűlés Mentel­mi és Mandátumvizsgáló Bizottsága keddi ülésén fel­függesztette G. Nagy né Ma­ció Ágnes (FKGP) mentelmi jogát. A testületet a bíróság kereste meg, mert egy állam­polgár a „róthmanózás” mi­att feljelentette a képviselőt. (G. Nagyné Maczó Ágnes egy korábbi parlamenti fel­szólalásában úgy fogalma­zott, hogy az MSZP elődje, a magyargyűlölő Róth Ma­nó, vagyis Rákosi Mátyás volt.) A bizottság tudomásul vette, hogy a Fidesz javas­lata alapján a testületbe „visszatér” lsépy Tamás al- elnök, aki a KDNP-frakció megszűnése miatt kénysze­rült átmenetileg megválni posztjától. „Hallani fognak még rólam” Március 15.-e óta nyilván­való volt, hogy le akarnak váltani. Torgyán József az­zal, hogy a liberálkommu- nista kormány helyett a föld- mozgalom élére álló kisgaz­da politikust váltja le, min­dent elárult - mondta G. Nagyné Maczó Agnes az MTI munkatársának kedden arra reagálva, hogy hétfőn kizárták az FKGP frakciójá­ból, és ezzel megszűnt parla­menti alelnöki tisztsége is. A képviselő asszony arra a kér­désre, hogy ezek után melyik politikai erőhöz fog csatla­kozni, azt válaszolta: jelen­leg a földvédő mozgalom vezetője, és Kiskőrösre megy. - Torgyán József rózsadom­bi ügyvédként nem tudhat­ja, hogy az ország nemcsak Budapestből áll - reagált a frakcióból való eltávolításá­nak egyik indokára a politi­kus. Mint mondta, a Metész sztrájkbizottsága megszer­vezte, hogy tagjai az ország­ban hol tartózkodnak a hét­fői napon. így történhetett meg, hogy ő nem a budapes­ti részvételre kapott megbí­zást. „Garantálom, hogy hal­lani fognak még rólam” - mondta G. Nagyné Maczó Ágnes. Magyar-román megbeszélés A Román Parlament Euró- pa-ügyi Bizottságának kül­döttsége Mariana Stoica el­nök vezetésével kedden a Parlamentben megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, az Országgyűlés Európai Integ­rációs Ügyek Bizottságának elnökével. A tanácskozás után megtartott sajtótájékoz­tatón Mariana Stoica el­mondta: mindkét ország cél­ja a mielőbbi csatlakozás az Európai Unióhoz, és a két or­szág nagymértékben segíthe­ti egymást, ezért közös érdek a legszorosabb együttműkö­dés. Orbán Viktor hangsú­lyozta: nem Románia ellené­ben, hanem Magyarország érdekében szeretné a leg­gyorsabb csatlakozást az Európai Unióhoz. MTI ___________ Az azt megelőzően lezajlott magyar—svéd mezőgazdasági tárgyalások napirendjén, - mint elmondták, három fontos téma szerepelt, közöttük is első he­lyen Magyarország európai uniós csatlakozásának kérdé­sei, valamint az ehhez adandó svéd segítség. Foglalkoztak to­vábbá a magyar-svéd élelmi- szeripari, mezőgazdasági és er­dészeti együttműködési kap­csolatok alakulásával, valamint a műszaki kutatás és az oktatás területén lehetséges közös tevé­kenység módozataival. A svéd mezőgazdasági mi­niszter felhívta magyar tárgya­lópartnerei figyelmét arra, hogy Háziorvosok, iskolaigazga­tók sem lehetnek a jövőben önkormányzati képviselők, ha a parlament elfogadja a kormány által benyújtott törvénytervezetet. Egyebek mellett erről tájékoztatta lapunkat Felbermann End­re, Nyíregyháza alpolgár­mestere, a Szabaddemok­raták Szövetsége önkor­mányzati tanácsadó testü­letének tagja. K. Z. (Új Keleti Felbermann Endre, az SZDSZ önkormányzati testületének tag­ja elmondta: a kormányzat in­dokoltnak tartja, hogy a hon­atyák mellett a városatyák, azaz az önkormányzati képviselők jogállását, összeférhetetlenségét is törvényben meghatározzák. A jogi szabályozás hiánya a gya­korlatban eddig is konfliktuso­kat okozott. A politikus példá­nak okáért megemlítette, hogy a testületi tag intézményvezetők saját iskoláik javára túlzott rá­hatással befolyásolták a közgyű­lés döntéseit. A törvény kéthar­mados többséggel fogadható el, és remélhetőleg még ebben az évben megszavazzák a parla­ment tagjai. Az 1998-as önkor­mányzati választások előtt ugyanis már elég nehezen lenne elfogadtatható. Felbermann Endre kiemelte, milyen esetben ér véget az a csatlakozási folyamat nem lesz egyszerű. Mint mondta: már az EU tagjaként is több olyan előre nem látható felada­tot kell majd megoldani, amely elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság harmonikusan illeszkedjen az unió hasonló ágazatához. A svéd vendég ugyanakkor elis­meréssel szólt a magyar ag- ráriurn jogharmonizációs tevé­kenységéről. Ez már - szerinte - jelenleg is igen magas fokú. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter arról szólt: részlete­sen tájékoztatta svéd partnerét a magyar mezőgazdaság jelen­legi helyzetéről. Nem hallgat­ta el azt sem, hogy számos te­rületen, például az intézmény­önkormányzati képviselő meg­bízatása: a megválasztása utá­ni helyi önkormányzati általá­nos választás előtti napon, il­letve ha egy éven át nem vesz részt a közgyűlés munkájában. Az összeférhetetlenségről a ter­vezet kimondja: nem lehet képviselő, aki a testület állal alapított költségvetési szerve­zet vezetője vagy helyettese, valamint olyan közalkalma­zott, aki kinevezését, megbíza­tását a közgyűléstől kapta, mini például az iskolaigazgatók. A képviselő mándátumáról an­nak is le kell mondania, - így a háziorvosoknak -, aki önkor­rendszer kiépítésében, vannak még tennivalók. Felhívta Annika Ahnberg figyelmét arra, hogy a magyar mezőgaz­daság átlagos támogatottsági szintje lényegesen alacsonyabb, mint átlagosan az EU-tagor- szágokban. Ezért is fontos ha­zánk számára, hogy a csatlako­zást követően az úgynevezett kompenzációs alapok elosztá­sakor, az elbírálás során ne tegyenek majd különbséget a régebbi és az új uniós tagor­szágok között. Felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarország számára az lenne áz elfogadható, ha a csat­lakozási tárgyalások megkez­désekor a felkészültséget ven­nék figyelembe. Svédország ezzel szemben azt az álláspon­tot képviseli, hogy minden jelentkezővel egyszerre kell megkezdeni a csatlakozási megbeszéléseket. mányzati feladatot lát cl a képviselő-testülettel kötött megbízatási szerződés alapján, vagy a helyi államigazgatásban köztisztviselő. Búcsút mond­hat mandátumának az a köz­gyűlési tag is, aki a helyi, kör­zeti műsorszolgáltató, műsor- terjesztő, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, vagy hiva­tásos katona, rendőr, esetleg a polgári nemzetbiztonsági szol­gálatok tagja. A törvény elfo­gadása esetén a képviselő az összeférhetetlenségi okot köte­les bejelenteni a település pol­gármesterének. Megemlékezés MTf Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak em­léke előtt tisztelegve a Magyar Köztársaság, az Országgyű­lés, a kormány, a parlamenti pártok és az '56-os szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat és virágaikat kedden a Kerepesi úti temető 21-es parcellájában. A Himnusz hangja­it követően a kormány nevében Vastagh Pál igazságügy­miniszter, az Országgyűlés nevében Kóródi Mária alelnök, a Magyar Köztársaság nevében Tóth Kálmán alezredes, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője koszorúzott, majd a parlamenti pártok és frakciók, illetve számos '56-os szervezet képviselői rótták le kegyeletüket. Háziorvos nélküli testület Felbermann Endre alpolgármester H át megtörtént. Jo­gi és logikai hát­tér ide vagy oda, érvek, ellenérvek, okok és indokok: édesmindegy. Hét év elteltével ismét ver­ték a rendőrök a magyar népet a budapesti utcán. Hét év kellett hozzá, hogy előkerüljön újra a gumibot, amit eztán immár joggal nevezhetnek az emberek Hom-szaláminak is... Kellett ez? Volt erre szük­ség? Megért ennyit a főváros „közlekedési rendjének a fenntartása”? Aligha. Volt egyszer egy taxis­blokád. Azt sem engedé­lyezték. Az is veszélyeztet­te a közlekedést. Ha jólértesült vagyok, azt akkoriban pontosan az a párt szította, amelynek a belügyminisztere most pa­rancsot adott a népverésre. Az MDF-kormány nem tette. Talán akkoriban még hango­sabb volt a hatalom birtoklói­nak a lelkében az önmérséklet intelme. Véres, bevert fejeket, dulako­dó rohamrendőröket, illetve égő pufajkákat és egy táblát mutat a tévé: Elvtársak, ne lőjetek! A rendőrtábornok ezek után még „elnézést kér azoktól, akik szerint nagyobb eréllyel kellett volna fellépnie a rendőrség­nek”. Pontosan nem is tudom, mire gondol, mire céloz? Illet­ve nem akarom tudni. A tévé toleráns. Csak messzi­ről mutatja az összevert embe­reket. Vagy lehet, hogy nem engedték közel őket az „ese­ményhez”? Ki tudja? Ismét a sorok között kell olvasnia a hallgatónak: Pongrácz Ger­gelyt, a Corvin-köz ötvenhatos parancsnokát az Európai Uni­óba tartó Magyarország de­mokratikus rendőrsége 1997 novemberében bilincsbe veri?! És ugyan miféle — a tévénézők szemének láthatatlan - gyűlö- lethullám lehetett az, amit később Pongrácz maga próbált csitítani? „Émberek, nyugod­jatok meg. Ezek a rendőrök csak parancsot teljesítenek” - mon­dotta. Miféle elementáris erő törhetett ki - a tévé kommen­tátora szerint kisebbségben lévő - tüntetőkből, hogy - ál­lítólag — nekimentek a „szem­mel látható erőfölényben lévő” rendőröknek? Már ha neki­mentek. Mert az bizony nem derült ki, hogy ki ment először neki a másiknak? Mindeneset­re az, ami történt, csak legfel­jebb a rendőri önvédelemmel igazolható, semmi mással! A rendőrségnek ugyanis megvan­nak a maga - gumiboton kívü­li - eszközei a tömeg szétosz­tására, és ezek - a vízágyú, a könnygázgránát stb. - nem tö­rik be a koponyákat. Ha pedig mégis nekimentek a rendőrök­nek, s valóban oly kevesen vol­tak a tüntetők, az egyetlen kép­zett rendőrtisztnek sem jutott eszébe, hogy ez akár provoká­ció is lehet. A Metész tüntetését tehát szétverték. Egyes politikai Ismét gumibot Palotai István (Új Kelet) V______________________________________________________ erők ezt azonnal ki is hasz­nálták. A tüntetés egyik fő szervezőjét, G. Nagyné Ma­czó Ágnest a Kisgazdapárt „felelőtlensége miatt”, és mert „cserben hagyta a tün­tetőket”, azonnali hatállyal kizárta a sorai közül. Az már más kérdés, hogy ez bizony nagyon is kapóra jött a párt vezetőinek, hiszen Maczó köztudottan Torgyán József székére, pozíciójára pályá­zott. A kormánypártok viszont - azt hiszem — nem örülnek már annak, ami történt, leg­feljebb a mundér becsületét védik. A zt ugyanis senki sem gondolhatja komolyan, hogy a „társadalmi béke fenntartá­sa” ilyen eszközökkel több, mint a „nesze semmi, fogd meg jól”. UlkkL Gyógyszerárak MTI Jövőre átlagosan 10,8 százalékkal kell többet fi­zetni a patikákban a tb ál­tal támogatott mintegy 2500 gyógyszerért. A töb­bi forgalomban lévő ké­szítmény - együttesen csak­nem 1300 - szabadáras lesz, drágulásuk mértéke tehát a gyógyszergyártó­kon múlik majd - jelentet­ték be kedden Budapesten, a Népjóléti Minisztérium­ban rendezett sajtótájé­koztatón. Kökény Mihály népjólé­ti miniszter elmondta: az elmúlt hetekben folytatott ártárgyalásokon sikerült érvényesíteni azt a kor­mányzati szándékot, hogy a térítési díjak emelkedé­se ne haladja meg az inf­lációs mértéket. Ez nem csupán a lakosság terhel­hetősége, de a gyógyszer- kassza tarthatósága miatt is fontos. A tárgyalások eredmé­nyeként a legtöbb támoga­tást élvező patikaszer árá­ban sikerült megállapod­nia a tb-nek a gyártókkal. Ez alól mindössze hét ké­szítmény-tápszer, illetve vérnyomáscsökkentő - a kivétel. Ezeknél a tárca ál­tal javasolt árat hirdetik majd ki, és amennyiben a gyártók mégis drágábban kínálják a készítményeket, a különbözetet a betegek­nek kell állniuk. Az ártárgyaláson a gyógy­szergyárak bejelentették: 1288 termékükhöz nem kérnek tb-támogatást. Ez azt jelenti, hogy ezek - a többségükben egyébként is csak „nulla százalékban támogatott” patikaszerek -szabadárasakká válnak, vagyis drágulásuk mérté­ke a gyártókon múlik. Ezek többsége kizárólag kórházakban használatos szerek - tette hozzá a mi­niszter. Kökény Mihály közölte azt is, hogy a gyógysze­rekre vonatkozó támoga­tási kulcsok a jövő év elejétől nem változnak (to­vábbra is 0,50.70.90,100 százalékos, illetve fix ösz- szegű támogatásban ré­szesülnek a készítmények), a jövő év első felében ugyanakkor áttekintik a támogatási rendszert. Cser Agnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár főigazgatója elmond­ta: az úgynevezett alaplis­tán szereplő mintegy 700 gyógyszer továbbra is 90. illetve 100 százalékos tá­mogatást élvez. A krónikus betegek így ezentúl is számos gyógy­szerhez mérsékelt áron juthatnak hozzá. Az új gyógyszerárakat decem­berben teszi közzé a nép­jóléti miniszter. A gyógyászati segédesz­közökkel kapcsolatos ár­tárgyalások még nem fe­jeződtek be.

Next

/
Thumbnails
Contents