Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

Mezőgazdaság 1997. november 20., csütörtök A cukorrépaszezon közepén Jávor Zoltán Tiszavasvári három szövet­kezetében lassan végéhez kö­zelednek az őszi munkálatok­kal, annak jártunk utána, mi­lyen eredményeket könyvelhet­nek el a három gazdasági egy­ségben, ezért megszólaltattunk néhány mezőgazdasági szak­embert. Vasvári Pál Szövetkezet, Oláh Sándor elnök:- Augusztus közepén meg­kezdtük a 120 hektáron termelt csemegekukorica betakarítá­sát. A 16,5 tonnás termést a debreceni Topa Konzerv Kft. és a DEKO Kft. felé értékesí­tettük. lUgyanerre az időre esett az állatállomány számá­ra megfelelő minőségű és mennyiségű silókukorica le­vágása, ezzel párhuzamosan elvégeztük az 1998. évi ter­vezett cukkorrépatáblák szer­ves trágyával történő táp­anyag-utánpótlását. Kétszáz­hetvennyolc hektárról takarí­tottunk be napraforgót, me­lyet tisztítás, szárítás után a nyírbátori Cereol Növény­olajipari Vállalat vásárolt meg. Szeptember közepén mintegy 450 hektáron diffe­renciáltan elvégeztük a kalá­szosok alá a műtrágyázást, talajelőkészítést. Október elején megtörtént az állatállomány számára szüksé­ges nyerskukorica betárolása, az árukukorica kombájnolásá­val október végén végeztünk, a termés májusi morzsolt kuko­ricában számolva meghaladta a hektáronkénti 7 tonnát. Nagy őszi feladatunk a 350 hektár cukorrépa betakarítása, melyet a cukorgyár ütemezése szerint végzünk, remélhetőleg november 15-éig befejezzük. Az eddig átadott 12 000 tonna cukorrépa digessziója átlago­san 17,83 százalékos, mely a környéken a legmagasabb cu­kortartalom. A növénykultúrákból fel­szabaduló területeken folya­matosan halad az őszi mély­szántás. A halászati ágazatban a 164 hektáros halastó leha­lászása nagy feladat. Eddig 750 mázsa piaci pontyot, 250 mázsa busát, több mint 300 mázsa kétnyaras. illetve je­lentős mennyiségű egynyaras ivadékot. Varga Lajos, a Munka Szö­vetkezet főmérnöke:- Az 1997-es gazdasági év­ben 165 hektáron termeltünk kukoricát, melynek betakarí­tását október 10-én befejeztük. A 20 százalékos nedvességtar­talom mellett a jelzett terüle­ten a termésátlag 6,5 tonna/ hektár volt. Az őszi kalászo­sok agrotechnikai munkáit időben elvégeztük (tápanyag­utánpótlás, talajelőkészítés), a jó magágy előkészítésére nem éppen optimális kemény talaj miatt mi is hasonló gondok­kal néztünk szembe, mint a többi' szövetkezet. A 741 hek­tár őszi búza és a 150 hektár őszi árpa vetését október má­sodik felében fejeztük be. Cukkorrépa-lcnilelünk 350 hektár volt, az ásást november 6-án befejeztük. A napi átvétel mellett a többi cukorrépát priz- mázzuk, jelenleg a depózott mennyiség 4500 tonna. A cu­kortartalom 15,5 százalék, ala­csonyabb a vártnál, de bízunk benne, hogy magasabb digesz- szióval fejezzük be a betakarí­tást. Szántatlan területünk (no­vember 6-án) 200 hektár. Köblös András, a Zöldmező Szövetkezet elnöke:- Ezen gazdasági évben áru- kukoricát jelentéktelen nagy­ságú területen termesztettünk, a fő hangsúlyt a csemegekuko­ricára helyeztük. Fővetésben ez a terület 160 hektár, másodve­tés 35 hektár. A júliustól októ­ber közepéig elhúzódó betaka­rítás fővetésben 150 mázsa/ hektár, másodvetésben 130 mázsa/hektár termést produkált. A megtermelt csemegekukori­cát a nyíregyházi EKO Kft.-ncl értékesítettük. Ezen felszabadult területeket jórészt őszi búzával vetettük be, melyet összességében 300 hektáron, október 5-19-ig be is fejeztünk. Cukorrépa-területünk 300 hektár volt, melynek ásását szeptember 27-én kezdtük, és november 8-án be is fejeztük. A cukortartalomra vonatkozó­an végleges adatunk még nincs, 16 százalékos digesszióra vo­natkoztatva a hektáronkénti termés 47-48 tonna körül ala­kul. Szántanivaló területünk 1000 hektár, jelenleg (novem­ber 9-én) körülbelül 850 hek­tárnál tartunk. Demeter János nyugdíjas agrármérnök:- 1986-tól foglalkozom al- matermesztéssel. Ekkor Tisza- dadán kárpótlásból kaptam egy öreg gyümölcsöst, mely­ben 388 darab fa található, egy sor Csiffstein és három sor Red Deliciosus. Rázomon szintén van egy hektár almásom 306 darab fával, melynek 50 száza­léka jonatán, 50 százaléka idared. A gyümölcstermesztés egyik legfontosabb műveletét, a met­szést egyedül végeztem, a nö­vényvédelmi munkákat kiad­tam bérbe Kobzos Sándor ker­tészmérnök szakembernek. Mindkét gyümölcsösben eb­ben az é.vben 12 alkalommal kellett komplex növényvédel­mi munkát végezni, az időjárás­tól, illetve a kártevők rajzásá­tól függően ahhoz igazítva. Mégis, a tiszadadai almásom teljes egészében furiklódiumos (varasodás) lett, csak ipari alma­ként tudtam értékesíteni, miu­tán megkaptam az állami támo­gatást 21 Ft/kg áron. Rázomon I. o. minőségi alma termelt. Ter­mészetesen kézzel szüreteltük, körülbelül 80 mázsa termelt fele-fele arányban a két fajtából. Eddig sikerült értékesíteni kö­rülbelül 30 mázsát, a fennmara­dót betároltuk, melyet Borsod­ban, illetve idehaza kívánok ér­tékesíteni, jelenlég a jonatán fajtát 50 Ft/kg, az idaredet 60 Ft/kg-os egységáron. Munkatársunktól Komposztkészítés A kiskertben fellelhető, újra­hasznosítható hulladék becsült mennyiségének függvényében ássunk egy félméteres, hetven centiméter mély gödröt. Ebbe gyűjtsük össze a lehullott, egészséges falombot, keverjük el kevés műtrágyával, sertés-, baromfi- vagy nyúltrágyával. A halom tetejére rátehetjük a ko­rábban lekaszált füvet, minden­fajta nyesedéket, az egynyári és” az évelő növények elszáradt maradványait. A komposzt- alapanyagot tömílsük meg kis­sé, majd fedjük be néhány cen­timéter vastagságban földdel, s hagyjuk, hogy tavaszig összc- érlelődjön az újraéledő földbe forgatható tápanyag-utánpótló, talajjavító komposzt. Felkészülés a télre A mind gyakrabbá váló fa­gyok miatt a hidegre érzéke­nyebb növényeinket takarások­kal próbáljuk meg átteleltetni, hogy minél kisebb károsodást szenvedve hajthassanak ki ta­vasszal. A szamóca- és eper- ágyások talajait a sorközökben ritkásan fedjük be félig érett komposzttal vagy szalmás istál­lótrágyával. Ez egyrészt védi a talajt, másrészt a téli csapadék a földbe mossa a tápanyagot. A fügebokrok kimondottan érzé­kenyek a hidegre. Emiatt készít­sünk föléjük lécekből vagy ka­rókból sátrat, a keretet szel lö­sen fedjük be venyigével, nap­raforgószárral. Lehetőleg a bo­kor tövénél lévő ágak közé is kerüljön száraz fű vagy lomb­avar. Mivel a télen éhező ege­rek szívesen megrágják a nö­vény alsó részét, amiatt ellenük egérriasztó szereket kihelyezve védekezhetünk. Szőlőkezelés Különösen a homokosabb ta­lajú kiskertekben termesztett szőlő esetében kell arra ügyelni, hogy az ott jelentkező felfagyás komoly károkat okozhat. A tő­kék befedésére fordított munka meg fogja magát hálálni. A ma­gas- vagy lugas művelésű tőkék esetében a fagyveszélyesebb. mély fekvésű területeken a gyö­A szőlő- és a rózsatöveket be kell fedni, a száraz ku­koricaszárból komposzt, alom sőt takarmány is le­het kér feletti részt vastagon fedjük be földdel, illetve az sem árt, ha a szárak alsó fél-, egyméteres sza­kaszát újságpapírral vagy szal­mával beburkoljuk. A tavaszra esedékes szőlőoltáshoz szüksé­ges simavesszőket még idejében kiválogathatjuk, leszedhetjük, s gondosan elvermelhetjük azo­kat kint a kertben, de inkább a pincében. A tavaszi munkánkat tehetjük könnyebbé, ha már most kiássuk a tőkepótláshoz szükséges gödröket. Már most szükséges arra gon­dolni, hogy a kora tavaszi elsőd­leges fertőzések kialakulásának lehetőségét a lehető legkisebb­re csökkentsük. Ezt úgy érhet­jük el, hogy a szőlőskerti mun­kák végén, a teljes lombhullás után az avart össze kell szedni és/vagy el kell ásni, hogy a kór­okozók elpusztuljanak, vagy pedig kazalba rakva el kell éget­ni a leveleket. Ez a mechanikai védekezés elsősorban ü szőlőor- bánc, valamint a fakórothadás ellen nyújt megelőző védelmet, de erősen csökkenti a peronosz- póra és a lisztharmat korai kiala­kulásának lehetőségét is. Ezzel a munkával semmi esetre sem szabad tavaszig várni. A szüreti munkák befejezését követően a tárolókban elhelye­zett csemegeszőlőt rendszeresen ellenőrizzük, szellőztessük. A must állapotától függően elvé­gezhetjük az első átfejést, de ha szükséges, akkor derítsünk és szűrjünk. Ügyeljünk arra, hogy a bor ne maradjon ,,darabban”. A mindenkori maradékot fejtsük át megelőzően gondosan kitisz­tított gallonokba, üvegekbe. Palánták a fólia alatt A fűtött fóliasátorba szánt fejessaláta-palánta a tűzdelésig nappal legalább 8-12 fokos, éj­szaka 6-7 fokos meleget igényel. A karalábét is óvjuk a megfa- gyástól. a folyamatos fejlődés miatt egyenletes hőmérséklet­ről, víz- és tápanyagellátásról szükséges gondoskodni. A meg­erősödött palántákat a hónap vé­géig helyezzük át 6-7 centimé­teres tápkockákba. A tűzdelést követően minimum három na­pig tartsunk „melegkúrát”, azaz mind a nappali, mind az éjsza­kai tárolási hőmérsékletet emel­jük fel 8-10 fokkal. A komolyabb fagyok előtt végleg fel kell szedni a bimbós­kel-töveket, mert -10 fok alatt jelentősen károsodik a növény termése, s az enyhébb napokon pedig rothadásnak indul. A gyö­keres töveket mélyített meleg­ágyba vagy fóliasátorba sűrűn egymás mellé rakjuk, miután a leveleket eltávolílottuk. A tö­veket vermelhetjük is, vagy nedves homokba áagyazhatjuk a növény gyökérzetét. Ha fedett helyen tároljuk, akkor folyama­tosan fogyaszthatjuk. Előkészületek a tavaszra Már most, november második dekádjában megkezdhetjük a ta­vaszi felkészülést a tél végi le­mosó permetezéshez. Erre kivá­lóan alkalmas a házilag is elké­szíthető mészkénlé. A főzéséhez 1,1 kilogram égetett mészre, 2 kilogram kénporra, valamint vízre van szükség. A meszet önt­sük legalább 15 literes főző­edénybe - mert a majdan forrás­nak induló elegy erősen habo­sodul fog amelyet 10 liter víz­zel töltsünk meg. A 40-50 per­ces főzés alatt a kénport fokoza­tosan adagoljuk bele állandó kevergetés közben, s az elpárol­gott vizet pótolgassuk. Az erős habzás megszűnte és az elegy le­hűlése után állapítsuk meg a tö­ménységét. A majdani felhasz­náláskor, tél végén töményebb, később gyengébb hígításban permetezhetjük a növényekre a mészkénlevet. Ősz végi terményárak Munkatársunktól A Tiszántúl jelentő­sebb nagybani termény­piacain, így Miskolcon, Debrecenben, Kecske­méten és Szegeden meg­lehetősen szórtak az ősz végi terményárak. A burgonya ára Szege­den a legolcsóbb, itt már 20-25 forintért hozzá lehet jutni egy kilo­grammhoz, szemben például a debreceni pi­accal, ahol 28-30 fo­rintba kerül. A közép- árfolyam Kecskeméten és Szegeden tapasztal­ható. A sárgarépa jellem­ző nagybani ára mutat­ja az egyik legnagyobb szóródást, mert 35 és 80 forint között mo­zog. A zöldségek közül a petrezselyem csomó­ja 100-180 forint. A vöröshagyma ára 40 és 120 forint között változik. A legolcsób­ban Szegeden, a leg­drágábban Debrecen­ben lehet hozzájutni. Ezzel szemben a fok­hagyma kilója átlago­san már 300 forint kö­rül mozog, de például az egyik legdrágább pi­acon, a debrecenin nem ritka, amikor 400 forin­tot is elkérnek érte. A káposztafélék kö­zül a a fejesnek szinte nincs ára, mert 15-25 forint körüli összegért lehet magvásárolni. A paprika ára is megle­hetősen vegyes képet mutat, mert amíg Mis­kolcon 200-340 forintot is ér egy kilogramm, addig például a kecs­keméti nagybanin csu­pán 90-110 forint. Az ősz végi gyümöl­csök közül az alma ára 40-150 forint a minősé­gétől függően, a birsal­ma 40-80, a körte 60- 200, a narancs 140- 200, a szőlő 80-100 fo­rint. A tojás darabára sehol sem alacsonyabb 14 forintnál, ellenben Debrecenben és Szege­den nem ritka, hogy 18 forintot is elkérnek a termelők érte. Jellemző állatpiaci árak A 15-25 kilogram­mos malacok 6,5-10, a süldők 10-13, a hízók 25-40 ezer forintot ér­nek. A 200 kilogramm alatti szarvasmarhák 35-40, a növendéküszők 40-50, a növendékbi­kák 45-55, a tejelő te­henek 80-120 ezer fo­rintba kerülnek. A baromfik közül élő­súlyban számolva a csirkéket 400-420, a tyúkokat 380-420, a kacsákat 380-400, a libákat 400-450, vala­mint a pulykákat 400- 420 forintos jellemző árért kínálják a te­nyésztők.

Next

/
Thumbnails
Contents