Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-09 / 236. szám
1997. október 9., csütörtök Hazai krónika Litván vendég Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Algirdas Saudargast, a Litván Köztársaság külügyminiszterét, aki Kovács László külügyminiszter meghívására hivatalos tárgyalásokat folytat Magyarországon. Erről az Országgyűlés Sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t.- A két ország folyamatosan fejlődő jó viszonyához fel kell zárkóztatni a törvényhozók közötti kapcsolatokat. Ez azért is célszerű, mert közös euroatlanti törekvéseinkben fontos szerepet játszanak a parlamentek - hangsúlyozta Gál Zoltán. A házelnök örömmel állapította meg, hogy az előkészületben levő államközi szerződések ratifikálása az Országgyűlésben biztosítottnak látszik, a magyar-litván együttműködés kérdésében konszenzus van a politikai pártok között. Az Európai Unió és a NATO bővítését olyan folyamatnak tekintjük, melyben az egyéni elbírálás alapján minden, feltételeket teljesítő államnak helye van, s szándékaikat parlamenti eszközökkel támogatjuk - jelentette ki az Ország- gyűlés elnöke, s kifejtette, hogy az első körben felkért országok csatlakozásának fel- gyorsítása a későbbiekben sorra kerülő országok belépését is közelebb hozza. — Mind politikai, mind gazdasági életünkben hasonló folyamatok mennek végbe - állapította meg a litván vendég. - Az alapvető kül- és belpolitikai prioritások—közöttük a litván-magyar kapcsolatok -függetlenek az adott politikai kurzustól, s ugyanez vonatkozik integrációs törekvéseinkre és a kapcsolattartásra a szomszédos országokkal. Reméljük, hogy országunk még idén tagja lesz a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásnak. Oktatás Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport- bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta szerdai ülésén az 1998. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, ugyanakkor Dobos Krisztina (MDF) személyében előadót nevezett meg a kisebbségi vélemény megszólaltatására. A vita során a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy a felsőoktatás és a kutatás nem szerepel a jövő esztendei prioritások között, noha a gazdasági növekedés lehetővé tette, hogy emelkedjenek a közszféra kiadásai. A költségvetési tervezet szerint 35 százalékkal növekszik jövőre az országos tudományos kutatási alap, létrehozzák a Bolyai-díjat a fiatal kutatók számára, és tovább tudják növelni a felsőoktatási hallgatók számát. Növekednek az ösztöndíjak, és jelentős kollégiumi, valamint lakhatási támogatásban részesülnek a hallgatók. A Pénzügyminisztériumnak nincsenek titkos tervei a főiskolai és egyetemi tandíjrendszer megváltoztatására. Több kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselő kifogásolta, hogy a költségvetés előirányzatai jövőre sem teremtik meg a pedagógusok által végzett minőségi munka kellő mértékű honorálását. Mentelmi bizottság A parlamenti képviselők - a kósza hírekkel ellentétben - az összeférhetetlenségi törvény hatályba lépése után maradéktalanul eleget tettek va- gyonnyilatkozati kötelezettségüknek, és az összeférhetetlenség alá eső tevékenységeket is megszüntették. Ezt Géczi József Alajos, az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottságának elnöke jelentette ki a testület szerdai ülésén. Az elnök megállapítását megerősítette az az írásos dokumentum is, amely összegezte az úgynevezett összeférhetetlenségi törvény végrehajtási tapasztalatait és a további feladatokat. A bizottsági ülésen az is elhangzott: ez idáig egyetlen bejelentés sem érkezett a testülethez, hogy képviselő valótlan adatot közölt magáról. A bizottság pedig - a jogszabály szerint - nem nyomozhat és nem kezdeményezhet eljárást. Számítástechnika és telekommunikáció Október 14-én immár tizedszer nyitja meg kapuit a nettó tízezer négyzetméteren, 480 kiállító részvételével megrendezendő számítástechnikai szakkiállítás, a Compfair. A szakemberek szerint létrehozásának létjogosultságát bizonyítja, hogy korunk tudományára, az informatikára nyitott korosztály, a középiskolai és egyetemi ifjúság érdeklődik a legjobban az új technikák iránt. A tömegeket vonzó termékbemutató mellett számos kísérőprogrammal gondoskodtak a rendezők a magas szintű ismeretfejlesztésről. Ismét megnyitja kapuit a Matáv Internet Falu, ahol harminc hálózati számítógép várja a látogatókat, és konzultációk, szakmai előadások nyújtanak segítséget az Informatikai Világháló megismeréséhez. A Microsoft üzleti partnerei együtt mutatkoznak be a Windows Expón, a Fotoexpo egzotikus standján digitális fotótechnikával találkozhatnak a látogatók olyan világcégek közreműködésével, mint a Nikon, a Kodak, a Polaroid, a Minolta. (Az Új Pest Megyei Hírlap nyomán) » Gönz Árpád Prágába utazik Hivatalos látogatásra hétfőn Prágába utazik Göncz Árpád. A köztársasági elnök találkozik Václav Havel cseh államfővel, emellett megbeszélést folytat Václav Klaus miniszterelnökkel, Jozef Zieleniec külügyminiszterrel, valamint a Képviselőház és a Szenátus elnökével is. MTI Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője szerdai tájékoztatóján rendkívül fontosnak minősítette a látogatást, kiemelve, hogy Csehországnak és Magyarországnak azonosak a politikai céljaik és féladataik a gazdasági átalakításban. Mint elmondta, Gönz Árpád Havel elnök 1994. november 1-2-i magyarországi látogatását visszonozza. Az elnök útjának elsődleges céla - miután a madridi NATO-csúcsértekez- leten és az Európai Unióval folytatott megbeszéléseken egyértelműen kitűnt, hogy Magyarországot és Csehországot „egy dobozban” kezelik - elősegíteni a közös feladatok még jobb megoldását, és az együttes felkészülést a tennivalókra. A másik fontos cél a regionális együttműködés, mindenekelőtt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban (CEFTA) ösztönzése, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése. Ez utóbbin belül a köztársasági elnök külön hangsúllyal fog beszélni a kultúráról, az idegenforgalomról, valamint az emberi kapcsolatokról. Várható, hogy a találkozón megerősítenek már előkészített egyezményeket, s Göncz Árpádot több mint húsz üzletember kíséri el útjára a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének ösztönzése érdekében. A szóvivő elmondta még, hogy Göncz Árpád és Václav Havel jó személyes kapcsolatban állnak. Legutóbb idén nyáron Szlovéniában találkozott egymással a magyar és a cseh államfő. Vasútvillamosítási konferencia A vasútviliamosítás magyar úttörőjének, Kandó Kálmán- nak is emléket állítottak Pécsett, a város főpályaudvarán az ötödik vasútvillamosítási konferencia résztvevői, akik szerdán kezdték meg kétnapos nemzetközi tanácskozásukat a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székházában. A konferencián a házigazda magyarok mellett horvát, német, osztrák és szlovák vasútvillamosítási szakemberek is előadásokat tartanak egyebek közt a koncessziós vasútviliamosítás tapasztalatairól, a villamosított vasutak üzmeltetésének legkorszerűbb technikáiról. MTI A hazai szakemberek megismerkedhetnek a nagysebességű villanyvonatok számára épült korszerű németországi felsővezetékekkel, a horvát vasutak villamosítási terveivel, a szlovákiai karbantartási tapasztalatokkal, és összevethetik a két különböző frekvenciájú osztrák villamos vontatási rendszert is a tanácskozáson elhangzó előadások alapján. Az egységes európai vasúti szolgáltatások színvonalához való felzárkózás fontos feltétele, hogy a magyar vasútvonalak villamosítottságának jelenleg harminc százalék alatti arányát a kontinens fejlettebb országainak ötven százalék körüli értékéhez közelítsék - hangoztatták a Pécsett szerdán megnyitott ötödik vasútvillamosítási konferencián. A kétnapos nemzetközi tanácskozás központi témája a koncessziós vasút- villamosítás, mely az ország és a MÁV jelenlegi gazdasági helyzetében az egyetlen lehetőség a villamos vasúthálózat bővítésére. A koncessziós vasútvilla- mosílási programról Wágner György, a KHVM főtanácsosa az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a COGECO olasz koncesszorral megkötött szerződés alapján augusztusban megkezdődött a Murakeresz- túr-Balatonszentgyörgy vasútvonal villamosítása, mely várhatóan jövő májusra - a következő menetrendváltásra - be is fejeződik. Ezzel teljessé válik az úgynevezett dél-balatoni vasúti hurok villamosítása, amely két vonalon - a Balaton déli partján, illetve Dombóváron át — teremt kapcsolatot a főváros és a Horvátországgal szomszédos magyar határállomás között. A másik két vonal - a Székesfehérvár-Szombat- hely, illetve a Vácrátót-Újpest- Rákospalota - vasúti pálya villamosítása 2000-re valósul meg. Az összesen 256 kilométernyi vasútvonal vágányai, pályaudvarai fölé mintegy ötszáz kilométernyi villamos felsővezetéket szerelnek fel a 280 millió német márka értékű beruházással, és korszerűsítik az irányító, a biztosító és a távközlési berendezéseket is. A MÁV a dízel és a villamos vontatás költségkülönbözetéből fizeti a vonalakat üzemeltető VIACOM Első Olasz-Magyar Vasútvillamosítási Koncessziós Rt. díját. A vasútvillamosítási program folytatásának előkészítésével is megbízták már a MÁV Fejlesztési Intézetét. A későbi döntés előkészítését segítő vizsgálat során arra keresik a választ, hogy mely vonalak villamosítása szolgálná legjobban a hazai vasutak célszerűbb és gazdaságosabb üzemeltetését. Horn Gyulánál találkoztak a szakszervezeti vezetők Az Autonóm Szakszervezetek, az ÉSZT, az MSZOSZ és a SZÉF képviselőivel tanácskozott szerdán a Parlamentben Horn Gyula miniszterelnök. A megbeszélésen a kormányfő az ország előtt álló fontos döntésekről tájékoztatta a munkavállalói szervezetek képviselőit, illetve ezekről kérte ki véleményüket. A tárgyaláson elhangzottakról Kiss Péter munkaügyi miniszter tájékoztatta az újságírókat. Elmondása szerint a konzultáción szerepelt a népszavazás, az EU-, illetve a NATO-csatlako- zás kérdésköre és számos más kérdés, mint például a jövő évi országgyűlési választások ügye. MTI A munkaügyi miniszter elmondta: a jelzett fontos feladatok megoldásában a kormány - a korábbiakhoz hasonlóan — számít a szociális partnerek együttműködésére. Nem állásfoglalást kér tőlük, de örömmel üdvözölné ha mindazokkal kapcsolatban kialakítanák az álláspontjukat. Arra az újságírói kérdésre, hogy az ÉT munkavállalói oldalának hat szakszervezeti konföderációja közül miért csak négyet hívtak meg a találkozóra, a miniszter elmondta: a kormánydelegáció azokkal a szakszervezeti konföderációkkal, ágazati szakszervezetekkel kívánt tárgyalni, amelyek nem csupán reprezentatívak, de meghatározók is saját körükben. Ezért két-két szakszervezeti szövetséget hívtak meg a verseny, illetve a közszférából. A találkozó után Borsik János, az Autonom Szakszervezetek társelnöke elmondta: a miniszterelnök nem kért támogatást a népszavazáshoz a szakszervezetektől, de kifejezte: jó néven venné a munkavállalói érdek- képviseletek konstruktív hozzáállását. A társelnök rámutatott: az autonómoknak nincs szükségük ez ügyben arra, hogy testületi állásfoglalást kérjenek. Eddigi magatartásukból, abból, hogy nem kötöttek megállapodást egy párttal sem, következik, hogy józan és megfontolt értékelésre kérik tagságukat. Politikai alkutól eddig is elzárkóztak, és ezután sem lesznek hajlandók erre. Borsik János a találkozón ez ügyben elhangzó többi szak- szervezeti véleményről elmondta: volt, aki testületi döntést ígért, mások lojális nyilatkozatot tettek, azaz nem ígértek abszolút és feltétel nélküli támogatást. A találkozón szó volt a jövő évi költségvetési- és adótörvény-javaslatokról, a kereset- emelési ajánlásokról. Ezzel kapcsolatban Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta: kompromisszum alapján lehetséges a megegyezés ezekről a témakörökről a szociális partnerek között. Ennek alapján teljesíthetők az antiinflációs elvárások és a jogos keresetnövelési igények. Oí X' y ' •< Á-íyiff \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Végre! Viszonylag végleges pont került az ügyeletes politikai műbalhé és ingyencirkusz végére. Az Országgyűlés megszavazta, amit eleve is megszavazott volna! Nem tudom, hogy önök miként vannak ezzel az egész kérdéssel, de én már lassan azt sem tudtam, hogy mi a keserves nyavalyán huzakodnak? Egy biztos: ha helyesen értelmezem a zagyvaságözön lényegét, akkor a föld külföldiek által való birtoklásáról, valamint a szövetkezeti tulajdon újraélesztéséről csevegtek. És íme: már megint azt hiszi a nyúl, hogy ő viszi a puskát... Pedig immár hét év alatt észrevehették volna a magyar politika zseniális művelői, hogy hozhatnak ők akármilyen szépmívű rendeletet, ha az az élettől és a gazdaságtól idegen, akkor fütyülnek rá az emberek, és úgyis megkeresik a megfelelő kiskaput. Ameddig a magyar föld ötöd-, tizedannyiba fog kerülni, mint a nyugati földek, addig - ha a feje tetejére áll a kormány - úgyis a tőkeerős, tehát jobbára külföldi gazdák és konszernek kezébe fog kerülni, ha zsebszerződések, akkor zsebszerződések, ha más, akkor más formában. A rendeletekkel. törvényekkel sem lehet a szél ellen piskótát dobálni... Ez az egész fölös álprobléma amúgy is csak pár évig lehet kérdéses, hiszen az EU-ban mindenki azt és ott vesz, amit akar. Inkább arra kellene a tisztelt kormánynak törekednie, hogy a termelési biztonság fokozásával, a terméseredmények erőteljes javításával igazi értékké varázsolja a magyar földet! (A képlet egyszerű: ha tízszer annyit lehet belőle kihozni, akkor tízszer annyit ér.) Ez kéne, hogy a cél legyen, és nem a parttalan duma, az elvi iszapbirkózás! Akkor majd Hanzi és Szepi sem feni a fogát a magyar humuszra, mert ugyanannyiba jön neki, mint a burgenlandi vagy a steierországi. Azt pedig, hogy legye- nek-e ismét szövetkezetek vagy sem, és ha igen, akkor milyenek, szintén nem a parlament dönti el, hanem az élet diktálta gazdasági trend. Ha a magyar gazdák rájönnek, hogy együtt könnyebb, akkor meg is találják annak a módját, miként jussanak közös termőföldhöz... Vihar egy lavór vízben. Értelmetlen pocséklás, az ablakon szavazásra kihaji-. gált milliárdok. Miközben az égetően fontos kérdés, a NATO-tagság ügye mintha veszítene jelentőségéből. Vegyük már végre észre, hogy a világ önjáró, akárcsak a gazdasági folyamatok. A jó törvény pedig követi, és legfeljebb csak térítgeti ezeket a folyamatokat...
