Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-20 / 245. szám
1997. október 20., hétfő' Világkrónika ül lujléÚ Bili Clinton és felesége, Hillary egyhetes latin-amerikai körútját befejezve szombat este elutazott Argentínából. Az amerikai elnök három országban, Venezuelában, Brazíliában és Argentínában tárgyalt a gazdasági kapcsolatok előmozdításáról. A megbeszélések egyik fő témája a pán-amcrikai szabadkereskedelem kialakításának kérdése és a kábítószer-kereskedelem elleni harc volt. Buenos Airesben Clinton állást foglalt amellett, hogy Argentínát minősítsék az Egyesült Államoknak a NATO szervezetén kívüli fő katonai szövetségesének. Búcsúünnepséget tartottak szombaton az Eszék melletti Klisza repülőterén 1700 távozó ENSZ-ka- tona tiszteletére. A kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat- szerémségi ENSZ-erők kötelékében a csapatkivonás második szakaszának befejeztével 720 ENSZ-katona marad. Vasárnap reggel Montenegróban megkezdődött az elnökválasztás második fordulója, amelyben az október 5-ei első körben legjobban szereplő két politikus, Momir Bulatovic jelenlegi államfő és Milo Djukanovic miniszterelnök vesz részt. A második körben - a legfelsőbb bíróság döntése értelmében - közel nyolcezerrel több szavazó adhatja le voksát, mint az első fordulóban s így a választójoggal rendelkező polgárok száma eléri a 470 ezret. Komoly diplomáciai botránnyá silányult az utolsó napra a brit uralkodó történelmi jelentőségűnek szánt indiai látogatása, amelynek záró aktusaként a királynő kísérete és az indiai biztonsági szolgálat tagjai kis híján összeverekedtek a chennai-i (Madras) repülőtéren. II. Erzsébet és férje, Fülöp edinburgh-i herceg vasárnap hajnalban hazaérkezett Londonba. A brit uralkodói pár a felszállás előtt, a chennai-i repülőtéren kénytelen volt végignézni, amint az indiai biztonságiak először a hivatalos brit újságíró-küldöttséggel kerültek összeütközésbe, majd az újdelhi brit főképviselet egyik testi fogyatékos, magas beosztású diplomatanőjét lökték durván félre, végül pedig a királynő saját sajtótitkárát, Geoffrey Crawfordot emelték ki a közvetlen kíséretből, ordítva követelve tőle, hogy igazolja magát. A repülőtéri botrány után az újdelhi brit főképviselő hivatalos tiltakozást nyújtott be az indiai kormánynál. A legjobb film díját nyerte Szász János Witman fiúk című alkotása a flandriai filmfesztiválon. A díjjal egymillió belga frank (mintegy ötmillió forint) pénzjutalom is jár. A legjobb rendezőnek szánt díjat és 500 ezer frankos pénzjutalmat az elsőfilmes norvég Pál Sletaune Junk Mail című műve kapta. Ugyancsak norvég film, Berit Nesheim A vasárnap másik oldala című alkotása nyerte a zsűri különdíját. Horn Gyula Romániába utazik Helyi idő szerint hétfőn délelőtt 10 óra után várják Bukarestbe Horn Gyula miniszterelnököt, aki küldöttség élén Victor Ciorbea román kormányfő márciusi budapesti látogatását viszonozza. MTI ___________________________________ A zsúfolt program szerint a magyar kormányfő délelőtt a kormánypalotában tárgyalást folytat román partnerével, és részt vesz a Victor Ciorbea által adott díszebéden, majd miután megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját, helikopteren átkel a Kárpátokon, és Sepsiszentgyörgy városában, Kovászna megye székhelyén tesz néhány órás látogatást. Horn Gyula itt találkozik a helyi vezetőkkel, a lakossággal, és felkeresi a Székely Mikó-kollégiumot, a város nagy hírű magyar anyanyelvű oktatási intézményét. Itt találkozik a helyi sajtóval is, végül, mielőtt a kora esti órákban helikopteren visszatérne a fővárosba, koktélon vesz részt. A politikai tárgyalások java kedden zajlik majd. Reggel a miniszterelnök az RMDSZ vezetőivel találkozik, ezután a képviselőház elnökével, Ion Diaconescuval, majd a szenátus elnökével, Pétre Románnál tárgyal. A két törvényhozási vezető egyben a koalíció két pártszövetségének, a Demokratikus Konvenciónak és a Szociáldemokrata Uniónak is elnöke, továbbá a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, illetve a Demokrata Párt elnöki tisztségét is betöltik. A Victor Ciorbea miniszterelnökkel esedékes zárótárgyalás utáni közös sajtótájékoztatót követően Emil Cons- tantinescu államfővel találkozik a magyar kormányfő, majd a magyar nagykövetségen fogadás zárja a bukaresti programot. Hazautazása előtt Hóm Gyula megkoszorúzza Nagy Imre snagovi emlékoszlopát, amelyet Göncz Árpád elnök tavaszi romániai látogatása idején avattak fel. A miniszterelnököt a kormány több tagja és üzletember-küldöttség kíséri el. A látogatás alkalmából turisztikai egyezmény aláírására és román-magyar privatizációs konferenciára, üzletember-találkozóra is sor kerül. A bukaresti rádió a román külügyminisztérium tájékoztatása alapján adott vasárnap előzetes hírt a látogatásról, kiemelve annak gazdasági vonatkozásait. A megbeszéléseken, hangsúlyozta, meg fogják vizsgálni a kétoldalú kereskedelemmel, az együttműködéssel, a beruházásokkal, a bankközi együttműködéssel, a Bukarest és Budapest közötti autópálya terveivel és a vasúti közlekedéssel, a Duna gazdasági hasznosításával összefüggő kérdéseket. A román külügyminisztérium várakozása szerint Horn Gyula látogatása új lehetőségeket fog nyitni a két ország közötti kétoldalú együttműködés és partnerség, valamint ama erőfeszítések tekintetében, amelyeket Bukarest és Budapest tesz az európai és euroatlanti szerkezetekbe történő betagolódás érdekében. A hagyomány ereje „Bella gerant allii, tu felix Astria nube!” (A háborúkat viselje más, te, szerencsés Ausztria, házasodj!) - szólt a többszáz éves intelem a Habsburg-dinasztia felcseperedő ifjaihoz, és valóban, Ausztria remek házasságpolitikájával elévülhetetlen érdemeket és békéket szerzett nemzete javára és felvirágoztatására. Palotai István (Új Kelet) Aztán mégis jött a háború. A számukra és számunkra végzetes világégés. A csonkítások kora. A száműzetés évtizedei és a nemzet — a hajdan oly büszke Ausztria - megtagadta császárát... és velünk is megkísérelte meg- tagadtatni királyunkat... A nemzetközi kényszer nyomására mi sem tehettünk mást, mint követtük a nagyhatalmak intencióit... Csakhogy mára már rengeteget változott a világ! A történelmi tisztesség helyreállt, és módot nyújtott a népek „lelki kinyújtózásának”. Az eredmény megdöbbentő! Ausztria ma is megtagadja szeretetét, míg Magyarország kinyitotta szívét, és fejet hajtott a dinasztia előtt. Pedig nekünk több feledni- valónk volt... Éppen ez mutatja a magyar néplélek nemes voltát: élni tud a krisztusi megbocsátás eszközeivel, megérti: ami volt, elmúlt, meglátja, hogy ami viszont ma van, az méltóságteljesen és tiszteletre méltóan megható. A királyi ház megértette, hogy inkább magyar királyok forrása, semmint a hűtlen osztrákoké. És így is cselekszik. „Fütyülök rá, hogy amit tesznek és teszünk, az Ausztriának tetszik, vagy sem! Itt tennivalók voltak és vannak” - jelentette ki Habsburg Ottó, és ezzel kimondta Ausztria igazi trónfosztását! Tudom, hogy mindez meglehetősen „történelmietlen” megközelítés, de hát mit tegyek, ha ez az élő valóság? Habsburg Ottó és fia, György immár visszavonhatatlanul magyarnak (és csakis magyarnak) vallja magát! Ők azok, akik ezzel mintegy igazán szentesítik az 1867- es kiegyezést, melyet négyzetre is emelnek. És bár jogilag akkor király egy király, ha a szokásjog előírásai szerint megkoronázzák, mégis fontosabb és nemesebb az az önzetlen és örök szolgálat, ami a királyság tartalmi lényege! A teljes és örök pártatlanság egy nemzet jogrendje felett csakis a királyság keretein belül lehetséges! A köztársasági elnökök politikai kreatúrák, és igenis pártérdekeket szolgálnak, bármennyire is pártok felett kellene élniük. Időszakonkénti megválasztásuk érdekében úgy hajladoznak, mint a nádszál... A király viszont valóban semlegesen őrzi az ország jogrendjét, az alkotmányt, kívül- és felüláll a pártérdekeken, és mivel születése óta erre nevelték, szolgálja nemzete becsületét. Nem véletlenül azok az, országok ma a legszilárdabbak, ahol alkotmányos monarchia uralkodik. A királyok szeretete és tisztelete tehát jogos érzés, megalapozott főhajtás... Ki a magyar? - vetődik fel mostanában. Szerintem az, aki magyarnak vallja magát, és mindent megtesz nemzete felemelkedéséért! Ehhez még magyarul sem kell tudni! Vagy talán Széchenyi nem volt magyar??! Ugyan mennyivel „magyarabb” az a nyegle, hányaveti mai vállalkozó, akinek a nemzet lekopasztása a legfőbb törekvése, csak azért, mert mondjuk Kutyabagoson született? Vajon nem tiszteletre méltóbb-e az, aki küzd a szinte elsajátíthatat- lan magyar nyelv tökéletes elsajátításáért, mint az, aki rombolja, pusztítja nyelvünket „projektjeivel és nullszaldóival”? A magam részéről fejet hajtok a most már minden bizonnyal valóban magyar királyi ház előtt, és köszönöm azt a törődést és szeretetek amit országunk felemeléséért végeznek. Helyettünk ők „ácsorognak” Európa előszobáiban, ők azok, akik a zászlót viszik, azt a zászlót, amelyet mi már rég a sárba dobtunk. Bella gerant allii, tu felix Pannónia nube! Fizikai Nobel-díj Orosz tudósok vitatják az elsőséget MTI ___________________ Or osz tudósok vitatják a fizikai Nobel-díj idei kitüntetettjeinek elsőségét, s azt hangsúlyozzák, hogy Vladilen Leto- hov orosz professzor csoportja már egy évtizede kidolgozta az atomok lézeres hűtésénél és befogásánál használatos módszert, s tovább is lépett e kutatásokban. Az idei fizikai Nobel-díjat megosztva kapta két amerikai tudós és egy francia kutató - Steven Chu, a Stanfordi Egyetemről, William Phillips, a marylandi műszaki és szabvány- ügyi intézettől, illetve Claude Cohen-Tannoudji, az École Normale Supérieure és a College de France professzora - e tudományos módszer kifejlesz-. léséért. A Kommerszant Daily című orosz gazdasági napilap szombati száma szerint az Orosz Tudományos Akadémia szpek- troszkópiai intézetében hasonló kutatások folynak hosszú évek óta Letohov professzor vezetésével. A kutatócsoport egyik tagja, Vlagyimir Minő- gin professzor pedig azt állította, hogy „ezeket az eredményeket mi már egy évtizede elértük. Az erről írt monográfiánk 1986-ban jelent meg a Nauka kiadó gondozásában, A lézersugárzás nyomása az atomokra+ címmel. A könyvet 1987-ben angolra is lefordították, s az Egyesült Államokban a Gordon és Breach kiadó jelentette meg. E monográfiában megtalálható egyebek között annak a kísérleti berendezésnek az elvi leírása, amellyel kutatásaikat végezték a majdani kitüntetettek”. Az orosz fizikus szerint reklámkampány döntött az idei Nobel-díj odaítélésénél, s nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Nobel-bizottság fizikai szakértői tanácsának kétharmada amerikai tudósokból áll, egy- harmada pedig nyugat-európai professzorokból. A moszkvai napilapnak nyilatkozó orosz szakértők valószínűnek tartják, hogy Lehotov professzor csoportja megalapozottan kérdőjelezi meg a No- bel-díjasok elsőségét. így vélekedik Valerij Novikov is, aki az alapkutatásokat finanszírozó orosz állami alap egyik vezetője. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Ha valaki előtt eddig kétséges lett volna, akkor most már minden bizonnyal világos, hogy a NATO- és az EU-tag- ság között igenis van szoros összefüggés. Ezt az EU Szlovákiának küldött üzenete tette egyértelművé: hangoztatván, az unióba történő felvételét nyudodt szívvel elfele jtheti, ha nem változtat magatartásán, és nem felel meg a NATO és az EU elvárásainak... Azok a szlovák ellenpéldák, amelyek a nem NATO-tagál- lam EU-tagokra hivatkoznak, nagyon is sántítanak, hiszen mindhárman semlegesek, semlegességüket minden lehető fórum tiszteletben tartja és elismeri. Svédország, Finnország és Ausztria különben is olyan gazdasági potenciállal rendelkezik, hogy felvételük az Európa-családba nem jelentett többletkiadásokat, sőt!... Gondolom, senki sincs olyan naiv (avagy korlátolt), hogy ezeket az ismérveket Magyarországra vonatkoztassa. Ennyit a magyar semlegesség lehetőségeiről... Mármint ha be akar lépni Európába... Ha az ellenkező variánst vizsgáljuk (Törökország és Dánia esetét), akkor sem kapunk egységes képet, hiszen Törökország geopolitikai helyzeténél fogva lehet NATO-tag, Dánia viszont egyszerűen „történelmi jogon". Különben is Dánia EU-tagságát a dán népszavazás utasította el, míg Törökország felvételét gazdasági, politikai, jogi és katonai helyzete lehetetleníti el... Az, hogy Meciarék mit akarnak, az nem egészen világos - feltehetőleg saját maguk előtt sem. Kérdés, hogy valóban nem akarnak-e NATO-tagok lenni (mint ahogy azt néhányszor már kijelentették), vagy csak savanyú a szőlő, azaz hopponmaradásuknt kozmetikázzák ezzel a módszerrel. Mindenesetre az oroszok felé való kacsintgatas is szerves része Pozsony taktikázásának, ugyanakkor egy moszkvai orientációjú szlovák semlegességnek semmi politikai realitása sincs... Pozsony és Moszkva az a két főváros, ahol a legkevésbé nézik jó szemmel NATO-tag- ságunkat. Azt mondják, „a NATO alapokmányában benne foglaltatik, hogy a tagállamok minden feltétel nélkül kötelesek elfogadni a katonai szövetség nukleáris rakétáit, illetve katonai bázisait”. Ezek szerint a Helsinkiben leírtak és elfogadottak (miszerint az újonnan belépők területén nem állomásoznak majd NATO-csa- patok és atomrakéták) fabatkát sem érnek, és csak Moszkva elaltatását célozták, hiszen ellentmondanak az alapokmánnyal. Pozony megint úgy vádaskodik előre, hogy nem tekint szét a nagyvilágban! A fenti két kritérium tudniillik csak egy elv, amit a gyakorlat már rég túlhaladott! A felvételi tárgyalások során ez csak megállapodás kérdése. Az ellenpélda ismét Dánia, ahol egyetlen nukleáris fegyver sincs, és nem állomásoznak NATO-egységek sem az ország területén. (Egyedül csak a kikötőket használják az atlanti szerződés hadihajói, készleteik kiegészítésére.) Kiabálni, vádaskodni, öklöt rázni, a népet riogatni felesleges tehát Meciár elvtársnak, aki sokkal jobban tenné, ha otthon próbálna már végre egyszer sepregetni, a maga tanyája előtt...
