Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-17 / 268. szám

Szombaton a Szuezi-csatornára crkc zett a George Washington amerikai repülőgéphordozó, cs egy héten belül eléri a Perzsa-öböl lrak közelében fekvő vizeit - közölte a Pentagon szóvivője. Bili Clinton amerikai elnök az Irakkal támadt viszály miatt pénteken utasította a George Washingtont, hogy hajózzon az Öbölbe, ahonnan a fedélzetén tartózkodó harci gépek csapást tudnak mérni ira­ki célpontokra. Kínában kiengedték a börtönből az ország legnevesebb ellenzéki aktivistáját, Vej Csing-senget, aki úton van az Egyesült Államok felé — közölte a Reuterrel telefonon vasárnap az elítélt fivére. Vejt 1995-ben ellenzéki tevékenységéért 14 évTbörtönre ítélték, ezt megelőzően hat hónap híján 15 évet raboskodott az 1978-79-es Demokrácia fala mozgalomban játszott szerepéért. Butrosz Gálit, az ENSZ korábbi főtitkárát vá­lasztották meg vasárnap Hanoiban közfelkiáltással a francia nyelvű országok közösségének első főtitkárává. A 75 éves Gálit a 7. frankofon csúcstalálkozón jelen lévő állam- és kormányfők választották meg a posztra. Az ő feladata lesz a következő négy évben a viszonylag ismeretlen szervezetet a nemzetközi politikában megjeleníteni. Novoszibirszkbe érkezett vasárnap az amerikai elnök felesége. Hillary Clinton egyhetes körutat tesz a volt szovjet köztársaságokban. Szombaton Jekatyerin- burgban Naina Jelcinával, az orosz elnök feleségével talál­kozott, és megismerkedett Jelcin családjának szőkébb hazá­jával, az egykori Szvcrdlovszkkal. Teljesen megsemmisült Ausztria egyik legnagyobb nyomdájában az a hatalmas modern nyomda­gép, amelyen többek között a Profil című hetilapot és a leg­magasabb példányszámú osztrák rádió- és tévéújságot, a Ferhseh- und Radiowochét állítják elő. A burgenlandi Neudörflben található Tusch Nyomda eddig ismeretlen ok­ból szombat este gyulladt ki, és 150 tűzoltó küzdött órákig a lángok megfékezésén. Senki sem sérült meg a 350 sze­mélyt foglalkoztató üzemben. Katarba érkezett vasárnap Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, hogy reszt vegyen a közel-keleti és észak-afrikai országok gazdasági értekezle­tén. Az amerikai diplomácia irányítója a tervek szerint va­sárnap szaúd-arábiai, kuvaiti, katari és bahreini vezetőkkel találkozik. Albright Öböl menti útja során az eredeti elkép­zelések szerint a közel-keleti békefolyamat fellendítésére összpontosított volna, bátorítva Izrael bekapcsolódását az arab országok gazdaságába. Miközben Irak a világ szigorú figyelmének kö­zéppontjában áll, Irán, amelyre senki nem vei egy pillantást sem, ballisztikus, sőt földrészközi hatótávolságú rakéták ki- fejlesztésén dolgozik, és tervei között szerepel olyan hordo­zóeszköz megépítése is, amellyel elérheti az Egyesült Álla­mok keleti partvidékét - közölte vasárnap Londonban az izraeli miniszterelnök. Benjamin Netanjahu elutazása előtt a BBC tévének kijelentette: az iráni fegyverfejlesztési prog­ram még veszélyesebb, mint az iraki, mivel a teheráni rezsim „e fegyverekre az iszlám fundamentalizmus világideológiá­jának nyomatékosítása végett kíván szert tenni”. Li Peng kínai kormányfő az ensz-hatá­rozatok betartására sürgette Irakot a legújabb Öböl-válság kapcsán. Vasárnap, Li Peng hatnapos japáni látogatásának zárónapján négy helyi lap is ismertette a kínai kormányfő előző nap adott nyilatkozatát. A kínai kormányfő ebben re­ményét fejezte ki, hogy még az Irak körüli jelenlegi bonyo­lult helyzetben is minden vitás kérdés erőszak alkalmazása nélkül, békés úton megoldható. A Jordániái trónörökös szerint egy esetle­ges katonai akció Irak ellen csak az ország népének szenve­dését súlyosbítaná. Hasszán herceg a londoni rádiónak nyi­latkozva vasárnap kijelentette: valakinek Irak sérelmeit is meg kell hallgatnia, s oda kell figyelni azokra