Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-29 / 279. szám

1997. november 29., szombat Megyei krónika Jobb volt a „bal” Mint arról már beszámoltunk, a megyegyűlés csü­törtöki ülése óta dr. Vadász Mária a Szatmár-Beregi Kórház főigazgatója. A képviselő-testület titkos sza­vazással voksolt mellette. Az eredményhirdetés után a padsorokban egy politikus megjegyezte: „jön a bal, egy jobboldali megyegyűlésnek illett volna a jobb­oldali jelöltet támogatni”. Érdekesség, hogy a má­sik pályázó, dr. Fazekasné dr. Havacs Ildikó szocia­lista támogatással került be a fehérgyarmati képviselő- testületbe. Száraz Attila (Új Kelet) — Úgy gondolom, hogy egy ilyen főigazgatói állás betölté­se nem politikai kérdés, hanem elsősorban szakmai - jelentet­te ki Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke kategori­kusan a beszélgetésünk elején. - Két pályázó volt, szakmailag mind a kettő megfelelt. Az egyik mellett többséggel elkö­telezte magát a közgyűlés. Megítélésem szerint a közgyű­lés kétszeresen is jól döntött: egyrészt nem szabad ezt a vész­helyzetben lévő kórházat egy pillanatra sem magára hagyni. Másrészt pedig a megválasz­tott pályázó egy dinamikus egyéniségű, gazdasági érde­keltségekkel „megfertőzött” személy. Ez a záloga annak. hogy a Szatmár-Beregi Kór­ház beruházása szakmailag el­ismerten zajlik majd le.- Akkor tehát nincs szó ar­ról, hogy a baloldal átvette volna a hatalmat a megyei közgyűlésben ?- Szó nincs ilyenről. Most arról szólt csak a dolog, hogy igazgató kell erre a pozícióra. Egyébként a mostani közgyű­lés nem tisztán jobboldali. Benne van az MSZDP és olyan egyesületek, amelyek nem biztos, hogy a keresztény nemzeti elveket vallják. Ilyen értelemben ez egy koalíciós szövetség, amely, ha szüksé­ges, egységesen működik.-Ahhoz mit szól, hogy van­nak, akik szerint dr. Vadász Máriának sokkal több infor­máció volt a birtokában, mint vetélytársának? Olyan lehető­séget kapott a megyei közgyű­lés tagjaként, a szociális bi­zottság vezetőjeként, ami jó­kora előnyhöz juttatta.- Azt is meg kell nézni sze­rintem, hogy ki akar egyálta­lán Fehérgyarmaton igazgató lenni. Nem mindenki... Sajnos, Fehérgyannat elég messze van az ország szellemi központjá­tól. Ezzel nem akarok senkii sem megbántani, de ez a való­ság. Ez az oka annak, hogy csu­pán két pályázó volt. Ez nem kiírási és nem politikai mani­puláció eredménye. Itt túllihe­gett felvetésekről van szó. Jogszerűtlen pályázat? F. T. (Új Kelet) __ A Fidesz-Magyar Polgári Párt pénteki sajtótájékoztató­ján is szóba került a kórházigaz­gató-választás kérdése. Mint azt dr. Helmeczy László, a me­gyei közgyűlés jogi bizottsá­gának vezetője elmondta, jogszerűtlennek és etikát­lannak tartják az igazgatói ál­lás betöltésére a pályázat kiírá­sának módját és körülményeit. Az ismert ügyvéd szerint túl sok a véletlen az ügyben. Pél­daként megemlítette, hogy ép­pen a későbbi nyertes vezette azt az egészségügyi bizottsá­got, amelynek nem is lett vol­na jogalapja véleményezni a pályázatokat. Talán nem vélet­len az sem, hogy dr. Vadász Mária még a megyegyűlés döntése előtt ellenőrzést tartott az ominózus kórházban, holott erre sem volt jogalapja. A Fi­desz mégis leginkább azt sérel­mezi, hogy egyenlőtlen felté­telek mellett mérettek meg a felek. A megyegyűlés tagjai­nak kiosztott előterjesztésből — szándékosan vagy véletlenül, de - tévesen jelent meg példá­ul, hogy nem hat, hanem kilenc évig volt vezető beosztásban, és a helyi orvosok többsége dr. Fazekasné dr. Havacs Ildikót támogatta. Helmeczy László szerint erre az esetre is érvényes lett volna az összeférhetetlen­ségi törvény alkalmazása, és akkor nem élvezhetett volna szerintük jogtalan előnyöket az új igazgatónő. A Fidesz képviselői értetlenül állnak a zárt ülés elrendelésének ténye előtt is, hisz egyik érintett sem kérte a titkosítást, és személyes- ségi okokat sem érintett a vita és a döntés. Mindezeket össze­foglalva a Fidesz megyei kép­viselőcsoportja úgy ítéli meg: a pályázatot eleve úgy írták ki, hogy az dr. Vadász Máriának kedvezzen. A fentiek miatt a Fidesz-Magyar Polgári Párt mc- gyegyűlésbeli tagjai a közigaz­gatási hivatalhoz fordulnak, tör­vényességi felülvizsgálatot kér­ve a kinevezés ügyében. Vigyázat: szélhámosok! A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyesületéhez jelzés érkezett arról, hogy egyes sze­mélyek nevükben és számukra adományokat gyűjtenek, sőt azokról még számlát is adnak. Az esetekkel kapcso­latban az egyesület szerkesztőségünket megkérte annak közlésére, hogy senkit nem hatalmaztak fel adományok gyűjtésére. Támogatásra természetesen szükségük van, de az adományokat csak az egyesület nyíregyházi, Kör­te utca 19-21. sz. alatti irodáján veszik át. Szociális lakáskörkép Sajnos hazánkban keveseknek adatik meg, hogy felnőttkorra saját lakásuk legyen. Jónak mondható, ha néhány évi takarékoskodással és szülői segítséggel csa­ládi házhoz jutnak a házaspárok. Vannak azonban, akik egy egész életen át gyűjthetnék csekélyke jövedelmü­ket, mégsem juthatnának saját fészekhez. Ők lakhatnak - ha szerencséjük van - az önkományzatok szociális bér­lakásaiban. Kozma Ibolya (Új Kelet) Nyíregyházán körülbelül 800 szociális bérlakásra van igény, éppen annyi, mint amennyit Székesfehérvárott hoztak nyilvá­nosságra az elhíresült Rádió ut­cai események háttérinformáció­jaként. Noha 1989-től ilyen cél­ra egyetlen önkormányzati la­kást sem építettek, jelenleg 2454 kiadható szociális bérlakás van a szabolcs-szatmár-bcregi megye­székhelyen. Néhányat ugyan vá­sároltak a város vonzáskörzeté­ben, de oda a szanálásra ítélt há­zak lakóit költöztetik. A szociális bérlakások között 1428 összkomfortos, 617 kom­fortos, 28 félkomfortos, 337 kom­fort nélküli és 25 szükséglakás van. A lakhatási igény öt évre szól, leginkább a másfél-két szo­básokat keresik, mert az ennél nagyobb alapterületűek rezsijét az anyagi gondokkal küszködő családok képtelenek fizetni. A összkomfortosnak 39, a komfor­tosnak 26, a félkomfortosnak 13, a komfort nélkülinek nyolc, a szükséglakásnak négy forint négyzetmétere havonta. A sze­métszállítási, a közös helyiségek takarítási és az egyéb közös költ­ségeket ez év márciusától a la­kóknak kell fizetni. Szociális bérlakásra jogosul­tak azok a nagykorú magyar ál­lampolgárok, továbbá az állan­dó tartózkodásra jogosító szemé­lyi igazolvánnyal rendelkező bevándorlók, valamint menekül­tek, akiknek nincs lakásuk, há­rom éve bejelentett nyíregyházi lakcímmel rendelkeznek, s csa­ládjukban az egy főre jutó jöve­delem nem halajda meg a mind- nekori öregségi nyugdíjmini­mum kétszeresét. Jelenleg nyoícszáz jogos la­kásigénylés van a Nyíregyházi Házkezelő Kft.-nél - tudtuk meg Sárosi Endrétől, a kft. munka­társától -, ugyanakkor a korábbi években legalább húsz további család kérelmének nem tudtak eleget tenni. A szociális lakást kérők kilencvenöt százaléka ci­gány származású, a fennmaradó öt százalék szerény jövedelmű lakásigénylő. A tervek szerint a jövő évben egy régi épületben átmeneti szál­lót alakítanak ki, ahová az önhi­báján kívül hajléktalanná vagy fizetésképtelenné vált családo­kat költöztetik. Az ideiglenes szálláson közös konyhán és fürdőszobán kell majd osztozni­uk a krízishelyzetbe jutott em­bereknek. Nyírbátorban a rendszerváltás után aki tehette, megvásárolta tanácsi bérlakását. A hatszázból kétszáznyolcvan maradt önkor­mányzati tulajdonban. Feltehe­tőleg száz, úgynevezett „C” la­kás van a városban, melyet 1970-90 között építettek. Ezek közül húsz-harminc van önkor­mányzati tulajdonban, vala­mennyi lelakott, rossz állapotú. Ezek komfort nélküliek, rezsijük negyven-ötven forint havonta. Utoljára a nyolcvanas évek ele­jén épültek önkorányzati laká­sok Nyírbátorban. A város jegyzője, dr. Nagy László szerint a megemelt szoci­álpolitikai kedvezmények hatá­sára egyre kevesebb igény van szociális bérlakásokra. E ked­vezmények segítségével több olyan háromszobás családi há­zat is építettek Nyírbátorban, melynek csak egy szobáját hasz­nálják, nincs víz és fűtés, és fürdőszobát sem alakítottak ki. A tervek szerint a jövő évben nyolcmillió forint értékben vá­sárol az önkormányzat lakáso­kat, melyeket kiad az igény­lőknek. Ha a régen megszokott lakásosztás még létezne, bizo­nyára száz otthonra is lenne jelentkező. Mára tudomásul vet­ték a nyírbátoriak, hogy első­sorban saját erejükre számíthat­nak, de támogatásra, különösen az első lakáshoz jutóknak, nagy szükségük lenne. A város jegyzője szerint szo­ciális alapon kellene segíteni la­káshoz jutni azokat a harmincöt éven aluli fiatal házaspárokat, akik takarékoskodni szeretnének. Ok egy garzonlakásban boldogan élnének egy-két évig, hiszen az alacsony rezsit és bérleti díjat még ki tudnák fizetni. Hasonlóan kel­lene támogatni az öregedő özve­gyeket, kiknek már nagy a három­szobás lakás, amiben családjuk­kal együtt éltek, s beérnék egy kis lakással, melynek alacsonyabb a fűtési költsége. Újfehértón tizenhat komfort nélküli szociális bérlakás van, lakói évek óta ugyanazok a sze­mélyek. Ezek az épületek ötven­hatvan évesek. A rendelet szerint a komfortos bérlakás négyzet­métere havonta harminc, a fél- komfortosé húsz, a komfort nél­külié három forint ötven fillér havonta. Az újfehértói önkormányzat nem tervez lakásépítést, noha hatvan család igénye van a hi­vatalban. Értékek rajzlapon Új Kelet-információ A Felső-Szabolcs ter­mészeti értékei és kör­nyezeti kárai címmel meghirdetett rajzpá­lyázat eredményhirde­tését, valamint az alko­tásokból összeállított vándorkiállítás meg­nyitóját tartották a pá­lyázatkiíró szerveze­tek képviselői pénte­ken Záhonyban,az Ár­pád Vezér Általános Is­kolában. A záhonyi óvoda ifjú természetjáró köre, az általános iskola ter­mészetbarát szakköre, a szakközépiskola di­ákkörei, valamint a Felső-Szabolcsi Térsé­gi Fejlesztési Társulás (FSZTFT) felhívására sok száz rajz, festmény érkezett Záhonyból és a környező tizenegy tele­pülésről. A pénteki ün­nepségen Révész. László, Tuzsér polgármestere, a FSZTFT alelnökének megnyitószavait köve­tően kiosztották a leg­jobb alkotásokért járó díjakat. Az óvodás korcso­portban a zsűri a zá­honyi Alapítványi Óvo­da csoportos munkáját értékelte a legtalálóbb­nak. Második helyezett a mándoki Borbély Re­náta, a harmadik Bé­res Fanni, Bácsik Ta­más és Szenczi Agnes közös munkája lett. Mindhárom kisgyer­mek a záhonyi önkor­mányzati óvodába jár. Az általános iskolai alsó tagozatos korcso­portban két díjat osz­tott ki a zsűri. Legígé­retesebbnek a tisza- szentmártoni Szulics Agnes munkáját minő­sítették, s iskolatársa, Péter Gábor lett a má­sodik. Az általános iskolai felső tagozatos korcso­portban a záhonyi Ju­hász Pálma munkáját ítélte a zsűri a legjobb­nak. A tuzséri Nagy Anna és Battyányi Gá­bor közösen második, a szintén tuzséri Kopasz Zsuzsa harmadik díjat kapott. A középiskolás kor­csoportban az első há­rom helyezett záhonyi diák lett. Sorrendben Szimcsina Viktória, Sze­rencsi László, illetve Tóth Éva munkáját ítél­te legjobbnak a zsűri. A szervezők különdíját a záhonyi önkormányza­ti óvoda csoportos mun­kája nyerte el. Az Árpád Vezér Álta­lános Iskola I. emeleti közösségi helyiségében december 8-áig tekint­hető meg a vándorkiál­lítás, amely az azt kö­vető hetekben végigjár­ja az FSZTFT társtele­püléseinek oktatási-ne­velési intézményeit is.

Next

/
Thumbnails
Contents