Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-24 / 274. szám

Futball és pecabot Nem annyira munkájának, mint inkább szabadidős te­vékenységének, a sport iránti elkötelezettségének kö­szönhetően Kiss Barnabás a falu és a környék elismert emberei közé tartozik. Gyügyén született és nőtt fel. Fehérgyarmaton elvégezte a Közgazdasági Szakközép- iskolát, majd az OTP gyarma­ti fiókjánál dolgozott 13 évig. Gyerekkorától kergette a bőrlabdát, 18 évesen már sportköri elnökké választot­ták a faluban! Csapatuk ak­kor járási első osztályban ját­szott, de innen kizárták ma­gukat 1982-ben, amikor fel­sőbb utasításra egyesültek Cégénydányád csapatával. A két falunak legyen egy jobb csapata! felkiáltással indított akció kudarcot vallott, az eredmények nem igazolták a várakozásokat, a korábbinál is gyengébbek voltak! Ezu­tán szétváltak, következett két év szünet, majd 1989 őszén újra elindultak a gyü- gyeiek. Ettől kezdve ez év tavaszáig Kiss Barnabás volt a csapat edzője. Közben állást változtatott, 8 évig művezető volt a téglagyárban, 1990 óta pedig rokkantnyugdíjas. Nem alapított családot, a munka, a sport és a horgászat kitöltötte az életét. Rokkantnyugdíjas­ként sem kevésbé tevékeny, mint korábban. Pilanatnyilag a Téglagyári Horgász Egye­sület elnöke, a Tisza-Szamos menti Horgász Egyesület fel­ügyelő bizottsági elnöke, bí­rósági ülnök, és 1997. októ­ber elsejétől a fehérgyarmati Városkörzeti Labdarúgó Szö­vetség titkára. Most szervezik az első cs másodosztályú baj­nokságot, és az elmúlt hét végi teremtornára készültek. Mindezt úgy csinálja, hogy bár Fehérgyannaton is van la­kása, inkább Gyügyén él. Gaz­dálkodik, most ért végére az almaszüretnek. Ennek utó­munkálataiban zavartuk meg őt. Rekordtermést takarított be, de a bevétel a szükséges­nél is kevesebb. Arra jut legritkábban ideje, amit legjobban szeret - a hor­gászaira. Voltak már szép fogá­sai, közülük a legnagyobb egy közel 12 kilós amur. Idén ke­vés ideje volt erre, mindössze 20 ponty akadt horogra, au­gusztus óta pedig nem volt ide­je pecázni. Mégsem bánja, hogy kedves szórakozásától meg­fosztják más feladatai, mert a sport csaknem annyira szív­ügye, mint a horgászat. A gon­dokkal és örömökkel együtt sze­ret mindent, amibe belefogott. Kézimunkázó idősek Tízéves jubileumához érke­zett az idősek napközi ottho­na Gyügyén. Az intézmény 1987-ben kezdte meg műkö­dését, azzal a céllal, hogy há­rom falu időseinek nyújtson otthonuk mellett otthont a nappali órákra. Szamosújlakés Cégénydányád idősei nem jártak át, ezért egy idő után csak Gyügyéé maradt az ott­hon. A három dolgozóból is csak egy, Kiss Gyuláié maradt, ő a vezetője és mindenese az intézménynek. Mindennap 10-15-en gyűlnek össze. A vendégek kényelmét kelleme­sen berendezett két fürdő­szoba, egy nagy és egy kisebb társalgó, tálalókonyha és az ebédlő szolgálja, ahol a Dá- nyádról áthordott ebédet elfogyaszthatják. Szinte mindenki kézimunkázik, az egyik néni, Országit Mihály- né reggeltől estig fel sem néz a varrásból, ezért aztán híre­sen gyorsan készíti el térítőit. Nem kis munka ez, hiszen egy-egy darab befejezéséhez neki is egy hónapra van szük­sége! Falujáró 1997. november 24., hétfő Leleményesek a gyügyeiek! Új iskolabuszt kapott a falu Kis falu a Szamos mellett - két utca, 300 lakos, egy műem­lék templom -, röviden ennyi a tudni- és látnivaló Gyügyén. Persze, ha alaposan körbenézünk, találunk itt mást is. Sor­sa hasonló a vidék más kis településeiéhez, lassan elnépte­lenedik, lakói munka után költöznek. Az önkormányzat ál­landó küzdelmet folytat a fennmaradásért, hogy aki itt ma­rad, az minél kevesebb hátrányát érezze a vidéki életnek. Kiss Ferenc polgármesterrel erről a munkáról, megvalósí­tott és talonba tett tervekről, a falu kilátásairól beszélget­tünk. Kiss Ferenc korábban a falu fiókpostájának vezetője volt. Második ciklusát tölti a polgármesteri poszton, de nem adta fel eredeti munkáját sem. Mivel egy időben kettő túl sok lenne, nyolc éve fizetés nélküli szabadságon van, hogy minden energiáját a falu fejlesztésére fordíthassa.- A falu Cégénydányáddal és Szamosújlakkal körjegyzőség­ben van. A rendszerváltás előtt is községi közös tanács működött. Eléggé kiesünk a forgalomból, vasútvonalunk nincs, és a Fehér- gyarmat-Csengersima közötti úl sem érint minket. A legnagyobb gondot nálunk is a munkanélkü­liség visszaszorítása okozza. Megszűnt a tennelőszövetkezet, leépültek azok a nagy gyarmati cégek is, ahol a gyügyeiek dol­goztak. Munkahelyek létesítésé­re nem volt lehetőségünk, a köz­hasznú munka volt az egyetlen megoldás. Közhasznú munkása­ink végzik a település közterüle­teinek karbantartását és eseten­ként szociális feladatokat az öre­gek napközi otthonában. Isko­lánk, óvodánk nincs, a gyerekeket iskolabusszal hordjuk át Cégény- dányádra. A napokban vettük ál az új buszt, amit pályázattal nyer­tünk, közösen Szamosújlakkal. Sajnos nincs helyben munka, ami a faluba csábítaná a fiatalokat. Volt olyan évünk, hogy egyet­len gyerek sem született, de ha­láleset minden évben több is van. Ami kell. az megvan a faluban, kereskedelmi egységek, posta, polgármesteri hivatal és művelő­dési ház. Ez utóbbit falu- és szö­vetkezeti gyűlésekre és hasonló összejövetelekre használjuk.- Infrastrukturálisan milyen helyzetben van a falu?- Útjaink teljes egészében szi­lárd burkolatúak, még a rendszer­váltás előtt elkészültek. Most összekötőúlra pályáztunk Gyü- gye és Zsarolyán közé, de pályá­zatunkat elutasították. Jövőre újra próbálkozunk, mert szeret­nénk ezt az utat elkészíttetni. A gáz- és a telefonberuházás 1993— 94-ben egy időben zajlott, még­pedig szép sikerrel. A falu 100 la­kásának felébe be van kötve a te­lefon, és közel negyvenet gázzal fűtenek. Az önkormányzat erejé­hez mérten igyekezett támogatni a gázbekötéseket, a lakossági hozzájárulás mindössze 21 ezer forint volt, ezt is két részletben kértük. Más településeken ennek kétszeresét, sőt még többet is kér­tek hozzájámlásként.- Vannak még hiányosságok?- A következő évben szeret­nénk elkezdeni a szennyvízberu­házást. Ha ez elkészül, akkor már szinte teljes lesz a közműellátott­ság. Felmerült még a kábeltévé­hálózat építésének gondolata, ezzel a lakosság teherbíró képes­ségének függvényében foglalko­zunk.-A teherbíró képességről szól­va, mennyire sújtja a munkanél­küliség a falut?- A fehérgyarmati Flip-Kers Kft. több gyügyeit felvett, kan­dallókat gyártanak, és az Opel Astrákhoz készítenek villamos- sági alkatrészeket. Rajtuk kívül a Tisza-Szamos Közműszolgálta­tó is foglalkoztat néhány embert, erre jön még a közhasznú foglal­koztatás lehetősége, így meg tu­dunk birkózni a munkanélküli­séggel. Ez a viszonylag optimis­ta álláspont azonban csak addig él, amíg a közhasznú foglalkoz­tatás lehetőséget ad a munkához jutásra. Az önkormányzatnak nincs pénze munkahelyteremtő vállalkozások indítására, forrása­ink éppen csak elegendők a mű­ködéshez, vegetációhoz. Szeren­csére a gyügyeiek leleményesek, szeretnek dolgozni, megtalálják a módját, hogy szűkös bevételi forrásaikat kiegészítsék. Az Almáskert vége Az Almáskert Termelőszövetkezet Gyúgye, Cégénydányád és Szamosújlak közös téesze volt. A rendszerváltást nem sokkal élte túl a szövetekezet sem, évek óta befejezte tevékenységét. A felszámolás során értékesítették a gépeket, most az épületeken a sor. Az önkormányzat megvásárolta a magtár és a daráló épületét. Felmerült a gondolat, hogy a képen látható téeszirodát is megveszik, de erre a tervre nem adta elegendő képviselő az áldását. FEHÉRGYARMATv ^^^Nemsbormy \ Nagyszekeres \ y '• Gyügye \ Zsarolyán / \ Jánkmajiisy / FiOpcsdaróc Szamosújlak yfj Oköritófúlpos V-T?. Hermanszeg _L_ Várjobbágyok faluja A település neve nem magyar eredetű, jelentése és eredete bizonytalan. Va­lószínűleg várbirtok volt, lakói egy 1284-ből számlá­zó említés szerint hospesek, várjobbágyok voltak. Kö­zülük került ki a település első birtokosa, a Gyiigyei család. Báthory István 1406-ban megkapta a bir­tok felét, de még abban az évben továbbadományozta két familiárisának. Később a szomszédos Szamosúj- faluba való Ujlaky családé lett. A XIX. század elején a Várdai, Barkóczy, Kállay és a Szuhányi családoknak volt itt birtokrésze. Lélek- száma a jobbágyfelszabadí­tás óta 300 közelében ma­radt, 1871-ben 340, 1900- ban 361 lakosa volt. Halá­rába olvadt be egy 1284-es oklevélben említett Pál- telkc nevű birtok, amelyet tulajdonosa, Timoteus, Gyügyei írok fiának adott el. A telket az 1363-ben utód nélkül elhalt várjob­bágy birtokaként említik. A Szamos A Szamoson csónakázva úgy haladhatunk cl Gyügyc mellett, hogy észre sem vesz- szük a kis falut. Az ártéri iák közé szinte áthatolhatatlan falat szőttek a kúszónövé­nyek, máshol pedig a nádas takarja a kilátást. A csendes községből nem szűrődik át hang a töltésen és az ártéren. Nyugodt horgászhely ez. a kavargó vízben kis szeren­csével jó fogásra akadhat a türelmes horgász. Sajnos a halbőség nem állandó, a ha­tár túloldaláról érkező szeny- nyezett víz időről időre meg­tizedeli a folyó élővilágát. Európa felé tartanak a szom­szédék is, ott pedig nem né­zik jó szemmel a környe­zetszennyezést. Ennek hatá­sára az utóbbi hónapokban már jobban vigyáznak a Sza­mosra. A kisebb árhullámtól felkavarodott vízen most a rablóhalaknak van szezonja, csukára, harcsára mennek a horgászok. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor Az öreg templom A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére a XIII. században templom épült Gyügyén. A templom később a reformátuso­ké lett, érdekessége festett, ge­rendás, kazettás famennyezete. Kazettáit szimbolikus népi áb­rázolások díszítik - írják a temp­lomról az útikönyvek. Vastag falai, keskeny, lőrésszerű abla­kai azokat a századokat idézik, amikor a templom még erődít­mény, a falu lakóinak óvóhelye volt a bármerről várható rablók­kal, idegen hadakkal szemben. Ma már csak békés célokra szol­gál. a külön álló harangtorony­ban felhangzó kondulások hí­vására istentiszteletre gyűlnek össze itt az emberek.

Next

/
Thumbnails
Contents