a súlyos kö­vetkezményekre is, amelyeket a lakosság a nemzetközi meg­szorító intézkedések miatt elszenved. Veszélyes áramkimaradás Munkatársunktól Az utóbbi fél év alatt hárman haltak meg vá­ratlanul a beregvári Kár­páti Szanatóriumban. Legutóbb egy 45 éves fér­fi, aki ott üdült. A Schön- born grófok egykori va­dászkastélyában beren­dezett gyógyüdülőben is gyakran órákra kikap­csolják a villanyt, mint Kárpátalján mindenütt. Jurij Rózsik fó'orvoshe- lyettcs az ungvári Rio- Inform című lap tudósító­jának elmondta, hogy sok a szívbeteg az itt üdülők között, s kezelés közben, vagy a liftben az áramki­maradás olyan stresszha­tást válthat ki, amely ve­szélyezteti a beteg életét. Világkrónika Veszélyben a kisebbségek Ukrajna-szerte nagy vihart kavart az Ukrán Oktatási Mi­nisztérium első változatban ez év május 14-én közzétett „koncepciója”. A dokumentumtervezet lényege, hogy a nemzetiségi oktatás meglévő rendszerét az óvodai és elemi iskolák szintjére sorvasztaná. Az országos tilta­kozás, melybe a kárpátaljai nemzetiségek, így a magyar érdekvédelmi szervezetek is bekapcsolódtak, arra kész­tették a minisztériumi csinovnyikokat, hogy finomítsa­nak a megfogalmazáson. Az újabb változások sem csil­lapították, nyugtatták meg igazán a kisebbségeket. Sőt mintha egyre hevesebb viták támadnának a koncepció körül. Ennek jeleként csaknem egy időben két színhe­lyen, Kijevben és Odesszában is nagyszabású eszme­cserére került sor a napokban. Balogh Csaba A fővárosi tanácskozáson ti­zenegy fős küldöttség képvisel­te a kárpátaljai magyarság érde­keit. A küldöttség egyik tagját, Árpa Pétert, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatóját kértük meg, számoljon be az ott szerzett tapasztalatokról.- Küldöttségünk, melynek Soós Kálmán, a KMKSZ elnök­ségi tagja volt a vezetője, kész ajánlatokkal utazott a tanács­kozásra, mely külföldi kezde­ményezésre jött létre. Vala­mennyi ukrajnai kisebbség képviseltette magát, s meg kell mondjam, hogy nem egyfor­mán ítélik meg a tervezetet. Persze - s ez a tanácskozás so­rán egyértelműen kiderült -, az országunkban élő nemzeti ki­sebbségek problémái is külön­bözőek. Tulajdonképp három kategóriába lehetne őket sorol­ni. Áz egyik csoportba sorol­hatóak a nem egy tömbben, szétszórtan élő etnikumok, népcsoportok. Számukra egye­nesen kedvezőnek mondható a koncepcióban lévő oktatás­forma, amely a nemzetiségi nyelvoktatást a vasárnapi isko­lák szintjén képzeli el. Nem kedvez viszont a kon­cepció az iskolarendszerüket most építgető ukrajnai lengye­leknek, tatároknak. S lermésze- tesen mi sem fogadhatjuk el, mert számunkra öz egyértelmű visszalépés lenne. Ez a ravasz iromány ugyanis, ha valaha törvényerőre emelkedik, meg­lévő anyanyelvi oktatásrend­szerünk teljes szétzilálását, le­hetetlenné tételét jelentené. Ezért a mi célunk most az, hogy legalább a már elérteket óvjuk meg a leromboltatástól. Általá­nos szimpátiát váltott ki az ál­talunk felvetett javaslat, mely­nek lényege, hogy a kisebbsé­gek saját maguk dönthessenek sorsuk felől, s ne a minisztériu­mok írják elő, mi a jó számuk­ra, számunkra. Hasonló témakörben vitat­koztak a nemzeti kisebbségek küldöttei Odesszában, ahol a kárpátaljai magyarokat Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, és Brenzovics László, a KMKSZ elnöke képviselte. Az odeszszai eseményeket ők kommentálják.