Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

1997. október 27., hétfő' Hazai krónika NATO-éremmel tüntették ki szombaton a boszniai nemzetközi békefenntartó erők kötelékéhez tar­tozó ötnemzetiségű pécsi SFOR-bázis katonáit. A pécsi ba­zilika előtt felsorakozott száztíz dán, finn, lengyel, norvég és svéd katonának Risto Gabrielsson finn ezredes, az SFOR pécsi központú Északi Támogató Csoportjának parancsno­ka nyújtotta át a NATO-medált, melyet az észak-atlanti ka­tonai szervezet a szabadság és a béke védelmének fegyveres szolgálatáért adományoz. A kitüntetési ünnepségen Gabrielsson ezredes nemcsak katonáinak mondott köszöne­tét fegyelmezett munkájukért, hanem a segítőkész magyar támogatásért is a Honvédelmi Minisztérium, a Baranya Me­gyei Közgyűlés, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a rendőrség és a pécsi önkormányzat megjelent képviselőinek. A pécsi SFOR-bázis tisztjei és katonái az arról kötött megál­lapodások értelmében használhatják a pécsi honvédkórhá­zat, a helyi tüzérdandár lőterét, s a boszniai egységeket ellá­tó logisztikai tevékenységükhöz nélkülözhetetlen segítsé­get jelent számukra a helyi önkormányzatokkal, valamint a magyar fegyveres testületekkel kialakított jó együttműkö­dés is - hangoztatta a finn parancsnok. Rendbontás nélkül én véget szombaton a Ma­gyar Népjóléti Szövetség demonstrációja. A mintegy 150 fős, fogaskerekes, árpádsávos zászlókkal felvonuló menetet Szabó Albert, a párt elnöke vezette. A zömében fiatalokból álló csoport a Hősök teréről indult, majd az Andrássy úton haladt a Parlament felé. A résztvevők tiltakoztak Magyaror­szág NATO- és ÉU-csatlakozási törekvései ellen, antiszemi­ta, és a jelenlegi politikai hatalmat becsmérlő jelszavakat skandáltak. A Lakiteleki Népfőiskola Szent István­kápolnájában tartott szentmisével egész napos ünnepség kezdődött szombaton Apor Vilmos vértanú püspök emléké­re. Történészek, kutatók és jeles egyházi személyiségek, közöttük őóna László győri püspöki helynök és Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök emlékezett Apor Vilmos élet- útjára. Rámutattak, hogy a kiváló lelkész nemcsak kiemelkedő egyházszervező volt, de egész életében példát mutatott kereszténységből: bárói birtokaiból és egyházi ja­vadalmaiból származó jövedelmét mindig megosztotta a sze­gényekkel, a rászorulókkal. A fasizmus idején mentette a zsidókat, majd a bevonuló szovjet hadsereg elől az embere­ket. Mindig az üldözöttek pártjára állt, ezért szenvedett vér­tanú-halált is. A visszaemlékezők szerint halála 1945. már­cius 30-án következett be, amikor a győri püspökvárba ital­tól mámoros szovjet katonák akartak betömi, hogy elhur­colják a pincébe menekült ötven fiatal lányt és asszonyt. Apor Vilmos elébe állt a szovjet katonáknak, akiknek vezetője géppuska-sorozatot adott le a püspökre. A barbár csele­kedetről sokáig nem lehetett szólni, a tragédiáról először a Magyar Demokrata Fómm gyulai szervezete emlékezett meg 1989 májusában. Szőke János szaléziai atya, a Mindszenty Alapítvány kurátora és Apor Vilmos boldoggá avatásának előkészítője elmondta: két hét múlva avatják boldoggá a Vatikánban Apor Vilmost. A Közép-európai Kezdeményezés együttműködésben részt vevő 16 állam parlamenti delegá­cióinak találkozóját október 26. és 29. között az olaszorszá­gi Triesztben rendezik meg. A konferencián a Magyar Or­szággyűlés küldöttséggel vesz részt, melyet Baráth Mag­dolna (MSZP) vezet. A delegáció tagjai: Győriványi Sándor (FKGP), Sasvári Szilárd (Fidesz) és Kelemen András (MDF). A résztvevők meghallgatják a közlekedési, valamint a szak­mai képzéssel foglalkozó munkacsoportok beszámolóját, ta­lálkoznak az elnöki tisztséget betöltő Bosznia-Hercegovina kormányának képviselőjével a NYEU Közgyűlése bizottsá­gainak képviselőivel s tájékoztatást kapnak a KEK Informá­ciós és Dokumentációs Központjának működéséről. Optimista fiatalok MTI ______________ A 39 évesnél fiatalabb felnőttek 40 