Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-02 / 230. szám
1997. október 2., csütörtök Mezőgazdaság Megkésett földtörvény Hétről hétre a kiskertekben „Itt van az ősz, itt van újra” F T. (Új Kelet) ________ A fejlett demokráciákban a parlamenti ciklus utolsó évében már nem szoktak sarkalatos kérdésekről törvény- kezni, és főleg nem olyan témakörökben, amelyek alapjaiban határozzák meg egy ország legnépesebb gazdasági ágazatát. Nekünk azonban jelentős a lemaradásunk a törvényalkotásban, és nem várhatunk tovább, mert minden elvesztegetett hónap komoly károkat okozhat. Mégis, miért várt a kormány három évig a földtörvény módosításával, miért nem intézkedett már 1994- ben vagy ’95-ben? A földtörvény módosítása tartalmi súlyán túl politikai kérdés is. A parlamentben időről időre fellángoltak a viták, és az ellenzéki pártok rendre bírálták a kormánykoalíciót, és halogatással vádolták a szakminisztériumot. Az MSZP az SZDSZ egyetértésével csak alapos elemzőelőkészítő munka után látta célszerűnek a parlament elé terjeszteni a földtörvénymódosítást. A megoldási lehetőségek során vizsgálták a javaslatok hatásmechanizmusát, közben külön elemezték, számba vették a szabályozási változatok esetleges kijátszásának lehetőségeit, azok megelőzési módjait. Ennek eredményeként egyértelmű álláspont alakult ki abban a kérdésben, hogy külföldi nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. A kormánynak határozott szándéka és álláspontja, hogy ezt a tilalmat mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország nem csatlakozik az Európai Unióhoz. A társulás nyilván szükségessé teszi majd a kérdés újragondolását. Ugyanakkor az is legalább annyira fontos, hogy hazánkban is kialakulhasson M77 ___ A piaci igényeknek megfelelően korszerűsíti gyümölcs- ültetvényét öt társas és két egyéni vállalkozás Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A hét cég együttesen mintegy 100 millió forintot költ az őszi telepítésre. Az elodázhatatlan fajtaváltás megkezdését jelentő befektetéseket a térségi területfejlesztési tanács is segíti, a rendelkezésére álló alapból 23 millió 800 ezer forintot adott a mezőgazdasági beruházásokhoz. A Gold-Fruct Bt. Nagyhalászban, a Holland Alma Bt. Piricsén, a Valentin Kft. Füa termőföld reális értéke, hogy ténylegesen működjön a földpiac. Ezen cél megvalósulását szolgálná a belföldi jogi személyek, illetve a szövetkezetek földtulajdonszerzésének engedélyezése. Nonszensz, amikor egy szövetkezet kapacitásának csak töredékét tudja kihasználni, mert nem rendelkezik elég termőfölddel, és csak hébe- hóba tud törvényesen földet bérelni. Jelenleg ugyanis a feketegazdaság éppen az adóterhek kijátszásával ráígér a bérleti díjra, amivel nem versenyezhetnek a szövetkezetek. Ezek a szerződések vagy csak szóbeli megállapodások lényegesen nagyobb bevételt ígérnek a tulajdonosoknak, mint a közterhekkel felpántlikázott hivatalos szerződések. És akkor még nem is beszéltünk a külföldiek bérleti „jogviszonyairól”. Mint ismert, népszavazást írnak ki (várhatóan november 16-ára) többek között a földtulajdonszerzésről is. A közvélemény-kutatási adatok arra engednek következtetni, hogy nagy valószínűséggel igennel voksol majd a nép, és a tisztán magyar tulajdonban lévő szövetkezetek felpezsdíthetik a pangó földpiacot. Úgy tűnik, a kormánypártoknak sikerült feloldani azt az ellentmondást, mely szerint bújtatottan, de tulajdonjoghoz juthatnak a nem magyar állampolgárok. Ha ez beválik (és miért ne sikerülne), akkor jól járnak a szövetkezetek, lesz min gazdálkodniuk, jól jár a magyar parasztgazda is, mert végre lesz értéke a földjének, és jól járhat minden magyar állampolgár, mert a jelenlegi kis- parcellás művelés nagyon megemeli a termelési költségeket, ami természetesen megmutatkozik a vételi árban is. lesden, míg két egyéni gazdálkodó, Kolozsvári László Nyírmeggyesen és Lengyel László Garbolcon almát telepít, az Agroline Kft. Nyírkér- csen almást és meggyest, a Nyírmező Mg. Kft. pedig Nyírgelsén meggyest alakít ki. A hét befektető együttesen csaknem 300 hektár nagyságú területen ültet a világpiacon keresett gyümölcsfajtákat. Egyaránt telepítenek friss fogyasztásra, hosszabb- rövidebb idejű tárolásra, illetve ipari feldolgozásra is kiválóan alkalmas fajtákat. Tekintettel voltak a várható termés- mennyiségre, valamint a növényvédelmi szempontokra is. Fekete Tibor (Új Kelet) Túl vagyunk a Mihály-napi vásáron, ami azt jelenti, csalhatatlanul itt az ősz. Az intézők hagyományosan ezen a napon (szeptember 29.) számoltak el a gulyásokkal, csikósokkal, kondásokkal. Azért ehhez a naphoz kötötték, mert októberben már nem találtak legelőt a hegyekben, és a téli szálláshelyekre terelték a jószágokat. Az időjárás a sokévi átlagnak megfelelő, ebből következik, hogy a hétvégétől már jelentős talaj menti fagyok várhatók, és az érzékeny növénykultúrákat már nagyon nehéz megvédeni. Néhány tő paprikáért nem érdemes egész éjszaka locsolni, de akinek jelentős területen van ültetvénye, azoknak még érdemes védekezni. A talaj amúgy is elég száraz, hisz szeptemberben alig hullott említésre méltó csapadék. Most két legyet üthetnek egy csapásra. Mindenesetre előtte érdemes a szedésre érett termést leszüretelni. Akiknek maradt elég helye a fagyasztóládában, azok megmosva és felszeletelve betárolhatják a zöld paprikát. Télen lecsót készíthetnek belőle, de a pörköltnek és a gulyáslevesnek is kellemes tavaszi ízt ad a paprika. Ehhez hasonlóan érett paradicsomot is le lehet fagyasztani, de a kevésbé hibás termés is viszonylag jól tárolható. Beérett a besztercei szilva. Mind aszalásra, mind lekvárfőzésre alkalmas. Az igazán érett gyümölcsből készült lekvárba nem kell utólag cukrot tenni. Nagyanyáink valamikor olyan sűrűre főzték a lekvárt, hogy szinte késsel kellett vágni. A mai energiaárak mellett meggondolandó, érdemese-e ennyire besűríteni a lekvárnakvalót, de étkezési zselatinnal segíthetünk a dolgon. Arra -kell csak ügyelni, hogy az utolsó percekben adagoljuk a port a lekvárba, és egyenletes kavargatással előzzük meg a csomósodét. A zselatint nem szabad főzni, feloldódás után kapcsoljuk ki a tűzhely lángját. Az almáról mostanában sokat írtunk. Most csak annyit, hogy akik téli betárolásra szánják a termést, ne halogassák tovább a szüretet. Az alma utóérő gyümölcs, és cukorfoka elérte azt a szintet, ami után már felgyorsul az érési folyamat, és húsbamu- lás, majd rothadás a vége. A későn érő fajtákat még érdemes egyszer Chinetrin 25 EC-vel vagy Uni- fosz 50 EC-vel lepermetezni a kaliforniai pajzstetű ellen. Ezeknek a szereknek az élelmezésegészségügyi várakozási ideje még megengedi használatukat. Még jó egy évtizeddel ezelőtt is a középiskolai diákok a szeptembert mindig almaszedéssel kezdték. Akkor részletesen elmagyarázták, hogyan kell szüretelni a termést. Vigyázni kell, ne szakadjon ki a kocsány, mert ezen a sérülésen keresztül kórokozók jutnak be a növényi szövetek közé, és néhány hét alatt megromlik a termés. Különösen a hosszú körmű hölgyeknek kell ügyelni, ne sértsék meg a viaszos héjat. Átpakoláskor nem szabad önteni az almát, főleg nem a betárolásra szánt termést. Elég egy kis ütődés, és akár egy félládá- nyi alma is tönkre mehet tőle. A már leszedett gyümölcsöt ne hagyjuk hosszú ideig a napon, mert felgyorsul az érési folyamat, amitől a viaszos héjon lerakodott gombaspórák is szaporodásnak indulnak. Az igazi megoldás az lenne, ha légkondicionált hűtőtárolókban tennénk el télére a termést, de ebből még nagyon kevés van, és igazából csak nagy tételben éri meg betárolni. Marad a hagyományos módszer, azaz verembe vagy aknába elhelyezni a megtermett mennyiséget. Valamikor ástak egy közel egy méter mély gödröt, a kitermelt földdel megmagasították kétoldalt a falát, és felülről 25-30 cm vastagon befedték náddal vagy szalmával. Ha a szükség úgy kívánta, akkor még földet is raktak fedőrétegként. A verem bejáratát deszkából készítették, de nádköteget vagy szalmabálát is raktak elé, ezzel védték a téli fagyoktól a betárolt zöldséget, gyümölcsöt. A mai zöldség- és almaárakat figyelembe véve érdemes megpróbálni az ilyen egyéni tárolási módszert. A krumplit is lehet halomba elföldelni. Ássunk fél méter mély gödröt, és a kitermelt földet rakjuk oldalra. A gödör alját terítsük le szalmával, majd erre kúposán halmozzuk a burgonyát. Tegyünk a tetejére húsz-harminc centi vastagon szalmaréteget, majd a kitermelt földdel fedjük le légmentesen. Nem szabad a gödröt mély, vizes helyre ásni, és érdemes szélvédett területre telepíteni. Tavasszal, április elején szokták megbontani a halmokat, olyankor már nem kell komoly fagyokra számítani. Őszi zöldségnövényeink közül szedésre érett a nyár elején ültetett kelkáposzta. Ha nem tudjuk hamarjában felhasználni, le is fagyaszthatjuk, de előtte egykét perces előfőzéssel fertőtlenítsük a tárolásra szánt leveleket. A téli káposzta még jó helyen van a földön. Csak mínusz öt fok alatti hidegben fagynak meg a felső levelek, de erre még nem kell számítani. A meteorológia hosz- szabb távú előrejelzései hosszú, enyhe őszt ígérnek, érdemes tehát még öntözni és műtrágyázni a káposztaféléket. Ügyeljünk azonban arra, hogy egyenletesen és ne túl nagy adagokban kapják meg a növények a vizet és a tápanyagot, mert ettől szétcsattannak a fejek. Egyszerre legfeljebb 5-8 cm vastagságban áztassuk át a talajt, és csak másnap folytassuk hasonló mennyiségben az öntözést. A fekete retket is csak akkor ássuk ki a földből, ha már beérett a gyökér. A szőlőszüretnek van most az igazi szezonja. Sajnos ezen a nyáron jelentős kártételt okozott a szőlőorbánc, ami miatt sok a romlott szem a fürtökön. Ha amúgy nem penészesek a töppedt szemek, akkor nem kell különválogatni, lehet együtt darálni és préselni az egészséges szemekkel. A mustot is el lehet tenni télére. Ehhez azonban valóban csak hibátlan fürtöket használjunk, és közvetlenül a préselés után tegyük el üvegekbe. Szalicillel vagy nátrium-benzonáttal akadályozhatjuk meg az erjedést. A vastag héjú és laza fürtű fajtákat egészben is eltehetjük. Négy-hat Celsius-fokon, viszonylag száraz helyen egy kifeszített zsinegre felaggatva akár karácsonyig eltartható a csemegeszőlő. Mostantól már nem szabad nyírni a gyepet. A hosszúra nőtt fűszálak megdőlnek, elszáradnak, és természetes védelmet adnak a téli fagyok ellen. Ugyanígy az örökzöldeket sem érdemes vágni, és a talaját se háborgassuk. Különösen a fenyőfélék érzékenyek a talaj minőségére, összetételére. A természetes organizmusok, gyökérgombák a fagy elől az alsóbb talajrétegekben fejtik ki hatásukat, nem érdemes ásóval felülre forgatni. Még nem jött el a dióverés ideje, de már az első szemek potyognak a fákról. A lehullott szemeket célszerű naponta összeszedni és száraz, hűvös helyen tárolni. Legalább nem lepi be az avar, és a nedvességtől sem kezd el pe- nészedni a termés. Évelő kerti dísznövényeinket is lassan át kell ültetni cserepekbe, a hagymás növényeket pedig még a fagy előtt fel kell szedni. Újságpapírba csomagolva, száraz, fagymentes helyen tavaszig biztonsággal tárolhatók. Nyulak ligete Munkatársunktól Apám csak nyulak ligetének nevezte kertjének azt a részét, amelyiket nem sikerült hermetikusan elzárni a rágcsálók elől. Amúgy rendesen drótkerítéssel vette körbe a kis kétszáz négyszögöles „birodalmat,, de a huzal alatt álkaparva erre a részre mindig bejutottak valahogy a mezei nyulak. Telente, mikor más eleséget nem találtak, táplálék gyanánt megtette a gyenge fakéreg vagy a földből előkapart gumó is. Kezdődik a telepítési szezon, nemsokára földbe kerülnek a facsemeték. A szakszerű ültetésen túl érdemes a gyenge fatörzsekel védőhálóval is körbevenni. A necchálószerű változat is megfelel a célnak, de a lyukacsos szerkezetű, műanyag borítás még jobb. Túl azon, hogy a rágcsálók nem fémek a kéreghez, egy kevéske földdel megmagasítva még a nagy fagyok ellen is védi a növényeket. A megelőzést szolgálhatja az is, ha a kerítés alját lebetonozzuk vagy síkalapokkal lezárjuk. Ha a nyulak elkezdenek kaparni és még mindig nem találnak bejáratot, egy idő után felhagynak a kezdeményezéssel, és más legelőt keresnek maguknak. Felszabadult kertek Régi hagyomány, hogy november elsejére, mindenszentekre betakarítják a termést, és utána szabadon lehet mezgerélni. Olyankor már ki mit talál a földeken, azt hazaviheti. Vannak azonban türlemetlen emberek, akik nem várják ki a nevezetes dátumot, és ők is visznek, amit találnak. Gyakran nem is a károkozás értéke az igazán bosz- szanló, hanem az, hogy egész évben ápolta, gondozta, öntözte, kapálta a gazda a kis veteményét, cs mire élvezhetné gyümölcsét, már nincs minek örülni. Egyes helyeken a polgárőrség mintájára maguk a gazdák tartanak őrjáratot a zártkertek környékén, de néha a rendőrök is el-elve- tődnek a kiskertek környékére. Önmagában azonban ez kevés. Nem lehet minden kapualjba rendőrt állítani, és nem jut minden utcába polgárőr. Maguk a gazdák tehetik a legtöbbel. Néha csak annyi is elég, ha az idegenektől megkérdezik, ugyan kit keresnek ilyen késői órán, vagy alaposan megfigyelve a szokatlan látogatókat, később részletes személyleírást adhatnak róluk. A mindinkább érvényesülő közömbösség segíti a zsiványo- kat, hisz nappal háborítatlanul feltérképezhetik a terepet, éjjel pedig teljes biztonsággal indulhatnak portyázni. Nem azt mondom, hogy szálljunk szembe a zsiványokkal, mert annak nem lesz jó vége, de a mobiltelefonok világában hamar értesíteni lehet a rendőrséget, és a hatóság emberei akár tetten is érhetik a törvényszegőket. A következő állítások közül melyikkel ért egyet a leginkább? Atermőföldvásárlást teljesen szabaddá kell lenni Sem külföldiek, sem cégek, sem szövetkezetek ne: Magyarországon Csak a külföldiek termőföldhöz jutásál kell korlátozni,