- Érdekes volt az egész kon­ferencia felvetése - mondja Brenzovics László -, mert ki­derült, hogy úgy képzelik el a koncepció támogatói a nemze­tiségi oktatásnak a „fejleszté­sét”, hogy megszüntetik a nem­zetiségek oktatási intézménye­it, elsősorban az általános és a középiskolákat. Olyan elkép­zeléseik vannak ezeknek a szakembereknek, hogy maxi­mum vasárnapi iskolákban s alapfokon oktatnának a ki­sebbségek nyelvén. Később kétnyelvű tanintézményekben gondolkodnak, ahol a tantár­gyak többségét ukrán nyelven oktatnák, s legfeljebb az adott nemzetiség anyanyelvét, iro­dalmát eredeti nyelven. Mi hangoztattuk kifogásain­kat, fenntartásainkat a koncep­cióval kapcsolatban. Ezeket a minisztérium jelen lévő kép­viselői nem nagy lelkesedéssel fogadták, ám a kisebbségek ér­dekeit védőknek elnyerte a tet­szését. Ők ugyanis szinte azo­nos problémákkal küzdenek, mint mi, magyarok. Bár azért vannak eltérések. A németek, az oroszok és a bolgárok telje­sen más jellegű gondokkal néznek szembe.- A bolgárok esetében ugyan­is az a helyzet - veszi át a szót Orosz Ildikó -, hogy ők már bi­zonyos fokig elvesztették anya­nyelvűket, s az oktatás évek óta orosz nyelven folyik iskoláik­ban. Most az asszimilációs fo­lyamatban válaszút előtt állnak. Dönteniük kell, hogy megőrzik- e továbbra is az orosz oktatási hálózatot, vagy áttérnek az uk­ránra. Ebből eredően az ő hoz­záállásuk egészen más, mint a miénk. A kárpátaljai magyarság ugyanis kiépített intézményhá­lózattal rendelkezik: anyanyel­vű óvoda, iskola, közéfokú szak­oktatás is van.- Mi azt hangoztatjuk - mondja Brenzovics László hogy ezt a tervezetet nem sza­bad életbe léptetni, mert az óri­ási feszültségeket gerjesztene az országban. Hisz Ukrajna la­kosságának csaknem a fele nem az államnyelvet tartja anya­nyelvének. Ilyen körülmények közt ez nagyon veszélyes játék. Mert nem arról van szó, hogy az ukrajnai kisebbségek nem akarnák megtanulni az állam­nyelvet, hanem arról, hogy ed­dig sem biztosították számuk­ra az ehhez szükséges feltéte­leket. A mai napig nem készül­tek ukrán nyelvű tankönyvek a nemzetiségi iskolák számára, nem megoldott a pedagógus- képzés sem. Ezt szinte minden felszólaló felvetette, de választ senki nem adott a kérdésre. Óhatatlanul merül fel a gondo­lat, hogy azért nem foglalkoz­nak a kérdéskörrel, mert közép­távon sem számolnak a nemze­tiségi iskolák létezésével.- Több javaslatot is tettünk, melyeket reméltük, hogy figye­lembe vesznek a záródokumen­tum elfogadásakor. Javasoltuk például, hogy a kisebbségi is­kolákban ne úgy tanítsák az ukránt, mint a második anya- nyelvet, hanem olyan módsze­rekkel, mint bármely más ide­gen nyelvet. Ez nem került bele, mint ahogy az sem, hogy őrződ­jék meg a jelenlegi formájában a nemzetiségi oktatási struktú­ra. Ehelyett az az ajánlás került a zárónyilatkozatba, hogy nincs szükség a nemzetiségi iskolák­ra, s csak alapfokon, illetve a vasárnapi iskolákban folyhat az anyanyelvű oktatás. Ausztria ellenkezése MTI Ausztria hatánnenti tarto­mányainak kell majd az Eu­rópai Unió bővítéséből adó­dó legtöbb terhet viselnie, emiatt külön e halártartomá­nyok számára támogatási programokra van szükség - áll abban a nyilatkozatban, amelyet hét osztrák szoci­áldemokrata parlamenti képviselő hozott nyilvá­nosságra vasárnap Bécsben az Osztrák Szociáldemokra­ta Párt (SPÖ) sajtószolgálatán keresztül. A burgenlandi, a stájeror­szági, az alsó-ausztriai, a felső-ausztriai és a karinliai képviselők szerint az EU- bővítés miatt „halmozódná­nak a hátrányok” Ausztria keleti határvidékein: több milliárd schilling vásárlóerő vándorolna keletre évente, állagon felüli számban in­gáznának naponta illegális munkavállalók a refomor- szágokból Ausztriába és számtalan üzem átköltözne a kelet- és közép-európai szomszédos országokba. Megítélésük szerint ez ép­pen azokat a nem túl jól fizető iparágakat érintené, amelyek most nagy számban megtalálhatók az egyébként nem túl erős ipari struktúrá­val rendelkező osztrák ha­társzéleken - írják. A szociáldemokrata kép­viselők megállapítása sze­rint ezekben az osztrák ha­tárrégiókban az utóbbi idő­ben megállt a fejlődés. „A középtávon bekövetkező keleti bővítés miatt előre­láthatólag drasztikus éles­séggel fellépő gondok meg­előzésére,, úgy vélik, hogy a tartományi kormányoknak támogatási programokat kell kidolgozniuk, illetve a je­lenleg meglévő programo­kat át kell dolgozniuk. A központi kormányzattól pe­dig azt követelik, hogy a brüsszeli bizottsággal foly­tatott tárgyalások során ik­tassanak be az Agenda 2000- be egy harmadik regionális célprogramot, a Cél 4-et, amely a reformországokkal szomszédos országrészek tá­mogatását irányozná elő. Európai uniós foglalkoztatási gondok Hivatalosan 18 millió munkanélkülit tartanak nyilván az Európai Unió tizenöt tagállamában, a munkaképes korú lakosság több mint 10 százalékát. Nem hivatalosan en­nél is többet. A piaci verseny és az áruk értékesítésével való lépéstartás ugyanis életerejének teljében lévő, vagy éppenséggel életpályájának kezdetén álló érett és fiatal tömegeket szorít ki a termelésből. Helyettük inkább fe­gyelmezett gépeket használnak, egyszersmind fokozzák a munkában maradók teljesítményét. Egész Nyugat-Eu- rópában struktúrális munkanélküliség jelei mutatkoznak, és még legfejlettebb centrumában, Németországban is újabb és újabb rekordokat állít fel a termelésből kiszorí­tott munkanélküliek serege. MTI _____ A gond orvoslásával novem­ber 20-21. között állam- és kormányfői csúcson foglalkozik a nyugat-európai integráció. A luxembourgi tanácskozást Lio­nel Jospin, kommunistákat is magában foglaló francia kormá­nya sürgette, választási ígéreté­nek megfelelően. Róma is aktí­van támogatta a közös kiútkere­sés gondolatát, Bonn viszont még most is inkább „belügy- nek” tekinti a problémát, mint­sem nemzetközinek, jóllehet maga is 11,4 százalékos munka- nélküliséggel küszködik. Helmut Kohl és Theo Waigel a pénzügyi unió megteremtését tartja a leg­fontosabbnak, ehhez képest pe­dig másodlagosnak a munkanél­küliség elleni közös fellépést és konkrét tervek kidolgozását. Emiatt félő, hogy a foglalkoz­tatási csúcson - a júniusi amsz­terdamicsúcshoz hasonlóan - hegyek vajúdásának és egér születésének lehetünk majd ta­núi — tartják megfigyelők. Pá­rizs mindenesetre “konkrét szá­mokért” küzd, elsősorban a fia­talokat sújtó munkanélküliség csökkentése terén, valamint a tartósan munkanélküliek hely­zetére vonatkozóan - tudatta Martine Aubry foglalkoztatási miniszter. Felmerült annak ter­ve is, hogy közösségi méretek­ben mérsékeljék a vállalkozók­ra rótt terheket a társadalombiz­tosítással és a munkaerő meg­adóztatásával kapcsolatban. Bizonyos közösségi alapokat is mozgósítanának annak (érdeké­ben, hogy új munkahelyeket te­remtsenek. A brüsszeli bizottság hónapokkal ezelőtt azzal az ambiciózus tervvel állt elő, hogy az ezredfordulóra vagy negyven százalékkal csökkent­sék a munkanélküliséget az EU- ban. De senki sem tudja, hogyan, hiszen pótlólagos munkahely­teremtő beruházások megvaló­sítását egyik ország sem akarja külön finanszírozni. Márpedig a közvélemény arra számít, hogy az EU-államok ugyanolyan erőfeszítést tesznek majd a foglalkoztatás növelésé­re, mint amilyenre a közös pénz bevezetésével kapcsolatban vállalkoztak - jegyezte meg a francia miniszter asszony. Aubry szerint a „számszerű­sített” foglalkoztatási tervek­től márcsak azért sem szabad eltekinteni, mert a valutauni­óval kapcsolatban is számsze- rűsítették az elvárásokat. Párizsra a csúcson főként az a feladat hárul, hogy meg­győzze Bonnt, ne csak pénz­ben gondolkodjon, hanem szociális szellemben is. A luxembourgi csúcsérte­kezlet témái nemcsak sző­kébb értelemben vett szociá­lis, foglalkoztatási problémá­kat vetnek fel, hanem sokkal átfogóbb makroökonómiai és politikai gondokat is: példá­ul annak a szembeötlő el­lentmondásnak a kezelését, amely a társadalmivá váló termelés, a globálissá váló piacgazdaság és az egyéni, illetve a csoportos kisajátítás között tapasztalható - vélik elemzők a közelgő csúcstalál­kozó előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents