Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

Határainkon túl 1997. november 19., szerda Szlovák rendszerváltozás Ki lesz Szerbia új elnöke? A külpolitikával nem különösebben foglalkozóknak is feltűnhetett már, hogy szinte alig múlik el hónap vala­milyen választás nélkül déli szomszédunknál. Egye­sek már-már hajlamosak azt hinni (amit ők magukról állítanak), hogy Szerbia a demokrácia igazi hazája, ahol szinte mindenről kikérik a nép véleményét. MTI ___ Vo lt-e igazán rendszerváltás 1989. november 17-én Cseh­szlovákiában? - kérdőjelezik meg sorra az időközben önál­lóvá vált Szlovákiában a nyol­cadik évforduló kapcsán el­hangzó ellenzéki vélemények. Az emlékezetes novemberi este utcára vonuló pozsonyi nagygyűlés egyik vezető szó­noka, a jelenlegi ellenzékhez tartozó Demokratikus Unió (DU) alelnöke, Ján Buda] a rendszerváltás és az azóta eltelt nyolc év tanulságait levonva - Vladimír Meciar személyére célozva - a Prácában ezt írta: „Egyesek azt hiszik, hogy de­mokratikus fejlődésünknek egy ügyes populista zsarnok a kerékkötője. Ez azonban ké­pességeinek túlbecsülése lenne. Valójában a bennünk élő és a körülöttünk levő gonosz tele­pedett ránk, s ezt a gonoszt tar­tósan semmilyen november sem győzheti le. Egyedül az segít, ha az emberek felébrednek az „új hatalmaskodók, az új rab­lók, az új törvényszegők" tet­tei láttán bekövetkezett sokkos ámulatból, mert minél tovább húzódik el ez a sokkos állapot, annál inkább állandósul, annál merevebb normává kövesedik a reménytelenség és a félelem állapota - írja a rendszerváltó novemberi nagygyűlések egy­kori vezérszónoka, aki abban bízik, hogy a jövő ősszel ese­dékes választások után jobb idők köszöntenek Szlovákiára. A hétfői évforduló kapcsán a Demokratikus Baloldal Párt­ja nyilatkozatban állapította meg, hogy „a szlovák társa­dalom ismét politikai, gazda­sági, szociális és erkölcsi vál­ságban van” ,az önállóság adta fejlődés lehetőségei fo­kozatosan elvesznek és „az úgynevezett szlovák módra történő átalakulás - elsősor­ban a kormányzás módszerei miatt - kudarcba fulladt. „Degenerálták és eltiporták” '89 novemberének eszményét. A társadalmi fejlődést előrevivő általános erkölcsi értékek elhal­ványullak, az állam magatartá­sa nem a jogállamiság elveihez igazodik, a büntetlen törvény- és alkotmánysértés mindenna­pivá vált, és a fiatal Szlovák Köztársaság polgárai nyolc év­vel a forradalom után a saját sorsuk iránti érdektelenség kö­zönyébe fulladtak, mert érzik, hogy másodrendűnek tekintik őket - áll a Vállalkozók Pártjá­nak (SPZ) a forradalom évfor­duló előestéjén közzé tett nyi­latkozatában. Duray Miklós, az Együttélés elnöke az évforduló kapcsán az MTl-nek nyilatkozva kijelen­tette: „1989 novemberében sen­ki sem gondolta azt, hogy tulaj­donképpen az egész társadalmat átejtette a KGB, mert amikor azt hittük, hogy a kommunista rend­szer megbukott, akkor senki sem gondolt arra, hogy nyomban vég­bemegy a visszarendeződés. Én sem hittem volna, de 1997-ben számomra ez mái' teljesen nyil­vánvaló - mondta Duray. Az emlékezetes pillanatban, a november 18-ára virradó éjszakán jött létre Vágsellyén, Tóth Károly lakásán a jelenlegi szlovák par­lament hárompárti Magyar Koa­líciójához tartozó Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Ma­gyar Kezdeményezés. A második világháborút követően ez volt a szlovákiai magyarság első poli­tikai ereje, amelyik elsőként mondta ki a rendszerváltás igé­nyét. A Független Magyar Kez­deményezés a rendszerváltás után kormányzati tényező volt Szlo­vákiában. Tóth Károly, a Magyar Polgári Párt főtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ámbár Szlovákiában ko­moly változások mentek végbe, az elmúlt néhány esztendő mér­hetetlenül lefékezte a társadalmi átalakulást. „Ma azok emlékez­nek november 17-ére, akikannak idején komolyan gondolták a rendszerváltást, és akik ma sem veszítették cl hitüket, hogy Szlo­vákiában a társadalom és az álla­mi élet demokratizálható, hogy Európának ebben a régiójában is létrejöhet a jogállam, s hogy Szlo­vákiának még mindig van esé­lye az európai integrációra és a NATO-csatlakozásra. ’ ’ BugárBéla. a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnö­ke úgy látja, hogy nyolc évvel az események után „az emberek lel­kében közöny kezd uralkodni, s ennek elsősorban Mcciar három kormánya, főleg pedig a jelenle­gi, hannadik konnánya az oka. A politikai eszközök és a kormány- zali módszerek durvasága, a so­rozatos törvénysértések, a jog- államiság szabályainak mellő­zése, az ország vagyonárnak elfe- csérlése, a növekvő szociális fe­szültségek együttesen idézték elő ezt a furcsa közönyt az emberek­ben” vélekedett Bugár. Egy vasárnap este Pozsony­ban közzé tett közvélemény­kutatás adatai szerint 1989 no­vembere után nyolc évvel a megkérdezettek 33 százaléka értékeli pozitívan, és 25 száza­lék „felemásnak” - egyszerre pozitívnak és negatívnak - tart­ja a bársonyos forradalmat, il­letve annak hozadékát. Tizen­két százalék negatívan, 4 szá­zalékuk pedig határozottan ta- gadólag vélekedett arról, hogy helyesli-e a nyolc évvel ezelőtti rendszerváltást. Gy.Z. ______________ Igen , szinte mindenről (ami a hatalomtartóknak megfelel) kikérik a véleményét. Ponto­sabban felhasználják a népet céljai eléréséhez. Egy-egy, sorsdöntőnek nevezett válasz­tás előtt jött a szinte kötelező „agymosás”, a propaganda, hogy a „népakaratot” minél si­keresebben a saját javukra for­dítsák. Ez elég hosszú ideig, évekig sikerüli is nekik. Ám az eddigi utolsó elnökválasztá­son való részvételi arány na­gyon gyérnek bizonyult, a második forduló eredménye a választópolgárok több mint a felének távol maradása miatt érvénytelen lett. Megelégelték már a választók a megalapo­zatlan ígéreteket, és már a kö­nyökükön jöttek ki a magas politikai tisztségre áhítozó je­löltek. A szebb és boldogabb jövőben való hitük mára már szertefoszlott. Hiába volt a drá­ga, túlméretezett választási kampány, hiába voltak tele az újságok a szebbnél szebb ígé­retekkel - ezt sem vették ko­molyan a „megcélzottak”. Koszovóban, Szerbia déli tartományában, ahol a lakos­ság 80-90 százaléka albán nemzetiségű, bojkottálták az elnökválasztást. Nekik ed­dig egy szerb elnökjelölt sem ígért semmi jót. Nem ígérte meg nekik senki, hogy tartományuk visszakapja majd az autonómiát, és azt sem, hogy majd ők maguk Balogh Csaba A szovjet seregbe való be­vonulás azért sokkal több ne­hézséggel, kétellyel járt. mint napjaink katonáskodása. Ak­koriban folyton azon kellett aggódni, vajon a világ melyik forrongó pontjára kerül a gye­rek. Ma az ilyesfajta kételyek, aggodalmak már teljesen feles­legesek. Hála istennek, tegyük hozzá. Ám a jelek szerint az uk­rán hadseregben sem éppen le­ányálom a katonáskodás. Már a sorozás sem megy mindig zökkenők nélkül.- Az egyik nagy baj - mondja Alekszij Túrok ezre­des, a megyei hadkiegészítő parancsnoka -, hogy a fiata­lokból gyakorta hiányzik a hazájuk iránti kötelességtu­dat. Valahol hiba van a haza­fias nevelésben, mert sok az olyan fiatal, aki a legkülön­bözőbb ürügyet kitalálva próbál kibújni a katonai szol­gálat alól. A nagy többséget azonban mégsem ez jellem­zi. Számukra presztízskérdés a katonáskodás. Annak okairól szólva, hogy miért próbálnak kibújni sokan a katonai szolgálat alól, az ez­redes kifejette: olykor hiá­nyos az együttműködés a fia­talok felkészítésében illetékes intézmények közölt. Nincs ki­forrott ifjúságpolitikánk, s bi­zony számos helyen nem is törődnek a fiatalok fcjlődc­dönthetnek saját és gyermeke­ik sorsáról. „Csak” fenyegetést, megfélemlítést kaptak. Az északi tartományban, a Vajdaságban sem sokkal rózsá- sabb a helyzet. Az ott élő öt nemzet fiai közül a magyarok létszámban a második helyen vannak, ami kisebbségi sorsol jelent a számukra. A félmillió­nyi délvidéki magyar emberi jogait alaposan megnyirbálták, és Vajdaság autonómiáját is igencsak korlátozták. Az érdekeiket képviselő hat magyar pártot nem mint ellenzé­ket. hanem mint ellenséget keze­lik. E tényeket tudomásul véve, a hatalomnak nem behódolva, saját jelöltjük nem léven, keve­sen tartották érdemesnek az el­nökválasztáson való részvételt. A december 7-érc kiírt újabb elnökválasztáson a Szerb Szoci­alista Párt új jelölttel indul, mert az eddigi jelölt Zoran Lilies (Ju­goszlávia volt elnöke) alaposan „leszerepelt", nem tudná győ­zelemre vinni a pártját. Ezért Milosevics kivonta őt a „forga­lomból”, és helyette új embert - Milan Milutinovicsot - állítot­tak a Szerb Szocialista Párt, a Ju­goszláv Egyesült Baloldal cs az Uj Demokrácia közös jelöltje­ként. Milutinovics nem nagy horderejű politikus. Annyit ér­demes csak tudni róla, hogy ő is a szerb nacionalisták táborába tartozik, és hogy hűséges kiszol­gálója Milosevicsnek. A közelgő „megmérettetésen" nagy eséllyel indul majd Vojisz- láv Seselj, a Szerb Radikális Párt sévcl. A seregbe való szolgálat­ra már az iskolás korban kellene készülni.- Egyes járásokban, mint pél­dául a nagybereznaiban, rahóiban alig fordítanak figyelmei a sorkö­teles fiatalok felkészítésére - ezt mái' Volodimir Briocs. a megyei egészségügyi főosztály helyettes vezetője mondta. - A lelkileg és fizikailag is felkészületlen reg­ruták számára pedig nagyon ne­héz a beilleszkedés, a megválto­zott életkörülmények elfogadása. A seregben ugyanis egészen más a világ, mint a civil életben. Volodimir Briocs megdöb­bentő adatokat közölt arról, hogy az ukrán hadseregből az idén 11 000 fiatalt kell egészség- ügyi okoknál fogva idő előtt le­szerelni. Ez bizony egy egész kis hadsereg, s köztük mintegy 500- ra tehető a kárpátaljaiak száma. Eddig 61 fiatalember tért haza csa­ládjához idő előtt leszereltem Az okok közt nem szabad elhallgat­ni, hogy bizony nem ritka az or­vosi műhiba, amelyek következ­tében beteg, katonai szolgálatra al­kalmatlan fiatalokat is besoroz­elnöke, aki ma Zimony város polgármestere. Az ultranacio­nalista csctnik-vajda sem a ki­sebbségek iránti barátságáról híresült el ország-világ előtt. Mi­vel a szélsőséges nacionalizmus mély gyökereket eresztett Szer­biában, ezért a politikai klíma kedvező a pisztolyát könnyen előrántó és azzal a belgrádi par­lament előtt hadonászó és fenye­getőző Seseljnck. A csetnik-vaj­da, aki szabadcsapataival részt vett a Bosznia elleni háborúban és a muzulmánok kiirtásában, et­nikailag tiszta, nagy Szerbiáról álmodik, amely Németországgal lesz majd határos, akár egy újabb háború kitörésének árán is. Vük Draskovics, az autokrati­kus, nacionalista politikus, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke a decemberi választáson ismét ringbe száll a hatalom meg­szerzéséért. Benne már többször csalódtak hívei. Most azt vetik a szemére, hogy bizonyos, neki tett ígéretek fejében, paktumot kötött Miloseviccsei. Az elnökjelöltek listavezetői nem igazán európai nézeteket valló politikusok. Pedig Szer­biának olyanokra lenne szük­sége, akik higgadtan és kiszá­míthatóan intéznék a köztársa­ság dolgait, és akik visszavezet­nék azt a civilizált Európába. A mostani militarista és naciona­lista állammal szemben, egy politikailag és gazdaságilag szilárd és fejlett Szerbiát szeret­nénk szomszédunknak tudni, amely az ott élő magyaroknak minden őket illető jogot meg­ad a jövőben. Vajon kit választanak (és vá­lasztanak-e egyáltalán) decem­ber 7-én a vajdasági magyarok? Olyanok közül kcll(ene) vá­lasztaniuk, akikről mai előre köztudott, hogy nem képvise­lik az érdekeiket. nak. Előfordult például, hogy tüdőbeteg fiatalokat vonultatlak be, akiknek légzőszervéről még csak röntgenfelvételt sem készí­tettek az orvosi vizsgálatok során.