Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-11 / 263. szám
Méltó bérhelyzetet Munkatársunktól A megye valamennyi önkormányzati vezetőjéhez fordult írásban a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) megyei titkára. Timkó József tájékoztatta a polgármestereket a szakszervezet bérharcáról. Javasolta a települések vezetőinek, hogy a köztisztviselőket, közalkalmazottakat rendkívüli feladataik elvégzésében támogassák, a munkahelyi feltételeket teremtsék elő, például a népszavazás, majd a jövő évi országgyűlési és helyhatósági választások alkalmával. A titkár kérte: a költségvetés tervezése időszakában a köztisztviselők és a közalkalmazottak részére a parlament ílletményemelési határozatán túlmenően teremtsenek olyan bérhelyzetet, amely méltó az említett munkavállalói körhöz. Elismeri eddigi szakmai munkájukat, lojalitásukat és pártsemlegességüket, ugyanakkor a várható nagy feladatok előtt fontosnak véli a nyugodt munkahelyi légkört, a megbecsültség érzését, a családok kiegyensúlyozottabb közérzetét. Kérte továbbá, hogy a költségvetés előkészülete során, majd a képviselő-testületek előtt a bérkérdésben képviseljék a köz- tisztviselőket és a közalkalmazottakat. Kiállítás Mátészalkán Munkatársunktól Hármas kiállítás nyílik a mátészalkai Városi Művelődési Központban november 14-én 18 órától. Három Székesfehérváron élő művész festményeit, grafikáit, kerámiáit tekinthetik meg az érdeklődők december 1jéig. Laki István ajkai származású rajz szakos általános iskolai tanár, festőművész, Németh László keramikus és Tóth Péter mátészalkai születésű festőművész, rajz szakos tanító alkotásaiból rendezett bemutatót Fülöp Sándor festőművész nyitja meg. Nagygéc, az elpusztult falu Valamikor volt főutca is a faluban, meg kocsma is, meg bolt és házak és emberek, minden, ami egy kis falu hétköznapjaihoz nélkülözhetetlen. A nagy árvíz óta Nagygéc megszűnt létezni. Mindössze két család maradt itt, nem törődve az esetleges újabb veszedelemmel, hatósági tilalommal. Igaz, lakik még egy harmadik is a nem létező faluban, de ez a család már azóta költözött ide. Az összkép lehangoló. Pusztulás mindenütt. Remény sincs a feltámadásra. Berki Antal (Új Kelet)- Elköltöztünk innen mi is, lelkem, dehát az ember nem szívesen hagyja ott a szülőfaluját, visszajöttünk — mondja Bözsi néni, aki most is Nagygécen él. - Az úgy volt, hogy kaptunk telket, amire aztán a gyerekeink építkeztek, de hát már ők sem abban az akkor épült házban laknak. Nem tudták megszokni a megváltozott körülményeket. Akkoriban sok mindent ígértek, és az is igaz, hogy sokat segítettek, de én meg szegény uram inkább a falumat választottuk. Itt minden nehezebb, mint másutt. Ha valamit vásárolni akarok, be kell mennem Tótfaluba vagy Csengersimára. A posta is csak odáig jön. Leveleinket idáig már nem hozzák ki. Ha valamit vásárolok, akkor azt is meg kell érdeklődnöm, hogy nem jött—e valahonnan levelem? Itt laknak ugyan Gálék is, akik szintén megszenvedték az árvizet, dehát messze Vagyunk egymástól. Nem nagyonjövünk össze. A fiam néha hazajön, és akkor segít, amiben lehet. Amióta szegény uram meghalt, egyedül élek ebben a kis házban. Érdekes, hogy ez épen maradt az árvízkor is. Nem nagyon jönnek ide emberek. Munkalehetőség sincs, nem hiszem, hogy valaha is feltámad Nagygéc. A régi telkeket megtartották tulajdonosaik, de máshová mentek lakni. Csengerbe, Csengersimára, Komlód- tótfaluba, van olyan is. aki Nyíregyházára. Ma már jobbára a gyerekeik gazdálkodnak rajtuk. Pusztul itt minden. Igaza van a régi mondásnak: a gazda szeme nélkül ebek harmincadjára kerülnek a birtokok. Én már nem megyek innen sehová. Megszoktam az itteni életet. Innen engem, lelkem, már csak vinni fognak. Nagyon sajnálom Nagygécet. Sohase gondoltam volna, hogy egyszer olyan lesz a világ, hogy az egyszerű halandó túlélheti szülőfaluját. Megyei krónika WVr. n .A\. 1997. november II., kedd Szolgálunk és védünk... ...most már Demecserben is. Tegnap délelőtt avatták ünnepélyes körülmények között a demecseri rendőrőrsöt. Fáky László, Demecser nagyközség polgármestere avatóbeszédében arról beszélt, milyen fontos, ha a lakosság állandóan érzi a rendőrség védelmét. Munkatársunktól- Súlyos hiba volt megszüntetni a községi rendőrőrsöket - folytatta a polgármester -, és most, hogy végre lehetőség adódott a negyvenöt év előtti állapot visszaállítására, azonnal kihasználtuk az alkalmat. Ismét van rendőrsége Deme- csernek. Fullajtár András (Új Kelet) Mint ismert, pár nappal ezelőtt a Hajzer-Ugyben vizsgálatot folytató Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai első alkalommal meghallgatták az érintett dr. Hajzer László volt megyei rendőrfőkapitányt is. Eddig Hajzer László csak a sajtóból értesült arról, hogy ellene hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés miatt kezdett el vizsgálatot a Miskolci Ügyészségi Nyomozó Hivatal, majd később az ügyet a csongrádiak vették át. Az előzményhez tartozik, hogy a volt főkapitány 1997. július 15. napjától saját kérésére nyugállományba vonult. Ezt a váratlan lépését azzal indokolta, hogy hónapokon keresztül titkos- szolgálati módszerekkel megfigyelték, telefonjait lehallgatták, ellene titkos nyomozást folytattak. Véleménye szerint ezen eszközök alkalmazásának célja az volt, hogy munkáját lehetetlenné tegyék, és végül távozásra kényszerítsék. A kihallgatás után dr. Hajzer László tegnap látta elérkezettének az időt arra, hogy az üggyel kapcsolatosan sajtótájékoztatót tartson, és a médián keresztül informálja a közvéleményt.- Hosszú gondolkodás után szántam el magam arra, hogy távozásom után négy hónappal nyilatkozzam az ellenem felhozott vádpontokkal kapcsolatosan. Eddig türelemmel viseltem, hogy a közvéleménybe olyan súlyos vádakat tápláltak be, amelyekkel igyekeztek a személyemet lejáratni. Magam sem tudtam, hogy konkrétan milyen vádakat hoznak fel ellenem, hiszen a főkapitányságom allatt semmi A nagyközség komoly anyagi áldozattal hozta létre ezt az intézményt, a helyreállított épülettel, a rendőrök számára kijelölt szolgálati lakásokkal együtt mintegy tizenhárommillió forintot áldozott rá. Dr. Szahadfi Árpád frissen beiktatott megyei főkapitány arról szólt, hogy a megyei kapitányság lehetőségein belül olyat nem követtem el, ami elterjedt a közvéleményben. Végül az ügyészség öt szabálysértési ügyben hallgatott meg. amit most a nyilvánosság elé tárok. Az első eset: egy nyíregyházi lakos jelentéktelen mértékben lépte túl a megengedett 80 kilométeres sebességet. Felhívott és kérte, hogy minél előbb bírálják el az ügyét. Én utasítottam az illetékes kollégákat, hogy méltányos büntetést szabjanak ki. Ezt azért is kértem, mert az érintett személy segíti a rendőrség bűnmegelőzési munkáját. így a kiszabott szabály- sértés összege 2 ezer forint volt. A második eset: egy nyírbátori lakos a 3-aS főúton 113 kilométeres sebességgel közlekedett. A város polgármestere felhívott, és az érdekében méltányos büntetést kért. Én akkor minél nagyobb összegű büntetés kiszabására adtam utasítást, ami 25 ezer forint lett, és nem vették el a vezetői engedélyét. Az összeget elég magasnak tartottam. A harmadik eset: egy megyénkben közismert személyiség egy kerékpárossal ütközött. Személyi sérülés nem történt. A felek rendőrt hívtak, hogy eldöntsék, ki volt hibás. Valamilyen bírságot mindkettőjüknek kiszabtak, mert osztott felelősséget állapítottak meg. Mindketten levelet írtak, én akkor úgy foglaltam állást, hogy részesüljenek figyelmeztetésben . A negyedik eset: az ügy Nyírbátorban történt, még 1995 tavaszán. Az egyik személy egy focimeccs után egy pohár sört ivott meg, amit igazolt a vérében megállapított 0,34 ezrelék alkohol is. Ezért 15 ezer forint pénzbírsággal segíteni fogja az új rendőrőrs munkáját. Olyan kapcsolatot építhetnek ki a lakossággal, hogy a környékbeliek és az itt lakók is méltán számíthatnak majd a szolgálatot teljesítő rendőrök munkájára. Az avató ünnepség végén a történelmi egyházak papjai megáldották a rendőrőrsöt, majd dr. Szabadft Árpád és Fáky László polgármester ünnepélyesen átvágták a bejáratot jelképesen lezáró piros-fehér-zöld színű szalagot. Ezzel Demecserben megszületett a rendőrőrs. sújtották, és három hónapra elvették a jogosítványát. Én akkor arra adtam utasítást, hogy a három hónapot két hónapra csökkentsék. Ezt az ügyet az OR'FK is kivizsgálta, és akkor megállapították, hogy jogszerű volt az eljárás. Van még egy ötödik eset is, amit felróttak számomra, hogy nem jogszerűen intézkedtem. Ez a vád szerint egy 11 rendbeli jogellenes fogva tartás. Történt, hogy ez év tavaszán egy este a bűnügyi helyettes felhívott és közölte velem: Budapestről érkezett egy busz behajtólegényekkel, akik a város egyik diszkóját vették célba. Ezeket a személyeket előállítottuk a kapitányságra, felvették az adataikat és két órán belül elhagyták a rendőrséget. Nős, nem védőbeszédnek szántam az elmondottakat, de felmerül bennem egy kérdés, hogy egyáltalán mihez van joga egy főkapitánynak? A gyanú alapján úgy ítélem meg, hogy jogtalan volt a lehallgatásom, és tudni szeretném, valójában miért rendelték el a vizsgálatot. Egyébként a Legfelsőbb Ügyészségnél a kihallgatásommal kapcsolatosan panaszt nyújtottam be. Nem kizárt, hogy a fenti szabálysértési ügyeken kívül mást is a fejemhez vágnak, hogy jogszerűtlenül intézkedtem. hiszen hat évnyi kapitányságom alatt sok ezer ügyben kellett döntenem. Dr. Hajzer László kérdésünkre elmondta: véleménye szerint az ellene folyó eljárás bármelyik szakaszában megállapíthatják, hogy nem történt bűncselekmény és megszüntetik a vizsgálatot. Szerinte a Hajzer-ügy nem kerül bíróság elé. Apróképek Az őrsparancsnok B. A. (Új Kelet)- Nem most először kerültem parancsnoki beosztásba - mondja Pólyák János, a frissen alakult demecseri rendőrőrs megbízott parancsnoka. - Most már minden Demecserhez köt. Velem költözött a családom is. Itt kell majd megteremtenünk további életünk alapjait. Tizennégyen vagyunk az őrsön, mindannyian most ismerkedünk egymással. Ahhoz képest, hogy még csak most nyílt meg ez a rendőrőrs, jól felszerelt a mi egységünk. Van négy járőrkocsink, és a számító- gépparkunkra is büszkék lehetünk. Most már rajtunk a sor, hogy a környék lakossága és a demecse- riek is elégedettek legyenek tevékenységünkkel. Megbízatásom december 3 l-éig szól, de akkor majd velem együtt vizsgáznak a kollégáim is. Ha az ön- kormányzatoknak megfelel majd az addig végzett tevékenységünk, akkor valószínűleg megkapom a végleges kinevezést. 1995-ben kerültem át a katonaságtól rendőrségi kötelékbe. Voltam nyomozó, vizsgáló, fővizsgáló. Most ismét frontvonalra kerültem. A közvetlen rendőri munka irányítójaként magam is részt veszek majd a tényleges feladatok elvégzésében. Kevesen vagyunk, nem kevés munka vár ránk az elkövetkezendőkben: Bízom benne, hogy jómagam is, és természetesen a most avatott rendőrőrs minden munkatársa képes lesz ellátni azt a feladatot, amiért egységünket létrehozták, és amit az itt lakók joggal várnak el rendőreiktől. Nagygyűlés 1997. november 7-én Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke látogatást tett Záhonyban. A MÁV Üzemigazgatóságánál tájékoztatást kapott a vasút helyi életéről. Ezt követően a polgármesterhez vezetett az útja, ahol a város dolgairól folyt kötetlen megbeszélés. Este a művelődési ház nagytermében — nagy érdeklődés mellett - előadást tartott a NATO-tag- ság problémájáról, amit a hallgatóság tetszéssel fogadott. és élénken bekapcsolódott a vitába. „Mihez van joga egy főkapitánynak?”