Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
1997. október 29., szerda Interjú, jegyzet „Érezhessék a kiszámítható jövőt!” Talányok Palotai István (Új Kelet) F. Sipos József (Új Kelet)- Elnök Úr! A politizáló közvéleményt jelenleg a november 16-ai népszavazás foglalkoztatja legjobban. Ön szerint felkészült-e arra a magyar nép, hogy döntésére lehessen bízni az ország külső ügyeit is érintő kérdéseket?- A válasz nehéz. Dönteni csak az tud jól, aki ismeri Európa és az egész világ biztonságát érintő folyamatokat, melynek természetesen Magyarország is része. Kevés az az információ, amelyet a média nyújt. Az emberekhez már eleve torzultan jutnak el az információk, melyet a hozzáértés hiánya még tovább deformál. Sokan nem tesznek különbséget a NATO és a már felbomlott Varsói Szerződés között. Igaz, hogy megszűnt a kétpólusú világ, de ez még nem jelenti a világbékét: érezhetően gerjesztik a helyi konfliktusokat. Véleményem szerint a népszavazásnak pozitív eredménye lesz, s ha mégsem, akkor ennek nem a magyar nép lesz az oka, hanem az információszegénység és a torzult információk.- Egyetért-e Magyar- ország NATO-csatlako- zásával? Szükséges-e Európa számára a közép- kelet-európai országok csatlakozása, valamint nekünk, magyaroknak mi jó származik belőle?- Egyetértek országunk jövendőbeli NATO-tagsá- gával. Ennek a katonai tömbnek célja elsősorban a regionális stabilitás elősegítése és a helyi konfliktusok megelőzése. Magyarország számára biztonsági, politikai és gazdasági előnyei is vannak. Csak rá kell nézni a térképre: déli szomszédaink forronganak, Szlovákiában nagyon bizonytalan a politikai helyzet, Románia átalakulóban van, keleten a régi Szovjetunió romjai találhatók. Jelen helyzetben katonai fenyegetettségtől nem kell tartani, mégis szükségünk van a NATO-ra, mert a puszta léte védelmet nyújt számunkra. Gazdasági előnyei is jelentősek. A komoly befektetők a földrajzi határokat még felvállalják, de a politikai határokat már nem szívesen. Az olcsó tőkebehozatal csak politikai stabilitás esetén lehetséges. Számunkra is jó, ha a NATO határai kitágulnak, sőt az igazi az lesz, ha ezek a határok minden irányban túlérnek Magyarországon, gondolok itt elsősorban Románia és Szlovákia belépésére. Ukrajna és a déli államok csatlakozására a mai viszonyok mellett rövid távon nincs esély. Ha a csatlakozás saját hibánkból nem történhet meg, annak csak néhány, a bővítést ellenző amerikai szenátor örülne. Magunkra haragítanánk viszont a cseheket és a lengyeleket, akiknek csatlakozását megzavarhatná, még rosszabb esetben meghiúsíthatná egy magyar „nem”. Számunkra kifejezetten negatív következményei lennének, mert rontaná gazdasági pozíciónkat, növekednének a védelmi kiadások, és katonailag sebezhetőbbek lennénk.-Az ellenzék nehezen látja be, hogy a földkérdés mint beliigy kis híján keresztülhúzta a NATO-nép- szavazást is. Ebben a nagy belpolitikai zűrzavarban a Néppárt mintha a kormány szekerét tolná. Mi húzódik emögött?- Ellenzékiként is néha emelt fejjel kell elismerni, hogy a kormánypártoknak, és így a kormánynak is lehetnek jó döntései. Ez alapján jónak minősíthető a NATO-csatlako- zásról és a földkérdésről a népszavazás különválasztása. Ezt mi már régen javasoltuk, és nemrégiben a Fidesz frakció- vezetője is jónak tartotta. Érthetetlen, hogy a parlamenti szavazáskor ez nem jelentkezett az ellenzék részéről. A „csak azért is” magatartás nem vall érett, megfontolt politikai gondolkodásra. A földtörvénnyel én sem értek egyet, de mint mondtam, ez belügy, és nem kockáztathatja Magyarország pozitív nemzetközi megítélését. Ez a törvénytervezet látszólag arról szól, hogy külföldi gazdasági társaságok is földhöz juthassanak hazánkban. Valójában emögött egy körülbelül háromszáz fős gazdasági lobbi áll, melynek tagjai jogi személyként meg szeretnék szerezni a földet, hogy aztán négy-öt év múlva, miután a magyar termőföld ára igazodik az európai normákhoz, akár százszoros áron szabaduljanak meg tőle. A leendő vásárlók nem gazdálkodni akarnak, hanem a későbbi eladásból származó extra profitot kívánják megnyerni. Véleményünk szerint a paraszti családi gazdálkodást kell megfelelő szintre emelni, életképes hitelés garanciarendszer kidolgozásával. A leendő tervezet, mely már a kormány asztalán van, több mint nyolcvan százalékban néppárti javaslatokat tartalmaz. I- Lemondása összefüggésben van az ellenzék magatartásával?- Más ellenzéki pártok viselkedése nem befolyásolta döntésemet. A néppárti frakciótagok elfogadták, hogy egyértelműen támogatjuk a földkérdés és a NATO-csatlaA Magyar Demokrata Néppárt elnöke és parlamenti csoportjának frakcióvezetője, Szabó Iván a közelmúltban bejelentette, hogy párttagságán és a frakciótagságán kívül minden vezető tisztségéről lemond, majd néhány nap múlva visszavonta bejelentését. A pártelnök az elmúlt hét végén magánlátogatáson Nyíregyházán tartózkodott. Ez alkalommal exkluzív interjút adott lapunk számára. kozás különválasztását. Ennek ellenére négy frakciótagunk a többi ellenzéki párttal együtt szavazott. Lemondásomnak demonstratív okai voltak. Fennállt a Néppárt szétesésének veszélye, ezért képviselőtársaim, és így természetesen az ellenzék döntésétől el kellett határolni magamat. I- Mégis visszavonta lemondását.- A párt tagsága kért erre. Véleményük szerint jelenlegi arculatunkat — mint pártelnök — az én személyem jelentősen meghatározza. Ezért kinyilvánították jelenlétem szükségességét a párt élén. Mindez megerősített abban, hogy keményebb önarculati politikát kell képviselni, ami azt jelenti, hogy döntéseinket objektív mérlegelés után kell meghozni, érzelmi hovatartozás nélkül. Még pontosabban: egy stabil néppárti frakcióra van szükség, megfelelő távolság- tartással az ellenzéktől és a kormánypárttól egyaránt. -Milyenek a Néppárt választási esélyei, hihetiink-e a közvélemény-kutatók jóslatainak?- Az esélyekről még általában is korai beszélni, céljaink viszont, úgy érzem, reálisak. Egy biztonságos frakciónyi parlamenti tagságot szeretnék látni a következő országgyűlésben: tizenötnél mindenképpen több mandátumra van szükségünk. Szervezett, ütőképes tagságunk van, és számíthatunk a párton kívüli és a pártszimpatizáns szavazókra is. Sajnos, az ellenzék még nem rendeződött el, ami a kormánypártok malmára hajtja a vizet. A közvélemény-kutatások — egymással összehasonlítva, a hibahatáron túl - különböznek egymástól, ezért csak a változások irányát érdemes figyelni. I- Kötnek-e választási szövetséget valamelyik ellenzéki párttal?- A nemrégiben megkötött Fidesz-MDF szövetség nagyon erős, nem hiszem, hogy ide bárki beférkőzhet. Más pártokkal nem kívánunk szövetkezni, ami nem azt jelenti, hogy helyi szinten is kizártnak tartom a megállapodásokat.- A közelmúlt egyik sajtószenzációja volt a budapesti Habsburg-esküvő. Mi a véleménye a nemesi hagyományok újraéledéséről, van-e létjogosultsága ennek egy köztársaságban, akár Ausztriára, akár Magyarországra gondolva?- Amikor Horthy hamvait hazahozták, az akkori kormányzatot restaurációval vádolták, és szellemének újjáéledésétől féltek az emberek. Most nem problémázott senki, pedig a régmúlt élő figurái, jelenleg is politikai szerepet vállaló „királyfiak” jelentek meg egy magyar templom oltára előtt. Egyszerű társadalmi eseménynek tekintette mindenki, politikai töltet nélkül, ami a magyar emberek normalizálódó mentális állapotára vezethető vissza. Én polgári beállítottságú vagyok. Ellenzem a címek, rangok alapján történő megkülönböztetést, gyerekes dolognak tartom a mostanában divatos családfa- kutatást. Nem származási alapon kell kivívni a tiszteletet, véleményem szerint a cím önmagában nem jelent semmit.- Mint volt pénzügyminiszternek, szakemberként is lehet véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről.- A makrogazdaság mutatói szépen alakulnak, de ez közvetlenül nem érinti pozitívan a mindennapi gondokkal küszködő állampolgárt, hiszen a jóléti társadalomtól még nagyon messze vagyunk. Az országos átlagtól óriási eltérések tapasztalhatók. Fellelhető a területi elszakadás, a vállalkozási formák közötti mély űr és a polgárok egymástól való eltávolodása. Ha sorra vesszük: különbözik a megyék gazdasági szintje, az egyéni vállalkozók hitellehetőségei korlátozottak, ezáltal nem tudnak előre lépni, szemben a fedezetet felmutatni tudó nagyvállalkozókkal. Az ország lakosságának tíz százaléka uralja a nemzeti összérték 33 százalékát, míg 50 százaléka csak a 20 százalékot mondhatja magáénak. Megoldásként egy lehetőség van: csak olyan részmegoldások fogadhatók el, amelyek pozitív hatással vannak az egész ország gazdaságára. Az országot egyetlen gazdasági egységnek kell tekinteni, ahol a kis- és nagyvállalkozók, az ipari és mezőgazdasági termelők és az alkalmazottak egyaránt érezhetik az anyagi biztonságot és a kiszámítható jövőt. Most, hogy egyre inkább közelednek az országgyűlési választások, a politikával foglalkozó ember egyre érzékenyebb lesz az apró jelekre, részletekre. Nem véletlenül. Ugyanúgy, minta problémák esetében, a politikai viszony- rendszerek vonatkozásában is az aprócska részletekben szokott lenni a kutya elásva, azaz ott van a megoldás elrejtve. Példáid: délután bemegyek Nyíregyháza egyik söröző-éttermébe. és mit látnak szemeim? Két kormánypárti és két ellenzéki városatya éppen mocskos nagy pusmogásban van. Na bumm, és akkor mi van? — kérdezheti joggal a nyájas olvasó, hiszen a „megyei jogú város parlamentje” sokkal inkább szakmailag orientált, mint politikailag... Jó, jó, de mégis... A gesztusok vehemenciájában arra következtethetek, hogy nem a belterjes nutriate- nyésztésről csevegnek, hanem valami egészen másról. Lehet, hogy most „osztják a zsugát?" Licit? Alku? Vagy netán... nagykoalíció? Esetleg csak egy nagyobbacska? Persze a válasz elmarad. Kérdezni felesleges, mert biztosan a pecázáshoz hasonlatos közös érdeklődési körre hivatkoznának, arról nem is beszélve, hogy mindannyian keményen a szemembe néznének és megkérdeznék: Miért? Tán tilos?! ...Dehogyis tilos, uraim, dehogyis az. Sőt! Nagyon is kívánatos! Csak aztán így is maradjon. Aki kíváncsi a legfrissebb parlamenti háttérhírekre, legjobban teszi, ha csütörtökön felül a délutáni InterCity első osztályú kocsijába Budapesten és elzötyög Nyíregyházáig. A honatyák ilyenkor szoktak hazatérni, és így - félig már civil emberként viselkednek - lehet velük értelmesen is beszélgetni. Idő is mint a tenger, hiszen három órán át, ha tetszik, ha nem, együtt utazik itt ellenzék és kormánypárt, politikus és újságíró. Ha ügyes vagy, a kapcsolatrendszerek és az időszerű ügyek logikus kombinációja, valamint az a tény, hogy ki kivel beszélget huzamosan, illetve röptében a vonaton, sok mindent elárulhat, de elsősorban a lobbizások várható eredményeit... Egy másik példa: a Néppárt országos csúcsvezetői igaz, hogy „csak” magánemberként vettek részt a múlt hét végén Nyíregyházán KornherrTibor esküvőjén, az azonban már sokkal izgalmasabb, hogy Szabó Ivánon és az MDNP vezető tagjain kívül kik voltak még jelen?!... Mert voltak cím érdekes párosítások, annyi szent! Elég, ha Pctróczki Ferencet, az MDF megyei elnökét vagy Zilahi József urat, a megyei közgyűlés elnökét említem... Egy néppárti esküvőn. Hm. Már amennyire egy lagziról elmondható, hogy néppárti esküvő. Lehet, hogy nemcsak a megyei közgyűlésben, de a választásokon is egységesen lép jél a megyei ellenzék? Két eset lehetséges: vagy igen. vagy nem, de ahogy mondani szokás, az már ötven százalék esély... Mindenesetre az esemény fényes bizonyítéka annak, hogy nem dől össze a világ, ha a politikusok egymás mellé ülnek egy asztalnál... „A „csak azért is” magatartás nem vall érett, megfontolt politikai gondolkodásra” I1IIÍHM
