Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-28 / 278. szám
1997. november 28., péntek Világkrónika Tovább javult az Egyesüli Államokban a múlt héten született - és a világon elsőként életben maradt - hetes ikrek állapota. A Des Moines-i kórház szerdai tájékoztatása szerint már csak két apróság használ lélegeztetőgépet, és a gyermekek közül négyen szájon át esznek. A világon először születtek hetes ikrek úgy, hogy a csecsemők mindegyike életben maradt. A világra jött apróságok súlya egy és másfél kilogramm között mozgott. Az utóbbi napokban bekövetkezett gyarapodás nyomán azonban már csak két csecsemő állapotát minősítik az orvosok súlyosnak, a többiek helyzete kielégítő. A család lakóhelyén, az alig háromezer fős iowai kisvárosban, Carlisle-ben gyűjtés kezdődött a viszonylag szerény körülmények között élő házaspár javára. Egy ember halálát és jelentős anyagi kárt okozott egy elefántcsorda, amely Dong Nai dél-vietnami tartományban garázdálkodott - számolt be csütörtökön a vietnami sajtó. A húsz elefánt agyontaposott egy férfit, amikor a kertjén átdübörögtek. A csorda útvonalát romba döntött házak és eltaposolt vetés jelezte a Ho Si Minh-várostól északra fekvő Gia Canh faluban - írta a Saigon Times Daily című hivatalos lap. A pusztítást, amelynek egy tucat otthon és vetemények estek áldozatul, a csordától elvert, jórészt fiatal elefántbikák alkalmilag összeverődött csoportja okozta. Az egységes Európa (elé A brit külügyminiszter Budapesten Horn Gyula szerint John Major korábbi konzervatív brit kormányfőtől és kabinetjétől eltérően Robin Cook, a munkáspárti brit kormány külügyminisztere az EU- bővítést annak saját jelentősége miatt pártolja, s nem azért, hogy az új tagok felvételével elejét lehessen venni az EU-jogkörök szélesítésének - a csütörtöki brit sajtó kiemelése szerint ezt maga a magyar miniszterelnök jelentette ki a Cookkal tartott szerdai megbeszélése után. MTI A legnagyobb brit konzervatív napilap, a The Daily Telegraph szerint a magyar kormány elragadtatással nyugtázta a munkáspárti brit kormány külügyminiszterének EU-bővítés- sel kapcsolatos nézeteit, amelyek hangsúlyozottan különböznek az előző, konzervatív brit kormány EU-politikájától. A csütörtöki The Daily Telegraph, amely a többi országos lappal együtt jelentős teret szentelt Robin Cook előző napi budapesti látogatásának, megállapította: Cook maga sem szólt egyértelműen arról, hogy az Európai Uniónak a jelenleginél nagyobb döntési jogkört kellene adni. Az az elszántság azonban, amellyel az EU saját reformjának szükségességéről szólt, valóban markáns különbséget mutat a Labour és a konzervatívok álláspontja között; ez utóbbiak a brit szuverenitás eróziójától tartva úgy akartak belevágni a bővítésbe, hogy az ne járjon jelentősebb változással a tagok jelenlegi „súlyelosztásában” - írta a vezető brit konzervatív újság. A liberális sajtó első számú napilapja, a The Independent is azt emelte ki Cook budapesti kijelentéseiből, hogy a munkáspárti London szerint az EU jelenlegi tagjainak felül kell emelkedniük „szűk nemzeti érdekeiken”, s az Unió alapvető reformjával kell eltakarítani az akadályokat az egységes Európa felé vezető útról. A The Daily Telegraph-hoz hasonlóan a The Independentnek is feltűnt Horn Gyula kijelentése arról, hogy az előző, konzervatív brit kormány „pusztán az EU mélyítésének elkerülése végett támogatta” az Unió bővítését, nem úgy, mint a munkáspárti vezetés. A The Times szerint Nagy- Britannia, amely januártól júniusig, tehát a jelölteknek megígért érdemi felvételi tárgyalások tervezett kezdési időszakában tölti be az EU soros elnöki tisztségét, „repülőstartot ígért” Magyarországnak és a többi, a tárgyalásokon részvételi jogra érdemesített pályázó országnak. Az első számú londoni politikai napilap szerint erre utal, hogy jóllehet a 2002-re megvalósuló teljes jogú tagság Magyarország által megfogalmazott kívánalmát Brüsszelben túlzott derűlátásnak ítélik, az időpont „beleillik Nagy-Bri- tannia elképzeléseibe”. Szentlászlói emlékek Az államalapítással egyidős ősi magyar falu, Szent- lászló 1991-ben 152 napig állta az akkor még Jugoszláv Néphadseregnek nevezett agresszor támadását. Miután Horvátország elszakadt Jugoszláviától és kikiáltotta függetlenségét, a már hónapok óta a határain készültségben álló jugoszláv hadsereghez megérkezett a támadás, az agresszió megkezdését elindító vezényszó. / OKÉ! ÉN I? ^ WmtioWOKAhozom, Hooy hozz A'yr/tM hl v HcyoNroT... y Gy. A megszálló hatalmas fölényben volt, ezért gyors sikerre számított Kelet-Szlavóniában. Célja eléréséhez' hiába vetette be a legkorszerűbb hadi technikát, hiába töltötte föl tartalékosokkal a reguláris hadsereget, számításait előre nem látott esemény húzta keresztül. A nép ellenállása volt az, ami hátráltatta a gyors előrenyomulást. Óriási veszteségek árán tudták elfoglalni az ostromnak ellenálló városokat, Vu- kovárt és Eszéket, valamint a környező, zömmel magyarok lakta falvakat. A jugoszláv katonai hatóságok „előszerettcl” kézbesítették az azonnali behívókat a vajdasági magyaroknak. Éppen ezért furcsa, ép ésszel felfoghatatlan helyzet teremtődött a harcmezőn. A vajdasági magyar a jugoszláv, míg a szlavóniai magyar a horvát hadsereg egyenruhájába bújtatva harcolt egymás ellen. Különösen nehezen viselték el a vajdasági magyar tartalékosok azt, hogy a Duna túloldalán élő rokonaikból, ismerőseikből és barátaikból egyik napról a másikra (a propaganda minden eszközét felhasználva) ellenséget csináltak Szerbiában. Mit tehettek ilyen tudathasadásos helyzetben a seregbe behívónak? Sok választási lehetőségük nem volt a szerencsétleneknek. Vagy eleget tettek a behívónak, és egy megszálló ország katonájaként indulhattak a háborúba, vagy pedig szüleiktől, feleségeiktől és gyermekeiktől elköszönve, maguk mögött hagyva a szeretett otthon melegét, könnyes szemekkel nekivágtak az ismeretlen világnak. Ők lettek a hadi- Szökevények, akik kibújtak a „dicső” kötelesség alól, hogy akár az életük árán is védelmezzék a hazájukat. De a haza védelméről szó sem lehetett, hiszen azt nem támadta meg ellenség... Merőben más volt a helyzet a horvát oldalon. Ők honvédő háborúba küldték a hadseregüket, hogy megvédjék szülőföldjüket. A háború kitörése előtt Szxntlászló 1376 lakója élte a mindennapok életét. A kis faluban szinte minden biztosítva volt, ami a tisztességes, emberhez méltó élethez kellett. A legkisebbeknek volt óvodájuk, az iskolásoknak takaros iskolájuk, a földműveseknek földjük és állataik. A falunak volt orvosi rendelője és földműves szövetkezete, több boltja és kocsmája. Fehér tornyú templomukra büszkék voltak a szentlászlóiak... A kegyetlen háború óriási károkat okozott a faluban. A 152 napig tartó ostrom alatt a házak mindegyike megrongálódott vagy teljesen megsemmisült. Még a templom is zavarta a megszállókat. A tornyát ágyúgolyó döntötte le. A település lakosságának tíz százaléka életét vesztette. Vagy Szenllászlót védve haltak hősi halált, vagy pedig hadifogolyként hurcolták el őket valamelyik szerb koncentrációs táborba. Ezekből a táborokból senki sem tért vissza. Máig titokban tartott megjelöletlen tömegsírokban nyugszanak valahol Szerbiában. A falu elestekor a lányokat és az asszonyokat megerőszakolták, az öregeket és a gyerekeket megverték, mégkínozták. Házaikat kifosztották, jószágaikat elrabolták, majd a mindenüktől megfosztottakat otthonaikból elkergették és földönfutóvá tették. Legtöbbjük magyarországi menekülttáborban keresett és kapott védelmet, öizton'ságöt’ és itt jutottak (közülük sokan még ma is itt jutnak) a napi betévő falathoz. A szülőfalujukat elhagyni kényszerülők közül néhány fiatal család a Nemzetközi Vöröskereszt segítségének köszönhetően valamelyik nyugat-európai országba, az USA-ba, Kanadába vagy Ausztráliába került. Nélkülük emlékeztek meg a napokban az átélt borzalmakról és hősi halottaikról a ma még kihalt, siralmas látványt nyújtó, kísérteties faluban az egykori szentlászlóiak. Emlékparkot avattak hősi halottaik tiszteletére, és elhelyezték a kegyelet első virágait. Az em- lékezők biztonságára az ENSZ békefenntartói vigyáztak. 1998. január 15-étől, az erdődi horvát-jugoszláv megállapodás és a daytoni békeszerződés értelmében Szentlászló (is) újra Horvátország része lesz. Ezután várható majd a menekültek hazatérése és a több millió dollárra becsült károk pontos felmérése. A horvát kormány megígérte, hogy a hazatelepülőknek hathatós anyagi segítséget nyújt a megrongálódott házak lakhatóvá tételéhez és az újak fölépítéséhez. Szentlászlóban az élet győzedelmeskedni fog megannyi szenvedés és értelmetlen halál után is. Mert az élet, az élni akarás erős erősebb mindennél. MTI A Die Presse osztrák jobbol- dali-konzervátív lap csütörtöki cikkében osztrák szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a nácik a II. világháború alatt Bécs- ben és környékén összesen 49 tábort hoztak létre, s ezek nagy részében magyar zsidókat tartottak fogva. A lap annak kapcsán kért ny'üaikozatotPeter Fischer- től. az osztrák belügyminisztérium illetékesétől és Elisabeth Klampertől, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívumának történészétől, hogy a múlt hét végén Bécs egyik kerületében, Penzingben a feltételezések szerint magyar zsidók földi maradványaira bukkantak egy építkezésen. Peter Fischer, aki minisztériumában a mauthauseni koncentrációs táborban, valamint annak külső táboraiban elkövetett bűntettek dokumentálásáért felelős, a Die Pressének elmondta: Bécs közvetlen környékén öt ilyen mauthauseni külső tábor volt. A legnagyobb Schwechatban, ahol 2500 személyt tartottak fogva. Ezenkívül Bécs egész területén további 40 táborban sínylődtek elsősorban magyar zsidók, akik túlélték Nyugat-Magyarorszá- gon és Burgenlandban a határ- erődítmények építését. Fischer hozzátette: ezekről a táborokról alig van, illetve nem is nagyon van szakirodalom, a tudósok eddig inkább Mauthausenre összpontosították kutatásaikat. Ezt megerősítette a lapnak a történész is. Elisabet Kiamper azt mondta: csak egyetlen olyan tudományos mű van, amely a magyar zsidók alsó-ausztriai sorsával foglalkozik, de Bécsre vonatkozóan csak egy lista létezik, amelyen feltüntették ezeknek a táboroknak a helyét. Ebből a listából kitűnik, hogy az oszrák főváros egész területén több tucat tábor volt - tette hozzá a történész. Arról azonban nincsenek megbízható adatok, hogy hány főt tartottak bennük fogva. Elisabeth Kiamper úgy tudja, hogy minden olyan tábor, amelyet Bécsben és környékén nem Mauthausenből irányítottak, a Magyarországról érkezett zsidók fogva tartására szolgált. Iraki válság MTI Kitapintható fenntartással nyilatkoztak szerda este ENSZ- és amerikai forrásokból arról a bagdadi ajánlatról, amelynek értelmében az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) szakértői Szaddám Húszéin elnök palotáit is átvizsgálhatják, hogy megtudják, nem rejtenek-e tiltott fegyvereket. James Foley, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok annak alapján fogja megítélni az iraki lépés komolyságát, vajon Bagdad lehetővé teszi-e az ellenőröknek az összes olyan létesítmény és helyszín korlátozás nélküli felkeresését, amelynek megtekintését szükségesnek tartják tevékenységük szempontjából. Megismételte, hogy az iraki hatóságoknak szavatolniuk kell a helyszíni vizsgálatok teljes zavartalanságát, és nincs joguk megszabni, hogy az ellenőrök mely létesítményeket vizsgálhatják át. és melyek vannak elzárva előlük. Egy nevének elhallgatását kérő kormánytisztviselő valamivel előzékenyebben fogalmazott. Véleménye szerint az iraki ajánlat kedvező fejlemény, ha valóban tényleges hozzáférhetőségi lehetőséget biztosi! az ENSZ szakértőinek a „zártnak” minősített helyszínekhez. Az utóbbi napokban - azóta, hogy az UNSCOM tagjai visszatértek az arab országba — újabb szócsata és diplomáciai kötélhúzás bontakozott ki Irak és az Egyesült Államok között amiatt, hogy Bagdad „nemzetbiztonságára, szuverenitására és méltóságára” hivatkozva bizonyos létesítményekre - köztük az elnöki palotákra, a hírszerzési épületekre és a Köztársasági Gárdának nevezett elitalakulat laktanyáira - ki akarja függeszteni a „Belépni tilos!” táblát. Washington azonban úgy véli, hogy az iraki kormánynak nincs joga feltételeket szabni és kivételeket tenni, már csak azért sem, mert nem lehet kizárni, hogy az ENSZ-szakértők előtt zárva tartott létesítményekben esetleg fegyvereket rejtegetnek. Tanácsadói után maga Bili Clinton elnök is megerősítette, hogy Washington nem fogad el sem- milyen korlátozást az UNSCOM tevékenységi körét illetően. Szerinte az iraki érvelés alapján összesen már hetvennyolc olyan létesítmény és terület van, amely „elérhetetlen” az UNSCOM számára - köztük nem egynek a kiterjedése nagyobb, mint az amerikai fővárosé, Washingtoné. Az ENSZ-bizottság elnökhelyettese, Charles Duelfer ugyancsak óvatosan vélekedett az iraki ajánlatról. Szerda este New Yorkban kijelentette, hogy a bagdadi lépés kétségkívül kedvező, de csak akkor, ha valóban a szakértők mozgásszabadságát szolgálja. Magyar zsidó táborok
