Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

1997. november 19., szerda Folyóba zuhant egy zsúfolt iskolabusz kedd reg­gel az indiai főváros, Újdelhi külterületén. A szerencsétlen­ségben 23 gyermek életét vesztette, 61 megsebesült. Az AFP jelentése szerint a baleset a város északi részen történt, ahol a busz sofőrje elvesztette uralmát a jármű felett, amely egy hídról a Jamuna folyóba zuhant. A mcntőalakulatok egyik illetékese elmondta, még nem tudják, pontosan hány gyerek tartózkodott a szerencsétlenül járt buszon, de számuk elér­heti a százat is. Bár a buszt már sikerült kiemelni a folyóból, a mentőbúvárok még kutatnak az esetleges eltűnt iskolások után. A PTI indiai hírügynökség közlése szerint a kórházba szállítottak közül harminc gyerek állapota igen súlyos. Monumentális szoboregyüttest állított tak fel a kelet-kínai Nankingban az 1937-ben elkövetett ja­pán mészárlás emlékére - jelentette kedden az Új Kína, hír- ügynökség alapján az AFP. A város múzeuma előtt felállí­tott két két-, illetve hétméteres bronzszobor emberi karok­ból és fejekből képzett halmokat ábrázol - írta a kínai hír- ügynökség. Kínában december 13-án emlékeznek meg a nankingi mészárlás hatvanadik évfordulójáról. Az 1937 és 1945 közötti japán-kínai háború e véres fejezete során a japán csapatok lerohanták a várost, és hat hét alatt 300 ezer nankingi lakost mészároltak le. Az emlék máig megterheli a két ország viszonyát. A CARE nemzetközi segélyszervezet hétfőn díjat adományozott Elton John brit énekesnek az ál­tala létrehozott AIDS-alapítvány tevékenységéért. Az Oliver Kiss nemzetközi humanitárius elismerést egy hétfői vacso­rán adták át, amelyen a megjelent vendégek fejenként 500 dolláros részvételi díjat fizettek. Elton John a vacsorán kije­lentette: Diana walesi hercegnő halála kapcsán a gyász, az érzelmek túláradó megnyilvánulását tapasztalta. Hozzátet­te: főként az angolok néha nem képesek kimutatni szerete- tüket. Az énekes egy korábbi érzelmes dalát dolgozta át a tragikus esemény alkalmából, s az átírt dal világszerte el­adási rekordokat döntött. Kötél általi halálra ítéltek Nigériában 21 em­bert a zariai egyetemi kórház igazgatójának két évvel ezelőtti meggyilkolásáért - közölte kedden a helyi rendőrség. A vá­ros az ország északi részén elterülő Kaduna szövetségi ál­lamban található. Az igazgatót, Bamidele Bandipo egyete­mi tanárt 1995 októberében gyilkolták meg hirtelen felin­dulásból a kórház dolgozói. Az eset előzménye, hogy az alkalmazottak követelték: fizessék ki bérhátralékukat. A pro­fesszort az irodájába behatoló dolgozók úgy megverték, hogy kómába esett, majd elszállították a kórház hullaházába. A rendőrség ott megtalálta, de nem sokkal ezután az igazgató belehalt sérüléseibe. Világkrónika Sem kárpótlás, sem jutalom Huszeinnek teljesíteni kell a követelést Az iraki ENSZ-nagykövet hétfőn este elvetette azt az amerikai-brit javaslatot, hogy az „élelmiszert olajért” program bővítésével próbáljanak kiutat találni az ENSZ- ellenőrök kényszerű távozása nyomán létrejött, robba­nással fenyegető helyzetből. MTI Nizar Hamdun közölte: a vi­lágszervezetnek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy mi­ként és mikor lehet feloldani - vagy legalábbis enyhíteni - az Öböl-háborút követően beve­zetett szankciókat. Az ameri­kai és a brit ENSZ-képviselct mindenesetre véleményezés végett az orosz és francia kül­döttség elé terjesztette az in­dítványt. A BT-határozaton alapuló program értelmében az amúgy embargó alatt álló arab ország fél év alatt kétmilliárd dollár ér­tékben adhat olajat a nemzet­közi piacon, hogy a befolyt jövedelemből - az ENSZ fe­lügyeletével - élelmiszert és gyógyszert vásároljon a tilal­makat megsínylő lakosságnak. Bagdad többször panaszko­dott, hogy a szállítások elégte­lenek, s a program nem műkö­dik hatékonyan. Nem tudni, hogy pontosan milyen változtatásokat irányoz elő a kezdeményezés. Ameri­kai kormánytisztviselők igye­keztek elkerülni a találgatáso­kat, mondván, hogy csak „ap­róbb módosítások” képzel­hetők el, a szankciók enyhí­téséről vagy feloldásáról pedig szó sem lehel, amíg Bagdad nem teljesíti maradéktalanul a BT-határozatokat. Források szerint megeshet, hogy a javasolt változtatások között szerepel az iraki olajér­tékesítések keretének három- milliárd dollárra történő fel­emelése, esetleg az, hogy az időkorlátot kiterjesztik félév­nél hosszabbra. Az sem kizárt, hogy a befolyt pénzből vásá­rolható termékek skáláját akar­ják bővíteni. Nizar Hamdun szavai azonban elég hamar hi­deg vizet látszanak zúdítani az indítványhoz fűzött remények­re. Az iraki ENSZ-diplomata közölte, hogy a javaslat még „nyitólapnak” sem jó, hiszen az „élelmiszert olajért” prog­ram toldozgatása nem érinti a Bagdad számára igazán lénye­ges kérdést - a szankciók fel­oldását. William Cohen amerikai vé­delmi miniszter újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy Irak nagyon téved, ha azt hiszi, hogy bárki is alkut akar vele kötni. Világossá tette, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem óhajt mézesmadzagot el­húzni Bagdad orra előtt, csak hogy rávegye a BT-határozatok teljesítésére.- Szaddam Huszeinnek tel­jesítenie kell a követeléseket, és ezért nem jár sem kárpótlás, sem jutalom - mondta. Újabb felderítő utat hajtott végre kedden Irak középső ré­sze fölött egy, a világszervezet megbízásából ténykedő U-2- es amerikai kémrepülőgep. A washingtoni védelmi miniszté­rium közlése szerint incidens nem történt, a gép küldetése teljesítése után probléma nél­kül elhagyta az arab ország lég­terét. Bagdad többször is azzal fenyegetőzött, hogy az iraki légvédelem tüzet nyit az Ür­esekre, ha még egyszer beha­tolnak az ország légterébe. Az iraki vezetés szerint a gépek valójában az Egyesült Államok számára végeznek felderítő te­vékenységet. Véres „ünnep” D.Á. (Új Kelet) A múlt hét végén ad­tak hírt az ukrajnai la­pok arról, hogy november 7- én Lembergben (Lvovban) heves összecsapás volt az ok­tóberi forradalom 80. évfor­dulóját ünneplő baloldali csoportok és a nacionalista ellcntüntetők között. A főleg nyugdíjas és veterán felvo­nulókat, akik egyrészt nosz­talgiából, másrészt a drasz­tikusan romló életszínvonal elleni tiltakozásul mentek ki az utcákra, a testnevelési főiskola és az orvosegyetem diákjaiból verbuválódott „jobboldaliak” támadták meg. Az összetűzés után nyolc- vanan kerültek kórházba. A történtekkel behatóbban foglalkozó Jegyinsztvo-Pljusz című orosz nyelvű ungvári he­tilap indokoltnak tart ja a fel­vonulás résztvevőinek tiltakozását az egyre romló életkörülmények miatt. Csupán a múlt évhez viszonyítva Ukrajná­ban 5,7 százalékkal csökkent az össztermelés, 3,4 száza­lékkal az ipari termelés, 18 százalékkal a közszükségleti cikkek gyártása, 11 száza­lékkal a hús és 16 százalék­kal a tej termelése. Ugyanak­kor ezek a mutatók a szom­szédos Oroszországban és Belaruszban növekedtek. A megcsúfolt Allah és Mohamed Ha valaki csak egy kicsit is foglalkozott az iszlám­mal, az tudja, maga Mohamed próféta milyen jelen­tőséget tulajdonított a más hitűek személyes méltó­ságának. Az egyik helyen ezt mondja: „Aki keresz­tény vagy zsidó emberen igazságtalanságot követ el, az ellen én magam kelek ki vádlóképp a feltámadás napján". Nos, a prófétának lesz kiket vádolni a feltá­madáskor, hiszen az elmúlt években, a legtöbbször Allah és az ő nevében és rá hivatkozással a funda­mentalista terroristák ezrek életét oltották ki. Bürget Lajos kommentárja A legutóbbi kairói véreng­zés olyannyira megdöbben­tő volt, hogy még az arab vi­lágot is sokkolta, minden ko­rábbinál nagyobb mérték- .ben. Nem tudom, hogy a me­rénylők mit érezhetnek ak­kor, amikor a Koránt olvas­sák, melynek minden egyes fejezete a következő mondat­tal kezdődik: “Általinak, az irgalmasnak és könyörüle­tesnek nevében" Az iszlám fundamentaliz­mus, mint minden ilyen ala­pon szerveződő szélsőséges mozgalom, magában hordja a terrort, az öldöklést. Szük­ségszerűen, hiszen valahová olyan alapokra akarja vissza­terelni a világot, aliová a jó­zan ész szerint senki nem kí­vánkozik. Ha jószántából. nem megy, akkor ám lássa, semmi eszköá nem tiltott an­nak érdekében, hogy évezre­dekkel tereljék vissza a szel­lemet, a vallást, a tudományt, a kultúrát, a technikát, a jo­got. A fundamentalista láza­dások nem egyszerűen öncélú politikai vagy valláspoltikai öt­letek. A világ általuk rossznak vélt társadalmi és gazdasági, er­kölcsi és szellemi valamint elfaj­zott vallási állapotát akarják elvet­ni, megváltoztatni abból a meg­gondolásból, mindent élőből kell kezdeni, hiszen a megtelt út maga a tévedés, csak az alaptanok szó szerinti élelmezése lehet a kiút. A nagy tisztogatási és megúju­lási szándék, mely éppúgy magá­ban foglalja a Mohamed által olyannyira hangsúlyozott egyen­lőséget, a büntetések szigorát, a törvény előtti egyenlőséget, Allah kizárólagos isteni voltát, a Korán szerinti kíméletlenül szigorú éle­tet, a másság megtérítésének szán­dékát, a kizárólag egyházi irányí­tású állam megteremtését, a bűnös modernség elvetését, mint azok­nak a szunnáknak a tagadását, me­lyek a Próféta nem Koránba fog­lalt tanításait tartalmazzák. Ez az egészben a groteszk, hiszen az isz­lám télhódítása sokkal inkább ezen toleráns tanok révén ment végbe, és kevésbé a fegyverek által. A fundamentalizmus, ami en­nél persze sokkal bonyolultabb összefüggéseket is tartalmaz, ma egyszerre manipulált val­lási és politikai eszköz. Tart­hatatlanságát mi sem bizo­nyítja jobban, mint Irán válto­zásai, ahol Khomeini ajatollah halálát követően azonnal fel­lazultak és folyamatosan eny­hülnek az iszlám állam olyany- nyira szigorú törvényei. Ma Algéria és Egyiptom ezen mozgalmak melegágyai. Nagy erőlködések, ártatlanok véré­vel öntözött városokban, fal­vakban, kirándulóhelyeken. Kétségbeesett fanatizmus su­gallta anakronizmusok, me­lyek alkalmasak arra, hogy az egész iszlám, különben tiszte­letre méltó erkölcsi képét be­szennyezzék. Valahol a meg- térítet beduinok több mint egy évezredes filozófiája köszön itt vissza, amely így szól: „bosszút állni az ellenségen és sokat fel­falni" . A mostani vérengzés után új fent érdemes idézni Mo­hamedet: „Ne toroljátok meg a rosszat rosszal, bocsáissatok meg azoknak, kik bántanak, tegyetek jót azokkal, kik rosszat műveltek veletek”. De emlékez­tethetünk a Korán HI. szórajá­nak 128. versére, áltól a paradi­csomba jutók sorában azokat említi: “kik elfojtják harag- jókat és megbocsátanak az el­lenük vétkezőknek". A megcsú­folt Allah és Mohamed nem tudom mit szól a történtekhez. A védtelen emberekre tánadók most Luxorban Allahot és pró­fétáját is hátba döfték. Luxorl merénylet A Külügymisztérium közleménye MTI A Külügyminisztérium ked­den az alábbiak közzétételét kérte a Magyar Távirati Irodá­tól: „Az egyiptomi Luxorban 1997. november 17-éri, hétfőn külföldi turisták ellen elköve­tett merénylet nyomán a kairói magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot az egyiptomi ha­tóságokkal. Hivatalos egyipto­mi közlés szerint a 64 halálos és 24 sebesült áldozat közt nincs magyar állampolgár. Nagykövetségünk konzulja az adatok ellenőrzése érdekében a helyszínre utazott, és szemé­lyesen is meggyőződött arról, hogy egyik ottani kórházban sem ápolnak magyar sérültet. A nagykövetség munkatársai kedden délelőtt felkeresték azt a két kairói kórházat is, ahová hétfőn éjjel Luxorból sebesül­teket szállítottak, magyart azonban közöttük sem találtak. Bár valamennyi eddigi infor­mációink szerint a tragédiának nem volt magyar áldozata, megjegyzendő, hogy négy sze­mély azonosítása eddig még nem történt meg. A nagykövetség a tartós munkavégzés céljából Luxor­ban élő öt magyar állampolgár­ral is felvette a kapcsolatot, ők valamennyien egészségesek. Magyar áldozata egyébként még sosem volt az 1992 óta Egyiptomban minden évben előforduló merényleteknek. Az újabb véres terrorcselek­ményre tekintettel a Magyar Külügyminisztérium arra fi­gyelmezteti az Egyiptomba készülő magyar állampolgáro­kat, hogy utazásuk tervezése és egyiptomi tartózkodásuk során vegyék figyelembe az egyipto­mi turistaközpontok évek óta tartó veszélyeztetettségét. Az egyiptomi kormány hatá­rozott lépéseket tesz a szélső­séges iszlám mozgalmak felszá­molására, a turistaközpontok fo­kozott védelmére, azonban újabb terrortámadások lehetőségét egye­lőre nem lehet teljesen kizárni. A látogatókat fenyegető ve­szélyek minimálisra csökken­tése érdekében a Külügymi­nisztérium azt tanácsolja az Egyiptomba utazóknak, hogy az elkövetkező hetekben lehe­tőség szerint ne látogassanak Luxorba és környékére, a turis­tacsoportok vezetői Egyiptom­ba történő megérkezésük után jelezzék kairói nagykövetsé­günk konzuljának (Koszper László, telefonszáma: 3400- 659), hogy hány napra érkeztek és milyen programot szerveznek Egyiptomban. Konzulunk szük­ség szerint tanácsokkal, infor­mációkkal látja el őket. A fejleményekről a Külügy­minisztérium folyamatosan tájé­koztatni fogja a közvéleményt.” A bagdadi hazardőr Bürget Lajos jegyzete Amikor 22 évvel ezelőtt a bagdadi volt angol klub dús gyepén sétálgatva beszélget­tem Szaddam Huszeinncl, meglepett az akkor még alel- nök törtető szemlélete. Nem rejtette véka alá, hogy tervei vannak Iránnal kapcsolat­ban (nem sokkal rá ki is tört a háború a két ország között), eléggé lekezelően nyilatko­zott az amerikai báb Kuwait- ról, megsemmisítendő cél­pontnak jelölte meg Izraelt. Ezt követően fejtegette azt, hogy Irak senkitől nem ijed meg, olajkincsének bevételé­ből olyan gazdaságot és hadsereget alakít ki. mely méltó lesz az egykor asszírj­ai és babiloni hőskor nagy­ságához. És hogy valami íze­lítőt is kínáljon a mondottak­hoz, lehetővé tette, hogy egy titkos támaszpontról feszál- ló helikopterről megnézzem azt a területet, amit Iránból követelt, majd a volt királyi jachton lehajózzak Kuwait partjaiig, ami lényegében egy szép sétahajózásnyi idő­re volt Basrától. Hogy a kül­földi sajtó igazán óimul jón, egy a Shatt-al Arab vizén rendezett flottademonstráci­óval érzékeltette, hogy van ám irt hadihajó is bőven. Szaddam nem tűnt őrült­nek, bár ahogy beszélt és fő­leg amit mondott egy túlfűtött és állandóan a szorongás el­len küzdő embert mutatott be. Személyiségének nyomasztó hatása környezetét alázatos­sá (netán ijedtté?) tette, vitá­ba nem ment bele, szerette hallani a saját hangját, ami általálxm minden diktátor tu­lajdonsága. A1 Bakr elnök ha­lála előtt már teljhatalmúnak láttatta magát, amiből egye­nesen következett, hogy ural­ma a paranoiás hatalombir­tokló logikáját követte és kö­veti pia is. Aki azt hitte, hogy az Öböl-háború után Szad­dam Húszéin majd megjuhá- szodik, az lényegében nem is­merte őt, nem tudta követni lo­gikáját. Az iraki elnöknek ugyanis nem lehet lételeme a béke, neki csak a nemzeti büsz­keségre hivatkozó feszültség jelenti a biztonságot. A mostani iraki események, a mesterséges feszültségkeltés és húrfeszítés nélkülözhetet­len ahhoz, hogy fanatizálni tudja különben elkeseredett népét. De enélkiil hatalma - aminek hatalmas ellenzéke, mégpedig meglapuló ellenzé­ke van - igen rövid idő alatt összeomlana. Márpedig neki a hatalom, a korlátlan uralom az egyetlen elképzelhető kö­zege, és ezért még a háború kockázatától sen i riad viszsza. Szinte kéjesen provokál, élve­zi a felé forduló figyelmet, a keltett riadalmat. Szaddam a nagy iraki ha­zardőr és csapdagyáros most az amerikaiakat igyekszik be­húzni a csőbe. Nem véletlen, hogy az arab kényurak men­talitását jobban ismerő és érző franciák, oroszok nem lelkesednek a clintoni fenye­getésekért, és óvnak a kato­nai megoldásoktól. Igaz, Irak potenciális veszélyforrása a Közel-Keletnek, de azt is látni kell, az iraki elnök - legyen a kezében bámiilyen fegyver - van annyira előrelátó, hogy nem kezdeményez háborút. Az Egyesült Államok presztízspo­litikája pedig egyenesen szó­rakoztatja. A világnak való­ban nem hiányzik egy újabb élőben közvetített monstre-há- ború. A ráció a diplomáciai megoldások netán a más jelle­gű szankciók alkalmazását diktálná. Hogy melyik győz, az a következő napok kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents