Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-18 / 269. szám
Megyei krónika 1997. november 18.. kedd Könyvtári Csevegés Munkatársunktól _______ A kisvárdai városi könyvtár és a TIT Jurányi Lajos Szervezete Könyvtári Csevegésre invitálja az érdeklődőket november 18-án, kedden délután három órától a könyvtár olvasótermébe. A résztvevők az elfeledett Vajda Jánosról beszélgetnek, a rendezvény vendége pedig Bakajsza András gimnáziumi tanár lesz. Két nap a sajtónak Az országos és a helyi média képviselői látogatnak november 20-21-én megyénkbe. Az ország minden területéről érkező sajtómunkatársakat Zilahi József és Hamvas László, a megyei közgyűlés elnöke és helyettese fogadja a megyeházán. Hazánk északkeleti csücskének rövid bemutatása után a vendégek megyei körútra indulnak. Megismerkednek történelmi, néprajzi emlékeink, természeti értékeink egy részével. Megnézik Nyírbátort, Nagykállót és Máriapócsot, a szabolcsi földvárat, a li- szaberceli Bessenyei-emlék- házat, ellátogatnak Paszab- ra és Tiszatelekre. Várják őket Sóstón és a Múzeumfaluban is. Ittlétük ideje alatt megkóstolják a nyírségi konyha tájjellegű ételeit, és minden bizonnyal sokat beszélgetnek az itt élő emberekkel. Reméljük, a két nap után kellemes emlékekkel, hasznos tapasztalatokkal utaznak haza. Önkormányzatok finanszírozása Új Kelet-információ A baloldali önkormányzatok vezetői, képviselő-testületi tagok vitatják meg a településeket érintő aktuális kérdéseket november 21-én, pénteken Nyíregyházán. A tanácskozáson szó lesz a helyi képviselők összeférhetetlenségi törvénytervezetéről, az önkormányzatok finanszírozásáról, az ország 1998. évi költségvetéséről. Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke és Burány Sándor országgyűlési képviselő beszél még a Magyar Szocialista Párt ön- kormányzati programjáról. Nagyon szépen megkérem a szerkesztőséget, hogy levelemet közöljék lapjukban, melynek én is több társammal előfizetője vagyok. Levelem címéül az Árva vagy nem árva címet választanám. Több sorstársam nevében is írom ezt a levelet. Ugyanis hadiárvák vagyunk - vagy voltunk. Először is magamról pár sort. Születtem 1944. november 9-én Sza- mosszegen. Édesapámat 3 hetes koromban elhurcolták a málenkij robotra, többé soha nem látta a családja. Édesanyám egyedül nevelt fel özvegyen, a mai napig özvegyen él velem és családommal. 1947-től folyósítottak számunkra járadék címén édesanyámnak 27 forintot, nekem 18-at. Abban az időben sem nagy pénz volt ez. No de most térnék az írásom lényegére. Ugyanis a mostani honatyák megállapítottak egy 50 ezer forintos összeget a hadiárvák egyszeri megsegítésére. Csak az a gond. hogy mi a sok utánajárás után sem kaptuk meg a pénzt, mert különböző szabályokra hivatkozva az önkormányzat mindig elutasít bennünket. Egyiknél az a baj, hogy már akkor 16 éves volt, a másiknál meg az, hogy 16 éves koráig kapta ezt a kolduspénzt. Mi ezt az elutasítást azért sérelmezzük, hogy vannak köztünk, kik többen vannak testvérek, az orzság különböző részein laknak, mind megkapta már, csak az nem, aki Sza- mosszegen lakik. Kérdem én, hogy Nagydoboson vagy Mátészalkán nem az a rendelkezés, ami Szamosszegen? Levelem azért is írom, hogy hátha valamelyik országgyűlési képviselő olvassa, és talán a segítségünkre lesz. A törvényhozókhoz szeretnék pár szót írni: Jónak látják-e azt, hogy (habár elhiszem, hogy nagyon megszenvedtek, de élnek, akik hazajöttek) azoknak százezreket és milliókat szavaztak meg. Nekünk meg a mai világban is csak minimálisának tűnő 50 ezer forintot. Kit ért nagyobb kár, aki hazajött, vagy aki meghalt? Aki hazajött. házat épített, felnevelte a családját, most annyi pénzt kapott, hogy még a dédunokája is örökök Földet, autót vett belőle. Nem azért írom ezt a levelet, mert nincs mit enni a családomnak, családunknak. Hanem azért, hogy ha már felszaggatták az 53 éves sebeket, akkor valamennyire próbálják meg gyógyítani is. Azok az özvegyek, akik egyedül kénytelenek voltak felnevelni a gyereküket, nagyon rossz körülmények közé kerültek. Ezúton tisztelettel megkérem az Illetékes Hatóságot, hogy döntsék el már végre, „Atva vagy nem árva” ? Mert szerintem én is és az országban nagyon sok sorstársam igen megszenvedtünk az életért. Nem volt elég az, hogy édesapánkat elveszítettük - sőt soha nem láthattam, még egy lepusztult ország újjáépítésében magam is megrokkantam, több sorstársammal együtt. Maradok tisztelettel: Borbás István Szctmosszeg, Nagydobosi út 141a. Szerkesztőségünkhöz forduló kedves olvasónk levelét továbbítottuk az MDNP megyei elnökének, aki ígérete szerint megkísérli a probléma kezelését. Vélemények a népszavazás után Vasárnap eldőlt: a szavazáson megjelentek nagy többsége, 85 százaléka támogatta hazánk NATO-csatlakozá- sát. Sajnos, megyénkben volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Kérdéseinkkel megkerestük néhány párt megyei vezetőjét, hogy mondja el véleményét a népszavazás eredményeiről, várható következményeiről. Munkatársainktól Demcsák József, a Magyar Igazság és Élet Pártja megyei szervezetének elnöke: — Vasárnap a megyei választási bizottságban nem vállaltam munkát, inkább kimentem körzetbe, hogy lássam a megjelenés arányát, következtetéseket vonhassak le a szavazók szociális összetételéből. Országos szinten a lakosság több mit 50 százaléka, megyei szinten pedig több mint 60 százaléka nem ment el szavazni. Kíváncsi voltam arra is, hogy akik eljöttek, milyen társadalmi réteget jelenítettek meg. Elkeserítő, hogy többségük az elmúlt időszak elkötelezettje, haszonélvezője volt. Nagyon hiányoltam a fiatalok részvételét. Nem is maga a szavazási eredmény szomorít el engem, hanem az a várható következmény, ami a NATO-csatlakozással jár. Egyrészt marad a bizonytalanság, másrészt pedig olyan folyamatok indulhatnak el a kormánypártok részéről, amelyek a nemzet további süllyedését okozhatják. Meggyőződésem, hogy fennáll a magyar katonák külföldre vitelének lehetősége. Nem beszélve egyéb következményekről, amelyek anyagi terhet jelentenek, s azokat a társadalmi igazságtalansági folyamatokat fogják felerősíteni, amelyek részben elszegényedéshez, részben pedig kultúránk, oktatási rendszerünk és egészségügyünk sorvadásához vezetnek majd. Engem ez nyugtalanít. Megnyugtató viszont az a 15 százalék, amely a csatlakozás ellen szavazott, de mint mondottam, a választás társadalmi következményei bclátha- tatlanok. Magyar Szocialista Párt - Kiss Gábor megyei elnök:- A részvételi arány, az 50 százalékos megjelenés azt mutatja, hogy nem csak egy elit politikai réteg adta le voksát. A szavazók 85 százaléka a NATO- lagság mellett foglalt állást. Ebből azt érzékelem, hogy hazánk lakói megértették a kihívást, és elsöprő többséggel támogatták a kormány, a parlamenti pártok törekvéseit. Sza- bolcs-Szatmár-Beregben arányában kevesebben járultak az urnák elé, mint az országos átlag. Az azonban öröm, hogy nagyobb százalékban voksoltak igennel, mint nem egy megyében. Szabaddemokraták Szövetsége -Iványi Tamás megyei elnök:- Tennészetesen öröm számomra, hogy a szavazók elsöprő többsége hazánk NATO-tag- sága mellett döntött. Ez az ötödik igen a rendszerváltás után. Sajnálatos, hogy a megyében az országosnál kisebb arányban vettek részt a voksoláson. A csatlakozást támogató szavazati arány azonban azt mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg lakóinak legalább annyira fontos az ország jövője, mint bárhol máshol az országban. Munkáspárt -Szőllősiné Fitos Éva országos alelnök, Hosszú László, a párt megyei elnökségének tagja és Ungvári Sándor nyíregyházi elnök:- A Munkáspárt már 1995- ben szorgalmazta a NATO-csat- lakozásról a népszavazást. Akkor a parlament levette az ügyet a napirendről. Tulajdonképpen sikernek könyvelhető cl, hogy sor került a voksolásra. A párt vezetői tiszteletben tartják az ország lakóinak a döntését. Fájó, hogy a miniszterelnök gőggel beszél a szavazás eredményéről, szélsőségesnek tekinti azokat, akik a nem rublikál jelölték meg. A NATO-tagság alatt a magyar katonák idegen országban, idegen nyelven és eszmék alapján kapják a parancsot. Az évenkénti több mint kétmillárd forintos tagsági díjat lehetne a szegénység mérséklésére csökkenteni. Bizonyára lesznek a szerződésnek tikos záradékai is, amelyek meghatározzák egy háborús veszély esetén a a Magyar Honvédség feladatát. Azok a dokumentumok, amelyeket a nyilvánossággal nem ismertetnek, tartalmazhatják azt is, hogy hazánkba atomfegyvereket telepítenek minősített időszakban. Kórházi gazdálkodás MTI Az orvosilag szükséges és gazdaságilag lehetséges szempontok összhangját megteremtő belső irányítási rendszer eredményeként kiegyensúlyozottan gazdálkodik a nyíregyházi Jósa András Kórház. Az évi 1,2 milliós betegforgalmú egészségügyi intézmény, amely működési költségeinek finanszírozására 1997- ben 5,4 milliárd forintot kap az Országos Egészség- biztosító Pénztártól, veszteségmentesen, likviditási nehézségek nélkül teljesíti gyógyító feladatait. Ezt a fenntartó-tulajdonos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés állapította meg, értékelve a gyógyintézet tevékenységét. A nyíregyházi kórházban a racionális gazdálkodás érdekében 1995-ben korszerűsítették az irányítást. A tervezés az úgynevezett alsó szint a klinikai és funkcionális osztályok együttműködésével történik, amit a menedzsment összhangba hoz az intézet költségvetésével. A rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban osztják el és használják fel a beteg- ellátásnál. Mára tervkészítés időszakában nagy gondot fordítanak az esetleges pazarlás megakadályozására, illetve a hiány elkerülésére. Év közben folyamatos az ellenőrzés, így időben lépnek, ha kedvezőtlen jeleket tapasztalnak. Működik egy vezetői információs rendszer is, amelynek révén minden egység irányítója rendszeres jelzést kap osztályának gazdasági és teljesítményadatairól. Érdekeltségi rendszert alakítottak ki, valamennyi dolgozó részesedik a jobb gazdálkodás eredményeiből. Az ésszerű privatizáció szintén javítja a mérleget. A művesekezelés, a laboratóriumi tevékenység, az orvosi műszerek karbantartása, az élelmezés, a szállítás, a mosoda-varroda, a takarítás, az őrzés-védelem és a közterület-fenntartás vállalkozásba adása jelentős költségcsökkenést hoz. Két képviselővel számol a Munkáspárt Azoknak a spekulánsoknak az érdeke, hogy a földtulajdonlás kérdését még ne szabályozza a parlament, akik a tisztességesen dolgozóktól ellopták a földet, és a birtokukat kevés pénzért kívánják növelni. A Munkáspárt minden egyéni körzetben saját jelöltet indít a jövő évi parlamenti választások előtt. Többek között erről volt szó tegnap Nyíregyházán egy sajtótájékoztatón. K. Z. (Új Kelet] Hosszú László, a Munkáspárt megyei elnökségének tagja kijelentette: a párt tagjainak határozott véleménye, hogy külföldiek ne juthassanak magyar földhöz. A jelenlegi viták azoknak kedveznek, akik ellopták a becsületes emberektől a földet, és olcsón felvásárolnak még további területeket. A politikus úgy látja, hogy a földtörvény módosításának a tervezete garantálja, hogy külföldiek nem kaphatnak a hazai földből. A társasági résztulajdon ugyanis nem egyezik meg a földtulajdonnal. A Munkáspárt támogatja azt a kormányzati célkitűzést, hogy a szövetkezetek földet vásárolhassanak. Gulácsi Barna, a párt megyei választási bizottságának elnöke arról adott tájékoztatót, hogy a jövő évi választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg mind a tíz egyéni országgyűlési körzetében indul munkáspárti jelölt. Az 1994. évi 3,5 százalékos szavazati arányának a dupláját tartják 1998-ban reálisnak. Céljuk, hogy egy listás és egy egyéni körzetből bejutott képviselőjük legyen jelen az Országházban. Az utóbbi véleményük szerint egy olyan hagyományos munkáskörzetben nyer, ahol az állástalanság mértéke nem verte széjjel a szervezett munkásságot. Gulácsi Barna arról is beszámolt, hogy a megyében a Munkáspárt és az MSZDP tárgyalt a választási együtműködésről, de elvi különbségek miatt megállapodást nem kötöttek.
