Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-21 / 272. szám

„Vesszen a magyar?” Új Kelet-információ Nem akármilyen könyv országos bemutatóját nyi­totta meg tegnap délután dr. Zilahi József a megyei köz­gyűlés elnöke. Vesszen a magyar? címmel, az 1935- ös Uj szellemi frontra em­lékező' írásokat tartalmazó kötet jelent meg a Nemze­ti Kulturális Alap és a Va­jai Gyümölcs Kft. áldozatos anyagi hozzájárulásával, Földváry Györgyi szerkeszté­sében. A kötetről Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író veze­tésével Schmidt Mária törté­nész, Földváry Györgyi szer­kesztő, Balogh János ökológus professzor és Alexa Károly művészettörténész beszélgetett a szép számmal egybegyűlt érdeklődő közönség előtt. Kézy Béla- Nem lehet már „meg­játszani” a szegénységet ahogy azt néhány évvel ezelőtt kellett ahhoz, hogy a megyébe fejlesztési pén­zek kerüljenek - mondta dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke azon a sajtóbeszélgetésen, melyet tegnap az országos és me­gyei médium képviselői­nek szervezett a megyei vezetés.- Mára az értékek felmu­tatása lett a fontos - foly­tatta az elnök hiszen olyan helyre, ahol sze­génység van, ahol panasz­kodnak, ahol nincs az em­bereknek önbizalmuk, oda nem jön a működő tőke, ott nincsenek befekteté­sek. Nehéz, de már nem váltságos á helyzet, van­nak már biztos jelei annak, hogy megindult a fejlődés. Valamennyi településen van távhívásos telefonhá­lózat, vezetékes víz, s a gázhálózat is csak Rápol- ton nem épült ki, mert így döntöttek az ott lakók. Megjelentek a multinacio­nális befektetők, bár lehet­nének többen is. Itt lesz 1999-ben Európa legna­gyobb és a világ második legnagyobb gumiabroncs­gyára. Zilahi József szólt a mezőgazdaság gondjairól, az alma problémájáról, és arról, hogy a megyének most a legnagyobb nehéz­séget okozza. Felhívta a fi­gyelmet arra a veszélyre, hogy ha rövid időn belül nem következik be elő­relépés a magyar-ukrán szál- lítási elképzelések meg­valósításában, akkor Zá­hony és Kisvárda körzete elveszti régi jelentőségét. Örvendetesnek nevezte vi­szont a fejlődést Nyíregy­háza és Záhony körzetében. A tájékoztatást az alelnö- kök folytatták, a kultúráról, oktatásról Hamvas László, ,a szociálpolitikáról Együd János beszélt. Szahadfi ezredes, a me­gye új főkapitánya arról szólt, hogy budapestiként bizony sokkal pozitívabb képet kapott itt a közbiz­tonságról mint amilyenre készült. A munkanélküliség helyzetének lassú javulásá­ról Rusin József, a Megyei Munkaügyi Központ veze­tője beszélt. Az országos lapok kép­viselői tegnap és ma kö­zelebbről is megismerked­hetnek a megyével és né­hány nevezetességével. Építészeti változások Új Kelet-információ Csütörtökön Kisvár­dán folytatódott az a fel­készítősorozat, melyen az építészettel foglalkozó szakemberekkel ismerte­tik a jövő év elsejétől vár­ható változásokról. Mó­dosul többek között a köz­lekedési felügyeletek ha­táskörébe tartozó engedé­lyezési jogkörök palettá­ja. Ezentúl három ízben kell a bejelentési kötelezett­ségnek eleget tenni a kivite­lezőnek. Az engedélyezés előtt, a kitűzéskor és a hasz­nálatbavételi engedély ki­adását megelőzően. Eseten­ként szükség lehet a szakha­tóság véleményére akkor is, ha az építmény eltakarhat más épületet. A téma iránt bővebben érdeklődők a Ma­gyar Közlöny ez évi 67. szá­mából szerezhetnek infor­mációkat. Megyei krónika 1997. november 21., péntek Az ifjúsággal foglalkoznak Munkatársunktól _____ If júság, demokrácia, önkor­mányzat címmel kezdődött teg­nap Nyíregyházán kétnapos szakmai konferencia, amelyen a Dunától keletre lévő telepü­lések gyermek- és ifjúságvédel­mi szakemberei vitatták meg az aktuális feladatokat. A tanács­kozás megnyitóján Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgár- mestere kijelentette: a konfe­rencia aktualitását egyebek mellett az is adja, hogy egy köz­vélemény-kutatás alapján a na­gyobb városok lakói az első helyek egyikén említik az ifjú­ság problémáit. Az önkormány­zati vezető sajnálta, hogy a rend­szerváltás után felbomlottak a fiatalokkal foglalkozó szerve­zetek, amelyek lassan alakul­nak újból meg. Nyíregyháza - mondta a polgármester - gon­dot fordít az ifjúságra, amit mu­tat a város negyven iskolája és az, hogy az oktatás kapja a költ­ségvetés közel felét. Már elkez­dődött a sérült gyermekek re­habilitációs képzése, amelyben a későbbiekben a szabolcsi me­gyeszékhely regionális felada­tokat kap. Együd János, a megyei köz­gyűlés elnöke elmondta, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzatnál az or­szágban az elsők között alakí­tottak ifjúsági bizottságot. Kö­zel háromezer állami gondozott gyermeket helyeztek el 12 gyer­mekintézményben, és 1800 gyermek 1500 nevelőszülőnél talált otthont. Hangsúlyozta, hogy pályázati úton kívánják a nevelőszülői rendszert fej­leszteni. Csizmát■ Gábor, a parlament ifjúsági bizottságának az elnö­ke arról beszélt, hogy a koráb­ban állami feladatként számon tartott ifjúságpolitikai felada­tokba bekapcsolódtak az ön- kormányzatok, a civil szerveze­tek és az üzleti szektor. Az el­nök szerint az oktatási törvény módosítása, a szféra finanszí­rozása megfelel a kor követel­ményeinek. Nem érvényesül a tanulásban az esélyegyenlőség, és az Alkotmányban rögzítet­tekkel ellentétben az oktatás távolról sem ingyenes. Állás­pontja alapján a Nemzeti Alap­tantervet bizonyos időkö­zönként szükséges megújítani, és ki kell alakítani az oktatás­ban az átjárhatóságot az intéz­mények között. Csizmár Gá­bor számban és arányban sok­nak tartja a pályakezdő mun­kanélkülieket. E gond enyhí­tésére - jelentette ki - a kor­mány a passzív helyett az ak­tív támogatási rendszereket vezette be, amellyel arra ösz­tönzik a munkáltatókat, hogy pályakezdőket alkalmazza­nak. A tanácskozáson egyebek mellett szó volt még a gyer­mekvédelmi és közoktatási törvényből adódó önkormány­zati feladatokról. Pénteken az előadók a gyermek- és ifjú­ságvédelmi érdekegyezte­tésről, közalapítványok és programok működéséről ad­nak információkat. Levéltári Napok kezdődtek Babus Andrea [Új Kelet) Az V. Nemzetközi Levéltári Napok alkalmából a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkor­mányzat Levéltára november 20- án kezdődő kétnapos rendez­vénysorozatot szervezett, mely­nek a nyíregyházi városháza és a megyei levéltár adott otthont. Csütörtökön délelőtt tíz órától a Levéltár kiadványainak bemu­tatásával kezdődött a program, majd a hivatalos megnyitón Felbermann Endre, a megye- székhely alpolgármestere mon­dott beszédet. Ezt követte a nyolcvanöt esztendős Balogh István nyugalmazott levéltári igazgató köszöntése. A délután folyamán előadásokat hallgat­hattak az érdeklődők, s másnap, délelőtt kilenc órától délután fél kettőig ugyancsak beszámolókat hallhatnak a résztvevők a térség történetéről. Minisztériumi fogadás Együttműködés Új Kelet-információ A közelmúltban írt alá Horn