Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

1997. október 4., szombat Hazai krónika Pártról pártra Nem lehet kizárni KERESZTÉNYDEMOKRATA A magyar parlamentarizmus története példátlan diszkrimi­nációjának tartja a Keresztény- demokrata Néppárt, hogy a kormányfő nem hívta meg a pártot a bősi vízierőmű ügyé­ben összehívott egyeztetésre. Gáspár Miklós, a KDNP alel- nöke pénteki sajtótájékoztató­ján hangsúlyozta: a párt csak­nem 400 ezer választópolgárt képvisel, a miniszterelnök te­hát a képviseleti demokráciát tagadja meg azáltal, hogy ki­hagyja a kereszténydemokra­tákat a megbeszélésekből. A KDNP egyetért azzal, hogy Bős ügyében kompromisz- szumos megoldásra van szük­ség - mondta Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. Hoz­zátette ugyanakkor, hogy kompromisszumról csak ak­kor lehet szó, ha arra mindkét fél hajlik. Ezért úgy látják: előre meg kell határozni, mi az, amiből a magyar tárgyaló- delegáció nem enged, egyéb­ként fennáll a veszélye annak, hogy - amint fogalmazott - ismét csak egy szégyenteljes diktátumot írunk alá. A törvény kötelez Gyorsnak, szakszerűnek és megnyugtatónak ítélte Med- gyasszay László, az MDF or­szággyűlési képviselője pén­teki sajtótájékoztatóján azt a választ, amit Gönczöl Katalin ombudsmantól beadványára kapott. Az ombudsman ebben bejelentette: törvényben biz­tosított hatásköre alapján al­kotmányértelmezésért fordul a népszavazási kezdeményezés ügyében az Alkotmánybíró­sághoz. A képviselő szeptem­ber 22-én benyújtott panasza szerint a kormány a népszava­záshoz fűződő alkotmányos jogot sértette meg, amikor az aláírásgyűjtés megkezdése után azonos tárgykörben, de másként megfogalmazott kér­déssel kezdeményezett refe­rendumot. Az ombudsman válaszában leszögezte: az al­kotmányban meghatározott 200 ezer választópolgár kez­deményezése esetén kötelező a népszavazás elrendelése. Mi­vel azonban az aláírások hite­lesítése még nem történt meg, ez a kezdeményezés jelen pil­lanatban még nem alkalmas a döntéshozatalra. Az alkot­mány nem tartalmaz közvet­len szabályozást arra vonatko­zóan, hogy ebben az esetben - tekintettel arra, hogy két éven belül azonos tárgykörben nem írható ki népszavazás - az Országgyűlés dönthet-e a mérlegelésére bízott kérdés­ben, vagy köteles megvárni a kötelezően elrendelendő kez­deményezéshez tartozó aláírá­sok hiteles eredményét. Med- gyaszszay László reményét fe­jezte ki, hogy az Alkotmány- bíróság gyors döntést hoz az ügyben. - Az MDF elvárja, hogy az Országgyűlés kedden halassza el a földkérdéssel kap­csolatos népszavazási indít­vány zárószavazását, s egyút­tal döntsön a NATO-népszava- zással kapcsolatban - mondta a képviselő, hozzáfűzve: a NATO-hoz való csatlakozást pártja alapvető fontosságúnak tartja. Ezért véleménye szerint egy igenes NATO-népszava- zásra van szükség. Ha a kor­mánypárti többség kedden mégis megszavazza a kormány kérdéseit tartalmazó határoza­tot, figyelmen kívül hagyva a 330 ezer állampolgár al­kotmányos jogát érintő al­kotmánybírósági döntést, akkor minden felelősséget viselnie kell. Hamisak az adatok? A Független Kisgazdapárt szerint szükség lenne a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnö­kének beszámoltatására, külö­nös figyelemmel az utólagos önkorrekciók gyakorlatára. Szabadi Béla, a párt gazdaság- politikai szakértője szerint az eredményekről és a gazdasági növekedésről szóló statiszti­kai adatok nincsenek össz­hangban egymással, illetve előfordul, hogy a KSH vissza­menőlegesen változtat a GDP- növekedéssel kapcsolatos ada­tain. Az MTI kérdésére Szaba­di kijelentette: képtelenség­nek tartja G. Nagy né Mació Agnes állítását, miszerint a gazdasági szakértők - köztük személy szerint ő is - lenné­nek a felelősök a leváltott al- elnök és Tor gyám József elnök viszonyának megromlásáért. Szabadi Béla emlékeztetett: júniusban már kezdeményez­ték a KSH elnökének beszá­moltatását. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága azonban elutasította az FKGP erre vo­natkozó határozati javaslatát, mondván: az elnököt az ősz folyamán úgyis meghallgatja a bizottság. A szakértő kérdés­re válaszolva úgy vélekedett: nem az FKGP feladata kiderí­teni, hogy a hivatal milyen nyomásra változtat adatain. A KSH felügyeletét a konnány gyakorolja, az okok feltárása' tehát a kabinet felelőssége. Lesöpört javaslat A Fidesz-Magyar Polgári Párt felszólítja a kormányt, a koalíciós pártok képviselőit és Horn Gyula miniszterelnö­köt, hogy álljanak el a föld­ügyben kiírandó népszavazás­ra megfogalmazott két saját kérdéstől, és mondjanak igent a polgárok által kért, a Fidesz által támogatott, a külföldiek magyarországi földtulajdon­szerzését megakadályozó kér­désre -jelentette ki Orbán Vik­tor pénteki rendkívüli sajtó- tájékoztatóján. A Fidesz elnö­ke elmondta: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróság elé terjesz­tette a földről tartandó népsza­vazás ügyét, és mostantól fenn­áll a lehetősége annak, hogy a taláros testület a polgárok ál­tal kezdeményezett kérdés fél- resöprését alkotmányellenes­nek minősíti. Amennyiben ez megtörténik, akkor a kormány által - a parlamenti többség birtokában-november 16-ára kierőszakolt népszavazás ki­írása érvényét veszti. Ebben az esetben a földkérdéshez kap­csolt, Magyarország NATO- csatlakozását hitelesítő nép­szavazás is lehetetlenné válik. A kormány csak úgy háríthat­ja el a kialakult veszélyes hely­zetet, ha nem áll a 300 ezer ál­lampolgár akaratának útjába, és ha lemond arról a szándé­káról, hogy a polgárok akara­tával szemben a saját maga ki­eszelte kérdéseket írja fel a népszavazás kérdőíveire. Otven évvel a kitelepítés után Emléktábla, emlékérmek, ismerősök, ismeretlenek és a múlt emlékei. A magyar-szlovák lakosságcserére emlé­keztek a közelmúltban a szlovákiai Andód községben az onnan Nyíregyházára telepítettek. Az utat Kiss Vendel szervezte, aki 1947-ben, 12 évesen került szüleivel Nyír­egyházára. Munkatársunktól Kiss Vendel elmondása sze­rint az utat hosszas szervező- munka előzte meg. Voltak, akik nem vállalták az utazást, nem akartak emlékezni a múlt meg­aláztatására, a szenvedésekre. Az egy még élő szülő és a 86 leszármazott közül több mint hetvenen csatlakoztak. Pénzt gyűjtöttek, és még Nyíregyhá­zán táblát készíttetlek, amely már az andódi templom falán emlékeztet a kitelepítés 50. évfordulójára. A szlovákiai Nyitra megye falvainak közel háromezer lakosát telepítették át Magyarországra. Nyíregyhá­za bokortanyáiba Andódról 80 család került át. A Nyíregyhá­zán élő andódiak leszármazot­tad számon tartó Kiss Vendel szervezte csoportban az önkor­mányzatot Dévényi József, a közgyűlés tagja, a nemzetközi kapcsolatok albizottság elnö­ke és Simonies Borbála, az al­bizottságának titkára képvisel­te. A befogadó magyar városok vezetőit és mintegy 200 ven­dégét a találkozón Miskolczi László, Andód polgármestere köszöntötte. A község vezetője emlékérmeket adott át a te­lepülésről elszármazottaknak. A nyíregyháziak képviselői is megkoszorúzták a kitelepítet­tek emlékére faragott emlék­oszlopot, az 1. és a II. világhá­borús emlékművet, valamint Czuczor Gergely szobrát. A ta­lálkozón a község római kato­likus templomában a magyar nyelven celebrált szentmise után a lakosságcsere miatt el­költözőnek emlékére készített táblát leplezték le. A nyíregy­házi küldöttség Andód polgár- mesterét meghívta Nyíregyhá­zára. Miskolczi László várha­tóan már csak a jövő évben lá­togat a megyeszékhelyre és ke­resi fel az itt élő andódiakal. A polgármesteri hivatal illetéke­sei felkérték Kiss Vendelt: se­gítsen Nyíregyháza díszpolgá­rának, az ismert közírónak, Fa­zekas Árpádnak az itt élő an­dódiak sorsának kutatásában, annak publikálásában. Dévé­nyi József javasolta a megye- székhely képviselő-testületének, hogy más befogadó városok pél­dáját követve Nyíregyháza is állítson emlékjelet az áttelepí­tés félszázados évfordulója al­kalmából. Nagy ugrás, digitális technikával Erdélyi Tamás (Új Kelet) Úgy hozta a naptár szeszélye, hogy a tanácskozást éppen a Si­ketek Világnapja előtti napon zárta az orvoskongresszus, ami lehetne rossz jel is. Az orvosok és az audiológiai asszisztensek azonban nem babonásak. Ala­pos felkészültséggel, gyógysze­res terápiával és a legkorszerűbb technika minden eszközét fel­használva arra törekszenek, hogy visszaadják mindazoknak a hallás örömét, akik azt vala­milyen okból elvesztették. A tanácskozáson megállapít­hattuk, hogy mind az orvostu­domány, mind a segítségére siető hallásjavító technika ma is rohamosan fejlődik. A tanács­kozás mellett megszervezett szakmai bemutatókon láthattuk a kétéves - és máris egyre hozzáférhetőbb árú - világúj­donságot: a digitális techniká­jú hallókészüléket, amely való­ságos kis számítógép a fülben. Azért fejlesztették ki, hogy a leghűbben erősítsék a külvilág hangjait, illetve zajos, visszhan- gos környezetben is érthetővé tegyék a beszédhangot. Ugyancsak nagy technikai bravúrt igényelt annak a minia­tűrjelközvetítő műszernek a ki- fejlesztése, amelyet az orvosok a siket ember hallószerve mellé operálnak be (cochleáris imp­lantáció), hogy elektromosan ingerelve a hallóidegeket, pó­tolják az elvesztett hallást. De mindez még kevés - és erről is sok tapasztalatot ismertettek a tanácskozáson -, óriási munkál igényel a beteg hozzászoktatá- sa, és annak megtanítása, ho­gyan ismerje fel a sohasem hal­lott hangok jelentését, egészen a beszéd megértéséig, megtanu­lásáig. Ez bizony már pszicho­lógusi munka, és sajnos nem is mindenkinél jár eredménnyel. A számítástechnika az orvos­asszisztensi munkát is segíti. A jelentősebb hallókészülék-gyár­tók csatlakoztak ahhoz a rend­szerhez, amely minden audioló­giai szakrendelőben lehetővé teszi a nagyothalló állapotának leginkább megfelelő hallóké­szülék számítógépes kiválasztá­sát és kezelőszervei beállítását. S ezután még gondoskodni kell az illesztők elkészíttetéséről. Ez a legújabb miniatűr hallókészü­lékek befogadására is alkalmas már, tehát egyáltalán nem feltű­nő a viselése. A nyíregyházi kórház fül-orr- gégész orvosai is hozzájárultak a tanácskozás sikeréhez. Dr. Szabó Antal, dr. Szász Zsuzsa és Garbe ra Anna arról számoltak be, milyen nagyszerű eredményeket értek el az idegi halláscsökkenés gyógy­szeres gyógyításával, különösen abban az esetben, ha a beteg ha­mar jelentkezett panaszaival. Egy másik előadásban pedig dr. Szász Zsuzsa és dr. Füle Erzsébet egy ritka halláscsökkenési eset ÖsU,. A valaha kifejlesztett legkor­szerűbb hallókészülék rek­lámjelképe, a delfin: a digi­tálisugrás tapasztalataival az ikerkutatás­hoz nyújtott hasznos adatokat. A nyíregyházi származású dr. Vízi Marianna debreceni orvos­nő példamutató tevékenységet folytat munkatársával,dr. Nagy Tiborral (hogy még egyet ki­emeljek az elhangzott 51 elő­adásból). Pályázati támogatás­sal járják a hajdú-bihari falva­kat, megvizsgálják minden óvo­dás és kisiskolás gyermek hal­lását, és kiszűrik a nagyothalló­kat, hogy mielőbb orvosi segít­séget nyújthassanak számukra. Ahogy elmondta, erre ugyan jogszabály kötelezi az egész­ségügyi szerveket, de végrehaj­tásához nincsenek meg a felté­telek. Pedig - ahogy többen is hang­súlyozták a konferencián - ha­zánkban nem csökken, hanem növekszik a hallássérültek száma. Balatonfüreden tartotta tanácskozását az elmúlt hétvé­gén a Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete audio­lógiai szekciója, hogy a hallókészülékes hallásjavítás újabb módszereiről és eredményeiről, valamint a további tennivalókról a szakemberek véleményt cseréljenek. Munkájuk fontosságáról szóljon két számadat: a ma­gyar lakosság mintegy tíz százaléka kisebb-nagyobb mértékben nagyothalló. Ugyanakkor mindössze 25 ezer­re tehető a használt hallókészülékek száma... Fogyasztási őrület Bürget Lajos jegyzete Hoztunk mi is reklámtör­vényt, ami sok mindent sza­bályoz, de se nálunk, Ma­gyarországon, se másutt a vi­lágon nem tudtak védekez­ni a reklámközlések pszicho­lógiai hatásai ellen. Ha vala­ki figyelmesen nézi ezeket a tennékeket bemutató spoto- kat. akkor hamar rájön: a lát­vány többnyire szép és csil­logó, a termék erényei kor­látlan mennyiségben fogal­mazódnak meg, néhány po­zitívumot túlhangsúlyozó szöveg tarkítja mindezt, szin­te kényszerítő erővel ser­kentve a nézőt - vagyis a fo­gyasztót. A dolognak azonban van egy szépséghibája. Ez a rek­lám hiányos, megtévesztő. Bár ezt mondani veszélyes, hiszen nem állít mást, mint ami vélhetően igaz, de még­is az. Sose fogjuk megtudni, hogy egy mosópor hogyan hat a bőrre, kiknek nem hasz­nos, de az se fog kiderülni, hogy egy ételszínezék vagy ízjavító milyen mellékhatá­sokat válthat ki. Ki tudja, hogy a ruhafesték irritáló-e, és ha igen, akkor kit zavar majd, mint ahogy a kávék­nál se mondják el, hogy az felhajthatja a vérnyomást. Csak a termék, annak előnye, nélkülözhetetlensége, ver- hetetlensége kap hangot, mégpedig igencsak sürgető módon. Csakmost! Új. Amíg a kész­let tart! Csak az év végéig. Most, mert lemarad! - ilyen szlogenek tarkítják a szöve­get, miközben az összehason­líthatatlan előnyök zsonga- nak a fejünkben. Vagyis minket sürgetnek, az ember számára alig marad döntési idő, a gyors vásárlás kény­szerének sugallata egyszerű­en belehajszolja a fogyasz­tót a vásárlásba. Vagyis ha­mis a reklám kommunikáci­ója, csak a fogyasztás, a gyors és sok fogyasztás in- dukálása a cél, ami elől főleg a befolyásolható fogyasztó nem tud kitérni. Mindez kétségtelen táma­dás a kisember pénztárcája ellen, aki sajnos nem teszi fel se magának, se a gyártónak, se a kereskedőnek azokat a kérdéseket, amelyek kényel­metlenek. Egyszerűen bedől a trükknek, hiszen a készlet addig tart, amíg a forgalma­zó akarja, az új addig új, míg kicsit más névvel újra meg nem jelenik és így tovább. Jogos tehát a fogyasztók egyre hangosabb követelé­se, hogy a termékről minél többet tudjon meg. Ez vi­szont nem áll a termelő ér­dekében, hiszen neki a gyors forgási sebesség, a gyors el­adás a célja, amit még a tet­szetős, megtévesztően szép csomagolással is nyomaté- kosít. A világon a fogyasz­tóvédelemnek egyik nagy feladata lesz a következő években annak kiharcolása, hogy az esztelenné fokozott fogyasztási versenyben a reklámok etikussá váljanak. Ez nem törvény kérdése csu­pán, különben is, a törvény mindig csak keret. De vajon milyen reklám kellene ah­hoz, hogy a fogyasztó védet­té váljék a reklám csalafin­taságaival szemben? Ki tud­ja, a jobb reklámosok ma a túloldalon vannak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents