Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-15 / 267. szám
Kultúra Gyászoljuk őket! Szabó Sándor színművész Életének 83. éveben elhunyt Szabó Sándor kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művesz. Az ország vezető színészegyéniségét hosszan tartó, súlyos betegség után november 12-én érte a halál - értesítette a család az MTI-t. A művészt a Vígszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Szabó Sándor 1934 és 1937 között végezte el a Színművészeti Akadémiát, ezt követően a Nemzeti Színház, majd a II. világháborút követően a Vígszínház, a Művész Színház és a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1956-ban az Egyesült Államokba távozott. két évtized múitán hazatelepült. Ezt követően a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel, majd ismét a Vígszínház következett, ahol 1977 és 1983 között hat évet töltött el. 1984-től nyugdíjba vonulásáig a Madách Színház tagjaként szerepelt a színpadon. Szabó Sándor pályája során számos filmben játszott. Hazatérése után a nézők többek között a Her- kulesfürdői emlék, a Fekete gyémántok, A névtelen vár, a Különös házasság, a II. József, A gólyák mindig visszatérnek című filmben láthatták alakításait. (Forrás: Magyar és nemzetközi ki kicsoda - 1996). Temetése november 25-én 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben - erről a Vígszínház igazgatósága tájékoztatta az MTI-t. Kroó György zenetörténész Hetvenegy éves korában, november 12-én elhunyt Kroó György zenetörténész, zenekritikus, egyetemi tanár, a Magyar Rádió nyugalmazott főmunkatársa - tudatta az MTI-vel csütörtökön a Bartók Rádió adófőszerkesztősége. Kroó György a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű- és zenetudományi szakán végzett. 1957-től dolgozott folyamatosan, négy évtizeden keresztül a Magyar Rádióban: műsorai, előadásai, az Új Zenei Újságban szombatonként elhangzott zenekritikái a zenei ismeretterjesztés legmagasabb színvonalát képviselték. 1961-től tanított zenetörténetet a Zeneakadémián, 1973-tól Szabolcsi Bence utódaként a zenetudományi tanszéket vezette. Sok évtizedes tanári munkássága folyamán muzsikusok generációit nevelte a zene bensőséges ismeretére és szere- tetére. Könyvet írt többek közt Bartók színpadi műveiről, A szabadító operáról, Schu- mannról, Wagnerről, Liszt Ferenc vándorévek ciklusáról, Rácz Aladárról, Szabolcsi Bencéről. Több könyve és számos tanulmánya, elemző kritikája jelent meg a kortárs magyar zenéről. Hatalmas tudása, messzire kisugárzó egyénisége az olvasók, rádió- hallgatók, tévénézők sokaságát nyűgözte le és nyerte meg a zene ügyének. Élete utolsó pillanatáig dolgozott, egy zeneszerzőről készülő televíziós film forgatása közben ragadta el hirtelen a halál. Kroó György temetéséről később intézkednek. Feszty-körkép - egy órán át MTI Az eddigi fél óra helyett egy órán át szemlélhetik a látogatók december 1-től a Feszty-körképet. Ezzel az érdeklődők régi óhaját teljesíti a az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vezetése, hiszen a 30 perc alatt a nagy létszámú - 80-100 látogatóból álló - csoportok nem vehették igazán szem- ügyre a 15x120 méteres panorámakép részleteit, több mint 2 ezer figuráját. Megváltoztak a körkép belépőinek előjegyzéseit fogadó telefonszámok is. Az új számok a következők: 62/275-257, 275-133 és 62/275-055. A téli hónapokra bezárták a szabadtéri néprajzi múzeum kiállítóházait, de a körkép épületében a régészeti és képzőművészeti kiállítások télen is kínálnak látnivalót. Ugyancsak megtekinthető a park idei újdonsága, a középkori öntőforma alapján újraöntött bronzharang, amelynek darabjaira a monostori ásatáson bukkantak a régészek. Néhány hónapig viszont nem látható az Árpád-emlékmű tetején Árpád vezér szobra, mert a puha mészkőből készült alkotást annyira megviselte már az időjárás, hogy raktárba kellett tenni. Helyére várhatóan tavasszal kerül majd az eredeti szobor kemény mészkőből faragott mása. A piarista tanítórend ünnepe MT\ ___ Az idén ünnepük a piarista tanítórend megalakulásának 400. évfordulóját. Ez alkalomból pénteken Gödön, a Piarista Szakmunkásképző Iskolában Kalazanci Szent József Napokat rendeznek. A névadó volt az a szerzetes, aki annak idején Rómában maga köré gyűjtötte a kallódó utcagyerekeket, és oktatni kezdte őket. Magyarországon jelenleg Budapesten és Kecskeméten működik piaristák által irányított középiskola. 1991-ben Gödön egy régi üdülő átalakításával piarista szakmunkásképző iskola kezdte meg a működést. Az intézmény falai között ma 214 diákot készítenek fel a kőműves-, a díszműlakatos, az ács-, az asztalos- és a kőfaragó szakmákra. 1997. november 15., szombat mm Ötéves a RE-flex moderntánc-stúdió RE-flcx-előadás sokszor csaBabus Andrea (Új Kelet) A Váci Mihály Művelődési Központ hangversenytermében november 9-én köszöntötte a RE-flex moderntánc-stúdió megalakulásának ötödik évfordulóját. A jubileumi gálaest több órás programjának nyitányaként az ünnepeltek a közönséggel együtt tekintették meg azt a pár perces filmmontázst, mely az együttes elmúlt öt évének főbb eseményeit szedte csokorba. A filmvetítést követően Rácz Erikának, a tánccsoport vezetőjének és tanárának gratuláltak a szakma képviselői, majd a RE-flex tagjainak és meghívott vendégeiknek műsorszámait láthatta a közönség. A bemutatók között a műsorvezető, Venyige Sándor beszélgetett a színpadon Rácz Tiborral, a gálaest rendezőjével a stúdió történetéről, jelenéről és jövőjéről. Az ünnepelt csoport karrierének töretlenül felfelé ívelő vonulatát bizonyítja a gála elsöprő sikere is, hiszen a hálás közönség mindenegyes táncbemutatót vastapssal jutalmazott. Szinte mindenki megjelent, aki a RE-flex „szívéhez” közel áll... Kulcsár Noémi, aki korábban az együttes tagja volt (ma már a profi világban kamatoztatja tehetségét), a Hattyúk tavából a Fekete hattyú táncát, valamint a Paquita női variációját adta elő. Földi Béla, a stúdió munkáját tapasztalatával évekig segítő táncos az Életre kelt hangszerek és a Jazz-café című produkciókban koreográfusként működött közre a csoport munkájában. A meghívott vendégcsapatok egyike, a nagy példakép, a Budapest Táncszínház a Spanyol nap és az African blue című számokat Földi Béla koreografálásában mutatta be, a Blues Storyban pedig mint fergeteges táncost ismerhette meg a közönség a nagynevű művészt. A téli műhelymunkára meghívott Juronics Tamás a Szegedi Kortárs Balett tagjai által előadott Adios című számot koreografálta. Mindenki megtalálhatta a neki legjobban tetsző műfaj képviselőit, hiszen a Magyar Állami Operaház táncosainak művészetébe is bepillantást nyertek a nézők, s a Nyírség Táncegyüttes fergeteges körtáncát és csárdását is végigtapsolta a publikum. A gálaműsor első „felvonásának” végén érdekes és csodálatos variációban. a RE-flex és a Nyírség által közösen előadott formában vitték színpadra a táncosok az „Együtt, egy másért” című koreográfiát. A komoly művészet teret engedett a bolondozásnak is, mely mögött természetesen szintén kemény munka áll, hiszen a Csipkejózsika, avagy így is történhetett volna című lógatott mosolyt és nevetést a nézők soraiban ülők ajkára. Szerencsésnek mondhatja magát az, aki ellátogatott a gálára, hiszen az egész estét betöltő ünneplés tartalmas élményt nyújtott minden meghívottnak és nézőnek. Fölök Lázár Zsolt
