Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-27 / 250. szám
Falujáró 1997. október 27., hétfő' A falu megmentője A 25 kilométer hosszan kanyargó Számos-holtág nélkül a nagy tiszai árvíz a földdel tette volna egyenlővé Géberjént. A víz kiszabadult a Szamos medréből, majd ár- kon-bokron keresztül megindult Gébcrjén felé. Szerencsére a laposabb részekről a holtágba zúdult a víz, így csak a falu alacsonyabb részeit érte el, de súlyos károkat nem okozott. Az árhullám levonult, mielőtt megtelt volna a holtág medre. A csendes vizet kedvelik a horgászok. A képviselő-testület szerette volna a holtágnak a falu belterületén elhelyezkedő részének kezelését átvenni a Vízügyi Igazgatóságtól, de kérésüket elutasították. Vizük nincsen, de a horgászturizmus fellendítése érdekében a holtág melletti önkormányzati tulajdonú területeken horgásztelkeket alakítottak ki. szerezni A falu egyetlen nagyobb vállalkozása a Mezőgazdasági Szolgáltató, Termelő és Értékesítő Szövetkezel, amely az egykori téesz romjain próbál „várat építeni". A talpra állás nehéz feladatát menedzserszellemű vezetéssel próbálja megoldhatóvá temii Tóth Ervin, a szövetkezet elnöke. — Jelenlegi formájában 1994 óta működik a szövetkezet, a téesz megszűnése után alakult meg. A tc- esznek akkora tartozásai voltak, hogy tovább nem tudott fennmaradni, másfelől pedig a földet a kárpótlással kihúzták a lába alól, ez is siettette a véget. A meglévő gépeket, berendezéseket bérben használja a „kis” szövetkezet, egészen addig, amíg ki nem tudja váltani. Vannak már saját gépeink is, annak ellenére, hogy a szétváláskor 16 millió forintos vagyon mellé 18 millió forint tartozást is kaptunk. Most veszünk meg egy 18 milliós adósságot, ebben már át tudjuk hozni a vagyonúnkat. A célunk az, hogy a vagyon- áthozás mellett a termelőszövetkezeti tagok vagyonjegyei névértékének legalább 50 százalékát kifizessük az embereknek. Erre, úgy hiszem, már jövőre sort keríthetünk, így megnyugodhatnak az emberek, sok más téesztől eltérően életük munkájával kiérdemelt jussuknak legalább felét megkapják.-Földnélkül hogyan tud megélni egy szövetkezet? — A politikusok sajnos úgy akarják irányítani a mezőgazdaságot, hogy nem értenek hozzá. Azt akarják elérni, hogy a szövetkezetek ne juthassanak földtulajdonhoz. Most 90 hektárt bériünk, eddig 20 kiló búzát adtunk bérleti díjnak aranykoronánként, ezt most felemeljük 30-ra. Ez növeli a föld árát is, mert aminek haszna, annak ára is van. Távlati célúk a bérleti földek megvétele, hogy legyen egy földalapja a szövetkezetnek. Sokan igénylik munkagépeinkkel végzett szolgáltatásainkat, de elsősorban az a célunk, hogy a felvásárlás, értékesítés kézbevételével biztonságot nyújtsunk a termelőknek. Szeretnénk elkerülni az olyan helyzeteket, mint ami a búzával most történik, hogy szerződések hiányában a felvásárlók kényük-kedvük szerint alakítják az árakat. A felvásárlásban egy tőkeerős német céggel léptünk kapcsolatba. Idén Iregi csíkos napraforgót termeltünk nekik, jövőre pedig durum- búzára kötünk szerződést, 3 ezer forintos védett áron. Tervezzük még az olajtöktermelésnek újrahonosítá- sát, és vizes területeken fűmag termeltetését. Tavasz- szal 21 forintos védett árra kötöttünk az Eszattal a léalmára szerződést, és ezt az árat meg is kapták termelőink. Az oldalt írta és fotózta: Dojcsák Tibor Telefonból nincs hiány Az időjárás acélfoga és a járművek kerekei hosszú évek alatt kíméletlenül lepusztították Géberjén főutcáját. Valaha ez az utca jelentette az egész falut, majd később újabb utak is kialakultak. Szintén a múlté a falu folyó melletti fekvése, mert a folyókanyarból a Szamos tunyog- matolcsi átvágása nyomán holtág lett. Maradt víz, mely már nem folyik, csak áll, de szépségén ez mit sem csökkent, horgászkirándulások kedvelt célpontja. Az utak sárosak, kopottak, de az utóbbi évek nem szálltak el észrevétlenül a település fölött. Fejlesztettek, beruháztak, építettek, szűkösen mért mozgásterüket kihasználva próbáltak lépést tartani a fejlődéssel. Erről a munkáról beszélgettünk Balogh Miklós polgár- mesterrel, aki a rendszerváltás előtt igazgató volt a helyi általános iskolában, majd munkája mellett társadalmi megbízatásban ellátta a polgármesteri teendőket is, a második ciklusban pedig az összeférhetetlenségi törvénynek eleget téve lemondott igazgatói tisztségéről, és a falu irányításának szenteli erejét.- Gébcrjén 1968-ban Fül- pösdaróccal és Győrtelekkel közös községi tanácsot hozott létre, majd 1980-ban csatlakoztunk Ököritófülpöshöz és Rápolthoz, így jött létre a nagyközségi közös tanács. Ez a település 1968 óta társközség volt, a beruházásokat a székhelyközségek kapták, leginkább azokat fejlesztették. A rendszerváltás után önállósodtunk, és megpróbáltuk behozni a lemaradásunkat. Először ravatalozót építettünk saját erőnkből, lakossági hozzájárulás nélkül, majd 1992-ben jött a gázberuházás. Az iskolában, óvodában, négy szolgálati lakásban, kultúr- házban, orvosi rendelőben és a polgármesteri hivatalban, gyakorlatilag valamennyi intézményünkben áttértünk a gázfűtésre. Ezután következett a telefonhálózat építése. A telefonbekötéseket a képviselő-testület úgy szorgalmazza, hogy vonalonként 8 ezer forint támogatást adunk a lakosságnak. Ennek is köszönhető, hogy a falu 200 lakásából közel 150-ben van telefon. Felújítottuk a művelődési házat, jelentős karbantartást végeztünk iskolán és az óvodán, ebben az évben pedig kezdődik a szennyvíz- beruházás Tunyogmatolcs- csal, Győrtelekkel és Fülpös- daróccal közösen. Ezt saját erő hiánya miatt kénytelenek vagyunk több ütemben elvégezni. Először Fülpösdarócon. Géberjénben és Győrteleken a gerincvezeték, Tunyogma- tolcson pedig a szennyvíz- tisztító fog megépülni.- A szennyvízberuházás terve számos településen lakossági igény hiányában a fiók aljára került. Ebben a térségben más a helyzet?- Igen, és ennek megvan az oka. A vezetékes vízhálózat a hetvenes árvíz idején megépült, és az emberek a szennyvíznek derítőket építettek. Ezeket évente többször kell szippantatni. A szippantás drága, az árak emelkedése miatt a szennyvízbekötés ára egy év alatt megtérül.- Elég rossz állapotban vannak a község útjai. Mikor tervezik ezek rendbetételét?- A nagyberuházások miatt maradt el az utak karbantartása, burkolása, ezt a következő ciklusban kell elvégezni. A legfontosabb most a szennyvízberuházás, másfelől a csatornázás miatt nem is lett volna értelme útépítésnek. Amit egyszer feltörnek, azt többé már nem lehet tökéletesen rendbe hozni, és van olyan út is, amelynek a közepén kell végigvinni a vezetéket. Nincs értelme leburkolni, ha rövidesen úgyis feltörnénk!- A faluban élőknek milyen munkához jutási lehetőségeik vannak?- Elég kevés lehetőség van az elhelyezkedésre. A településen közel 70 regisztrált és 15-20 regisztrálatlan munka- nélküli él, havonta 45-50 ember kap jövedelempótló támogatást. Igyekszünk pályázatokkal pénzt szerezni munkahelyteremtésre, közhasznú munkára, legutóbb 10 fő 4 hónapig tartó alkalmazására kaptunk lehetőséget, ezenkívül még 7 közhasznú munkást foglalkoztatunk. Néhá- nyan dolgoznak a mezőgazdasági szövetkezetben, más munkalehetőség a faluban nincs. Van még pár ingázó, nagyobb mátészalkai cégeknél dolgoznak, másoknak csak a segély és esetleg a mezőgazdaság marad, de utóbbiból a mai feltételek mellett nem lehet megélni. Gáborfalva urai Géberjén neve a Gabriel (Gáborján-Géberjén) személynévből ered, írott források először 1181- ben a cégényi monostor határjárása során említik. A XII-XIV. században a bereg megyei Matucsnai család birtoka volt, majd 1387-ben Zsigmond király hűtlenség miatt elkobozta tőlük, és Szántói Pető fiainak, Jánosnak és Istvánnak, valamint Sagy- rozsályi György fiainak, Kálmánnak és Gergelynek adományozta. A Rozsályi Kun család a XVII. század elejéig megőrizte birtokrészét, majd a fiúágon kihalt család leányági birtokrészét Rákóczi László szerezte meg. A falu egy ideig puszta volt, később, 1584-ben Réthey Péter szerezte meg. Leánya, Zsófia házassága révén a birtok Mosdóssy Imre szepesi kamarai direktoré lett, majd halála után felesége a neki nyújtott védelemért e ladta Jékey Ferenc beregszászi harinin- cadosnak. Erről királyi adománylevelet is szerzett Jékey, de ennek ellenére Báthori Zsófia 1662-ben elfoglalta a falut. Két évvel később megengedte Jékeynek, hogy beregi birtokairól néhány jobbágyot telepítsen Gé- berjénbe, amelynek lakosságát a tatárok megritkították. Később megengedte azt is, hogy Jékey a kúriát kijavíttassa, és két szamosi vízimalmot is átengedett neki, de a birtokot végérvényesen csak Jékey felesége szerezte vissza 1667-ben. Jékey Ferenc leánya, Zsuzsanna Zsögyén Ferenc felesége lett, férje kezdte építeni a faluban található két Jé- key-kúria egyikének legrégebbi részét. Felerészben a Rákócziak is tulajdonosai voltak a falunak, sőt a szatmári béke után a Jéke- rész is az övék lett. A Jékey család tulajdonát csak 1790-ben szerezte perrel vissza. A XIX. században a falu egyedüli birtokosai a Jékeyiek voltak. Ha új burkolatot nem is kapnak az utak, de azért a kátyúkat kijavítják az önkormányzat munkásai. Fotónkon a Petőfi utca elején dolgoznak az emberek Egy év - egy gyerek Az általános iskola két épületben van elhelyezve. Az egyik az egykori Jékey- kastélyban, a másik fele pedig az 1989-ben épült négytantermes, tornatermes, korszerű iskolaépületben. Utóbbinak modernsége, előbbinek pedig hangulata, a park közepén álló épület zegzugos belseje, az oszlopos bejárat, az egymásba nyíló tantermek, a vastag, ódon falak romantikája adja az értékét. Ezekben az épületekben tanulnak a fülpösdaróci és a géberjéni gyerekek. A létszám kicsi, a két településről mindössze 80 gyerek jár iskolába. A jövő sem túl biztató, a születések számát figyelembe véve lesz olyan év, hogy nem indulhat első osztály, mivel egy év leforgása alatt egyetlen gyerek született a két faluban! Az iskola történetében erre még nem volt példa. Az intézmény felszereltségét, tárgyi és személyi adottságait figyelembe véve 200 gyerek oktatására lenne alkalmas. Az alacsony létszám miatt az önkormányzatok kénytelenek fokozottan támogatni az iskolát, mert a működési költségek és az állami támogatás közötti több millió forintos rést ki kell tölteni. Felmerült a gondolat, hogy a gyerekek valamelyik szomszédos település iskolájában tanuljanak, de közlekedési és egyéb nehézségek miatt ezt az ötletet elvetették. Kátyúzás
