Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-20 / 271. szám
Mezőgazdaság 1997. november 20., csütörtök A cukorrépaszezon közepén Jávor Zoltán Tiszavasvári három szövetkezetében lassan végéhez közelednek az őszi munkálatokkal, annak jártunk utána, milyen eredményeket könyvelhetnek el a három gazdasági egységben, ezért megszólaltattunk néhány mezőgazdasági szakembert. Vasvári Pál Szövetkezet, Oláh Sándor elnök:- Augusztus közepén megkezdtük a 120 hektáron termelt csemegekukorica betakarítását. A 16,5 tonnás termést a debreceni Topa Konzerv Kft. és a DEKO Kft. felé értékesítettük. lUgyanerre az időre esett az állatállomány számára megfelelő minőségű és mennyiségű silókukorica levágása, ezzel párhuzamosan elvégeztük az 1998. évi tervezett cukkorrépatáblák szerves trágyával történő tápanyag-utánpótlását. Kétszázhetvennyolc hektárról takarítottunk be napraforgót, melyet tisztítás, szárítás után a nyírbátori Cereol Növényolajipari Vállalat vásárolt meg. Szeptember közepén mintegy 450 hektáron differenciáltan elvégeztük a kalászosok alá a műtrágyázást, talajelőkészítést. Október elején megtörtént az állatállomány számára szükséges nyerskukorica betárolása, az árukukorica kombájnolásával október végén végeztünk, a termés májusi morzsolt kukoricában számolva meghaladta a hektáronkénti 7 tonnát. Nagy őszi feladatunk a 350 hektár cukorrépa betakarítása, melyet a cukorgyár ütemezése szerint végzünk, remélhetőleg november 15-éig befejezzük. Az eddig átadott 12 000 tonna cukorrépa digessziója átlagosan 17,83 százalékos, mely a környéken a legmagasabb cukortartalom. A növénykultúrákból felszabaduló területeken folyamatosan halad az őszi mélyszántás. A halászati ágazatban a 164 hektáros halastó lehalászása nagy feladat. Eddig 750 mázsa piaci pontyot, 250 mázsa busát, több mint 300 mázsa kétnyaras. illetve jelentős mennyiségű egynyaras ivadékot. Varga Lajos, a Munka Szövetkezet főmérnöke:- Az 1997-es gazdasági évben 165 hektáron termeltünk kukoricát, melynek betakarítását október 10-én befejeztük. A 20 százalékos nedvességtartalom mellett a jelzett területen a termésátlag 6,5 tonna/ hektár volt. Az őszi kalászosok agrotechnikai munkáit időben elvégeztük (tápanyagutánpótlás, talajelőkészítés), a jó magágy előkészítésére nem éppen optimális kemény talaj miatt mi is hasonló gondokkal néztünk szembe, mint a többi' szövetkezet. A 741 hektár őszi búza és a 150 hektár őszi árpa vetését október második felében fejeztük be. Cukkorrépa-lcnilelünk 350 hektár volt, az ásást november 6-án befejeztük. A napi átvétel mellett a többi cukorrépát priz- mázzuk, jelenleg a depózott mennyiség 4500 tonna. A cukortartalom 15,5 százalék, alacsonyabb a vártnál, de bízunk benne, hogy magasabb digesz- szióval fejezzük be a betakarítást. Szántatlan területünk (november 6-án) 200 hektár. Köblös András, a Zöldmező Szövetkezet elnöke:- Ezen gazdasági évben áru- kukoricát jelentéktelen nagyságú területen termesztettünk, a fő hangsúlyt a csemegekukoricára helyeztük. Fővetésben ez a terület 160 hektár, másodvetés 35 hektár. A júliustól október közepéig elhúzódó betakarítás fővetésben 150 mázsa/ hektár, másodvetésben 130 mázsa/hektár termést produkált. A megtermelt csemegekukoricát a nyíregyházi EKO Kft.-ncl értékesítettük. Ezen felszabadult területeket jórészt őszi búzával vetettük be, melyet összességében 300 hektáron, október 5-19-ig be is fejeztünk. Cukorrépa-területünk 300 hektár volt, melynek ásását szeptember 27-én kezdtük, és november 8-án be is fejeztük. A cukortartalomra vonatkozóan végleges adatunk még nincs, 16 százalékos digesszióra vonatkoztatva a hektáronkénti termés 47-48 tonna körül alakul. Szántanivaló területünk 1000 hektár, jelenleg (november 9-én) körülbelül 850 hektárnál tartunk. Demeter János nyugdíjas agrármérnök:- 1986-tól foglalkozom al- matermesztéssel. Ekkor Tisza- dadán kárpótlásból kaptam egy öreg gyümölcsöst, melyben 388 darab fa található, egy sor Csiffstein és három sor Red Deliciosus. Rázomon szintén van egy hektár almásom 306 darab fával, melynek 50 százaléka jonatán, 50 százaléka idared. A gyümölcstermesztés egyik legfontosabb műveletét, a metszést egyedül végeztem, a növényvédelmi munkákat kiadtam bérbe Kobzos Sándor kertészmérnök szakembernek. Mindkét gyümölcsösben ebben az é.vben 12 alkalommal kellett komplex növényvédelmi munkát végezni, az időjárástól, illetve a kártevők rajzásától függően ahhoz igazítva. Mégis, a tiszadadai almásom teljes egészében furiklódiumos (varasodás) lett, csak ipari almaként tudtam értékesíteni, miután megkaptam az állami támogatást 21 Ft/kg áron. Rázomon I. o. minőségi alma termelt. Természetesen kézzel szüreteltük, körülbelül 80 mázsa termelt fele-fele arányban a két fajtából. Eddig sikerült értékesíteni körülbelül 30 mázsát, a fennmaradót betároltuk, melyet Borsodban, illetve idehaza kívánok értékesíteni, jelenlég a jonatán fajtát 50 Ft/kg, az idaredet 60 Ft/kg-os egységáron. Munkatársunktól Komposztkészítés A kiskertben fellelhető, újrahasznosítható hulladék becsült mennyiségének függvényében ássunk egy félméteres, hetven centiméter mély gödröt. Ebbe gyűjtsük össze a lehullott, egészséges falombot, keverjük el kevés műtrágyával, sertés-, baromfi- vagy nyúltrágyával. A halom tetejére rátehetjük a korábban lekaszált füvet, mindenfajta nyesedéket, az egynyári és” az évelő növények elszáradt maradványait. A komposzt- alapanyagot tömílsük meg kissé, majd fedjük be néhány centiméter vastagságban földdel, s hagyjuk, hogy tavaszig összc- érlelődjön az újraéledő földbe forgatható tápanyag-utánpótló, talajjavító komposzt. Felkészülés a télre A mind gyakrabbá váló fagyok miatt a hidegre érzékenyebb növényeinket takarásokkal próbáljuk meg átteleltetni, hogy minél kisebb károsodást szenvedve hajthassanak ki tavasszal. A szamóca- és eper- ágyások talajait a sorközökben ritkásan fedjük be félig érett komposzttal vagy szalmás istállótrágyával. Ez egyrészt védi a talajt, másrészt a téli csapadék a földbe mossa a tápanyagot. A fügebokrok kimondottan érzékenyek a hidegre. Emiatt készítsünk föléjük lécekből vagy karókból sátrat, a keretet szel lösen fedjük be venyigével, napraforgószárral. Lehetőleg a bokor tövénél lévő ágak közé is kerüljön száraz fű vagy lombavar. Mivel a télen éhező egerek szívesen megrágják a növény alsó részét, amiatt ellenük egérriasztó szereket kihelyezve védekezhetünk. Szőlőkezelés Különösen a homokosabb talajú kiskertekben termesztett szőlő esetében kell arra ügyelni, hogy az ott jelentkező felfagyás komoly károkat okozhat. A tőkék befedésére fordított munka meg fogja magát hálálni. A magas- vagy lugas művelésű tőkék esetében a fagyveszélyesebb. mély fekvésű területeken a gyöA szőlő- és a rózsatöveket be kell fedni, a száraz kukoricaszárból komposzt, alom sőt takarmány is lehet kér feletti részt vastagon fedjük be földdel, illetve az sem árt, ha a szárak alsó fél-, egyméteres szakaszát újságpapírral vagy szalmával beburkoljuk. A tavaszra esedékes szőlőoltáshoz szükséges simavesszőket még idejében kiválogathatjuk, leszedhetjük, s gondosan elvermelhetjük azokat kint a kertben, de inkább a pincében. A tavaszi munkánkat tehetjük könnyebbé, ha már most kiássuk a tőkepótláshoz szükséges gödröket. Már most szükséges arra gondolni, hogy a kora tavaszi elsődleges fertőzések kialakulásának lehetőségét a lehető legkisebbre csökkentsük. Ezt úgy érhetjük el, hogy a szőlőskerti munkák végén, a teljes lombhullás után az avart össze kell szedni és/vagy el kell ásni, hogy a kórokozók elpusztuljanak, vagy pedig kazalba rakva el kell égetni a leveleket. Ez a mechanikai védekezés elsősorban ü szőlőor- bánc, valamint a fakórothadás ellen nyújt megelőző védelmet, de erősen csökkenti a peronosz- póra és a lisztharmat korai kialakulásának lehetőségét is. Ezzel a munkával semmi esetre sem szabad tavaszig várni. A szüreti munkák befejezését követően a tárolókban elhelyezett csemegeszőlőt rendszeresen ellenőrizzük, szellőztessük. A must állapotától függően elvégezhetjük az első átfejést, de ha szükséges, akkor derítsünk és szűrjünk. Ügyeljünk arra, hogy a bor ne maradjon ,,darabban”. A mindenkori maradékot fejtsük át megelőzően gondosan kitisztított gallonokba, üvegekbe. Palánták a fólia alatt A fűtött fóliasátorba szánt fejessaláta-palánta a tűzdelésig nappal legalább 8-12 fokos, éjszaka 6-7 fokos meleget igényel. A karalábét is óvjuk a megfa- gyástól. a folyamatos fejlődés miatt egyenletes hőmérsékletről, víz- és tápanyagellátásról szükséges gondoskodni. A megerősödött palántákat a hónap végéig helyezzük át 6-7 centiméteres tápkockákba. A tűzdelést követően minimum három napig tartsunk „melegkúrát”, azaz mind a nappali, mind az éjszakai tárolási hőmérsékletet emeljük fel 8-10 fokkal. A komolyabb fagyok előtt végleg fel kell szedni a bimbóskel-töveket, mert -10 fok alatt jelentősen károsodik a növény termése, s az enyhébb napokon pedig rothadásnak indul. A gyökeres töveket mélyített melegágyba vagy fóliasátorba sűrűn egymás mellé rakjuk, miután a leveleket eltávolílottuk. A töveket vermelhetjük is, vagy nedves homokba áagyazhatjuk a növény gyökérzetét. Ha fedett helyen tároljuk, akkor folyamatosan fogyaszthatjuk. Előkészületek a tavaszra Már most, november második dekádjában megkezdhetjük a tavaszi felkészülést a tél végi lemosó permetezéshez. Erre kiválóan alkalmas a házilag is elkészíthető mészkénlé. A főzéséhez 1,1 kilogram égetett mészre, 2 kilogram kénporra, valamint vízre van szükség. A meszet öntsük legalább 15 literes főzőedénybe - mert a majdan forrásnak induló elegy erősen habosodul fog amelyet 10 liter vízzel töltsünk meg. A 40-50 perces főzés alatt a kénport fokozatosan adagoljuk bele állandó kevergetés közben, s az elpárolgott vizet pótolgassuk. Az erős habzás megszűnte és az elegy lehűlése után állapítsuk meg a töménységét. A majdani felhasználáskor, tél végén töményebb, később gyengébb hígításban permetezhetjük a növényekre a mészkénlevet. Ősz végi terményárak Munkatársunktól A Tiszántúl jelentősebb nagybani terménypiacain, így Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten és Szegeden meglehetősen szórtak az ősz végi terményárak. A burgonya ára Szegeden a legolcsóbb, itt már 20-25 forintért hozzá lehet jutni egy kilogrammhoz, szemben például a debreceni piaccal, ahol 28-30 forintba kerül. A közép- árfolyam Kecskeméten és Szegeden tapasztalható. A sárgarépa jellemző nagybani ára mutatja az egyik legnagyobb szóródást, mert 35 és 80 forint között mozog. A zöldségek közül a petrezselyem csomója 100-180 forint. A vöröshagyma ára 40 és 120 forint között változik. A legolcsóbban Szegeden, a legdrágábban Debrecenben lehet hozzájutni. Ezzel szemben a fokhagyma kilója átlagosan már 300 forint körül mozog, de például az egyik legdrágább piacon, a debrecenin nem ritka, amikor 400 forintot is elkérnek érte. A káposztafélék közül a a fejesnek szinte nincs ára, mert 15-25 forint körüli összegért lehet magvásárolni. A paprika ára is meglehetősen vegyes képet mutat, mert amíg Miskolcon 200-340 forintot is ér egy kilogramm, addig például a kecskeméti nagybanin csupán 90-110 forint. Az ősz végi gyümölcsök közül az alma ára 40-150 forint a minőségétől függően, a birsalma 40-80, a körte 60- 200, a narancs 140- 200, a szőlő 80-100 forint. A tojás darabára sehol sem alacsonyabb 14 forintnál, ellenben Debrecenben és Szegeden nem ritka, hogy 18 forintot is elkérnek a termelők érte. Jellemző állatpiaci árak A 15-25 kilogrammos malacok 6,5-10, a süldők 10-13, a hízók 25-40 ezer forintot érnek. A 200 kilogramm alatti szarvasmarhák 35-40, a növendéküszők 40-50, a növendékbikák 45-55, a tejelő tehenek 80-120 ezer forintba kerülnek. A baromfik közül élősúlyban számolva a csirkéket 400-420, a tyúkokat 380-420, a kacsákat 380-400, a libákat 400-450, valamint a pulykákat 400- 420 forintos jellemző árért kínálják a tenyésztők.
