Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

„A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására/ másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez.

Megtanít gondolkodni/ szabadságszeretetre/ jó ízlésre/ és tiszteletre nevel, övezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását/ olyan etikai értéket fejleszt ki benne/ amely nélkül a vadászat az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna." (Hobo Blues Band/ Vadászat)

Ödördül a fegyver. Vége. Befejeződött a vadászat. Már csak zsákmány van/ egy trófea. Becserkészni/ fölkutatni a vadat, aztán a hosszú csendben állás/ ez is csak egy tört része annak/ amit vadászatnak nevezünk. és mégis ez teljesíti ki az egészet/ ezáltal tudunk közelebb kerülni ■Hozzá, Ó a /Niagy Vad. évszázadok kultúrájának mitikus alakja/ legendák/ hiedelmek és természetfölötti erők megtestesítője. Az erdők ura/ a vadak fejedelmei a Medve. A legapróbb neS2, amelyet ejt, a hangja/ a bundájának fénye, érezni/ hogy ott van néhány méterre tőled/ és mégis oly távol. A kapocs kettőtök közt a fegyver/ és az az egyetlen lövés/ amely végzett vele.

égy híres norvég vendégvadász a Hargitán/ a 2sombor-patak völgyében/ aki betekintést kapott az ottani csodálatos erdők világába/ megismerhette az ott élő embereket/ megcsodálhatta őket és tanulhatott tőlük. A székely vadásznak elég volt a madarak megváltozott hangja/ az apró vadak zavart viselkedése/ hogy tudja, megjött a medve. Ő otthon volt.

A norvég vadásznak a távcső sem segített. A székely szólt, hogy mondjam meg neki/ ott a medve, nem látja? A türelmes várakozás, nyugodt, kiegyensúlyozottság, az önfegyelem, a halálpontos célzás és a tökéletes gerinclövés mégis megmutatta, hogy Björn Flakstad, az ismert norvég is igazi remek vadász.

A Magazint szerkesztette: Kanda Ferenc • Levilágítás: START-Foto Csutkái Kit.