Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-11 / 263. szám
Városlátogató ma Ont mi bosszantja? Napos, derűs őszi napon jártunk Fehérgyarmaton, és a Kossuth tér négy járókelőjétől kértünk választ címadó kérdésünkre. Szikszai Ildikó:- Bosszant, hogy a fiatalok helyzete sokkal rosszabb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Gondolok itt a megélhetési, lakáshoz jutási esélyekre. Mi is bérlakásban élünk, talán még tíz év múlva sem lesz saját otthonunk. Van egy gyerekünk, aki nemsokára iskolába megy. és bár mindkettőnknek van állasa, kevés a jövedelmünk. Folyamatosan számolunk, minden hónapban. minden héten, minden nap, hogy mennyi pénzt spórolhatunk meg. de a kalkulációk és a valóság soha nem egyezik. Elég, ha a gyerek megbetegszik, és máris kiderül, hogy a jövedelmünk semmire nem elég. Danó Annamária- Édesanyám megbetegedett, ezért mindennap jövök a kórházba. A kórházi ellátással egyáltalán nem vagyok megelégedve. Hat hónapja behoztak, mert görcsölt a hasam. Több napi vizsgálat után derült ki, hogy van egy hólyagszerű cisztám, de négy napig vártak, semmit nem adtak, hogy legalább a fájdalmaimat csillapítsák. Ezután begörcsöltem. Az orvos meg- műtött, és bár nem kelleti volna, kivette a fél petefészkem, ahelyett, hogy egyszerűen levette volna róla a cisztát. Eközben megvágta a vékonybelemet, amit bevarrt, anélkül, hogy bárkinek is szólt volna róla. Két nappal később már szájon át székeltem, annyira fel voltam puffadva! Újra megműtötték, hogy a hibát helyrehozzák. Egymástól eltérő módon írták le az orvosok, hogy mi történt velem, egymásra kenték a hibát. Nem akartuk ennyiben hagyni a dolgot, de végül két okból visszavontuk a feljelentést. Egyrészről ha megbetegszünk, nem tudunk majd hová menni, másrészt pénzünk sem volt a peSzikszai Ildikó reskedéshez. Egy orvos elrontotta az életemet, és még annyi becsület sem volt benne, hogy legalább elnézést kérjen. Nem lehet több gyerekem, nem tudok dolgozni, állandóan puffadok, és sokat sírok, mert 23 évesen tönkrement az életem. Kállai Béla- Most éppen az, hogy zárva van a bolt. ahol gumicsizmát akartam vásárolni. Kisar- ban lakom, munkanélküli vagyok. most a munkaügyi központba jöttem jelentkezni. Tavasztól őszig csordásként dolgozom, de ilyenkor már nincs munka. Május elsejétől október harmincadikáig járunk ki a tehenekkel. Régen 300 volt a faluban, ma már csak 150 maradt. A legelőből is vettek el kaszálónak, meg felszántottak belőle, de azért maradt még. Oda jártunk ki minden nap. Ha jó az idő, jó a munka is, ha pedig eső jön. megázok! Télen munka nélkül vagyok, és néha vállalok egy kis maszek segédmunkát, ebből élek. Nyáron pedig közhasznú munkásként újra megyek a tehenekkel. Havonta húszezer forintot kapok, ezért dolgozom, és felelek a tehenekért. Vigyázni kell rá juk, mert ha elvész közülük, akkor meg kell fizetni, vagy leülni az árát! Deméné Simon Zsuzsa-Engem? Semmi! Elégedett vagyok, nincs semmi gond. Egészségesek vagyunk, munkahelyünk is van, különben pedig ha adódik is valami probléma, hamar túlteszem magam rajta, mert alapvetően békés a természetem, hiszen a mérleg havában születtem! Saját magammal békében élek, nem fújom fel a problémáimat, megelégedem azzal, amim van. Általában kiegyensúlyozott vagyok. A környezetemben élőket figyelve az a tapasztalatom, az emerek természetét meghatározza, hogy milyen csillagjegyben születtek! 1997. november 11., kedd Bővítik az otthont Az önkormányzat aktuális feladatairól és a közelmúltban megvalósított terveikről dr. Balku János jegyzőt kérdeztük.- A terveink között szerepel a város belvízvédelmi rendszerének fejlesztése. Legfrissebb információnk szerint kormányszinten már elfogadták az erre benyújtott pályázatunkat, így 1998-99-ben elvégezhetjük a munkál. Ez tulajdonképpen a városi fő gyűjtőcsatorna korszerűsítését, javítását jelenti. Idén befejeztük azoknak az utaknak az építését, amelyekre pályázati alapból pénzt nyertünk. A burkolási-javítási munkák öt utcát érintettek. Ezzel az elmúlt két évben a közműberuházások során sérülést szenvedett utak 80 százalékát sikerült rendbe tennünk. Szociális otthon fejlesztésére nyújtunk be pályázatot, mert telt házzal működik az öregek tavaly májusban megnyitott bentlakásos otthona. Az időskorúak ellátása nagyon fontos. Jelenleg 45 férőhelyes az otthon, ehhez további 50 kialakítását tervezzük. Hogy a pályázatnak mi lesz a sorsa, ez még a jövő titka. Dolgozunk a NAT bevezetésén is, megállapodtunk intézményeinkkel, hogy november 30-áig helyi tantervet készítenek. Látnunk kell, milyen terhek hárulnak a jövőben az ön- kormányzatra. Ez a pénzügyi oldala a kérdésnek, szakmai Szempontból pedig szeretnénk összehangolni és egymásra építeni az alap- és középfokú oktatást. Gondolok itt arra. hogy ha általános iskolában emelt szinten tanult német nyelvet a gyerek, akkor valamelyik helyi középiskolában tudja folytatni azt! Terveink, elképzeléseink vannak, de kevés pénz áll rendelkezésünkre. Az infláció mértékére vonatkozó hivatalos prognózis alapján hiába áll majd rendelkezésünkre több pénz, az a reálérték-csökkenés miatt legfeljebb a szinten maradáshoz lesz elég. Fehérgyarmat A fehérgyarmati önkormányzat képvisclő-testüle- te legutóbbi ülésén módosította az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, beolvasztva a polgármesteri hivatalba a november elsejétől működő Városi Gyámhivatalt. A népszavazásra készülve a szavazatszámláló bizottság megüresedett helyeire 8 póttagot választottak. A nyílt ülés végén előterjesztést hallgattak meg csökkent munkaképességűek foglalkoztatására szolgáló helyiség bérletéről. A nyíregyházi Rehabilitációs Foglalkoztató és Szolgáltató Szövetkezet kérelméről nem született döntés. A cég képviselője nem érkezett meg a testületi ülésre, így a képviselők nem kaphatták meg a döntéshez szükséges információkat a tervezett vállalkozásról. Az akácmézet elvitte a rossz idő A Magyar Meheszek Egyesülete a közelmúltig Nyíregyházáról koordinálta a megyében élő méhészek munkáját. Mivel azonban a méhészek zöme a szatmári részen, messze a megyeszékhelytől él, szükségessé vált közelebb hozni a szervezetet, hogy a távolság ne legyen akadálya a hatékony együttműködésnek. Elsősorban ez ösztönözte a Fehérgyarmati Méhészeti Klubot arra, hogy átalakuljon az országos egyesület második megyei szervezetévé. Október 23-án megalakult a Magyar Méhészek Egyesületének Tisza-Szamosmenti Szervezete Fehérgyarmat, amelynek vezetőjévé a klubéletben is tevékenyen részt vállaló tunyogmatolcsi méhészt, Kiss Zsigmondot választották. Őt kérdeztük az MME fehérgyarmati szervezetének terveiről, munkájáról, valamint az idei mézszezonról.- Az egyesületté válással a klubhoz mérten megnőtt a taglétszámunk, ami annak is köszönhető, hogy hosszú évek után az MME-nek sikerült állami támogatást kiharcolnia a méhészek számára. Ezt azonban csak egyesületi tagok kaphatják, ezért létszámunk ugrásszerűen megnőtt. A támogatás 1000 forint lenne méhcsaládonként, de a pénzhez nehéz hozzájutni. A végrehajtási utasítás szerint gyógyszer vagy gyógyszer alapanyagú készítmények vásárlását igazoló számlák után kaphatják meg a méhészek. Év elején azonban, amikor a gyógyszereket a méhészek beszerezték, még szó sem volt erről, ezért nincsenek számlák. Most keressük a lehetőséget arra, hogy ne csak az említettekre kaphassuk meg a támogatást. Cukor- vagy fuvarszámlákat szeretnénk felhasználni. A cukorszámlák elől nagyon elzárkózik az FM, attól tartva, hogy a támogatással megvásárolt cukor átkerülhet zug-szeszfőzdékbe. Ez azonban nonszensz, hiszen a cukor a méhek takarmánya, ezért a méhész nem adhatja el, mert akkor mivel etetné a méheit?!- Cukorról szólva, korábban a klub takartniányakciókat tartott.- Idén is volt cukorvásárlási akciónk, amikor a legtöbb helyen már felvitték a kristálycukor árát, de a diszkont, amelyikkel megegyeztünk, még a régi áron adta a méhészeknek. Az akcióban 300 mázsa cukor talált gazdára. A takarmánytámogatáson kívül most elsősorban az érdekvédelemmel foglalkozunk. A szakma elismertetése az elsődleges feladatunk. A rendszerváltás után a méhészet a mezőgazdaságban sehol nem szerepelt. Meg kell vívni saját harcunkat az elismerésért, ami többé-kevésbé már sikerült a gyógyszerre, pergetőre és méhesházépítésre adott állami támogatással. Jövőre is marad a gyógyszertámogatás, aminek összege családonként 1300 forintra nő. Azt azonban tudni kell. hogy 1990 óta először ebben az évben kaptak a méhészek támogatást az államtól. Feladataink közé tartozik még képzések szervezése, méhészek tájékoztatása, méhészkedéssel kapcsolatos jogi viták, például permetezési károk esetén a méhészek képviselete. A munkaügyi központ méhész szakmunkás képzést indít, amit 1000 órásra, egy év időtartamúra terveztek, de mivel ebben méhészek vesznek részt, a képzés idejét 600 órára csökkentettük. Ezt elvégezve, OKJ-ben szereplő méhész szakmunkás bizonyítványt kapnak az emberek.- Ez azt jelzi előre, hogy a méhészektől is meg fogják követelni a szakmai végzettséget?- Valószínűleg akkor lesz szükség a végzettségre, amikor vállalkozóvá válnak a méhészek. Ott jelentősége lehet a végzettségnek, és szükség lehet rá majd a célirányos hitelek felvételénél, hiszen meg fogják vizsgálni, kinek lehet, kinek érdemes ezeket odaadni. De ha ilyen tekintetben nem is lesz jelentősége, akkor sem tudok elképzelni olyan gyakorlott méhészt, aki ne tudna újat tanulni.- A méhészek vándorolnak kaptáraikkal. Ennek irányítását is vállalja az egyesület?- Igen, tavasszal egyik gyűlésünkre meghívtuk az Erdőhivatal egyik szakemberét, hogy tájékoztassa a méhészeket a méhcsaládok telepítésének feltételeiről. Magánerdőknél van gond, mert meg kell keresni a tulajdonosokat, hogy megengedik-e a letelepedést. Ha valaki szeretne méhcsaládokat az erdőjébe vagy napraforgótáblájába, akkor megkeresheti igényével a méhészegyesületet, vagy egyenesen egy méhészt is. Tavasszal kértem információt a Hajdú, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei agrárkamaráktól a napraforgó-vetésterületekről, de nem adták ki, mert titkosítva van. Maradt a hátizsákos módszer, összepakolunk, megyünk, amíg találunk egy napraforgótáblát, annak megkeressük a tulajdonosát, és engedélyt kérünk tőle a letelepedésre. Jóval könnyebb lenne, ha tudnánk, hol van napraforgó nagyobb táblában, nem indulnánk el bizonytalanul a messzeségbe. — Idén milyen termésátlagot értek el?- A csapadékos, rossz idő elvitte az akácmézei, az elmúlt tíz év legrosszabb termése volt. A sajtó odafigyelt a kukorica, napraforgó, búza és más termények pusztulására, eleget hallottuk, hogy itt is, ott is elvitte ezeket a víz. Azonban szinte sehol nem említették, hogy ugyanaz a víz. ugyanaz az időjárás a méztermést is tönkretette. Erre nem figyelnek megfelelőképpen a mai napig sem az FM részéről. Az FM a rendszerváltás óta nem úgy kezelte a magyar méhészetet, mint a mezőgazdaság egyik ágazatát. Nem adtak támogatást a fejlesztésre, telepítésre, a kap- tarszín és méhesház is - amire kaptunk - háttérépületek, nem a termelésszint fejlesztését szolgálják. Ehhez a kap- tárak. méhészetek vásárlását kellene támogatni. Rengeteg felénk a munkanélküli, akiket a méhészkedésbe be lehetne fogni. Megszerveztük a képzést, piaca is lenne a méznek, nagyobb létszámú méhészeteket is elbírna az a vidék. Lehet, hogy idehaza nem lesz a magyar méznek magasabb az ára, de kibővülőben van az exportpiacunk, a magyar méz már Japánban is kapható, Európában pedig mindössze két mézexportáló ország van, Spanyolország és Magyarország. A nálunk elért méztisztaságot pedig máshol nem tudják elérni, bár folynak ilyen kísérletek többek között Romániában is. A magyar méznek neve van, piaca van, és az egyesületben azért dolgozunk, hogy a honi méhészetnek biztos jövője legyen. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor ! Fotók: Bozsó Katalin I Danó Annamária I Kállai Béla Denrténé Simon Zsuzsa
