Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
iPRÓ ingyen! A titokzatos Pándy ezredes 4. oldal 0080 II 6053 ii Móricz Zsigmond Könyvtár Kultúra ''SS ' SZABOL CS-SZ.A TM. ÍR-BEREGMEG) EI.XAPI1AP ' ' ■ . i IWaBMaMSMMMnB PphmMhí Munkatársaink FUJI alapanyagra és technikával dolgoznak. IV. évfolyam, 255. szám - 1997. november 1., szombat 7. oldal Legyenek érdekeltek! Fekete Tibor (Új Kelet) Régi megoldatlan probléma a pedagógusok egyenlősdin alapuló bérrendszere. Most nem érdekelt a tanár, hogy többet és jobban dolgozzon. Mint azt Kiss Gyula iskolaigazgató, az SZDSZ oktatási bizottságának egyik vezetője pénteki, nyíregyházi sajtótájékoztatóján elmondta, minőségi pótlékkal kell érdekeltté tenni a gyakorló pedagógusokat a minőségi munkára. Ellenkező esetben tovább növekedhet a pályaelhagyók száma, és semmi sem ösztönzi szakmai továbbfejlődésre a tanárokat. A két legkritikusabb korosztály a pályakezdőké és a nyugdíj előtt állóké. Az SZDSZ elképzelése szerint a pálya kezdetén és végén kétévente növekednének az automatikus bérbesorolások, míg a középső szakaszban háromévente kapnának fizetésemelést a beosztott tanárok. A minőségi pótléknak nevezett többletbéremelés a bevezetés első évében a közalkalmazotti pótlékalap (13 500 forint) 25 százalékát, később az 50 százalékát tenné ki. Ennek fedezetét a központi költségvetés állná, az önkormányzatoknak nem jelentene plusz terheket. A kiosztásra szánt összeg negyven, később hatvan százalékát kötelező lenne kifizetni, és csak a maradékkal gazdálkodhatnának szabadon az iskola vezetői. Annak a pedagógusnak, akinek tanulója országos tanulmányi versenyen az első tízbe kerülne, vagy diákolimpián csapattag lenne, kötelező lenne a teljes pótlékösszeget kifizetni. A tervezet különbséget tenne az iskolák között is, de a pótlékalap kilencven százaléka minden intézményt megilletne. Ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor jövő év februárjától léphetne életbe az új premizálási rendszer, és erre minden remény megvan, hisz a nagyobbik koalíciós párt is támogatja az SZDSZ elképzelését. A szakmai fejlődést elősegítő elképzelések közül érdemes külön kiemelni, hogy a friss diplomásoknak 10 éven belül szakvizsgát kellene tenniük, amiért 10 százalékos alap- bérnövelést kapnának. A hét- évenkéntre tervezett rendszeres szakmai továbbképzés elvégzői további 5 százalékos béralap-növekedésben részesülhetnének. Ezzel arra ösztönzik a pedagógusokat, minél korábban legyenek túl a kötelező továbbképzésen, hisz akkortól már szerény mértékben, de magasabb jövedelemre tehetnek szert. Felelős a miniszter! Még a Kádár-rendszerben is felkészültebb szakemberek irányítottak, mint a rendszerváltás utáni években. Milliárdos kár éri Szabolcs-Szatmár-Bereg almatermelőit az ősszel. Egyebek mellett erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Nyíregyházán Kávássy Sándor országgyűlési képviselő, a Független Kisgazda Párt megyei elnöke. K.Z. (Uj Kelet) A honatya véleménye szerint nyolc éve nem változott lényegében semmi, így csődhelyzetbe kerültek a gazdák. A képviselő már többször javasolta, hogy Szabolcsban az almatermelés helyzetét a szakemberek átfogóan vizsgálják meg, és az illetékesek írják elő a megfelelő termelési és művelési eljárásokat. Tanácsai süket fülekre találtak, mert térség nincs annyira előtérben, mint például a Balaton környéke. A FKGP megyei elnöke már tavaszszal javasolta, hogy a szaktárca vezetői áprilisban tekintsék át az almatermelés helyzetét, és augusztusban már kész program szerint kezdődjön a szüret, a feldolgozás és az értékesítés. A késedelmek miatt több mint 2 milliárd forint értékű kár éri megyénk termelőit. Csődhelyzetbe került a magyar mező- gazdaság az utóbbi nyolc évben -jelentette ki Kávássy Sándor. Hozzátette: a magyar mező- gazdaságot még a Kádár-rendszer idején is felkészültebb szakemberek irányították, mint az Antall- vagy a Hom-kor- mány idején. A kialakult helyzetért felelős a földművelődés- ügyi miniszter és a tárca munkatársai, hiszen az alma mellett gondok jelentkeznek a szőlő és a kukorica termelésében és értékesítésében is. Új Kelet-információ - MTI A csodával határos módon menekült meg - az első becslések szerint-az a 32 roma, akik egy kilencszemélyes Toyota mikrobuszban próbáltak meg átkelni a síneken Tiszalök-Kisfástanyánál. Talán a nem mindennapi „népsűrűség” lehetett az oka, hogy a kilométerekről belátható vasúti átjárón épp akkor akartak átmenni, amikor a síneken odaért a menetrend szerint közlekedő személyvonat. Ha már a piros jelzést nem látták, a „Piroskára”, ahogy errefelé nevezik ezt a vicinálist, csak fel kellett volna figyelniük! Még szerencse, hogy csak 30 km/ órás sebességgel „hasított”, és így csak 4 súlyos és 6 könnyű sérültet regisztráltak a kiérkező mentők, bár a súlyos sérültek között van olyan, akinek az állapota válságos. A kilenc helyre bepré- selődött harminckét embert a busz oldalának felfeszítésével lehetett kimenteni, hiszen a vonat ütközője egyszerűen összébb préselte a karosszériát. A Tiszalöki Mentőállomás tájékoztatása szerint meghalt a baleset egyik súlyos sérültje. K. Hajnalka a mentőautóban vesztette életét, mielőtt a kocsi a kórházba ért volna vele. Az áldozatnál iratokat nem találtak, nevét sérülttársai közölték a mentőkkel, lakcímeként pedig Tiszalököt jelölték meg. Életkora a becslés szerint 25-30 év. A mentők a péntek reggeli baleset helyszínéről 12 sérültet szállítottak a nyíregyházi kórház, illetve a rendelőintézet baleseti sebészetére. A gyógyintézet közlése szerint kilencen könnyebben sérültek meg, őket az orvosi ellátást követően hazaengedték. Saját felelősségére távozott az egjik bordatörést szenvedett beteg, miután elutasította a kórházi ápolást. A traumatológiai osztályon jelenleg egy combcsonttöréssel bajlódó sérültet ápolnak, illetve egy férfit megfigyelés céljából tartanak bent a kórházban. Harmadolt tragédia Tapolcai Zoltán Harminc százalékban találta a nyíregyházi bíróság bűnösnek a Magyar Államvasutakat a két évvel ezelőtt történt vonatdobálós tragédiában, ahol egy nyíregyházi kisfiú, Mencsik Attila életét vesztette. Az - elsőfokú és még nem jogerős- ítélet precedens értékű lehet, mert hasonló esetben még sohasem marasztalták el a MÁV-ot.- Pedig a balesetig évente átlagosan 380 esetet regisztráltak, amelyek szerencsére nem végződtek tragédiával - nyilatkozta lapunknak a családot képviselő ügyvéd, dr. Helmeczy László.- A bíróság úgy látta: a MÁV mint veszélyes üzem nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a baleseteket megelőzze. 1990 óta fokozatosan nőtt a hajigálási kedv, de a kis Mencsik Attila halála után elkezdett kampány - propagandafilmek, fokozott rendőri figyelem - hatására ötven százalékkal csökkent a regisztrált do- bálások száma! A dr. Mányik István vezette tanács úgy látta, hogy harminc százalékban a MÁV, hetvenben pedig a gyilkos kő elhajítója felel a tragédiáért. Az utóbbit nem lelte meg a rendőrség, így a gyermekét vesztett családnak csak a MÁV fizet, mégpedig a bejelentett kárigényük kevesebb mint egyharmadát, ösz- szesen 1 millió hatszáztíz- ezer forintot. A felelősséget a MÁV képviselői mindezek után sem ismerték el. Az ítélet még nem jogerős. K. I. (Uj Kelet) Elfogadták az újfehértói városatyák csütörtöki, lapzártánk utánig tartó ülésükön a Hajdú- Tél Rt.-vei kapcsolatos álláspontot, miszerint kezdeményezik a részvénytársaság végelszámolással történő megszüntetését. Az rt.-be alaptőke emelése során invesztált hárommillió forintot visszakövetelnek, ugyanis a társaság az alaptőke-emelés meghiúsulása miatt nem szerzett tulajdonjogot. Ez az összeg a törvény szerint visszajár, visszafizetéséért pedig a társaság igazgatóságának tagjai egyetemlegesen felelnek. A testület dr. Kalocsai Gábor jogászt kérte fel a gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok elvégzésére, s arra, hogy a Felügyelő Bizottsággal együttműködve megvizsgálja: történtek-e a tásaság vezetői részéről sza- bálytanaságok, amelyek miatt a részvényeseket kár érte, s ha igen. a kártérítési igény érvényesítésére a törvény ad e lehetőséget. Nem fogadta el a testület az intézmények bérgazdálkod- dásáról szóló beszámolót, s felkérte a vezetőket a törvényességi szabályok betartására. Megállapodást kötöttek a művelődési központot és a könyvtárat működtető Tessor Kft.-vei az önkormányzati támogatások és a kft. fejlesztési kötelezettségeinek nagyságáról. Megvásárolta az önkormányzat a Széchenyi út 103. szám alatti ingatlant, amely zavart okozott a közlekedésben. A hamarosan befejeződő útszélesítéssel és -építéssel a forgalom helyreáll. Meghatározták az ön- kormányzat tulajdonában lévő földingatlanok 1998. évi díjait. A temető mellett fekvő földeket hektáronként kilencezer, míg a szennyvíztelep mellcti területet ötezer, a legelőt ezernyolcszáz forintért adják bérbe egy évre. visssEcilcövctdiidc ^ Fekete fuvar