százaléka szá­mít növekvő életszínvonal­ra a következő 5 évben, az idősebbek közül azonban már csak minden ötödik re­mél pozitív változást. \ Az átlagot jóval meghala­dó arányban remélik anyagi helyzetük javulását a tanu­lók, a szellemi munkások és értelmiségiek - derül ki a G1K Hungária Piackutató Intézet felméréséből, amelynek ered­ményeiről közleményben tá­jékoztatták az MTI-t. A felmérés során ezer sze­mélyt kérdeztek meg. A vá­laszadók közül Pest megyé­ben 43, Közép-Dunántúlon 39, Észak-Magyarországon pedig 16 százalék számít jobb életszínvonalra a közel­jövőben. Az ország gazdasá­gi helyzetének javulását tart­ja valószínűnek a megkérde­zettek 35 százaléka, 31 szá­zalék stagnálásra számít, és ugyanennyien vannak a hely­zet rosszabbodását prog­nosztizálók is. A válaszadók 87 százalé­ka a bolti áruválaszték bő­vülését tartja az eddigi javu­lás legnyilvánvalóbb ered­ményének, az áruk jobb minőségét 51 százalék emlí­tette. A bolti kiszolgálás szín­vonalának javulását 37 szá­zalék emelte ki, 27 százalék a kereskedelem fejlődését tartja jelentősnek, és csak­nem ugyanennyien elége­dettek a szórakozási lehe­tőségek bővülésével. A megkérdezettek 4 száza­léka a bolti árakon is érez ja­vulást. Ülésezett a KDNP Választmánya A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya szombati ülésén 130 igen szavazattal, 9 ellenében és 17 tartózkodás mellett a Független Kisgazdapárttal megkö­tendő választási szövetségre szavazott - jelentette be Giczy György elnök szombaton, a KDNP országos választ­mányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. El­mondta, hogy Torgyán József elnök, illetve az FKGP el­nökségének levélben elküldött ajánlatára adott pozitív válaszuk azt jelenti, hogy a teljes egyenlőség alapján húsz­húsz fő közös jelöltet állítanak a következő évi választá­sokon. A kisgazda elnök levele azt a lehetőséget is tartal­mazza, hogy az FKGP a listaállítás vontkozásában is haj­landó a KDNP-nek segítséget nyújtani. MTI A KDNP elnöke szólt arról, hogy a választmány nagy több­séggel elutasította a Fidesszel kötendő választási együttmű­ködést, valamint a Keresztény- demokrata Unió létrehozásá­nak gondolatát. A testület határozatot hozott arról, hogy a KDNP csak a má­sodik választási fordulóban hajlandó együttműködni a Ma­gyar Demokrata Fórummal. Amennyiben az MDF jelöltje jobban áll, mint a keresztény- demokratáké, a KDNP kész a másik párt jelöltje javára egyez­tetéseket követően lemondani. Mizsei Zsuzsanna, az Országos Választmány elnöke a sajtótá­jékoztatón a választmányi ülés megkezdése előtti események­ről adott számot. Elmondta: azért kérték fel a Védelembiz­tonsági Szolgálatot a székház őrzésére, mert a választmány több tagja is fenyegető levelet kapott az elmúlt hetekben, amelyben tömegverekedést he­lyeztek kilátásba a levélírók, „bizonyos kizárt párttagok”. Az elnök asszony úgy érté­kelte, hogy sikerüli emberi mó­don rendezni a konfliktust a választmány összehívására nem jogosult és illetéktelen tisztségviselőkkel, illetve az Agentinfo Security Service Kft. 35 felbérelt emberével. A fel­függesztett küldötteket, illetve kizárt párttagokat rá tudták venni arra, hogy ne akadályoz­zák tovább az ülést, és hagyják dolgozni a választmányt - tet­te hozzá Mizsei Zsuzsanna. Semjén Zsolt, a KDNP alel­nöke a választmányi ülés ideje alatt összehívott külön sajtótá­jékoztatón az MTI-nek el­mondta: álláspontja szerint a tanácskozáson olyanok sza­vaznak, illetve szavaztak, akik nem rendelkeznek ehhez man­dátummal, mások viszont, akik­nek jogosítványuk lenne, nem voksolhattak. Ézért lemond al­elnöki megbízatásáról, egyút­tal felfüggeszti párttagságát - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy Keresztes Sándor a vá­lasztmányi ülésen bejelentette: lemond tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel nem tudja elfogadni a jelenlegi pártveze­tés irányvonalát. A Semjén Zsolt és Keresztes Sándor lemondásáról szóló hí­reket értékelve Fiizessy Tibor rámutatott arra, hogy az alelnök annak idején nem lépett be a KDNP újonnan alakuló kép­viselőcsoportjába, és ezzel ele­ve megakadályozta a frakció létrejöttét. Giczy György pedig arra emlékeztetett, hogy Semjén Zsolt körlevélben fordult az Országos Választmány tagjai­hoz, amelyben a Keresztényde­mokrata Uniót ajánlotta a fi­gyelmükbe. Keresztes Sándor lemondása kapcsán pedig meg­említette, hogy a tiszteletbeli elnök voltaképpen már három­négy hónappal ezelőtt lemon­dott tisztségéről. Ursprung Já­nos alelnök, aki Semjén Zsolt­tal együtt távozott a választmá­nyi ülésről, az MTI-nek el­mondta: nem tud arról, hogy felfüggesztették volna tiszt­ségéből. Alelnöki pozíciójáról pedig nem mondott le - jelen­tette ki. Zűrzavar, ülés előtt MTI Nem engedték be a KDNP párttagságukban felfüg­gesztett, illetve kizárt mint­egy 50-60 Vas, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Za­la, Pest, Baranya, Nógrád, Komárom-Esztergom és Csongrád megyei képvi­selőjét a párt országos vá­lasztmányának szombatra összehívott ülésére. A ki­zártak elbeszéléséből az MTI megtudta: Ursprung János alelnök az Agen- tinfo Security Service őr­ző-védő szervezetet bízta meg az esemény idejére az épület őrzésével. A választmányi ülés kez­dete előtt nem sokkal meg­jelentek az épületben a Védelem Kft. emberei (a kft. egy tagja már az éjsza­ka, illetve hajnal folyamán is benn tartózkodott a székházban), akik Giczy György elnök meghívásá­ra vállalták a székház biz­tosítását. Mint közben ki­derült, a kft. nem rendel­kezett' írásos megbízási szerződéssel, ezért az Agen-J tinfo kihívta a rendőrséget. Ezt követően nem sokkal a hiányolt szerződést Gi­czy György elnök faxon elküldte a rendőrségnek. Ekkor az Agentinfo embe­rei kivonultak az épü­letből, Ursprung János al­elnök pedig ígéretet ka­pott arra Mizsei Zsuzsától, a választmány elnökétől, hogy az épület előtt vára­kozó úgymond kizárt, il­letve felfüggesztett tago­kat is beengedik az ülésre, az újságírókat pedig az épületbe. A Védelem Kft. felvonu­lása után azonban a kívül levők továbbra sem juthat­tak be a székházba. Választás, földkérdés, NATO A Fidesz fontosnak tartja, hogy az 1998. évi parlamenti választásokon a helyi szavazókörök mindegyikében le­gyen legalább egy ellenzéki bizottsági tag is, aki közvet­lenül az urnák felbontását követheti figyelemmel. MTI A Fidesz hajlandó mindent elkövetni a választások tisztasá­ga érdekében - jelentette ki szombaton Békéscsabán Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgá­ri Párt elnöke, aki a Csabai Kol­bászfesztivál alkalmából látoga­tott Békéscsabára. Sajtótájékoz­tatóján elmondta: már 1994-ben is lehetőségük volt a pártok szá­mítógépes szakembereinek el­lenőrizni a központi szavazat­számlálást, így ennek bizonyára 1998-ban sem lesz akadálya. A földkérdésben kialakult vitával kapcsolatban a politikus hangoz­tatta: technikailag még mindig lehetőség lenne a NATO-népsza- vazással párhuzamosan az ellen­zék és az aláírók által is támoga­tott földkérdést feltenni. Ám a parlament alkotmányügyi bi­zottságában helyet foglaló több­ségi koalíciós képviselők alkot­mányossági problémák felveté­se címén húzzák az időt, lassan lehetetlenné téve azt, hogy a földkérdésről is szavazzanak a választópolgárok. A kérdésünk azért sem lehet alkotmányellenes, - szögezte le az elnök - mert lé­nyegében a mostani állapotot rögzíti, amelyről eddig senki sem fejezte ki alkotmányossági aggá­lyait”. A NATO-kérdésről megis­mételte pártja már ismert állás­pontját, mely szerint hazánk nem­zeti érdeke, hogy tagjai legyünk az észak-atlanti védelmi szerve­zetnek. Somogyi Ferenc integrá­ciós államtitkár feltehetően már ismeri a csatlakozás költségeit, s a Fidesz kíváncsian várja a szá­mokat - mondta az elnök. Váltsunk végre rendszert? Most már a valódi rendszerváltoztatásra kell sort keríteni, amely a Kisgazdapárt programja alapján, egy nemzeti elkötelezettségű kormányzás útján valósulhat meg. Töb­bek között ezt hangsúlyozta szombaton este Fonyódon tartott programhirdető beszédében Torgyán József. MTI __________________ A Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt elnöke kifejtette: pártja a paraszti bá­zisra, a vidékre támaszkodva tudja csak elképzelni az ország továbbépítését, bevonva abba a nemzeti középosztályt is. Az elnök úgy vélte, nem járható a gazdaságfejlesztés mai útja. így például az 1947. decemberi ál­lapothoz igazodva reprivatizál­ni kellett volna a földeket, nem engedve a nagyterületű birto­kok kialakulását. Az agrárágazatban meg kell teremteni a termelés, feldolgo­zás és értékesítés egységét, va­lamint a fejlett erő- és munka­gépgyártást. A kisgazdapárt a gazdaságélénkítés másik erős eszközét a lakásépítések növe­lésében, mintegy 20 ezer több­letlakás kialakításában látja. Torgyán József kifejtette: radi­kális átalakulásra szorul a de­mokratikus intézményrendszer is. Többek között kétkamarás, összesen 250 tagú parlament­re, közvetlen köztársasági- elnök-választásra és kabinet­rendszerre épülő új kormány­zati struktúrára van szükség. Megerősítette, hogy a kisgaz­dapárt hatalomra kerülése ese­tén nagyobb rendet és közbiz­tonságot teremt, és visszaállí­taná a halálbüntetést. Értelmezés kérdése Bürget Lajos jegyzete A demokráciának szá­mos meghatározása van. Van, aki egyszerűen nép­akaratnak mondja. Szó sze­rinti fordítás szerint ez így igaz. Más népuralomnak, van, aki jogegyenlőségnek értelmezi. Vannak szóma­gyarázók, akik az egészet úgy értelmezik, hogy a de­mokrácia nem más, mint a többség akaratának érvé­nyesülése a kisebbségi akarat fölött. Van, aki eh­hez gyorsan hozzáteszi, mindez csak úgy működik jól, ha közben a kisebbsé­gi érdek nem sérül, ami per­sze abszurdum. Egy azon­ban biztos: a demokrácia a polgári felfogás szerint nem valakinek a túlhatal- ma más fölött, nem valami­féle többségi uralom mani­fesztálódása. A demokrácia nem lehet más, mint köz- megegyezés. Látszólag furcsa, hogy a népakarattal és népuralom­mal szembeállítódik a fo­galom, bár egyáltalán nem különleges. Ha a demokrá­cia - bármilyen okból - mások jogát korlátozza, akkor nem demokrácia, hi­szen bármelyik rendszer elmondhatja, hogy valakik érdekét fejezi ki. A demok­ráciában sem lehetséges, hogy egy népakarat a nép egy szeletének, még ha többségének is, kívánsága szerint nyilvánuljon meg. Az igazi értelmezésű de­mokrácia nem tűzhet ki cé­lul mást, mint azt: szinteti­zálja a nép egészének aka­ratát, fejezze ki ezáltal a nép egészének uralmát. Ehhez kell a közmegegyezés, ami maga a demokrácia, olyan helyzet és állapot, melyben minden érdek szót kap. De, és ez a lényeg, ahol a komp- romisszum, a tolerancia képes arra, hogy az érdekek legkisebb sérelme nélkül létrehozzon olyan közren­det és jogalkotást, amely senkit nem hoz hátrányos helyzetbe. Mindez sajnos csak az elmélet síkján képzelhető el ma, hiszen a politika szá­mára a demokrácia egysze­rűen egy érv, egy játékszer, egy eszköz. A többségi uralmak és hatalmak, a vélt és valós számszerűségek szerint kialakuló erővi­szonyok legitimációja jól belevarrható abba a bizo­nyos többségi uralom ka­tegóriába, ahol lényegében éppen a jogegyenlőség, az esélyegyenlőség, a törvény előtti egyenlőség, az eg­zisztenciális lehetőség el­ve és gyakorlata sérül. Igen érdekes módon a szocialis­ta demokrácia agyafúrt fo­galma is abból született, hogy egy fiktív többség akaratát festette szépre, azt nyilvánította kizárólagos­nak. Mindez - tudjuk a tör­ténelemből - a diktatúra eszköze volt, de jól hang­zott, és számszcrűségekkel is alátámasztható volt. A fogalommal tehát lehel ját­szani, a politika játszik is, mert számára az az érdek, hogy a demokráciaértelme­zés mindig egy pillanatnyi többség hatalmát szentesít­se. Ami, ha holnap válto­zik, mármint a többség, ak­kor új demokráciává válto­zik, melyhez aztán lehet jelzőket (új, igazi) bigy- gyeszteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents