Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

1997. október 11., szombat Törökország hozzálátott néhány katonai egységének és tankjának Észak-Irakból való kivonásához - közölte a Londonban működő kurd tévéállomás, a MED-TV csütörtök este. A török hadsereg három hete folytat megtor­ló offenzívát a Kurdisztáni Munkáspárthoz tartozó (PKK) kurd felkelők ellen, akik észak-iraki bázisokat használnak délkelet-törökországi rajtaütéseikhez. A MED-TV szerint né­hány egységet vontak csupán ki két határ menti körzetből, ahol nemrég heves csaták zajlottak. A Németországban működő Kurd Hírügynökség (KNA) szerint az egységeket török területen helyezték el, de a határtól mindössze öt kilo­méternyire. Levelet küldött kanadai kollégájának az izraeli külügyminiszter pénteken, bocsánatot kérve, amiért az izra­eli titkosszolgálat, a Moszad ügynökei kanadai útleveket használtak balul kiütött ammáni küldetésükön. Dávid Lévi, aki telefonon már vasárnap elnézést kért Lloyd Axworthytől, reményét fejezte ki, hogy az újabb izraeli megbánó gesztus segít javítani a két ország viszonyát. Kanada konzultációra hazarendelte izraeli nagykövetét, David Bergen a Moszad- ügynökök által szeptember 25-én Haled Mesál Hamász- tisztségviselő ellen elkövetett gyilkossági kísérlet után. AZ Egyesült Állemokmár nem követeli, hogy az Európa Tanácsban függesszék fel Horvátország tagságát - adták hírül a pénteki zágrábi napilapok John Shattuck amerikai államtitkár-helyettesre hivatkozva, aki az ameri­kai küldöttséget vezeti az Európa Tanács strasbourgi csúcs- értekezletén. Shattuck emlékeztetett arra, hogy Zágráb ki­adta a hágai Nemzetközi Törvényszéknek azokat a boszniai horvátokat, akiket háborús bűnök elkövetésével vádolnak. A diplomata szerint ez jelentős lépés a daytoni megállapo­dásokban vállalt horvát kötelezettségek teljesítése felé, ami nagyon pozitív visszhangot váltott ki Washingtonban. Több külpolitikai kérdés megvitassál is na­pirendre tűzte az orosz törvényhozás alsóháza pénteken, an­nak ellenére, hogy Borisz Jelcin elnök korábban figyelmez­tette az Állami Dumát: ne bocsátkozzon avatatlan módon a külpolitika útvesztőibe, mert állásfoglalásaival inkább csak bajt okoz Moszkva külkapcsolatainak. Az orosz törvényho­zás ennek ellenére állást kíván foglalni arról, hogy Alekszandr Lukasenko elnök két oroszországi látogatását is visszamondták az orosz hatóságok. Vlagyimir Zsirinovszkij azt követelte, hogy a grúz határon járőröző orosz helikop­terre török oldalról leadott lövések miatt Moszkva hívja vissza ankarai nagykövetét. Jody Williams: békedij A Taposóaknák Betiltását Kezdeményező Nemzet­közi Kampány (ICBL) nevű civilszervezet és koordi­nátora, Jody Williams nyerte el az idei Nobel-béke- díjat - jelentették be pénteken Oslóban. MTI Francis Sejersted, a díjat odaítélő bizottság elnöke a döntést azzal indokolta, hogy a szervezet kezdemé­nyezte a taposóaknák betil­tását célzó nemzetközi erő­feszítéseket. E fegyverfajta évente mintegy 26 ezer em­ber — 90 százalékban pol­gári személy - halálát, vagy megrokkanását okozza. Az ICBL megalakulását öt szervezet kezdeményez­te: a Vietnam Veterans of America Foundation (Egye­sült Államok), a Handicap International (Franciaor­szág és Belgium), a Human Rights Watch Arms Project (Egyesült Államok), a Me­dico International (Német­ország), a Mines Advisory Group (Nagy-Britannia) és a Physicians for Human Rights (Egyesült Államok). Első aknaellenes kampá­nyukat 1992-ben indítot­ták, s 40 nem kormányszer­vezet első, 1993 májusá­ban Londonban megtartott konferenciáján született meg hivatalosan a Taposó­aknák Betiltását Kezde­ményező Nemzetközi Kam­pány. Tagja napjainkban már mintegy 60 ország ezer­nél többb civilszervezete. Az ICBL kezdeményezé­sére 1996 októberében Ottawában több ország részvételével tárgyalások kezdődtek a taposóaknák betiltásával foglalkozó nemzetközi konferencia megrendezéséről, amely végül ez év szeptemberé­ben ült össze Oslóban. A tanácskozás résztvevői el­fogadták „a személyek el­leni aknák világméretű be­tiltásáról” szóló dokumen­tum szövegét. A tervek szerint az egyezmény alá­írására decemberben kerül sor Ottawában. Az Egye­süli Államok, Oroszország, Kína és a legtöbb közel-ke­leti ország bejelentette, hogy nem írja alá a megál­lapodást. Jody Williams asszony, az ICBL koordinátora a Nobel- békedíj odaítéléséről érte­sülve kijelentette: telefo­non felhívja Bili Clinton amerikai elnököt és sürgeti majd, hogy ratifikálja a gya­logsági aknák betiltásáról szóló egyezményt. Az egyesült államokbeli Vermontban lévő otthoná­ban a norvég televíziónak nyilatkozva Clintont az egyezmény elfogadásának útjában álló „fő akadály­nak” nevezte. Világkrónika A Kárpát-medence professzorai Dal may Árpád (Új Kelet)- Mikor alakult meg tulaj­donképpen a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Tudomá­nyos Testületé?-1992. szeptember 30-án tar­tottuk a testület alakuló gyűlé­sét a megyeháza nagytermében, mégpedig Kosáry Domokos, az MTÁ akkori elnöke és az Aka­démia több más prominens tagja jelenlétében. Létrejöttében igen nagy szerepet játszott Medgyesi József, a megyei közgyűlés ak­kori elnöke, továbbá Mádi Zol­tán, Nyíregyháza előző polgár- mestere és dr. Endreffy Ildikó al­polgármester asszony, akik fel­ismerték, hogy milyen jelentős szerepet tölthet be ez a testület a megye tudományos életében, gazdasági és társadalmi fejlő­désében. A 100-150 taggal indult testületben ma már mintegy 670 személy tevékenykedik. Több­ségük tudományos fokozattal rendelkezik - akadémikus, nagy­doktor, kandidátus. A fiatalok között többen most doktorálnak, illetve már benyújtották kandi­dátusi értekezésüket. Testületünket a megye 2, a város 1 millió forinttal támogat­ja. A munka tíz szekcióban fo­lyik, köztük a két legújabb a te­ológiai tudományok, illetve a művészetek szakosztálya. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés mostani elnöke hiva­talba lépésekor felkeresett, és azt mondta, nagyon fontos, hogy a megye megfelelő szellemi poten­ciállal rendelkezzék, s ennek lét­rehozása érdekében együtt kell működnünk.- Mit tesz a tudományos tes­tület e valóban közös cél valóra váltása érdekében?- Megalakulásunkkor Kosáry Domokos azt mondta, hogy or­szágosan példa értékű a testület létrejötte. Fő célkitűzésünk a tu­domány szolgálata, a tudomá­nyos élet megélénkítése, és a gazdasági-társadalmi fejlődés közvetlen elősegítése a megyé­ben. Ezenkívül fontos felada­tunknak tartjuk, hogy a külhoni magyar kutatókat fokozottabb mértékben kapcsoljuk be az egyetemes magyar tudományos élet vérkeringésébe. Természete­sen a megyénkkel szomszédos országokban élő ukrán, orosz, szlovák, román és más nemzeti­ségű kollégákat is igyekszünk bevonni a munkánkba. Népsze­rűek tudományos rendezvénye­ink. Minden év szeptemberének utolsó napjaiban tartjuk közgyű­lésünket, amelyet tudományos üléssel kapcsolunk össze. Eze­ken felmérjük egész esztendei munkánk eredményeit, az el­hangzó 150-170előadásban szá­mot adunk kutatási és kísérleti munkánkról. Társrendezőként részt veszünk más tudományos programok megvalósításában is. Idén májusban például az ung­vári egyetemmel együtt szervez­tünk környezetvédelmi tudomá­nyos tanácskozást Kárpátalja székvárosában. Augusztus végén német szakemberekkel közösen vitattuk meg a felsőoktatás au­tonómiájának kérdését. E nyír­egyházi tanácskozásunkon 16 országból vettek részt kollégák. Támogatónk a Volkswagen Ala­pítvány volt.- Mikor és hol lesz a testület következét rendezvénye?- Örömmel mondhatom, hogy Nyíregyháza ad otthont a jövő héten, október 17-én és 18-án a n. Regionális Környezet- és Gaz­daságfejlesztési Nemzetközi Konferenciának, amelyet a Ke­let-Közép Magyarországi Terü­let- és Gazdaságfejlesztési Inté­zettel és az ukrajnai Lembergi Egyetemmel közösen rendezünk meg. Mintegy 100 résztvevőre számítunk, 40-50 előadás hang­zik majd el. A konferencián kör­nyezetvédelmi, környezetbiz­tonsági, területfejlesztési kérdé­sekkel foglalkozunk. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy hálásak vagyunk a nyíregyházi főisko­láknak, kutató- és egyéb intéze­teknek, amelyek ingyen bocsát­ják rendelkezésünkre a helyisé­geket, szükség esetén mik- robusszal, vendégszobákkal se­gítenek ki minket.- A testület szeptemberi köz­gyűlésén Ön kezdeményezte a kárpát-medencei magyar pro­fesszorok találkozójának meg­rendezését. Mikor lesz ez a tu­dományos célokon messze túl­mutató rendezvény?- Még ez évben, november 14-15-én rendezzük meg első ízben ezt a találkozót, szintén Nyíregyházán. A Magyarország­gal szomszédos hét országból mintegy negyven magyar pro­fesszort hívunk meg a találkozó­ra, s ugyanennyien képviselik majd a hazai egyetemeket, főis­kolákat is. Ennek a találkozónak az a célja, hogy regisztráljuk, számba vegyük a Kárpát-meden­ce anyaországon kívül élő ma­gyar professzorait. Egy társasá­got hozunk létre a testületen be­llii, amelynek az lesz a feladata, hogy évente lehetőséget teremt­sen a találkozásra, elősegítve vagy megteremtve az anyaor­szággal való együttműködésü­ket. Idei rendezvényeink között fontos helyen szerepel nagybá­nyai tudományos csoportunk 2. multidiszciplináris konferenciá­ja, amelyen nemcsak a vendég­látók tartanak előadásokat, ha­nem nyíregyházi, ungvári és kas­sai kollégák is.- Szeptember végén ismét Önt választották meg a Tudományos Testület elnökévé. Hogyan kez­dik az újabb esztendó't?- Új erővel indulunk neki a következő évnek. Reméljük, hogy az eddigi tapasztalatok alapján még intenzívebbé tud­juk tenni a kapcsolatot a megyé­vel és a várossal, mert úgy érez­zük, hogy az önkormányzatok nem használják ki eléggé azt a potenciális lehetőséget, amit mi a tudományos élet különböző te­rületein, hazai és nemzetközi ki­tekintéssel, kapcsolatokkal ren­delkezve nyújtani tudunk. Szeptember utolsó hetének végén tartotta közgyűlését és tudományos ülését Nyíregyházán az MTA Szaboics- Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé. Elhang­zott ott egy mondat, amely szerint a nagyközönség vi­szonylag keveset tud a testület tevékenységéről, eredményeiről, megyénk életében betöltött szerepéről. Most, hogy más társrendezőkkel közösen újabb prog­ramot bonyolítanak le, nevezetesen XII. mikrobiológiai tudományos ülésüket, időszerűnek tartottuk, hogy el­beszélgessünk dr. Kecskés Mihály egyetemi tanárral, a testület létrehozójával és elnökével a tudósok e megyei társaságának létrejöttéről, eredményeiről, feladatairól. Nagymaros szükségszerű? MTI A szlovák fél kitart a vé­leménye mellett, mely sze­rint a vízlépcső nagymaro­si részének felépítése elke­rülhetetlen szükségszerűség — nyilatkozta a Slovenská Republika pénteki számá­nak Vladimír Meciar szlo­vák kormányfő. A hágai döntést követő kétoldalú tárgyalásokon várható szlovák álláspon­tot mintegy körvonalazva Meciar leszögezte: ,,a szerződés érvényes, ami azt jelenti, hogy a felek kötele­zettségei is a szerződésben rögzített megállapodás sze­rint érvényesek.” Ha az 1977-es szerződést valame­lyik fél meg akarná változ­tatni, az valamilyen mérté­kű kompenzációt von maga után, ezért a szlovák fél vé­leménye az, hogy „a Bős- Nagymarosi Vízlépcső be­fejezése elkerülhetetlen” - jelentette ki a szlovák kor­mányfő. „Tárgyalni fogunk Magyarországgal. Erre hat hónapunk van. Ha nem tu­dunk megegyezni, akkor a felek bármelyike ismét a há­gai bírósághoz fordulhat.” Meciar elmondta: míg a magyar fél a maga nyilatko­zataival igencsak „gyorsan reagál” , addig a szlovák magatartás „megfontol­tabb, ahelyett, hogy nyilat­kozatokat és deklarációkat röpítene világgá, inkább a saját álláspontjának felelős előkészítésével, a szlovák tárgyalóküldöttség felállí­tásával és a kormány szab­ta hatásköreinek meghatá­rozásával foglalkozik.” Vladimír Meciar úgy íté­li meg, hogy „Szlovákia 1991 óta tanúsított meg­fontoltsága győzelmek­ben és sikerekben gyii- mölcsöződött” ezért a jövőben is megmarad ed­digi magatartásánál. Vla­dimír Meciar szerint a há­gai döntés nem függ össze Szlovákia EU-integrációs esélyeivel, ezért nem gon­dolja, hogy e döntés növel­né országa integrációs esé­lyeit, mert szerinte eredeti­leg az Európai Unió köve­tett el hibát. Sajorana Toyodasan! Palotai István (Új Kelet) „Ha Mohamed nem megy a hegyhez, hál a hegy megy Mo­hamedhez” - így a mondás, és mily nagy szerencse, hogy - mint a többi népi bölcsesség - ez is a valóságot idézi... Tény, hogy a legújabbkori ma­gyar-japán gazdasági kapcsola­tok gyökerei egészen a hatvanas évek Kádár-korszakának elejéig nyúlnak vissza, de az is tény, hogy valódi élettel alig pár éve teltek meg. A régmúlt gyakorla­ta leginkább a hosszú lejáratú ál­lami kölcsönök kunyerálásában (és elnyerésében) merült jobbára ki - magyarán, csak banki tranz­akcióra szorítozott, és legfőbb hazai célja az volt, hogy a hitelekből Fa szappant és Volks­wagent vegyen, ezzel is javítva a közhangulatot. A rendszervál­tás után aztán valahogy megint „elfelejtettük” a keleti tőke lé­tét, és szinte minden energiánk­kal azon voltunk, hogy Samu bácsi pénzeszsákját fejjük - az amerikai tőkét édesgessük ma­gunkhoz... (Persze, volt ennek is kemény logikája, elvégre nem­zetvédelmi szempontból nem lé­nyegtelen, hogy mekkora a tér­ségben az amerikaiak érdekelt­ségi aránya: érdemes-e nekik akár ölre menni is érte...) Aztán az élet megint igazolta a történelmi automatizmust: a német tőke volt a legfürgébb, és megelőzte az amerikaiakat.... Be­hatóbban összehasonlítva e két ország befektetési struktúráját azonban meglehetősen könnyen szembetűnik egy kiáltó különb­ség, jelesül, hogy míg a német beruházások középpontjában a termelés, addig az amerikai be­ruházások középpontjában a fo­gyasztás növelése játssza az első szólamot. Persze az „amcsikat” sem ejtették a fejükre, és minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a magyarországi piacbő­vítő és jobbára kereskedelmi te­vékenységekre született beruhá­zásokat termelő (sőt több eset­ben „zöldmezős”) invesztíció­ként kezeltessék. Gondoljunk csak bele! Ha mondjuk a Coca- Cola létesít hazánkban egy termelőüzemet, amelyben az ominózus löttyöt gyártja, az ad ugyan néhány munkahelyet, de ettől még nem fáj majd kevésbé a munkaügyi központok feje. Egy ilyen böhöm gyármon­strumot simán ellát 20-30 ember, viszont annyi kólát kutyul, hogy eztán alig győzi fizetni a reklám­szlogenjeit, csak hogy megsza­baduljon a terméktől... Vessük csak össze ezt a gaz­dasági szándékot és viselkedési módot a japánok magyarországi tevékenységével! Nem is soro­lom. Elég, ha csak a Suzukit em­lítem; mint tipikus - valóban - termelő jellegű beruházást. És mivel minden normálisan gondolkodó ember tisztában van vele, hogy ezt az országot kizá­rólag csak a termelés húzhatja ki a csávából, gondolom, logikus a végkövetkeztetés: a japán tőke beáramlása sokkalta előnyö­sebb a számunkra, mint Samu bá’ nyereségszomjas milliárd- jai! Ezért is ezerszeres az öröm, ha olyan személyiségek jelen­nek meg nálunk, mint Toyoda úr, a Toyota konszern tulajdo­nos-vezérigazgatója! És ha - szokásukhoz híven - termelői projektekkel a fejükben érkez­nek (és ugyan mi mással is jöt­tek volna), akkor pedig te­gyünk is meg mindent, hogy megtaláljuk a számításaikat. Ne feledjük! A japán tőke nem politizál! Nekik a pénz biz­tonsága, azaz a szilárd törvé­nyi háttér a lényeges és a ki­számítható gazdasági mozgá­sok. Japán fütyül rá, hogy mi­lyen pártok vezetik az orszá­got, ha az jó irányban halad. (Persze, ezt egyes politikus urak nem biztos, hogy öröm­mel nézik, hiszen a japánok­tól aztán nem remélhetik párt­kasszáik feltocsikolását...) Amennyiben képesek va­gyunk Japánt meggyőzni, hogy jó helyen kapisgál, ha nálunk keres, az már fél győzelem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents