Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
1997. október 29., szerda Hazai krónika >Ui LujLt NATO-konferencia MTI ______ Ma gyarország és a NATO címmel nemzetközi konferenciát rendez csütörtökön Budapesten az Országgyűlés, a Friedrich Naumann Alapítvány, valamint a NATO. A tanácskozásra mintegy 300 résztvevőt várnak a rendezők. Több mint 80 civil szervezet kapott meghívást, jelen lesznek a külügyi és a honvédelmi tárcának, az Országgyűlés főbb hivatalainak és illetékes bizottságainak, valamint a Magyarországra akkreditált nagykövetségeknek a képviselői is. Az Országház Kongresszusi termében sorra kerülő tanácskozáson a résztvevők áttekintik Magyarország NATO-csat- lakozási menetrendjét, a tervezett gazdasági és pénzügyi vonatkozásokat, a majdani tagsággal járó kötelezettségeket, a belépés várható társadalmi kihatásait. Az eseményt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke nyitja meg. Országos demonstráció MTI Országos rendőrdemonstrációt szervez követelései elérése érdekében a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ). Erről az FRSZ 28 szervezetet magába foglaló országos választmánya döntött keddi ülésén - közölte az MTI érdeklődésére Fábián Ágota, a szakszervezet főtitkára. Mint elmondta: a megmozdulás időpontjáról a testület egyelőre nem határozott. Indítványozta ugyanakkor, hogy a demonstráció szombati napon Budapesten legyen, és a rendőrök egyenruhában, családtagjaik kíséretében vegyenek részt a tüntetésen. A főtitkár hangsúlyozta: a rendőrszakszervezet nyitott arra, hogy más szervezetekkel közösen hirdesse meg a demonstrációt. Ennek érdekében szerdán egyeztető tárgyalást tartanak a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége többi tagszervezetének képviselőjével, azaz a honvédség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a tűzoltóság érdekvédelmi tömörülésének vezetőivel. A tüntetés időpontját előreláthatólag a megbeszélést követően határozzák meg. Fizet a szennyező ország A legújabb nemzetközi egyezményekkel és az európai szemlélettel összhangban készítették el a szakemberek a magyar-ukrán határvízi egyezményt. A dokumentumot tegnap Nyíregyházán, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság épületében látta el kézjegyével Jurij Goncsaruk, Ukrajna és Váradi József, Magyarország kormánymeghatalmazottja. K. Z. (Új Kelet) _________ Az egyezmény aláírását követő sajtótájékoztatón Jurij Goncsaruk elmondta, hogy a két ország vezetői 1993-ban írtak alá hasonló egyezményt, amelyet most a helsinki konvenció és egy szófiai nemzetközi szerződés értelmében dolgoztak át. Az együttműködési megállapodásba, amely az ukrán kormánymegbízott szerint 20-30 évig teszi lehetővé a közös munkát, beépítette a saját tapsztalatait. Jurij Goncsaruk úgy látja, hogy a dokumentum lehetővé teszi a két ország vízügyi szakemberei közötti hagyományosan jó kapcsolat továbbfejlesztését. A 17 szakaszból álló egyezmény kiterjed az ár- és belvízi védelem, a hidrológiai előrejelzések összhangjára, a vízgazdálkodás és a vízminőség-védelem közös feladataira. Az egyezményt november 11-én Budapesten véglegesíti aláírásával a magyar és az ukrán kormányfő. Váradi József fontosnak találta, hogy a dokumentumban helyet kapott a „szennyező fizet” elve. Ez Ukrajna esetében igen fontos momentum, hiszen hazánk felszíni és felszín alatti vízkészletének egy része keleti szomszédainktól érkezik. Az államközi szerződés értelmében egy esetleges szennyeződés magyarországi kárfelszámolási költségeiről a számlát az illetékesek Ukrajna kormányának benyújthatják. A károkozóval pedig úgy rendezi a költségeit, ahogy az ország jogszabályai azt lehetővé teszik. A magyar kormánymegbízott elmondta: az egyezmény végrehajtási utasításait három szabályzat képezi, amelyet szükség esetén bővíteni lehet. Ezek egyeszerűsítik és meggyorsítják egy rendkívüli helyzetben az együttműködést. Váradi József arról is szólt, hogy hazánk illetékesei a többi szomszédos ország kormányzatánál kezdeményezték hasonló határvízi egyezmény elkészítését. AII. Számú Bizottság Horn Gyulára vonatkozó határozata w m MTI Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Törvény) 5. paragrafusának (1) bekezdésével létrehozott II. Sz. Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az 1997. augusztus hó 26. napján megtartott zárt ülésén meghozta a következő h a t á r o z a t o t: A Bizottság megállapítja, hogy Horn Gyula a Törvény 1. paragrafusának c.) pontjában írtaknak megfelelően 1956-57-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot, továbbá az 1. paragrafus d.) pontjában meghatározott állami tisztségei töltött be. A Bizottság felszólítja Horn Gyulát, hogy a határozat közlésétől számított 30 napon belül országgyűlési képviselői, valamint miniszterelnöki tisztségéről mondjon le, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben a Bizottság e döntését a 30 napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza. A Bizottság e döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságnál lehet keresettel élni, amely kereset benyújtása a döntés nyilvánosságra hozatalára halasztó hatályú. A Bizottság a lefolytatott ellenőrzési eljárás során az alábbi tényállást állapította meg. Horn Gyula országgyűlési képviselő, a Magyar Köztársaság miniszerelnöke. a/ A rendszerváltozást megelőzően 1954-1959 között a Pénzügyminisztériumban, majd a Külügyminisztériumban dolgozott, előbb a szovjet osztályon, később külszolgálatot látott el. 1969-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) Külügyi Osztályán dolgozott, 1983-1985 között mint annak osztályvezetője. 1985 márciusától külügyi államtitkárrá nevezték ki, majd 1989. május hó 11. napjától 1990. május hó 22. napjáig külügyminiszteri tisztséget töltött be. Horn Gyula 1954-ben - a Rosztovban végzett tanulmányai befejezése után hazatérve - belépett a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP), majd megalakulását követően hamarosan az MSZMP tagja lett. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott II. Számú Bizottság soros elnöke, Hodászi Zoltán bíró, törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve - közzététel céljából - kedden megküldte az MTI-nek Horn Gyula országgyűlési képviselőre vonatkozó határozatát, amely szeptember 16-án emelkedett jogerőre. A kormányfő már szeptember 1-jén, az átvilágításáról tartott sajtótájékoztatóján az újságírók rendelkezésére bocsátotta a dokumentum teljes szövegét. Horn Gyula közlése szerint a bizottsági határozatban egyetlen olyan tény sem szerepel, amely a közvélemény számára ismeretlen lenne, ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látta annak, hogy lemondjon tisztségeiről. Részt vett a Pénzügyminisztérium pártalapszervezetének szervezésében. 1985 márciusában az MSZMP XIII. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. 1956. október 30-án a Budapesti III. Kerületi Hadkiegészítő Parancsnokság - a Nemzetőrség parancsnokának, Király Bélának a parancsára hivatkozással - mint tartalékos alhadnagyot nemzetőri feladat ellátására hívta be. Nemzetőrként november 4-ei leszereléséig járőrfeladatot látott el. b/ Horn Gyula 1956. december hó elején az MSZMP KB Adminisztratív Osztálya felkérésére jelentkezett rendészeti feladatok ellátására. Tényleges karhatalmi szolgálatot 1956. december hó 15. napjától látott el a Budapesti Rendőr-főkapitányság Karhatalmi Ezredének 3. (úgynevezett „Hunyadi János”) zászló- aljában. Szolgálata során részt vett hidak őrzésében, a gyűjtőfogház külső őrzésében, a kistarcsai - szervezés alatt álló - gyűjtőfogház külső őrzésében, az R csoport biztosításában, illetőleg jelen volt a budapesti Nyugati pályaudvar előtti tüntetésnél. A belügyminiszter helyettese az 1957. április 13. napján kelt 399. számú parancsával 1957. április 1-jei hatállyal a Budapesti Rendőrfőkapitányság állományába rendőr alhadnaggyá nevezte ki. A belügyminiszter helyettese Horn Gyulát - saját kérésére - az 1957. május hó 6. napján kiadott 00849. számú parancsával a Budapesti Rendőr-főkapitányság Karhatalmi Ezred 3. Zászlóaljából törölte. 1957. júniusi leszerelését követően visszatért korábbi munkahelyére, a Pénzügy- minsztériumba. Karhatalmi tevékenységéért 1957-ben - mint valamennyi kärhatalmista - megkapta a 25/1957 (IV. 21.) Korín, számú rendelettel alapított „Munkás-Paraszt hatalomért” emlékérmet, melynek alapszabályát az 1.042/1957. (IV. 21.) Korm. számú határozat állapította meg. c/ A Belügyminisztériumot (BM) a rendszerváltozás előtt az MSZMP és a Minisztertanács vezetőinek tájékoztatására vonatkozó kötelezettség terhelte. E feladat teljesítése érdekében a Belügyminiszter 29/1982. számú parancsának preambuluma szerint „a Belügyminisztérium tájékoztató tevékenységét a követelményekkel összhangban, a vonatkozó párt- és kormányhatározatok előírásai szerint tovább kell fejleszteni, és biztosítani kell, hogy a Belügyminisztérium tájékoztató jelentései tartalmazzák mindazokat az információkat, melyek az MSZMP és a Minisztertanács vezetői számára hasznosíthatók”. Az általános politikai tájékoztatás keretében jelenteni kellett többek között „az állami, társadalmi, a gazdasági irányításban hasznosítható - operatív vagy más bizalmas forrásból származó — politikai információkat, amelyek ... segítik az ellenséges erők terveinek, tevékenységének időbeni megismerését,...”. Ezen információkat a napi jelentéseknek tartalmazniuk kellett. A tájékoztatás alapformája a napönként szerkesztett úgynevezett Tájékoztató jelentés volt. Alkalmazták az egyes vezetői feladatkörökhöz, munkaterületekhez kapcsolódó jelentések szakclosztós rendszerét is. A Tájékoztató jelentéshez csatolva kellett felterjeszteni az esetenkénti egyes vezetői munkaterületekhez kapcsolódó információkat. A Tájékoztató jelentéseket a BM Adat- feldolgozó Csoportfőnökség szerkesztette, többek között a III. Főcsoportfőnökség - melynek irányítása alá a III/ III. Csoportfőnökség is tartozott - jelentései alapján. Az állami, társadalmi és gazdasági irányításban hasznosítható politikai információkról naponta, az ellenséges fellazító- és propagandatevékenység alakulásáról negyedévente volt köteles a BM III. Főcsoportfőnökségjelentést készíteni. Ezen túlmenően félévenként elkészített, a belügyminiszter által jóváhagyott tájékoztatási terv szerint szerkesztettek elemzéseket és összefoglalókat, melyek tartalmazták az MSZMP vezető szervei és a Miniszter- tanács ülésein szereplő napirendekhez „kapcsolódó témákban - a külön megfogalmazott igényeknek megfelelő - információkat, adatokat, az állam- és közbiztonság alakulásában, az ellenséges tevékenységben tapasztalható új jelenségeket, tendenciákat és azok okait, illetve az ezekkel kapcsolatban tett vagy tervezett belügyi intézkedéseket.” Elnökségi ülés M77 A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége furcsállja, hogy a parlamenti ellenzék választási' költségvetés készítésével vádolja a kabinetet, ugyanakkor több száz milliárd forintos nagyságrendű kiadási többletet kér a kormányzattól. A szocialista párt vezetése szerint a jövő évi büdzsé nem választási jellegű, hanem az óvatos előrelépés költségvetése, amelyben a koalíció egy stratégiai politika mentén határozta meg a prioritásokat: az agrárszféra fejlesztését, a közbiztonság javítását, valamint az európai integrációt-jelentette ki Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök a pártelnökség keddi ülését követő sajtóértekezleten. A csaknem háromórás tanácskozáson Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök is részt vett. A testület kifejezte igényét, hogy a jövő évi költségvetés ügyében a kormány tartsa magát a szigorú egyensúlyi követelményekhez. Az elnökség ugyanakkor lehetőséget lát bizonyos szociális kiadások - köztük a családi pótlék valamint a három elektronikus közszolgálati médium műsorszórásidíjtámogatásának növelésére. Összességében azonban úgy vélik: a koalíciós pártoknak igen visszafogott magatartást kell tanúsítaniuk módosító indítványaik benyújtásánál. - Olyan kormány, amely hisz abban, hogy a jövőben is kormányozni fog, nem tehet felelőtlen ígéreteket, mert elképzelhető, hogy azokat be is kell váltania - idézte a pénzügyminisztert az ügyvezető alelnök. A szocialista politikus a továbbiakban beszámolt arról, hogy összesítették annak a belső „politikai szondázásnak” az eredményét, amelynek során Horn Gyula pártelnök kikérte a tagság véleményét az 1998- as választási programról, az MSZP politikusairól, a párt választási esélyeiről és a koalíciós elképzelésekről. A belső közvélemény- kutatást nyáron végezték el, és 36 ezer párttaghoz küldték el a kérdőíveket, közülük hat és fél ezren adtak választ. (A legutóbbi, szeptemberi nyilvántartás szerint 37 495 tagja van az MSZP-nek.) A megkérdezetteknek elsőként azt kellett meghatározniuk, hogy milyen fő célokat szükséges megfogalmaznia az MSZP választási programjának. A tagság a közbiztonság javítását, a gazdasági stabilitást, a fenntartható gazdasági növekedést, a korrupció elleni harcot és az idős kor biztonságának megteremtését jelölte meg az első öt helyen. Kósáné örvendetesnek ítélte, hogy a szocialista párt tagjai gazdasági szempontból valódi érték- sorrendet állítottak fel.
