Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

iPRÓ ingyen! A titokzatos Pándy ezredes 4. oldal 0080 II 6053 ii Móricz Zsigmond Könyvtár Kultúra ''SS ' SZABOL CS-SZ.A TM. ÍR-BEREGMEG) EI.XAPI1AP ' ' ■ . i IWaBMaMSMMMnB PphmMhí Munkatársaink FUJI alapanyagra és technikával dolgoznak. IV. évfolyam, 255. szám - 1997. november 1., szombat 7. oldal Legyenek érdekeltek! Fekete Tibor (Új Kelet) Régi megoldatlan probléma a pedagógusok egyenlősdin alapuló bérrendszere. Most nem érdekelt a tanár, hogy töb­bet és jobban dolgozzon. Mint azt Kiss Gyula iskolaigazgató, az SZDSZ oktatási bizottságá­nak egyik vezetője pénteki, nyíregyházi sajtótájékoztató­ján elmondta, minőségi pótlék­kal kell érdekeltté tenni a gya­korló pedagógusokat a minő­ségi munkára. Ellenkező eset­ben tovább növekedhet a pá­lyaelhagyók száma, és semmi sem ösztönzi szakmai tovább­fejlődésre a tanárokat. A két legkritikusabb korosz­tály a pályakezdőké és a nyug­díj előtt állóké. Az SZDSZ el­képzelése szerint a pálya kez­detén és végén kétévente nö­vekednének az automatikus bérbesorolások, míg a középső szakaszban háromévente kap­nának fizetésemelést a beosz­tott tanárok. A minőségi pót­léknak nevezett többletbér­emelés a bevezetés első évé­ben a közalkalmazotti pótlék­alap (13 500 forint) 25 száza­lékát, később az 50 százalékát tenné ki. Ennek fedezetét a központi költségvetés állná, az önkormányzatoknak nem je­lentene plusz terheket. A ki­osztásra szánt összeg negyven, később hatvan százalékát köte­lező lenne kifizetni, és csak a maradékkal gazdálkodhatná­nak szabadon az iskola vezetői. Annak a pedagógusnak, akinek tanulója országos tanulmányi versenyen az első tízbe kerül­ne, vagy diákolimpián csapat­tag lenne, kötelező lenne a tel­jes pótlékösszeget kifizetni. A tervezet különbséget tenne az iskolák között is, de a pótlék­alap kilencven százaléka min­den intézményt megilletne. Ha az országgyűlés elfogad­ja a javaslatot, akkor jövő év feb­ruárjától léphetne életbe az új premizálási rendszer, és erre minden remény megvan, hisz a nagyobbik koalíciós párt is támogatja az SZDSZ elkép­zelését. A szakmai fejlődést elősegítő elképzelések közül érdemes külön kiemelni, hogy a friss diplomásoknak 10 éven belül szakvizsgát kellene tenni­ük, amiért 10 százalékos alap- bérnövelést kapnának. A hét- évenkéntre tervezett rendszeres szakmai továbbképzés elvég­zői további 5 százalékos bér­alap-növekedésben részesül­hetnének. Ezzel arra ösztönzik a pedagógusokat, minél koráb­ban legyenek túl a kötelező to­vábbképzésen, hisz akkortól már szerény mértékben, de magasabb jövedelemre tehet­nek szert. Felelős a miniszter! Még a Kádár-rendszerben is felkészültebb szakem­berek irányítottak, mint a rendszerváltás utáni évek­ben. Milliárdos kár éri Szabolcs-Szatmár-Bereg almatermelőit az ősszel. Egyebek mellett erről be­szélt tegnapi sajtótájékoztatóján Nyíregyházán Kávássy Sándor országgyűlési képviselő, a Füg­getlen Kisgazda Párt megyei elnöke. K.Z. (Uj Kelet) A honatya véleménye sze­rint nyolc éve nem változott lényegében semmi, így csőd­helyzetbe kerültek a gazdák. A képviselő már többször javasolta, hogy Szabolcsban az almatermelés helyzetét a szakemberek átfogóan vizs­gálják meg, és az illetékesek írják elő a megfelelő terme­lési és művelési eljárásokat. Tanácsai süket fülekre talál­tak, mert térség nincs annyi­ra előtérben, mint például a Balaton környéke. A FKGP megyei elnöke már tavaszszal javasolta, hogy a szaktárca vezetői áprilisban tekintsék át az almatermelés helyzetét, és augusztusban már kész prog­ram szerint kezdődjön a szüret, a feldolgozás és az értékesítés. A késedelmek miatt több mint 2 milliárd forint értékű kár éri megyénk termelőit. Csődhely­zetbe került a magyar mező- gazdaság az utóbbi nyolc évben -jelentette ki Kávássy Sándor. Hozzátette: a magyar mező- gazdaságot még a Kádár-rend­szer idején is felkészültebb szakemberek irányították, mint az Antall- vagy a Hom-kor- mány idején. A kialakult hely­zetért felelős a földművelődés- ügyi miniszter és a tárca mun­katársai, hiszen az alma mellett gondok jelentkeznek a szőlő és a kukorica termelésében és ér­tékesítésében is. Új Kelet-információ - MTI A csodával határos módon menekült meg - az első becs­lések szerint-az a 32 roma, akik egy kilencszemélyes Toyota mikrobuszban pró­báltak meg átkelni a síneken Tiszalök-Kisfástanyánál. Talán a nem mindennapi „népsűrűség” lehetett az oka, hogy a kilométerekről belátható vasúti átjárón épp akkor akartak átmenni, amikor a síneken odaért a menetrend szerint közle­kedő személyvonat. Ha már a piros jelzést nem látták, a „Piroskára”, ahogy errefelé nevezik ezt a vicinálist, csak fel kellett volna figyelniük! Még sze­rencse, hogy csak 30 km/ órás sebességgel „hasított”, és így csak 4 súlyos és 6 könnyű sérültet regisztrál­tak a kiérkező mentők, bár a súlyos sérültek között van olyan, akinek az állapota válságos. A kilenc helyre bepré- selődött harminckét embert a busz oldalának felfeszíté­sével lehetett kimenteni, hi­szen a vonat ütközője egy­szerűen összébb préselte a karosszériát. A Tiszalöki Mentőállomás tájékoztatása szerint meg­halt a baleset egyik súlyos sérültje. K. Hajnalka a mentőautóban vesztette éle­tét, mielőtt a kocsi a kórház­ba ért volna vele. Az áldo­zatnál iratokat nem találtak, nevét sérülttársai közölték a mentőkkel, lakcímeként pe­dig Tiszalököt jelölték meg. Életkora a becslés szerint 25-30 év. A mentők a pén­tek reggeli baleset helyszí­néről 12 sérültet szállítottak a nyíregyházi kórház, illet­ve a rendelőintézet balese­ti sebészetére. A gyógyinté­zet közlése szerint kilencen könnyebben sérültek meg, őket az orvosi ellátást kö­vetően hazaengedték. Saját felelősségére távozott az egjik bordatörést szenve­dett beteg, miután elutasí­totta a kórházi ápolást. A traumatológiai osztályon je­lenleg egy combcsonttörés­sel bajlódó sérültet ápolnak, illetve egy férfit megfigyelés céljából tartanak bent a kórházban. Harmadolt tragédia Tapolcai Zoltán Harminc százalékban találta a nyíregyházi bí­róság bűnösnek a Ma­gyar Államvasutakat a két évvel ezelőtt történt vonatdobálós tragédiá­ban, ahol egy nyíregyhá­zi kisfiú, Mencsik Attila életét vesztette. Az - első­fokú és még nem jogerős- ítélet precedens értékű lehet, mert hasonló eset­ben még sohasem ma­rasztalták el a MÁV-ot.- Pedig a balesetig évente átlagosan 380 ese­tet regisztráltak, ame­lyek szerencsére nem végződtek tragédiával - nyilatkozta lapunknak a családot képviselő ügy­véd, dr. Helmeczy László.- A bíróság úgy látta: a MÁV mint veszélyes üzem nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a baleseteket meg­előzze. 1990 óta fokoza­tosan nőtt a hajigálási kedv, de a kis Mencsik Attila halála után elkez­dett kampány - propa­gandafilmek, fokozott rendőri figyelem - hatá­sára ötven százalékkal csökkent a regisztrált do- bálások száma! A dr. Má­nyik István vezette tanács úgy látta, hogy harminc százalékban a MÁV, het­venben pedig a gyilkos kő elhajítója felel a tragédi­áért. Az utóbbit nem lel­te meg a rendőrség, így a gyermekét vesztett csa­ládnak csak a MÁV fizet, mégpedig a bejelentett kárigényük kevesebb mint egyharmadát, ösz- szesen 1 millió hatszáztíz- ezer forintot. A felelős­séget a MÁV képviselői mindezek után sem is­merték el. Az ítélet még nem jogerős. K. I. (Uj Kelet) Elfogadták az újfehértói vá­rosatyák csütörtöki, lapzártánk utánig tartó ülésükön a Hajdú- Tél Rt.-vei kapcsolatos állás­pontot, miszerint kezdeménye­zik a részvénytársaság végel­számolással történő megszün­tetését. Az rt.-be alaptőke eme­lése során invesztált három­millió forintot visszakövetel­nek, ugyanis a társaság az alaptőke-emelés meghiúsulása miatt nem szerzett tulajdonjo­got. Ez az összeg a törvény szerint visszajár, visszafizeté­séért pedig a társaság igazga­tóságának tagjai egyetemlege­sen felelnek. A testület dr. Kalocsai Gábor jogászt kérte fel a gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok elvégzé­sére, s arra, hogy a Felügyelő Bizottsággal együttműködve megvizsgálja: történtek-e a tásaság vezetői részéről sza- bálytanaságok, amelyek miatt a részvényeseket kár érte, s ha igen. a kártérítési igény érvé­nyesítésére a törvény ad e lehetőséget. Nem fogadta el a testület az intézmények bérgazdálkod- dásáról szóló beszámolót, s felkérte a vezetőket a törvé­nyességi szabályok betartásá­ra. Megállapodást kötöttek a művelődési központot és a könyvtárat működtető Tessor Kft.-vei az önkormányzati tá­mogatások és a kft. fejleszté­si kötelezettségeinek nagysá­gáról. Megvásárolta az önkor­mányzat a Széchenyi út 103. szám alatti ingatlant, amely zavart okozott a közleke­désben. A hamarosan be­fejeződő útszélesítéssel és -építéssel a forgalom hely­reáll. Meghatározták az ön- kormányzat tulajdonában lévő földingatlanok 1998. évi díjait. A temető mellett fekvő földeket hektáron­ként kilencezer, míg a szennyvíztelep mellcti terü­letet ötezer, a legelőt ezer­nyolcszáz forintért adják bérbe egy évre. visssEcilcövctdiidc ^ Fekete fuvar

Next

/
Thumbnails
Contents