Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

1997. október 29., szerda Hazai krónika >Ui LujLt NATO-konferencia MTI ______ Ma gyarország és a NATO címmel nemzetközi konferen­ciát rendez csütörtökön Buda­pesten az Országgyűlés, a Friedrich Naumann Alapít­vány, valamint a NATO. A ta­nácskozásra mintegy 300 részt­vevőt várnak a rendezők. Több mint 80 civil szervezet kapott meghívást, jelen lesznek a kül­ügyi és a honvédelmi tárcának, az Országgyűlés főbb hivata­lainak és illetékes bizottságai­nak, valamint a Magyarország­ra akkreditált nagykövetségek­nek a képviselői is. Az Országház Kongresszu­si termében sorra kerülő tanács­kozáson a résztvevők áttekin­tik Magyarország NATO-csat- lakozási menetrendjét, a terve­zett gazdasági és pénzügyi vo­natkozásokat, a majdani tag­sággal járó kötelezettségeket, a belépés várható társadalmi kihatásait. Az eseményt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnö­ke nyitja meg. Országos demonstráció MTI Országos rendőrdemonstrációt szervez követelései eléré­se érdekében a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ). Erről az FRSZ 28 szervezetet magába foglaló országos választ­mánya döntött keddi ülésén - közölte az MTI érdeklődésére Fábián Ágota, a szakszervezet főtitkára. Mint elmondta: a megmozdulás időpontjáról a testület egyelőre nem határo­zott. Indítványozta ugyanakkor, hogy a demonstráció szom­bati napon Budapesten legyen, és a rendőrök egyenruhá­ban, családtagjaik kíséretében vegyenek részt a tüntetésen. A főtitkár hangsúlyozta: a rendőrszakszervezet nyitott arra, hogy más szervezetekkel közösen hirdesse meg a demonst­rációt. Ennek érdekében szerdán egyeztető tárgyalást tarta­nak a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége többi tagszervezetének képviselőjével, azaz a honvédség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a tűzoltóság érdekvédelmi tömörülésének vezetőivel. A tün­tetés időpontját előreláthatólag a megbeszélést követően határozzák meg. Fizet a szennyező ország A legújabb nemzetközi egyezményekkel és az euró­pai szemlélettel összhangban készítették el a szak­emberek a magyar-ukrán határvízi egyezményt. A dokumentumot tegnap Nyíregyházán, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság épületében látta el kézje­gyével Jurij Goncsaruk, Ukrajna és Váradi József, Ma­gyarország kormánymeghatalmazottja. K. Z. (Új Kelet) _________ Az egyezmény aláírását követő sajtótájékoztatón Jurij Goncsaruk elmondta, hogy a két ország vezetői 1993-ban írtak alá hasonló egyezményt, amelyet most a helsinki konvenció és egy szófiai nemzetközi szerző­dés értelmében dolgoztak át. Az együttműködési meg­állapodásba, amely az ukrán kormánymegbízott szerint 20-30 évig teszi lehetővé a közös munkát, beépítette a saját tapsztalatait. Jurij Gon­csaruk úgy látja, hogy a do­kumentum lehetővé teszi a két ország vízügyi szakem­berei közötti hagyományo­san jó kapcsolat továbbfej­lesztését. A 17 szakaszból álló egyezmény kiterjed az ár- és belvízi védelem, a hid­rológiai előrejelzések össz­hangjára, a vízgazdálkodás és a vízminőség-védelem közös feladataira. Az egyez­ményt november 11-én Bu­dapesten véglegesíti aláírá­sával a magyar és az ukrán kormányfő. Váradi József fontosnak ta­lálta, hogy a dokumentumban helyet kapott a „szennyező fizet” elve. Ez Ukrajna ese­tében igen fontos momen­tum, hiszen hazánk felszíni és felszín alatti vízkészleté­nek egy része keleti szom­szédainktól érkezik. Az ál­lamközi szerződés értelmé­ben egy esetleges szennye­ződés magyarországi kárfel­számolási költségeiről a számlát az illetékesek Ukraj­na kormányának benyújthat­ják. A károkozóval pedig úgy rendezi a költségeit, ahogy az ország jogszabályai azt lehetővé teszik. A magyar kormánymegbízott elmond­ta: az egyezmény végrehajtá­si utasításait három szabály­zat képezi, amelyet szükség esetén bővíteni lehet. Ezek egyeszerűsítik és meggyorsít­ják egy rendkívüli helyzet­ben az együttműködést. Vá­radi József arról is szólt, hogy hazánk illetékesei a többi szomszédos ország kormány­zatánál kezdeményezték ha­sonló határvízi egyezmény elkészítését. AII. Számú Bizottság Horn Gyulára vonatkozó határozata w m MTI Az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek elle­nőrzéséről és a Történeti Hi­vatalról szóló 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény (a to­vábbiakban Törvény) 5. pa­ragrafusának (1) bekezdésé­vel létrehozott II. Sz. Bizott­ság (a továbbiakban: Bizott­ság) az 1997. augusztus hó 26. napján megtartott zárt ülésén meghozta a következő h a t á r o z a t o t: A Bizottság meg­állapítja, hogy Horn Gyula a Törvény 1. paragrafusának c.) pontjában írtaknak megfe­lelően 1956-57-ben karhatal­mi alakulatban teljesített szol­gálatot, továbbá az 1. parag­rafus d.) pontjában meghatá­rozott állami tisztségei töltött be. A Bizottság felszólítja Horn Gyulát, hogy a határozat köz­lésétől számított 30 napon belül országgyűlési képvise­lői, valamint miniszterelnöki tisztségéről mondjon le, egy­ben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben a Bizottság e döntését a 30 napot követő 15. nap elteltével nyilvános­ságra hozza. A Bizottság e döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bí­róságnál lehet keresettel élni, amely kereset benyújtása a döntés nyilvánosságra hoza­talára halasztó hatályú. A Bizottság a lefolytatott ellenőrzési eljárás során az alábbi tényállást állapította meg. Horn Gyula országgyű­lési képviselő, a Magyar Köz­társaság miniszerelnöke. a/ A rendszerváltozást meg­előzően 1954-1959 között a Pénzügyminisztériumban, majd a Külügyminisztérium­ban dolgozott, előbb a szov­jet osztályon, később kül­szolgálatot látott el. 1969-től a Magyar Szocia­lista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) Külügyi Osztályán dolgozott, 1983-1985 között mint annak osztályvezetője. 1985 márci­usától külügyi államtitkárrá nevezték ki, majd 1989. má­jus hó 11. napjától 1990. má­jus hó 22. napjáig külügymi­niszteri tisztséget töltött be. Horn Gyula 1954-ben - a Rosztovban végzett tanulmá­nyai befejezése után hazatér­ve - belépett a Magyar Dol­gozók Pártjába (MDP), majd megalakulását követően ha­marosan az MSZMP tagja lett. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott II. Számú Bizottság so­ros elnöke, Hodászi Zoltán bíró, törvényben fog­lalt kötelezettségének eleget téve - közzététel cél­jából - kedden megküldte az MTI-nek Horn Gyula országgyűlési képviselőre vonatkozó határozatát, amely szeptember 16-án emelkedett jogerőre. A kormányfő már szeptember 1-jén, az átvilágítá­sáról tartott sajtótájékoztatóján az újságírók ren­delkezésére bocsátotta a dokumentum teljes szö­vegét. Horn Gyula közlése szerint a bizottsági ha­tározatban egyetlen olyan tény sem szerepel, amely a közvélemény számára ismeretlen lenne, ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látta an­nak, hogy lemondjon tisztségeiről. Részt vett a Pénzügyminisz­térium pártalapszervezetének szervezésében. 1985 márciu­sában az MSZMP XIII. kong­resszusán a Központi Bizott­ság tagjává választották. 1956. október 30-án a Bu­dapesti III. Kerületi Hadkie­gészítő Parancsnokság - a Nemzetőrség parancsnoká­nak, Király Bélának a paran­csára hivatkozással - mint tar­talékos alhadnagyot nemzet­őri feladat ellátására hívta be. Nemzetőrként november 4-ei leszereléséig járőrfeladatot látott el. b/ Horn Gyula 1956. decem­ber hó elején az MSZMP KB Adminisztratív Osztálya fel­kérésére jelentkezett rendé­szeti feladatok ellátására. Tényleges karhatalmi szolgá­latot 1956. december hó 15. napjától látott el a Budapesti Rendőr-főkapitányság Karha­talmi Ezredének 3. (úgyneve­zett „Hunyadi János”) zászló- aljában. Szolgálata során részt vett hidak őrzésében, a gyűj­tőfogház külső őrzésében, a kistarcsai - szervezés alatt álló - gyűjtőfogház külső őrzésében, az R csoport biz­tosításában, illetőleg jelen volt a budapesti Nyugati pá­lyaudvar előtti tüntetésnél. A belügyminiszter helyet­tese az 1957. április 13. nap­ján kelt 399. számú parancsá­val 1957. április 1-jei ha­tállyal a Budapesti Rendőr­főkapitányság állományába rendőr alhadnaggyá nevezte ki. A belügyminiszter helyet­tese Horn Gyulát - saját kéré­sére - az 1957. május hó 6. napján kiadott 00849. számú parancsával a Budapesti Rend­őr-főkapitányság Karhatalmi Ezred 3. Zászlóaljából töröl­te. 1957. júniusi leszerelését követően visszatért korábbi munkahelyére, a Pénzügy- minsztériumba. Karhatalmi tevékenységé­ért 1957-ben - mint vala­mennyi kärhatalmista - meg­kapta a 25/1957 (IV. 21.) Korín, számú rendelettel ala­pított „Munkás-Paraszt hata­lomért” emlékérmet, melynek alapszabályát az 1.042/1957. (IV. 21.) Korm. számú határo­zat állapította meg. c/ A Belügyminisztériumot (BM) a rendszerváltozás előtt az MSZMP és a Miniszterta­nács vezetőinek tájékoztatá­sára vonatkozó kötelezettség terhelte. E feladat teljesítése érdekében a Belügyminiszter 29/1982. számú parancsának preambuluma szerint „a Bel­ügyminisztérium tájékoztató tevékenységét a követelmé­nyekkel összhangban, a vo­natkozó párt- és kormányha­tározatok előírásai szerint to­vább kell fejleszteni, és biz­tosítani kell, hogy a Belügy­minisztérium tájékoztató je­lentései tartalmazzák mind­azokat az információkat, me­lyek az MSZMP és a Minisz­tertanács vezetői számára hasznosíthatók”. Az általános politikai tájé­koztatás keretében jelenteni kellett többek között „az ál­lami, társadalmi, a gazdasági irányításban hasznosítható - operatív vagy más bizalmas forrásból származó — politikai információkat, amelyek ... se­gítik az ellenséges erők terve­inek, tevékenységének idő­beni megismerését,...”. Ezen információkat a napi jelenté­seknek tartalmazniuk kellett. A tájékoztatás alapformája a napönként szerkesztett úgyne­vezett Tájékoztató jelentés volt. Alkalmazták az egyes vezetői feladatkörökhöz, munkaterüle­tekhez kapcsolódó jelentések szakclosztós rendszerét is. A Tájékoztató jelentéshez csa­tolva kellett felterjeszteni az esetenkénti egyes vezetői munkaterületekhez kapcsoló­dó információkat. A Tájékoz­tató jelentéseket a BM Adat- feldolgozó Csoportfőnökség szerkesztette, többek között a III. Főcsoportfőnökség - melynek irányítása alá a III/ III. Csoportfőnökség is tarto­zott - jelentései alapján. Az ál­lami, társadalmi és gazdasági irányításban hasznosítható politikai információkról na­ponta, az ellenséges fellazító- és propagandatevékenység alakulásáról negyedévente volt köteles a BM III. Fő­csoportfőnökségjelentést ké­szíteni. Ezen túlmenően fél­évenként elkészített, a bel­ügyminiszter által jóváha­gyott tájékoztatási terv sze­rint szerkesztettek elemzése­ket és összefoglalókat, me­lyek tartalmazták az MSZMP vezető szervei és a Miniszter- tanács ülésein szereplő napi­rendekhez „kapcsolódó té­mákban - a külön megfogal­mazott igényeknek megfelelő - információkat, adatokat, az állam- és közbiztonság alaku­lásában, az ellenséges tevé­kenységben tapasztalható új jelenségeket, tendenciákat és azok okait, illetve az ezekkel kapcsolatban tett vagy terve­zett belügyi intézkedéseket.” Elnökségi ülés M77 A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége furcsállja, hogy a parla­menti ellenzék választási' költségvetés készítésével vádolja a kabinetet, ugyan­akkor több száz milliárd fo­rintos nagyságrendű kiadá­si többletet kér a kor­mányzattól. A szocialista párt vezetése szerint a jövő évi büdzsé nem vá­lasztási jellegű, hanem az óvatos előrelépés költség­vetése, amelyben a koalí­ció egy stratégiai politika mentén határozta meg a prioritásokat: az agrárszfé­ra fejlesztését, a közbizton­ság javítását, valamint az európai integrációt-jelen­tette ki Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök a pártelnökség keddi ülé­sét követő sajtóértekezle­ten. A csaknem háromórás tanácskozáson Horn Gyu­la pártelnök-miniszterel­nök is részt vett. A testület kifejezte igé­nyét, hogy a jövő évi költ­ségvetés ügyében a kor­mány tartsa magát a szi­gorú egyensúlyi követel­ményekhez. Az elnökség ugyanakkor lehetőséget lát bizonyos szociális ki­adások - köztük a családi pótlék valamint a három elektronikus közszolgálati médium műsorszórásidíj­támogatásának növelésére. Összességében azonban úgy vélik: a koalíciós pár­toknak igen visszafogott magatartást kell tanúsítani­uk módosító indítványaik benyújtásánál. - Olyan kormány, amely hisz ab­ban, hogy a jövőben is kor­mányozni fog, nem tehet felelőtlen ígéreteket, mert elképzelhető, hogy azokat be is kell váltania - idézte a pénzügyminisztert az ügyvezető alelnök. A szocialista politikus a továbbiakban beszámolt arról, hogy összesítették annak a belső „politikai szondázásnak” az eredmé­nyét, amelynek során Horn Gyula pártelnök kikérte a tagság véleményét az 1998- as választási programról, az MSZP politikusairól, a párt választási esélyeiről és a koalíciós elképzelések­ről. A belső közvélemény- kutatást nyáron végezték el, és 36 ezer párttaghoz küldték el a kérdőíveket, közülük hat és fél ezren adtak választ. (A legutób­bi, szeptemberi nyilvántar­tás szerint 37 495 tagja van az MSZP-nek.) A megkér­dezetteknek elsőként azt kellett meghatározniuk, hogy milyen fő célokat szükséges megfogalmaz­nia az MSZP választási programjának. A tagság a közbiztonság javítását, a gazdasági stabilitást, a fenntartható gazdasági nö­vekedést, a korrupció elle­ni harcot és az idős kor biz­tonságának megteremtését jelölte meg az első öt he­lyen. Kósáné örvendetes­nek ítélte, hogy a szocia­lista párt tagjai gazdasági szempontból valódi érték- sorrendet állítottak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents