Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

Elcsaltak egy fordulóra Ahogy közelebb értem Hozzá, azonnal szemérmet­lenül kacérkodni kezdett velem. Valószínűleg kacsin­tott is. Ezek után érthető, hogy alig tudtam levenni a szemem kellemesen ívelt vonalairól, s mindenkép­pen igyekeztem szorosán a közelébe kerülni. Hívo- gatóan tárulkozott ki, és simogatóan ölelte a háta­mat, a derekamat. Muszáj volt elvinnem egy forduló­ra. Nem mindennapi élmény volt. Kézy Béla (Új Kelet) Mielőtt bárki azt gon­dolná, hogy szexélmé­nyeimet akarom megosz­tani az olvasókkal, gyor­san felvilágosítom: már csak a korom és nevelte­tésem miatt sem tennék ilyesmit, bár kétségtelen, van abban valami erotikus is, ahogyan a férfiak egy szép vonalú autóhoz vi­szonyulnak. Nos, a Carmo Suzuki jóvoltából én most kipróbálhattam egy igen kellemes kiskocsit, „a mi autónk” egyik típusát. Ő a Glob névre hallgat, én egy kellemesen csengő női ne­vet is el tudtam volna kép­zelni neki. Igaz persze, hogy amikor már a sajátja valakinek, úgy becézi, ahogy akarja. Mindeneset­re a kicsike sok-sok meg­lepetést tartogat a márka kedvelőinek, de azoknak is, akik még nem ismerik eléggé a Suzukit. Azt nem lehet rá mondani, hogy nem eléggé feltűnő, hiszen leginkább lila színben pompázik. Ám az igazi meglepetést az első ülések okozzák, hiszem messze kényelmesebbek, jobban tartják a hátat, a derekai, mint azok, amelyeket az 1.3-as Szedánokba szerel­nek. S ezek után jönnek olyan további kellemessé­gek, mint az elektromos ab­lakemelő - persze csak elöl, merthogy két, igazán széles­re nyíló ajtón tudunk csak be­szállni. A könnyedén bukó­csúszó első ülések ezt eléggé könnyűvé teszik azoknak is, akik hátra igyekszenek. Per­sze a hátsó ülésekre ne ültes­sük kosárlabdás barátainkat, ezeket nem igazán nekik ter­vezték. Mint ahogy a csomag­térben sem férnek világkörü­li útra indulók sporttáskái. Persze, ha hátul senki nem utazik, akkor a csomatér jócs­kán megnövelhető az ötven­ötven százalékban dönthető hátsó üléstámlák előrehaj­lásával. A műszerfal és a kapcsoló­karok amolyan japánosak, jól látható mind a kilométeróra, mind a fordulatszámmérő is. Utóbbi talán meglepő egy ilyen kicsi autóban, de én nagy barátja vagyok ennek a műszernek. Annál is inkább, mert a háromhengeres ezres erőforrástól igazán szép az 53 lóerő, persze ehhez jócskán pörgetni kell a motort is. Ám közepes fordulaton is szépen húz a kocsi, különösen az al­sóbb sebességtartományok­ban. Ami pedig az úton törté­nik, azt elöl-hátul jól láthatja a vezető. Elöl azért, mert pon­tosan érzékelhető a kocsi ele­je, hátra pedig a két igazán méretes külső tükör elektro­mos állításával nagyon precíz kilátás biztosítható. S hogy a szembejövőket se nagyon vakítgassuk sötétedés után, a fényszórókat is lehet belülről elektromosan állí­tani. Hátul meg a harmadik féklámpa ügyel arra, ne­hogy túl közel jöjjön vala­ki, és tönkretegye a szín- refújt lökhárítót, amilyen­nel elöl-hátul esztétikusab­bá tették a kocsit. Kelle­mes, és a „fapados” Su­zukitől eltérően megfe­lelően vaskos a kormány­kerék, s az autó engedel­mesen fordult mindössze 4,6 méter sugarú körön. Valószínűleg ezért nem építenek szervokormányt a Suzukiba, bár ebben a ko­csiban ez lehetett volna a hab a tortán. Mindaz, amit eddig elmondtam, széria­felszerelés a Globban, de ha kell, légkondicionálót is szerelnek bele, s az anyós­nak épp úgy kijár a lég­zsák, mint a vezetőnek, de az ABS csak a kétoldali légzsákkal rendelhető. Mindehhez járul még a Su­zukik legendásan alacsony fogyasztása, és mai viszo­nyok között is elérhető ára. Két felnőttnek, két gyer­meknek, második kocsinak igazán nem rossz választás a Glob. Ha mindehhez meg hozzátesszük elérhető árát, akkor nem csak a jó meg­jelenésre sokat adó höl­gyeknek, de a vagányságot nem megvető, esetleg kis­sé különc férfiaknak is ajánlhatjuk, akik nem so­kat adnak arra, hogy egy státusmárkában furikázza­nak, de figyelnek arra, hogy hangsúlyozzák egyé­niségüket. Alkatrésztermelés Miskolcon MTI A Volkswagen konszern berli­ni fejlesztési üzemének megbízá­sából, az autógyár 50 százalékos tulajdonában lévő német IAV GmbH. a Miskolci Egyetemmel közösen fejlesztési irodát nyitott szerdán Miskolcon. Cselényi Jó­zsef, az egyetem tanszékvezető referense ebből az alkalomból az MTI érdeklődésére elmondta: egyelőre tizenöt, Miskolcon vég­zett fiatal géptervező mérnököt foglalkoztat az iroda, ám a ké­sőbbiekben várhatóan háromszáz kutató, fejlesztő szakember dol­gozhat itt. A tervezők egyelőre a Volkswagen különböző típusai­hoz fejlesztenek ki karosszéria- segédelemeket, íutóműveket, ári szó van arról, hogy az Audi és a Mercedes megrendelésére is dolgoznak majd. Az iroda­avatáson jelen 1 évőHegyháti József, az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára hangsúlyozta: örvende­tes, hogy a magyar szellemi • tőke itthon, még inkább, hogy Eszak-Magyarorszá- gon hasznosul. Vén verdék vására K. B. (Új Kelet) ____________ Tú l vagyunk az őszi Buda­pesti Autószalonon. Lapunk hasábjain is többször adtunk hírt az ott látott újdonságokról, amelyekből azóta néhány pél­dány már az itthoni utakon is feltűnt. Azt mondják, a tavasz igazán az autóvásárlás idősza­ka, ez azonban főleg itt, Ma­gyarországon nem egészen így van. Itt őszre derül ki, hogy miképpen működött a cég, mekkora összegeket kellenne legalább részben „adótlaní- tani”, s persze ilyenkor már ter­jednek a hírek arról is, milyen újabb intézkedéseket tervez a következő évre a kormány az autóvásárlók és -kereskedők életének megkeserítésére. Em­lékezetes például, hogy az el­múlt év őszén az úgynevezett kamatmentes hitelek ez évi megszüntetése hozta előre a polgárok autóvásárlásait, és okozott meglehetősen jelentős forgalmat a márkadealereknél. Ez évben aztán a bankszakem­berek hamar kitalálták áz új - de valljuk be, igencsak drága - hitelkonstrukciókat. Bizony ezeknél előfordulhat, hogy ha túl hosszú a futamidő s kevés - mondjuk 20-30 százalék - a kezdő részlet, akkor egy sze­rény másfél milliós új autó (amelytől csak drágábbak lé­teznek) több mint egymillióval kerül többe, mintha készpén­zért vásároltuk volna. Igaz persze, hogy ma már igen testre szabott hitelek és konstrukciók léteznek, de hát ma Magyarországon hitelt fel­venni a legdrágább és hosszan elnyúló biztos kiadást jelent, míg a család új büszkeségét másodpercek alatt lehet felis- merhetetlen ronccsá tenni az utakon. No és persze bármilyen is a hitel, CASCO-t kötni kötelező. Ez persze természetes, de a biztosítók oly mélyen koto­rásznak az autósok zsebeiben, hogy utánuk már a különféle adókkal jócskán megterhelt benzinre nem mindig futja. Ha meg véletlenül a pénzéért sze­retne kapni valamit az autós, hát úgy „megügyintézik”, hogy elmegy a kedve a feltört, megcsonkított autója után járó biztosítási összeg után szalad­gálni. A kereskedők persze eladni akarnak, s az idei év a használt autókkal kereskedőknek ked­vezett. Itt is igen sok lehetőség kínálkozik hitelfelvételre, per­sze csak akkor, ha az autó a hi­tel lejártakor nem tölti be a he­tedik évét. Ebben az esetben le­hetőség van - épp úgy, mint az új kocsiknál - az alacsony kez­dőbefizetéssel indított hosz- szabb futamidejű hitelvásárlás­ra épp úgy, mint a lízingre, de ez utóbbi meglehetősen drága mulatság. A legtöbb esetben itt is működik a tartós bérlet, ami költségleírást tekintve vállalko­zások esetében megfontolandó, hiszen egy két-három éves ko­csi mégis csak olcsóbb, mint egy vadonatúj. Hallottam olyan hitelről is, amelynél forgalom- képes ingatlant kérnek fedeze­tül — ami nem lehet lakás, ha­nem telek, esetleg föld. Ebben az esetben a kocsi lehet hét­évesnél idősebb is. Tekintve, hogy a magyar au­tópark meglehetősen elörege­dett, a füstölgő, szakadt vén verdáknak is van piaca. Ezek a kocsik leginkább a vasárnapi autópiacokon meg a vidéki új­ságok hirdetési rovataiban lel­hetők fel. Itt azután nem min­dennapi dolog „mozizni”. Néha úgy tűnik, mintha csak eladók lennének, vevők keve­sen, és az üzletkötés sem túlsá­gosan gyakori. Pedig szilikon­tól fénylenek a műszerfalak, csillog-villog a pásztázott ka­rosszéria, illatoznak az utaste­rek, ken­dőzik a rozsda­foltokat is, még a legtöbb motort is meg mosták a nagy mustrára. Legendák keringenek a ko­csi teljesítményéről, gyor­sulásáról és szolid fogyasz­tásáról. Az itt lévő kocsik egy részébe maximum fél liter olajat kell utántölteni (azt elfelejtik hozzátenni, hogy tíz kilométerenként) „Ez kérem, úgy megy, mint a távirat!” dicséri a gazda öregecske szekerét. Már­mint az a péntek délután feladott dísztávirat, amelyet harminc kilométerrel ar­rébb biciklis postás bácsi kézbesít ki a következő hét­fő délután - gondolom ma­gamban, azután elszégyel­lem magam. Én is tizenöt éves göthösödő Opelem­mel jöttem a piac parkoló­jáig, s bizony ideje volna már megválni tőle. Valószí­nűleg én is dicsérném a sa- játomat. S persze hogy rosszul esne, ha lesajnálnák az árut, csak azért, hogy még attól is olcsóbban megkaphassák, mint amit még ér. De hát a világ már csak ilyen. Van tehát eladó autó dö­givei. Az Expressz sok-sok oldalon, most már nem­csak márka, hanem ár sze­rint is csoportosítja az cl- adnivalót, s hetente több képes autókínáló hirdetési újság is megjelenik. A döntés, hogy honnan mi­lyet vegyek, különöskép­pen akkor nehéz, ha a buk­sza nem túl vaskos, de pén­zecskénkért olyan autót szeretnénk, mint amilyen James Bondnak volt. Mert a valós igény talán még a legmódosabbaknál sem mindig találkozik az anya­gi lehetőségekkel. I Cordoba - a szép fenekű mm „Mindenkinek van egy álma..."

Next

/
Thumbnails
Contents