Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-07 / 234. szám
U\ Uri 'i Városlátogató 1997. október 7., kedd Néhány hete beszédtéma a megyében a Fővárosi Pszichiátriai Betegek Otthonának sorsa: marad-e - és ha igen, meddig - Máriapócson vagy elköltözik Baktalórántházára, esetleg más helyre. A baktaló- rántházi véleményekről már többször írtunk. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire foglalkoztatja a kérdés a máriapócsiakat, milyen a kapcsolatuk az otthon lakóival. Zelenyák Sándorné: mert ha elköltözik az otthon, sok embernek megszűnik a munkahelye. Nem mindenki vállalja, hogy ingázzon Baktára vagy máshová, itt, Pó- cson pedig nehéz munkát találni. Az egyház persze jogosan kéri vissza a rendházat, de az otthon dolgozói nem járnak jól az elköltözéssel.- Nem tudok róla, hogy bármiféle konfliktus lett volna valaha is a pócsiak és az otthon lakói között. Nem fertőző betegek azok, hanem szellemi fogyatékosok, illetve olyan emberek, akik már nem tudnak gondoskodni önmagukról.- Engem nem érint közvetlenül a dolog, mert nekem a munkahelyem a templomban van. A város lakosságát viszont foglalkoztatja a kérdés, Szkiba Illés:- Az a véleményem, hogy nagyon jó, amíg itt van ez az otthon. Egyrészt munkalehetőséget ad az ott dolgozóknak, másrészt pedig pócsiak és környékbeliek is vannak a lakók között, akik elkerülnének itthonról, ha elköltözne az intézet. — A lakókkal soha nem volt gond, semmilyen bajt nem okoztak. Már megszoktuk, ismerjük őket, s ők is ismernek minket, jól megvagyunk egymással.- Petriből járok át dolgozni a takarékpénztárba, tehát nem vagyok máriapócsi lakos. Nekem az a meglátásom, hogy nagyon sajnálnák a helyiek, ha elvinnék innen az otthont. Hallottam, lenne lehetőség rá, hogy a dolgozók Többen közülük 20-25 éve laknak itt, már pócsiaknak számítanak. Sitku József né: átjárjanak Baktára, de nem mindegy, hogy helyben van-e az ember munkahelye vagy ingáznia kell. A közlekedés innen Baktalórántházára nem jó, az emberek sok időt töltenének utazgatással.- A gondozottak nem zavarják a város életét. Előfordul ugyan, hogy egyikük-má- sikuk betéved a szomszéd italboltba, de megesik ez a városiakkal is. Botrányt soha nem okoztak, nem hangoskodtak. Nem zárt intézmény az otthon, nemcsak a lakók jönnek ki a postára, üzletbe, hanem be is lehet oda menni. Mi például nap mint nap oda járunk ebédelni. Sajnálnánk, ha elköltözne az intézmény, mert már nagyon összenőtt Póccsal. Menni vagy maradni? 1 OTTHONA \\ Kt****'*" **** Amióta a megyei önkormányzat úgy határozott, hogy eladja a fővárosnak a baktalórántházi Dégenfeld-kas- télyt, ahová a pszichiátriai betegek otthona költözne át Máriapócsról, elszabadultak az indulatok. Baktalóránt- házán a lakosság tiltakozik a terv ellen, az önkormányzat pedig bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, megveszi a kastélyt. Ettől kezdve teljes a bizonytalanság: megy-e vagy marad a pócsi intézmény, amely nemcsak szűk már az ott lakóknak, hanem az egyház is visszaköveteli egykori épületét. Erről beszélgettünk a leginkább érdekelttel és érintettel, dr. Bódorné Illés Erzsébettel, a máriapócsi otthon igazgatójával.-Tulajdonképpen nem is az a kérdés, hogy megyiink-e vagy maradunk, hanem hogy hová megyünk. Az egyház visszaigényli ingatlanát, ami teljesen jogos. Sorsunk a fővárosi és a megyei, illetve a baktalórántházi önkormányzat egyezkedésétől függ. Hetekig nem voltam itthon Magyarországon, s azt hittem, mire hazajövök, minden rendben lesz. Sajnos, nem ez történt. Megleptek a fejlemények, mert az ügy még tavaly január 4-én kezdődött, akkor jártunk először Baktalóránt- házán megnézni a kastélyt. Az elmúlt több mint másfél évben semmi gond nem merült fel. Furcsállom, hogy a helyiek nem jelezték korábban igényüket az épületre, mert akkor másképp alakull volna a helyzet.-Mit beszéltek meg a bakta- lórántháziakkal?- A kastélyépület és az egész 23 hektáros terület megyei tulajdonban van, tehát a fővárosi önkormányzat a megyével tárgyalt a kérdésben. Természetesen mi is beszéltünk a baktaiakkal, a polgármesterrel és másokkal is. Tájékoztattuk őket intézményünkről. Nem Errőbarról röviden A képviselő-testület az október 1-jén megnyílt Családsegítő Központ vezetésével Tóthné Seres Éva fizikoterápiás szakasszisztenst bízta meg. A megbízás öt évre szól. A nyíregyházi születésű, de 15 éve Máriapócson lakó Tóthné Seres Éva egészségügyi szakközépiskolában általános ápolói képesítést szerzett, majd csecsemőgondozói szakot is végzett. O szervezte meg a településen a fizikoterápiás ápolást. Most még szakirányú főiskolai diplomára is szüksége lesz új munkaköre betöltéséhez. Ezt öt év alatt meg kell szereznie. *** Az önkormányzat támogatja Dudás Miklós püspök köztéri bronzszobrának elhelyezését. A süttői mészkőből készülő talapzatra kerülő szobor elkészítésére Balogh Gém Nyíregyházán élő művészt kérték fel. A 700 ezer forintos költség felét a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus állja, míg a hiányzó összeget felajánlásokból kívánják összegyűjteni. A szobor 1998. március 15-ére készül el. *** Megrendelték azokat az új orvosi műszereket, amelyek a jól felszerelt rendelőbe kerülnek majd. Beszerzésükre a képviselők 950 ezer forintot szavaztak meg. *** Szeptember utolsó napján döntött a képviselő-testület szilárd burkolatú út, nyílt árkos belvízelvezetés, valamint szennyvízcsatorna kiépítéséről a Petőfi és a Jókai utcában, továbbá a Szőlő utcai belvízelvezetés megoldásáról. A munka elvégzésére a Nyírbau Kft. kap megbízást. voll kifogásuk az átköltözés ellen. A helybeliek - fűtők, udvari munkások, portai szolgálatosak -, akik a kórház kiköltözése után még az épületben dolgoztak, örömmel fogadtak minket, mert ha átmennénk, megmaradna a munkahelyük. Különben már ötve- nen jelentkeztek hozzánk munkára, főleg baktalóránt- háziak és környékbeliek. Volt úgy, hogy egyszerre nyolc szakképzett ápolónő várt minket, akik szeretnének elhelyezkedni az intézetnél.- Tudnák is alkalmazni valamennyi jelentkezőt?- Mindet persze nem. Ez annak a függvénye, hogy hányán jönnének át a mostani dolgozóink közül. Néhányan jelezték, hogy megválnak tőlünk, ha elköltözünk, mert nem tudják vállalni az utazgatást. Ha átmennénk Baktalórántházára, valószínűleg létszámot is tudnánk emelni a dolgozóink között, legalább 5-6 fővel lehetnénk többen. A lemorzsolódással együtt 10- 15 baktainak tudnánk munkát adni.- Önök szívesen mennének át Baktalórántházára?- Dolgozóink és lakóink (számuk 49, illetve 100) nem, mert megszokták ezt a helyet, itt vannak otthon. Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi önkormányzattal, intézményekkel, az egész lakossággal. A gond elsősorban az, mint arról már szó volt, hogy az egyház visz- szakéri az épületet. Na meg a körülményeink sem ideálisak itt. Egy-egy lakónkra 3,6 négyzetméter terület jut az előírt 6- 8 helyett. A Dégenfeld-kas- télyban 6 négyzetméter állna rendelkezésre minden lakónkra számítva. Nem beszélve a hatalmas, 12 hektáros parkról, amely természetvédelmi terület. Ott tehát lényegesen jobb körülmények közé kerülnénk. Ezért tartom jó elképzelésnek a megye részéről, hogy Bakta- lórántházán akar helyet kialaDr. Bódorné Illés Erzsébet kítani számunkra, meghagyva az intézményt Szabolcsban, amivel 54-55 embernek adna kenyeret.-Úgy tudom, rendelkezésükre áll a pénz az épület megvásárlásához, felújításához és berendezéséhez.- A kormány ad 150 millió forintot a kastély megvásárlására, 170 milliót felújítására és 30 milliót a mostani, máriapócsi épület rendbe hozására. Ezenkívül több tízmillió forintot nyertünk pályázaton további munkálatok elvégzésére, a központi fűtésre, mosodára, a konyhára és a gazdasági hivatalra. Már rég meg lehetett volna kezdeni a munkát. Elképzeléseink szerint Baktalórántházán egy foglalkoztatót is berendeznénk, találtunk erre megfelelő épületet. Erre is pályázatot nyújtottunk be, amit valószínűleg megnyerünk. Maximális a nyitottságunk és a jószándékunk a baktaló- rántháziakkal szemben. Lakóink nem közveszélyesek és nem önveszélyesek. Szeretet- re, jó szóra van szükségük a gondoskodáson kívül. Többen közülük kijárnak a városba, kapcsolatban vannak az emberekkel, a családokkal.- Mégis, milyen döntés várható a költözés ügyében?- Nem tudom. Ha megyünk Baktalórántházára, rossz, hogy olyan ellenséges ott velünk szemben a hangulat. Ha maradunk, illetve máshová megyünk, akkor azt kívánom a baktaiaknak, hogy sikerüljön megvalósítaniuk elképzeléseiket. Mi senkire nem haragszunk, mindenkivel békében akarunk élni, de lakóink érdekeit szem előtt kell tartanunk. Az oldalt írta: Dalmay Árpád Fotók: Bozsó Katalin Máriapócs Egyházi hírek Szombaton a Kegytemplomban megtartották a bazilika harmadrendiek találkozóját. Hajdúdorogról, Miskolcról, Kispestről, Sátoraljaújhelyről és más vidékekről érkeztek azok a felnőttek, akik családjukban élve Szent Bazil szellemiségét követendő példának tartják. *** A hét végén volt Szűz Mária Oltalmának kétnapos búcsúja. Az ünnepi liturgiát dr. Mosolygó Marcell miskolci paróchus, főesperes vezette. Sokan vettek részt a feltámadási könnenetben. A búcsút a hajdúdorogi gimnázium énekkarának műsora még ünnepélyesebbé és áhítatosabbá tette. *** Október 11-én, szombaton coursillós zarándoklat lesz a Kegytemplomban. Az ország minden részéből jönnek majd olyan felnőttek, akik ehhez a lelkiségi mozgalomhoz csatlakoztak. A találkozó alkalmat ad személyes tanúságtételre, hogy egymás hitéből erősödjenek a résztvevők. Jövő hét végén, október 18-án egyházközségi kirándulás szerveznek a Kraszna menti parókiákra. A szokásos őszi kiránduláson felkeresik agörög katolikus templomokat, ahol a helyi lelkészek bemutatják egyházközségeiket. A résztvevők ellátogatnak Nyírbátorba, Mátészalkára, Nyírcsaholyba, Fábiánházára, Nagyecsedre, Tiborszállásra és Nyírvasváriba. *** Október 19-én, vasárnap megrendezik az egyházközségi képviselő-testületi tagok zarándoklatát. Az ünnepi liturgián Blankenstein Miklós, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója fog beszélni, majd a képviselő-testületi tagoknak előadást tart a megújuló katolikus egyházi közösségekről. Bortolvajégetés A szombati Máriapócsi Szüret egyik érdekes és látványos rendezvénye volt a bortolvajégetés. A szokás eredetéről faggatjuk Buzogányáé Vona Eveit, a művelődési ház dolgozóját.- Ez egy speciális helyi szokás. Öt évvel ezelőtt adták át Máriapócson a gázvezetéket. Az esemény egybeesett a szürettel. Akkor született az ötlet, hogy a meggyújtott gázlángon égessünk el egy képzeletbeli bortolvajt. Azóta ez hagyománnyá vált. Egy körülbelül két és fél méteres, szalmával kitömött bábot készítenek a pedagógusok. A báb fején kalap, oldalán lopó van. A szüreti felvonuláson az élen haladó hintó viszi, mellette a polgármester asszony bora, amit a bortolvaj ellopott. Az ünnepség végén vidám rituális tánc közben tűzre kerül a bortolvaj.