Gyula magyar és Valérij Pitsz- tovojtenko ukrán kormányfő szándéknyilatkozatot arról, hogy támogatják a határ men­ti kapcsolatok fejlesztését. Tegnap Nyíregyházán Zilahi József, a megyei közgyűlés el­nöke fogadta Kárpátalja me­gyei tanácsának elnökét, Szer- gej Usztksot, és a társaságában lévő járási közigazgatási ve­zetőket. A két tárgyaló fél köl­csönösen tájékoztatta egymást a megyék társadalmi-gazdasá­gi helyzetéről, és kapcsolódá­si pontokat kerestek az együtt­működés fejlesztéséhez. Dalmay Árpád (Új Kelet) Tegnap délután Kovács László külügyminiszter a Külügyminisztérium föld­szinti aulájában fogadást adott a sajtó képviselőinek, amelyen értékelte a NATO- csatlakozásról tartott vasár­napi népszavazás eredmé­nyét. Kiemelte: az ország lakos­ságának támogató voksa és a várható NATO-csatlako- zás történelmi jelentőségű esemény, amely azt a rend­kívül fontos célt szolgálja, hogy hazánk végre felzár­kózzék Európa legszeren­csésebb országai mellé, elin­duljon azeuro-atlanti integ­ráció útján. A külügyminiszter úr kö­szönetét mondott a média képviselőinek, azért a mun­káért, amellyel a népszava­zást megelőzően hozzájárul­tak a lakosság tényszerű és kiegyensúlyozott tájékozta­tásához. A rendezvényen, amelyen lapunk munkatársa is jelen volt, holnapi számunkban bővebben beszámolunk. Szervezet és politika K. Z. (Új Kelet) Nagy Sándor szocialista párti országgyűlési kép­viselő, a parlament szám­vevőszéki bizottságának az elnöke válaszolt tegnap az érdeklődők kérdésére Nyír­egyházán. az MSZP irodájá­ban. Elmondta: továbbra is az az álláspontja, hogy a pri­vatizációs bevételek egy ré­szét a kormánynak az infra­struktúra fejlesztésére kellett volna fordítani. Utalt arra, ogy nemcsak a fővárosi metrófejlesztést, hanem az M3-as autópálya építését is támogatnia kellene a köz­ponti költségvetésnek. Az MSZP MSZOSZ kapcsolatá­ról kifejtette: az érdekvédel­mi szövetség szocialista-szo­ciáldemokrata pl attfo rmja tárgyal az együttműködésről a nagyobbik kormányzó párt képviselőivel, végleges dön­tés a jövő év elején várható. A képviselő úgy látja, a pri­vatizációs törvény és a Mun­ka törvénykönyve elkészí­tésénél nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a munkavállalók érdekeire. Nagy Sándor szerint egyes politikai erőknek volt ko­rábban érdeke, hogy a szak- szervezetek elaprózódjanak, és egymással, valamint saját magukkal legyenek elfoglal­va a dolgozók érdekeinek ér­vényesítése helyett. Érdekképviseleti tiszt­ségviselők előtt elemezte az aktuális társadalmi, gazdasá­gi, politikai kérdéseket teg­nap Nyíregyházán, a Szak- szervezetek Székházában Sándor László, az MSZOSZ elnöke és Nagy Sándor or­szággyűlési képviselő. A ta­nácskozás után sajtótájé­koztatón érdeklődésünkre Sándor László elmondta, hogy a kormány jövő évi költségvetését nem tartja vá­lasztási költségvetésnek. Amennyiben a gazdasági előrejelzések valóra válnak, reális 1998-ban a nyugdíjak hat, a kerseteknek 3-4 száza­lékos növekedése. Az előre­jelzések várhatóan pontosak lesznek - véli Sándor Lász­ló -, hiszen az ez évi prog­nózisok is teljesülek. Jövőre már az ország lakói is érezni fogják a gazdaság növeke­dését. Nagy Sándor hozzá­tette: az 1994-cs 8 százalé­kos reálkeresetnövekedés gazdaságilag nem volt meg­alapozott. Foto: Csonka Robert Foto: Csonka Robert Mé diatalálkozó g ■ T*m vi hT»T« MI í r- ■ i il* l f-i 3 F-K »7-X^f-V/« F-11 ;<«!• r-kW^S ■ v-ii

Next

/
Thumbnails
Contents