- Be kell látnunk továbbá - folytatta V olodimir Brics -, hogy létezik a seregben a gyedovs- csina. Azok a fiúk, akiket vala­milyen lelki probléma, idegi ala­pon történő megbetegedés miatt kell kimustrálni, többnyire az őket ért attrocitásoknak, megaláz­tatásoknak, olykor kínzásoknak az áldozatai. Van persze más probléma is. A seregben nem mindenütt egyfor­mák a feltételek, sok helyen ba­jok vannak az étkeztetéssel. Ez azonban a gazdasági bajok mie­lőbbi orvoslása révén megol­dódna. A megyei hadkiegészítő mindenesetre arra törekszik, hogy a fiaink ne féljenek a se­regben való szolgálattól. A lé­nyeg, hogy lehetőleg egyetlen beteg fiatalember se kerülhessen a kaszárnyákba. A minőségi vá­logatás a cél, ami nem egyszer megoldhatatlannak tűnő nehéz­ségeket is eredményez. Utca* gyerekek MTI ____ Uk rajnában nem folynak törvénytelen orvosi kísér­letek utcagyerekekkel, mint ahogy azt az El País című spanyol lap közel­múltban megjelent két cik­ke is állította. A rosszin­dulatú találgatások egész lavináját elindító félreér­tést egy kijevi lap pongyo­la megfogalmazása okoz­ta - hangzott el az ukrán állami televízió egyes adásának szombat esti hír­műsorában. Az UTN műsorvezetője elmondta, hogy a külföldi újságírók egy kijevi lap hanyag kifejezésébe ka­paszkodva írtak a törvény­telen idegsebészeti kísérle­tekről. A szóban forgó kije­vi újságcikk szerzője a ha­gyományos gyógymódok­kal nem gyógyíthalónak tekintett gyermekeket pon­tatlanul „elhagyottnak” nevezte. A külföldi újság olvasatában ez pedig úgy hangzott, hogy a kijevi idegsebészeti intézetben el­hagyott gyerekeken hajta­nak végre agykíséiietckcl. Az El País egy nem kor­mányzati pszichiátriai szervezet megbízható ér­tesüléseire hivatkozva azt írta, hogy Ukrajnában tör­vénytelen orvosi kísérle­tek folynak utcagyerekck- kel, betegekkel és szelle­mi fogyatékosokkal, akik­nek agysejtbeültetéssel akarják megváltoztatni a személyiségét.- Sajnos valóban rengeteg a gyenge fizikumú, betegsé­gekre hajlamos regruta. Egy­re többen vannak, akiket va­lamilyen nemi betegséggel kell kezeltetni. Még ennél is nagyobb azok száma, akiknek elképzelhetetlenül rosszak a fogai - mesélte Olekszij Tiirokc/rcdcs. - Bi­zony nem ritkán adódik olyan helyzet, amikor a sorozóbi­zottság 3-400 rcgrutából kép­telen összeállítani egy-egy 70 fős különítményt, mert nincs a fiúk közt annyi, a követel­ményeknek megfelelő. A legékesebben a számok tanúskodnak az elmondot­tak igazáról. Ezek szerint az idén 9083 személy kapott Kárpátalján behívót, s közü­lük 3520-an vonultak be a seregbe. A sorozásra behívol- taknak 98,2 százaléka jelent meg a hadkiegészítő sorozó­bizottsága előtt, 1047 sorkö­telest alkalmaüannak minő­sítettek. S mint azt említet­tük, a seregből további fél­ezer kiskatonát szerelnek le kényszermegoldásként. Egyébként a legtöbb kato­nai szolgálatra alkalmatlan fiatalember a munkácsi, be­regszászi és téesői járásba való. S meglehet ugyan, hogy nem túl szívderítő mindaz, ami itt elmondtunk, de megyénk ezzel együtt is a legjobb mutatókkal rendel­kezik az egész országban.- Addig kekeckedjűnk a szlovákokkal, hogy Nagymaros után még a Tiszán is felépítenek velünk egy duzzasztót... „Valahol hiba van a hazafias nevelésben” Kárpátaljai fiatalok angyalbőrben A behívó kézhez vételét a kárpátaljai családokban min­dig is egyfajta sokkhatás kísérte. Az apák többnyire büsz­keséggel konstatálják, hogy férfivá érett a srác, s még­sem egy anyámasszony katonája, ha egyszer bevonul. Meg aztán a seregben majd embert faragnak belőle. Per­sze, azért titokban az ő szívükben is ott bujkált a féltés, az aggódás, amit az édesanyák már kevésbé rejtenek véka alá. Mindenesetre a búcsú pillanatában kevesek tudják megállni könnyek nélkül, hogy elszakítják tőlük lelkűkből fakadt magzatukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents