Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-20 / 245. szám
a i QgjJLl Falujáró 1997. október 20., hétfő' Tass vezér nyomában Haszon az ukrán kereskedőnek A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok Tass honfoglaló vezérrel hozzák összefüggésbe. Anonymus írása szerint „a meghódolt nép kérelmére vásárhelyet állíttatott a Nyír és a Tisza között, mely vásárhelyre saját nevét adá, melyet Tasvásárhelynek (Forum Thasu) neveznek”. A később született művek szerzői is hasonlóképpen nyilatkoznak. Borovszky Samu írásaiban „E község a hagyomány szerint Thass vezértől vette nevét. A Zichy okmánytárban 1324-ben Thoss, majd Thas és Thaas néven találjuk említve”. Háger Lajos is a községről szóló mondára utal vissza, mely szerint Tass vezér itt vásárhelyet alapított. A falubeliek büszkék névadójukra, még ma is több legenda él róla. Úgy tartják, hogy a vezér a honfoglalás után is itt élt. Kastélya a Thomka-kastély helyén volt, hadait pedig a mai piactéren vonultatta fel. Mások szerint a vezér fősátora a mai Tass vezér út egyik házának kertjében volt, és csak testőreivel vonult fel a faluba, csapatait a környező falvakban hagyta. Sokak szerint Tass vezért a mai Templomdombon temették el, ezek azonban csak feltevések, tudományos bizonyításuk nincs. A Nyír előtagot a község 1908-ban vette fel. Az eseményről rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve számol be. „Határozat Thass községnek Nyírtassra történt elnevezését a képviselő-testület - bár fájdalommal - tudomásul veszi.” Nyírtass régi település, már a honfoglalás előtt is laktak ezen a környéken. Valószínűleg a község a mai Poroszkahegyi szőlő déli és a hatházi kertek, valamint a Zimon várán épülhetett. A szőlőben talált régi cserépmaradványok, a hatházi kertek fennsík fekvése, a Zimon vára elnevezés, mely minden bizonnyal Simon vára lehetett, mint azt bizonyítják, hogy ott lehetett valamikor az ősi Thass vásárhely. A községhez fűződik még egy szomorú, tragikus esemény. Krucsay Márton alispán felesége, Thalvay Borbála kikapós asszony lehetett. A férj, aki Rákóczi hadnagya volt, rossz néven vette a félrelépéseket. Miután az asszony az ifjú Perényivel megtörtént esetet világgá is kürtölte, nem tűrte tovább a megaláztatásokat, s bíróság elé vitte az ügyet. Borbálát halálra ítélték, s lefejezték. A pocsaji hóhér pallosát a nyíregyházi műzeum- ban őrzik. A legenda szerint Krucsay sokáig csókolta a lehullt fejet, s külön temette el lakása pincéjébe. Később újranősült, s feleségével emeltetett a nyírbátori minoritatemplomban 1731-ben egy passióoltárt. Kétségkívül lelkiismeretén akart enyhíteni. Az egykori Krucsay-kúria ma gondozatlan épület. A szomszédságában van egy romantikus stílusú építmény, melyet a múlt század közepén készítettek. Itt tanul a helyi általános iskola két osztálya. Élete a futball Szabadidejének nagy részét edzéssel tölti a nyírtassi focicsapat játékos-edzője, Lévai Csaba. Az ifi-, a felnőtt- és az'általános iskolai csoport felkészítése nagy munkát igényel tőle. Emellett a helyi iskolában tanít, és a hetedik-nyolcadik osztály tehetséges tanulóit egyéni versenyekre nevezi be. Az elmúlt évben az ötödik-hatodik osztályosok Kaposváron a Regionális Labdarúgó-tornán elsők lettek. A Tiszántúlról csak a nyírtassi úttörők képviseltették magukat ezen a versenyen. A sport sok időt elvesz Csabától, s emiatt családja neheztel leginkább. Szeretne az alsó tagozatos gyerekekkel is foglalkozni, mert meggyőződése, hogy az utánpótlás nevelését minél hamarabb el kell kezdeni, sajnos azonban erre már végképp nincs kapacitása. A közelmúltban igazgatóhelyettesnek választották, s ezzel is további feladatokat kapott. Télen rendszeresen sítáborban viszi a gyerekeket, tavaly még gipszelt lábbal is elutazott a hegyekbe. Nyaranta úszni tanítja diákjait a kisvárdai strandon. Fia már hetedik osztályos, megszállott focista. Tervei szerint a debreceni focisuliban tanul tovább. Kislánya még csak másfél éves, de már azon gondolkodik, milyen sportágat válasszon a csöppségnek. Nem elégedett a térség agrárágazatának eredményeivel a gazdajegyző, Nagy Béla. Véleménye szerint az utóbbi évtizedben hanyatlásnak indult a környék mezőgazdasága. A körzetében élő gazdák többsége öt hektárnál kevesebb földön dolgozik, akiknek sem elegendő tőkéjük, sem eszközük nincs a korszerű termelés alapjainak megszerzésére. Sajnálatraméltónak tartja, hogy anyagi segítséget sem kapnak. Pályázati lehetőségek vannak ugyan, de a hitelrendszerből hiányzik a forgóalap-köl- csön, melyet tavasszal vehetnének igénybe, amikor a legtöbb pénzt kell befektetni a termelés beindításához. A mezőgazdasággal foglalkozók az év első negyedében sok pénzt költenek a magvásárlásra, talajelőkészítésre, ültetésre, majd a betakarításra, s többnyire csak késő ősszel látnak némi hasznot. További probléma, hogy nincs elegendő pénz a megfelelő növény- védelemre, műtrágyázásra, így a föld tápanyagtartalma is kimerülőben van, s nem várhatnak minőségi termést. Nyírtasson és a környező falvakban elsősorban kukorica- és gabonatermesztéssel foglalkoznak. A mezőgazdászok számára az értékesítés jelenti a legnagyobb gondot, ma már örülhetnek annak is, ha nyolcszáz forintért adják el a kukorica mázsáját, noha még így sem látnak hasznot rajta. Állatokat alig-alig tartanak a régióban, feletetni sem tudják a megtermett takarmányt, így a földet szerető és művelő emberek kényszerpályán mozognak. A kukoricát nem érdemes tárolni, még akkor sem, ha van raktára a termelőnek. A korábban jól működő gyümölcságazat sem tud eredményeket felmutatni. Az almafák jelentős része már elöregedett, hiszen harminc évvel ezelőtt telepítették azokat. Új fajtákat csak néhányan ültettek, de semmi sem inspirálja a gazdákat a váltásra, hiszen étkezési almát nem is tudnak eladni. A léalma kilójáért tizennyolc forintot sem kapnak, s ez teljes csődöt jelent a termelőknek. Ugyanakkor az ukránok almával és burgonyával megrakott autókkal távoznak a határon, de egy kereskedő sem tud bejutni a szomszédos ország piacára. Nagy Bélának meggyőződése, hogy lenne kereslet a szomszédos országban, csak a megfelelő kereskedelmi hálózatot kellene kialakítani. Míg a magyar gazdák napokig állnak sorba, hogy olcsó áron megszabaduljanak az idei terméstől, addig az ukrán autók naponta kétszer fordulnak a határon a szabolcsi gyümölccsel. A haszon pedig a bátor kofa zsebébe vándorol, aki nemcsak gépkocsivezetőként rutinos, hanem kereskedőként is, hiszen kihasználja a két ország vezetőinek tétovaságát. Úttörő tanárként, diákként Aktív úttörő és jó tanuló volt Szűcs Ildikó. Három éve a nyírtassi általános iskola matematika-kémia szakos tanára. Néhány éve még ö Is abban az épületben tanulta a betűvetést, ahol ma a nebulókat oktatja. Nemcsak tanít, jó pedagógus lévén különmunkát is vállal. Az Intézmény gyermekszervezetének és diákönkormányzatának vezetője. Az elmúlt évben bízták rá a helyi úttörőcsapat irányítását. Lelkes és sikeres munkája eredményeként elismerést is kapott, a Gyermekekért Érdemrend harmadik fokozatát adományozta számára a Magyar Úttörőszövetség. Az elmúlt évben iskolanapot tartottak, ebből az alkalomból igazgatói tanszünetet rendeltek el, és egész napos játékkal, vetélkedővel, este diszkóval szórakoztatták a diákokat. Ősszel szüreti mulatságra hívták a falu népét. A zenés felvonulásra népi táncot tanultak, és ruhát is kértek kölcsön az ajaki együttestől. A mulatságot az idén is megismétlik. A nyíregyházi rendőrkapitányság egyik munkatársát is meghívták, hogy a felső tagozatosoknak előadást tartson a drogról. Részt vettek a kétnapos Országos Téli Gyermektalálkozón. Különböző programokra jelentkeztek, s megnyerték a regionális levelezős játék csillagász és turisztikai versenyét. Jutalmul eljuthattak a Planetáriumba és egynapos kirándulásra mehettek. Nyáron hatvan gyereket üdültettek a Balatonnál. Mindez csak ötezer forintjába került a szülőknek, mert a polgármesteri hivatal és az iskola alapítványa is támogatta az utazást, ezen kívül pályázati úton is kaptak harmincezer forintot. Ildikó diákkorában is szeretett úttörő lenni. Véleménye szerint a mostani úttörőcsapat már egészen más, mint a régi. Ma már politikamentes a szervezet, s legfontosabb feladatnak a gyerekek fejlesztését és jó, kellemes, szórakoztató programok szervezését tartják. A játékok, versenyek, melyekbe bekapcsolódnak, lekötik a nebulók érdkelődését, és szívesen jönnek az iskola minden rendezvényére. A tanároknak és a gyerekeknek is szükségük van a kikapcsolódásra és a közös programok nemcsak a gyerekeket hozzák közelebb egymáshoz, de a tanárokat is. Szerencsére Ildikó nincs egyedül, kollégái segítségére bármikor számíthat. Ettől él a nyírtassi iskola, és szívesen tanulnak itt a gyerekek és tanítanak a tanárok. Az oldalt írta és összeállította: Kozma Ibolya, a felvételeket Lázár Zsolt készítette I Nyírtass \ I \ Cbaj kost A polgármester nem panaszkodik Három évvel ezelőtt még tizennyolcmillió forintos hitele volt az önkormányzatnak, mára nemcsak megszabadultak a jelentős mértékű tartozástól, de saját beruházásokba is kezdenek. Magyar István polgármester első feladatának a kölcsön visszafizetését tartotta. A magafajta ember nem szeret senkinek sem tartozni. Két évvel ezelőtt a Gorkij utcát felújították az önkormányzat saját fonásából, ez ötmillió forintba került. Egy évvel később tizenegymillió forintot költöttek egy ezerháromszáz méteres útszakasz építésére. Nemrégiben másfél kilométer hosszú járdát készítettek, ehhez a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárcától pályázati úton másfél millió forintot kaptak, s azt egészítették ki hárommillió forintra. A decentralizált alapból ötmillió forintot nyertek útépítésre, ezt további ötmillió forinttal egészítik ki, s a jövő héten elkezdik a Tass vezér köz és a Széchenyi utca felújítását. A község éves költségvetése százharmincegymillió ' forint. Nyírtasson nem volt pedagóguselbocsátás, sőt ruhapénzt is kaptak a tanárok és óvónők. Erre büszke a polgármester és az alpolgármester, Dajka János. Befejezték a fogorvosi rendelő felújítását, már csak az átadásra és egy orvosra várnak. Négy és fél millió forintért autóbuszt vásároltak, melyet lakodalmakra, kirándulásokra adnak majd bérbe. Megvásároltak egy gazdasági épületet, amelyben üzemi konyha is van. A konyhában valamikor hat- hétszáz főre is főztek. A tervek szerint innen látják majd el a község nyugdíjasait s az ebédet igénylő munkásokat. Jelenleg huszonnégy közmunkás dolgozik a faluban. Tizenketten karbantartásokat, felújításokat végeznek a középületekben, további tizenkét munkás a csatornák vízelvezetésével foglalatoskodik. A szomszéd községek ön- kormányzataival összefogva a Nyírtass-Nyírkarász és Gyulaháza közötti földutat szeretnék közművesíteni. Nyírtass fejlődő település, az itt élők büszkék a múltjukra, s remélik, a jövőjükre is.
