Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

Világkrónika Jugoszláv privatizáció - kérdőjelekkel Heves esők miatt vízbe fúlt nyolc ember Szaúd­Arábiában. Az ítéletidő már napok óta tart az arab királyság északi részén. Kedden Rijádtól északra, Huta Szdirnél egy megáradt patak magával sodort egy négytagú családot. Min­dannyian életüket vesztették - írta az al-Rijád című lap. Egy másik újság szerint hétfőn szintén egy négytagú család lelte halálát egy patakban Tarif környékén. A fagyok beköszöntővel a boszniai hatósá­gok szerdán váratlanul áramszolgáltatási korlátozásokat ve­zettek be. A rádió reggel közölte, hogy 12 óránként hat órára kikapcsolják a villanyt, s az intézkedés tüstént hatályba lép. A boszniai polgárokat egyúttal fölszólították: mellőzzék a villanyfűtőtestek használatát, nehogy túlterheljék a hálóza­tot. Ehelyett olyan „klasszikus” fűtőanyagokat ajánlottak a figyelmükbe, mint a fa és a szén. Bosznia elszámolási prob­lémák miatt egyelőre nem jutott orosz földgázhoz sem. Szerdán reggel felgyújtotta magát egy férfi Bukarestben, a szenátus épülete előtt-jelentette az AFP a román hivatalos rádió alapján. A férfi tagja volt annak a „forradalmár” csoportnak, amely 1989 decemberében részt vett a Nicolae Ceausescu rendszere elleni felkelésben, és je­lenleg éhségsztrájkot folytat Bukarestben. A tüntetők így kí­vánnak tiltakozni a kormány törvénytervezete ellen, amely megfosztaná őket bizonyos előjogoktól, amelyeket a diktatú­ra bukása után kaptak. Egy ausztrál misszió keretében tevékenykedő katolikus pap lefejezett holttestét találták meg egy észak-indi­ai erdőben. A misszionárius minden bizonnyal a térségben dúló kegyetlen kasztháborúk áldozata lett. A 46 esztendős Thomas atya lefejezett tetemét hétfőn Szirka falu közelében egy folyó­mederben találták meg. Két éven belül ő volt a harmadik kato­likus lelkipásztor, akit a térségben meggyilkoltak. Thomas atya munkatársai feltételezik, hogy kollégájukat azért gyilkolták meg, mert egy, az érinthetetlenekhez tartozó csoportot segített egy földvitában magasabb kasztbéliekkel szemben. Bemelegítő csúcstalálkozó „Bemelegítő csúcstalálkozót” tartott az amerikai és a kínai elnök a szerdai hivatalos tárgyalások előestéjén: a kötetlen formájú, szűk körű beszélge­tést Bili Clinton kezdeményezte, amikor programon kívül meghívta Csiang Cö-mint fehér házi reziden­ciájára. Hivatalos források szerint a tárgyalások lég­körének oldására szolgáló nem hivatalos jellegű be­szélgetésen mindazonáltal lényegi kérdésekről is szó esett. A második világháborút követő második nagy válságát éli a jugoszláv gazdaság. Kis-Jugoszláviát a vele szem­ben - mint a délszláv háború kirobbantója ellen - foga­natosított, két évig tartó, szinte hermetikus zárlat a poli­tikai és a gzadasági csőd szélére taszította. Az embargó azonban az USA és a nemzetközi közösség titokban re­mélt fő vágyát nem teljesítette. Azt szerették volna elér­ni, hogy a megszigorításokat, a nélkülözést nehezen tűrő nép föllázadjon Milosevics és nemzeti szocialista rend­szere ellen, majd ezt követően az események elsöprik a rezsimet vezérével együtt. MTI A kínai államfő helyi idő szerint, kedd este érkezett Washingtonba, egyhetes amerikai látogatásának har­madik állomására. Személyé­ben tizenkét év óta először jár kínai elnök az Egyesült Államokban. Az Andrews légitámaszponton Al Gore alelnök üdvözölte. A rövid ceremónia után az ázsiai ven­dég egyenesen szálláshelyé­re, a Fehér Ház közelében lévő Blair House-ba ment, ahol udvariassági látogatás keretében később felkereste Madeleine Albright külügy­miniszter. Az amerikai diplomácia vezetője előzőleg újságírók­nak nyilatkozva leszögezte, hogy a hivatalos tárgyalások számos témakört átfognak majd, kezdve a tömegpusz­tító fegyverek terjedésének megfékezésétől a katonai kapcsolatok bővítésén és a környezetvédelmi együtt­működésen át a szervezett bűnözéssel szembeni közös harcig. Hozzáfűzte, hogy szó lesz az emberi jogokról is, jóllehet Washington nem akarja egyetlen kérdés túszá­vá tenni sem a csúcstalálko­zót, sem a két nagyhatalom szerteágazó viszonyát. Min­dazonáltal megismételte ál­láspontját, hogy mindaddig nem lesz teljesen kiegyensú­lyozott a kétoldalú viszony, amíg Kína nem javít az em­beri jogok helyzetén. Kifejtette azt is, hogy az amerikai kormányzat ki­emelkedő fontosságúnak tartja a Kínával való „konst­ruktív együttműködést” a hi­degháború utáni gazdasági és politikai világrend stabi­litása szempontjából. Meg­erősítette, hogy az Egyesült Államok egy szilárd, nyitott és békeszerető Kína felemel­kedésében érdekelt: alap­vető érdeke fűződik ahhoz, hogy az ázsiai országóriás politikailag sokszínű le­gyen, végigvigye piacgaz­dasági átalakulását, érvényt szerezzen a törvény szavá­nak, és együttműködjön a nemzetközi biztonság erő­sítésében. A látogatás ellentmondá­sokkal terhelt, vegyes fogad­tatását jelzi, hogy Christo­pher Smith New Jersey-i re­publikánus képviselő egy nappal a csúcstalálkozó előtt meghallgatást rendezett az emberi jogok kínai helyze­téről az alsóház nemzetközi kapcsolatok bizottságában. A fórumra mások között meghívta Harry Vut, a kínai börtönöket megjárt ellenzé­ki aktivistát, aki annak ide­jén szót emelt az 1956-os magyarországi forradalom mellett is. Jesse Helms, a felsőház külügyi bizottságá­nak elnöke pedig tüntetőleg hat kínai ellenzéki személyi­séget fogadott a nap folya­mán. Közölte, hogy az embe­ri jogok ügyét személyesen kívánja szóba hozni Csiang Cö-minnél, amint lehetősége lesz találkozni vele. Gy.Z. _____________ ______ Am int azt ma már tudjuk, Milosevics az országa ellen bevezetett gazdasági és politi­kai zárlatot ügyes cselekkel a maga javára, hatalma megszi­lárdítására tudta fordítani. A szerb nép bevette azt a maszla­got, hogy az egész világ (igaz­ságtalanul) szembefordult elle­ne. Pedig az embargót nem a nép, hanem annak kalandor, nacionalista vezérei és a rend­szer ellen vezették be, akiknek és amelynek a két év alatt ebből semmilyen hátránya nem szár­mazott. Csak a nép nélkülözött. Szinte már a nyomor szintjén éltek a dolgozók és a nyugdí­jasok. Az infláció, a pénz rom­lása világrekordot döntött. Csak egy példa: 1994. január 3-án a német márka árfolyam szerinti értéke 7000 dinárt, míg január 17-én már 5 milliót ér; az aznap kifizetett átlagnyug­díj 4,8 millió volt. Egy 3 ki­logrammos mosópor ára ugyan­akkor 67 milliót kóstált. A vállalatok nyersanyag és piac híján szinte kivétel nélkül leálltak. A volt dolgozók ott­honaikban egy-két évig várták a munkahelyükön való megje­lenésre felszólító levelet. A minimálbér körüli .,fizetés” azonban munka nélkül is kijárt az otthon ülőknek. Az embargó feloldásával va­lamelyest javulni kezdett az Alvószámlák Svájcban MTI A svájci bankszövetség (ASB) szerdán leszögezte, hogy nem adnak ki pénzt náci háborús bűnösöknek, ha azok a most közzé tett alvószámlák tulajdonosaiként jelentkez­nek. A bankszövetség ezt abban a közleményben írta, ame­lyet az 1945 előtt nyitott több ezer számla tulajdonosának nevét tartalmazó listával egy időben adott ki. „A közle­ményekben esetleg megje­lenő náci bűnözők neveit fo­lyamatosan ellenőrizzük” - hangoztatta az ASB közle­ménye. A szerdán közzé tett újabb listán közel 14 ezer svájci és külföldi név szerepel, s a folyószámlákon felhalmo­zott összeg 18 millió svájci frank. A júliusban közzé tett első, 1800 nevet tartalmazó listán számos olyan nevet találtak, amelyet a náci­üldözők szerint Hitler belső köreihez tartozó ember vi­selt. Az ellenőrzés során egy svájci történész bizottság és a Los Angeles-i Simon Wie­senthal központ adatait hasz­nálják fel. „Bűnös úton szer­zett pénzt semmiképpen nem fizetnek ki” - hangoztatta a közlemény. ipar helyzete. Nehézkesen, de elkezdődött a termelés, egyre nőtt a behozatal, míg a kivitel nagyon lassú iramban emel­kedett. A jugoszláv ipar - ezt be kel­lett látniuk a gazdasági és a pénzügyi szakembereknek, va­lamint a politikusoknak egya­ránt - önerőből életképtelen, a világ áru- és tőkepiacán nem tud megállni a saját lábán. A talpra álláshoz pedig jelentős beruházásokra, működő tőkére és kölcsönökre lett volna égető szükség. Ám a bizonytalan po­litikai helyzet nem csalogatta a befektetőket. A gazdaság fellendítésének nem maradt más módja, mint a magánosítás, amitől eddig na­gyon ódzkodtak a délszláv szo­cialista politikusok. A szükség azonban törvényt bont. Más, jobb ötlet hiányában a kormány nagyon óvatosan, de meghoz­ta a privatizációról szóló tör­vényt, és kinevezte az annak végrehajtásáért felelős minisz­tert Milán Beko személyében, aki liberalizálná a külkereske­delmet, és a gazdaság egészé­ben strukturális változásokat szeretne végrehajtani, még a tulajdonosváltást megelőzően. Különleges jelentőségű a pri­vatizációra nézve a nemzetkö­zi gazdasági.szervezetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, a Párizsi Klub­bal és a kereskedelmi bankok­MTI_________________________ A tanulók alapiskolai vég­zettségét igazoló kétnyelvű bizonyítványt a szakközép- iskola igazgatója - a szlovák nyelvtörvény rendelkezései­re hivatkozva - nem hajlan­dó hivatalos okmánynak te­kinteni. Erről október 20-án levél­ben értesítette az érintett di­ákok szüleit, akiknek azt ajánlotta, hogy gyermekeik előző iskolájában, az alap­iskolában állítassanak ki egynyelvű szlovák bizo­nyítványt, s azt október utol­só napjáig mutassák be, kü­lönben az ezt elmulasztó di­ákokat november elsejétől nem tekinti a szakközép- iskola diákjainak. A le­vélben azt is jelezte, hogy semmilyen más okmányt, kivonatot vagy hasonlót nem hajlandó figyelembe venni. A Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetségének te­rületi választmánya szerda délután dönti el, milyen el­lenlépésre szánja el magát a szövetség akkor, ha a szak­kal az újbóli kapcsolatfelvétel. Bekóra nagy feladat vár, hi­szen október 31-éig el kell fo­gadni és nyilvánosságra kell hozni a privatizálandó válla­latok névsorát és azok „ár­jegyzékét”. Becslések szerint mintegy 100 milliárd márkára taksálják a magánosításra vá­ró társadalmi vagyon értékét, amelyet több fázisban fog­nak magánosítani. Az első for­duló a tervek szerint 30-50, míg a második „futam” 180 napig tart. Drágán Radulovics, az Önál­ló Szakszervezet elnöke felté­telekkel ugyan, de áldását adta a tulajdonosváltásra. A szak- szervezet a dolgozók jövőbeli helyzetét és létbiztonságát tart­ja szem előtt. Nem egyezhetnek bele abba, hogy a privatizáció miatt még jobban romoljon a dolgozók amúgy is alacsony életszínvonala, a keresetek a mostaniaknál nem lehetnek alacsonyabbak. Az országban az elmúlt évek alatt kiépítettek egy szinte min­denre kiterjedő szociális hálót. Az árakat, a béreket, a nyugdí­jakat — és az inflációt is - mes­terségesen, de kordában tartot­ták. Hatvan jugoszláv vállalat vezetője a Gazdasági Kamará­ban már találkozott és megbe­széléseket folytatott a lehetsé­ges külföldi befektetőkkel, tu­lajdonosokkal. A puhatolódzó tárgyalásokat vajon mi fogja követni? Mit szólnak a mű­ködő tőkét befektetők a már előre föltételeket támasztó kor­mány és a szakszervezet elvá­rásaihoz? Biztos nekik is lesz majd mondanivalójuk - és néhány föltételt ők is támasztanak majd a megbeszélések során. Joggal, hiszen ők lesznek majd a vevők, ők adják majd a tőkét. Ha adják egyáltalán. középiskola igazgatója kitart szándéka mellett, és a jövő hét első munkanapján nem enge­di iskolapadba ülni a közel kétszáz diákot, illetve azokat, akik időközben nem tettek ele­get a felszólításnak - mondta az MTI-nek 57Jó Zoltán, a pe­dagógusszövetség országos elnöke. Arról, hogy a feszólítás óta hányán mutattak be egy­nyelvű bizonyítványt, egye­lőre nincs adat. Augusztusban, Horn Gyula és Vladimír Meciar kormány­fők győri találkozóján a szlo­vák miniszterelnök másfél száz újságíró előtt határozot­tan megígérte: személyesen szavatolja, hogy a következő iskolaévben visszaállítják a kétnyelvű bizonyítványok in­tézményét. Azóta a kétnyelvű bizonyítványokat vállaló is­kolaigazgatók közül többet elbocsátottak, és helyenként diákokat is értek sérelmek. Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke most úgy nyilatkozott, hogy a folyó tan­évben kétnyelvű bizonyítvá­nyokat adnak majd a magyar oktatási nyelvű iskolák diák­jainak. Kétnyelvű bizonyítványok A szlovákiai Révkomáromban közel kétszáz szakkö­zépiskolai tanulót azzal fenyeget az iskola igazgató­ja, hogy ha a kétnyelvű bizonyítványaik helyett októ­ber 31-éig nem tudják felmutatni az egyedül hiteles okmánynak tekintett egynyelvű (szlovák) bizonyít­ványt, akkor visszaküldi őket az alapiskolába, ahon­nan a kétnyelvű bizonyítvánnyal érkeztek jelenlegi iskolájukba. Öböl-háborús betegség MTI „Mérhetetlen hanyag­sággal” vádolták szerdán a brit államot és a védelmi tárcát az Öböl-háborús ve­teránok érdekvédelmi szer­vezetei. miután a kormány kedd este az alsóházban el­ismerte, hogy „komoly hi­bák" történtek a katonák egészségügyi ellátásában a konfliktus idején. A háborúból visszatért brit katonák - amerikai fegyvertársaikhoz hasonló­an - szinte a fegyverzaj el- csendesedésének pillanata óta állították, hogy vala­mely okból járványszerű és súlyos egészségkárosodás terjed közöttük, s a beteg­ség a jelek szerint örök­lődik, hiszen azóta született gyermekeik közül nagyon sokan fogyatékosságokkal jöttek a világra. Az előző, konzervatív kormány igen kelletlenül és évekkel a há­ború után látott csak neki a vizsgálatoknak. Nicholas Soames akkori hadsereg­ügyi államminiszter is elju­tott odáig, hogy az alsó­házban kérjen elnézést az alkalmazott egészségvédel­mi szerekkel kapcsolatos korábbi, „félrevezető” tá­jékoztatásokért, de az első igazi beismerés csak most történt meg. A kedd este ismertetett két jelentés a hadszíntéren alkalmazott rovarirtó sze­rekre, illetve az esetleges iraki vegyi támadások ha­tásainak kivédésére szánt oltásokra összpontosít. Az első megállapítja: a koráb­bi kormányzati állítások­kal ellentétben használtak - mégpedig rendkívüli mennyiségben - igen mér­gező, organofoszfát alap­anyagú rovarirtókat a tá­bori körletekben. E szerre jellemző: brit szakértők épp a napokban szólították fel a szülőket arra, hogy az is­kolákat elöntő hajtetűjár- vány ellenére se használja­nak ilyen anyagból készült gyógysamponokat gyerme­keiken, mert az organo­foszfát erős és mérgező ro­varirtó, amelynek ismét­lődő alkalmazása komoly idegrendszeri károsodást okozhat. Az oltásokkal kapcsolat­ban a kormány megállapí­totta: a katonáknak annak idején olyan ellenanyago­kat adtak be, amelyek nem szerepeltek a hivatalos brit engedélyezési listán, s amelyeket Szaúd-Arábiá- ban vásároltak. A hadszín­téri parancsnokság erről szóló, aggodalmas faxüze­netét a londoni védelmi mi­nisztériumban elfektették. A háborúban részt vett 53 ezer brit katona közül ezernél is több szenved megmagyarázhatatlan, sú­lyos tünetektől, s szerveze­teik már szerdán közölték, hogy felújítják kártérítési igényeiket, ám a tárca azonnal jelezte: a hivata­los jelentés „nem tudomá­nyos bizonyíték”, s nem te­remt jogi alapot kártérí­tésre.

Next

/
Thumbnails
Contents