Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

Kérdezzük meg a polgárt! Izgalmas tanácskozás színhelye volt tegnap délután a Hotel Korona Kodály-terme. A megyében működő civil szervezetek szövetsége vitatta meg azt a világ­banki kezdeményezésre kezdődött ENSZ finanszíro­zású programot, ami a politikai döntések társadalmi hatásvizsgálatát kísérli meg világszerte bevezetni. B. A. (Új Kelet) __________ Dr. H oos János egyetemi tanár vitaindító referátumá­ban arról beszélt, hogy nem csak világszerte, de hazánk­ban sem előzi meg az egyes politikai döntések, törvé­nyek bevezetését átfogó tár­sadalmi hatásvizsgálat. A társadalom eszi, nem eszi, nem kap mást alapon kény­telen elszenvedni még a hi­bás döntések hatásait is. A világbanki kezdeményezés­re, de ENSZ-finanszírozás- ban tavaly kezdődött mun­ka várhatóan 1999-re feje­ződik be, A kormányzatok vegyes szájízzel reagáltak a világbanki kezdeményezés­re. Volt, ahol - mint például Mexikóban - kategorikusan elutasították azt, hogy civil szervezetek is beleszólhassa­nak a társadalmat alapvetően érintő kérdések taglalásába, és volt, ahol - ilyen volt Ma­gyarország is - helyesnek ta­lálva az elképzelést, a kor­mányzat anyagilag is támo­gatja a civil tanács felállítá­sát. A jövőben a társadalmi szervezeteket súlyuknak megfelelően fogja a kor­mányzat megkérdezni, már csak azért is, mert ezek az egyesületek gyakorlatilag az egész magyar lakosságot le­képezik. A munkához elen­gedhetetlen szakértők bevo­nása, de a végső javaslato­kat mégis a társadalom hagy­ja majd jóvá, megszívle­lendő ajánlásokat küldve egyes fontos politikai dön­tések, törvények meghozata­la előtt a mindenkori hata­lomnak. Talán egyszer meg­valósulhat majd Jószef Atti­la elképzelése, amit a Hazám című versében vetett papír­ra: „A hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz ba­junk...”, ami mind ez ideig még vágyálomnak is merész volt. Örmény komolyzene Munkatársunktól Gajane Dzsagacpanjan, örmény származású zongo­raművésznő szólókoncertet ad november 29-én, szom­baton este 18 órai kezdettel a nyíregyházi zeneiskola dísztermében. A megyeszékhelyi Örmény Kisebbségi Ön- kormányzat szervezésében megvalósuló komolyzenei sorozatban a művésznő lesz a harmadik előadó, aki egész estét betöltő koncerttel ajándékozza meg a műértő kö­zönséget. Műsorában a klasszikus és modern szerzők darab jainak tolmácsolása mellett örmény komponisták műveit adja elő. Hősi emlékmű Nyirmadán Még a rendszerváltás előtt, talán az országban elsőként, 1989. november másodikán, halottak nap­ján avatták fel azt az em­lékművet, amelyik Nyír- mada második világhábo­rús áldozatainak adja meg a végtisztességet. „Tiszte­let és kegyelet minden hős mártír áldozat emlékének, akiket a második világhá­borúban Nyírmadáról is­meretlen helyre, frontra, fogolytáborba, gázkam­rába, munkaszolgálatra hurcolt meghalni az em­bertelenség.” Megyei krónika 1997. november 26., szerda Nyírmadai remények Berki Antal (Új Kelet) Dinamikusan fejlődő nagy­község Nyírmada. Szorgalmas lakosainak köszönhetően a rendszerváltás okozta megtor­panás sem hagyott nyomot a falu arculatán. Mára minden lakásban'lehetne gáz, bevezet­hetnék a telefont, mert a köz­ség vezetői természetesen a la­kosság segítségével a lehető­ségekhez képest megteremtet­ték a városias élethez elenged­hetetlenül szükséges infrastruk­túrát. Kő sít Barnabás polgár- mesterrel beszélgettünk a falu jelenéről, a várható jövőről és arról, hogy Nyirmadán békében él egymás mellett roma és ma­gyar: a nagyközségben nyoma sincs a faji ellentétnek.- Nyírmada mindig is sokat profitált az almaültetvények­ből. Az idén milyen bevételt könyvelhettek el a gazdálko­dók?- Erre nehéz egyértelmű vá­laszt adni, már csak azért is, mert nem lehet pontosan fel­mérni, mennyi alma termett az idén körzetünkben. Tavasszal elterjedi, hogy ebben az évben kevés lesz az alma Szabolcs­ban, de szerencsére már július­ban látszott, hogy a jóslat nem válik be. Igaz, a rendszerváltás előtti 1500-2000 vagon almá­nak csak mintegy a fele ter­mett, de a nagy visszaesés után ez megfelelő mennyiségnek látszik. Túl a szezonon, ponto­san meg lehet mondani: az ésszerűen gazdálkodók vala­miféle szerény hasznot is elér­tek. Az alma zömét léalmaként, huszonegy forintért értékesí­tettük, ennyit kapott az is, aki hússzor permetezett és az is, aki csak tízszer. Ha a megfelelően gondozott almáskertben képes volt a gazda legalább kétszáz mázsát szüretelni hektáron­ként, akkor nem volt kárba ve­szett fáradság idén az ültetvé­nyekkel bíbelődni. — Lassan közeledik az év vége. Az önkormányzati testü­letnek ki kell dolgozni a jövő évi költségvetés koncepcióját. Milyen elképzelésekkel vágnak neki 1998-nak?- Pénteken lesz testületi ülés, és pontosan az év vége és az évkezdet közelsége miatt ma­ratoni ülésre számíthatunk. Összesen huszonkét napirendi pontot tárgyalunk meg. Lassan hét éve vagyok polgármester, de nem emlékszem ennyire zsúfolt programra. Megtárgyal­juk a jövő évi fejlesztési elkép­zeléseket. Elsőnek kell említe­ni a szennyvíztisztító rendszer kiépítését, amit terveink szerint jövő év augusztusában kezdünk cl, és aminek várható költsége nyolcszázmillió és egymilliárd forint között lesz. A nagyköz­ség ezt a hatalmas összeget sa­ját erőből nem lenne képes előteremteni, de bízunk abban, hogy pályázataink eredménye­sek lesznek, és akkor gond nél­kül vághatunk neki a település története legnagyobb beruhá­zásának megvalósításába.- Milyen kapcsolatban van­nak a kisebbségi önkormány­zattal?- A két testület összhangban dolgozik, kapcsolatunk kivá­lónak mondható. Talán ennek is köszönhető, hogy békésen él egymás mellett roma és ma­gyar, s Nyírmada lakossága bőrszínre való tekintet nélkül tekinti otthonának, szűkebb pátriájának a községet. Errefe­lé még nem fásultak el az em­berek annyira, hogy a másik nyomorúságát látva ne segítse­nek abban, amiben tudnak. A kisebbségi önkormányzat is szí­vén viseli a nagyközségben élő cigányság sorsát. A kölcsönös megértés, a segíteni akarás szép példáját adta eddig is közsé­günk, és ha máshol is követnék példánkat, akkor kevesebb roma-magyar viszályról kellene olvasnunk nap mint nap az újsá­gokban, és akkor az ilyesfajta hírek szép lassan eltűnnének a magyar sajtó hasábjairól. Bereg fejlesztéséért D.Á. (Új Kelet) _________ Kö ztudott, hogy Kelet- Magyarország bizonyos mértékben gazdasági és szociális hátrányban van a fővárossal és a nyugati országrésszel szemben. Megyénkben viszont a be­regi térség az, amelynek fejlődése sok tekintetben elmaradt a többi területe­kétől. E lemaradás felszá­molása érdekében alakult meg 1993-ban Vásáros- naménvban a Bereg Tér­ségi Fejlesztési Társulat, amely holnap délelőtt a naményi Marianna Center­ben a nyíregyházi PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapít­vány Oktatási Igazgatósá­gával közösen tanácskozást rendez. A németországi Eszak- Rajna -Vesztfália tarto­mány munkaügyi miniszté­riuma és a magyar Munka­ügyi Minisztérium közös programja keretében a be­regi Tisza menti mikroré- gió idegenforgalmi és tu­risztikai célú fejlesztésének megvalósításához részle­tes felmérés és koncepció, majd konkrét program készül, amelynek kialakí­tásához szükség van a he­lyi potenciális résztvevők bevonására, megszólalta­tására, véleményük kiké­résére. Ezt a célt szolgál­ja a holnapi, vásáros- naményi egész napos ren­dezvény, amelynek lebo­nyolítását a Friedrich Ebert Alapítvány támo­gatja. Huszonötezer dollár Baktára K. I. (Új Kelet) ___________ Az Amerikai Munkaügyi Minisztérium (USDOL) Gyors Regálás programja az USA Nemzetközi Fejlesztési Inté­zetével és a magyar Munka­ügyi Minisztériummal kar­öltve kedden indította útjá­ra a Kistérségi Gazdaságfej­lesztési projekt második fá­zisát. A programra ország­szerte tizenkét megye tizen­négy kistérsége adott be pá­lyázatot huszonnégy külön­böző témában. A tervek meg­valósítására a megyék össze­sen háromszázezer dolláros pénzügyi támogatást kapnak az amerikai kormánytól. Ez megyénként huszonötezer dolláros összeget jelenthet, kivéve Tolna megyét, ahon­nan három különálló kistér­ség adott be pályázatot, így ezek térségenként tizenötezer dollárt kapnak. A Kistérségi Gazdaságfejlesztési projek­tek most induló második fá­zisát megelőző, első szakasz­ban négy, a megyei munka­ügyi központok által szerve- •zett műhelymunkából álló szemináriumsorozaton vet­tek részt a helyi közreműkö­dők: a megyei területfejlesz­tési tanácsok, a kamarák, a helyi önkormányzatok, az egészségügyi, kulturális és szociális szervezetek, egyhá­zi személyek, a bankok, a ci­vil szervezetek, a vállalko­zásfejlesztési alapítványok, valamint prominens helyi vállalkozók. A műhelymun­kák során felmérték a kistér­ségek aktuális helyzetét, és olyan projektötleteket gyűj­töttek össze, amelyek nagy mértékben hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődésé­hez. Ezek kiértékelését köve­tőén választották ki a pályá­zatokban szereplő projekte­ket. A kistérségek által beadott pályázatokban szereplő ötle­tek között egyaránt megta­lálhatók a mezőgazdaság fej­lesztését segítő, illetve a kör­nyék üzleti életének vagy idegenforgalmának fellendí­tését célzó projektek. Né­hány kistérség tcleház építé­sét tervezi, míg mások gaz­daságfejlesztési iroda létre­hozásával foglalkoznak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Baktalórántháza nyert támogatást. A kisváros­ban harminckétezren élnek, a munkanélküliségi arány csaknem harmincegy száza­lékos, a közösségek száma ti­zenhat. A segítséget a mező- gazdasági termelő, értékesí­tő, integrátori komplexum létrehozására kapták. Gyámügyesek továbbképzése Új Kelet-információ Kétnapos szakmai fó­rumra gyűlt össze közel kétszáz, gyámügyekkel foglalkozó szakember a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban, hogy a november elsejével élet­be lépett gyermekvédel­mi törvényben foglaltak­nak megfelelően módo­sítsák eddigi munkájukat. Az értekezletet Fekete Zoltán címzetes államtit­kár, a megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője nyi­totta meg. Szabolcs-Szat- már-Bereg megye telepü­léseinek gyámügyi elő­adói és jegyzői a hétfői és keddi ülésen átalakították a gyámügyi munka eddig követett módszereit, külö­nös figyelemmel arra. hogy a különböző gyer­mekvédelmi intézmények tevékenysége között össz­hangot teremtsenek. Repül a madár K. Z. (Új Kelet) _________- Szárnyra kapott a szabad madár - jelentették be opti­mista hangvétellel tegnap Nyíregyházán, a Szabadde­mokraták Szövetsége megyei irodájában a sajtó képviselői­nek. A tájékoztatón szó volt arról is, hogy csorbát szen­vedhet a demokrácia, ha egy politikai erő túl nagy súlyt kap a parlamentben. Bartha László, az SZDSZ Országos Tanácsa tagja a leg­frissebb közvélemény-kuta­tások eredményét elemezve elmondta: a kormánykoalí­ció megalakulása után három évvel eljutott a választópol­gárokhoz is ti liberális párt politikája. Támogatottságuk megduplázódott, 14 száza­lékra emelkedett az utóbbi egy hónapban. Szárnyal a szabad madár - fogalmazott Bartha László. A politikus úgy látja, hogy a választások után az SZDSZ és az MSZP továbbra is stabilan és ki­egyensúlyozottan tud kor­mányozni. A Szabaddemokraták Szö­vetsége legutóbbi küldött- gyűlésén részt vevő nyíregy­házi alpolgármester, Felber- mann Endre a tanácskozás­ról elmondta: viták is voltak, és határozott vélemények hangzottak cl, amelyek be­épülnek a párt választási programjában. Az SZDSZ tagjai az önmarcangolás he­lyett eljutottak az önbecsü­lésig, amit Magyar Bálint kultuszminiszter úgy fogal­mazott: a liberálisok az inter­nálástól eljutottak az Inter­netig - utalván a liberális tár­ca iskolai információs háló­zatfejlesztési eredményeire. A parlament szocialista képviselő csoportja tagjai­nak azon kijelentésére, hogy az SZDSZ az országházban súlyához képest nagyobb hatalmat és jogokat vívott ki, Bartha László és Felbennann Endre hozzáfűzte: a válasz­tások közeledtével lesznek még hasonló kritikai üzene­tek. Az MSZP és az SZDSZ a tervezett koalíció ellenére a voksolások előtt ügyel arra, hogy a pártok értékei ne mo­sódjanak össze. Az MSZP kormányzati és parlamenti többsége a szocialista elkép­zeléseket az SZDSZ nélkül is keresztül tudja vinni.

Next

/
Thumbnails
Contents