Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

1997. október 10., péntek Hazai krónika Pártoskodó MDF A vállalkozókért A Ma­gyar De­mokrata Fórum számára fontos, hogy a kis- és középvállalkozók érdekei közvetlenül jelenje­nek meg a parlamentben. Ezért az 1998-as választá­sokra összeállítandó orszá­gos listáján az első helyek egyikét Kassai Róbertnek, az Ipartestületek Országos Szö­vetsége alelnökének ajánlot­ta fel - hangzott el a párt csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Pongrácz Tibor elnökségi tag elmondta: az MDF gaz­daságpolitikai céljai között fontos helyet foglal el a kis- és középvállalkozások ösz­tönzése. Programjának ez a része sok vonatkozásban egybecseng az IPOSZ által megfogalmazott irányelvek­kel. A politikus ezek közül az átalányadózás kiterjeszté­sét, a kis- és középvállalko­zók hitelhez jutásának meg­oldását, a multinacionális cégek hazai beszállítóinak védelmét, a kutatás és fej­lesztés támogatását, továbbá a mezőgazdaság területén a családi vállalkozások ösz­tönzését emelte ki. Újabb fegyelmi Megkap- kieszténydemokiata ö _ NÉPPÁRT ták a fegyel­mi ügyük tár- gyalására, szombatra szóló meghí­vót azok a volt KDNP-s (most fideszes) képviselők, akik ügyében annak idején elha­lasztották az eljárás lefolyta­tását. Az érintett honatyákat - Csépe Bélát, Ivanics Istvánt és Varga Lászlót - eredeti­leg július 15-ére idézték a párt fegyelmi és etikai bizott­sága elé. Akkor ügyük tár­gyalását elnapolták, majd a döntés meghozatalát augusz­tus közepén határozatlan ideig tovább halasztották. Keresztes Sándor, aki ellen ugyancsak eljárást indítot­tak, úgy tájékoztatta csütör­tökön az MTI munkatársát, hogy ő nem kapott értesítést. Népszavazás A Független Kisgazdapárt olyan testület létrehozását kezdeményezi a népszavazási alá­írásgyűjtésben eredményesen részt vállalt pártok és szerve­zetek képviselőiből, amely felügyelné a népszavazás, később pedig az országgyűlé­si választások tisztaságát. Ezt Tor gyón József, az FKGP frak- cióvezetője jelentette be a képviselőcsoport csütörtöki sajtótájékoztatóján. A párt fővárosi szervezete október 15-ére meghívta az FKGP Belg- rád-rakparti székházába az érintett erők képviselőit, hogy tárgyaljanak a felvetésről. Alkotmányosan A1 k o t m á - nyos válság fe­lé tart Magyar- ország a koalí­ció parlamenti döntése után - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt székházában megtartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Hozzátette: ha a kormány maga lépi át az alkotmányos­ság határait, akkor nem várhat­ja el a polgároktól, hogy ők az alkotmányosság keretein be­lül cselekedjenek. A Fidesz minden erővel az alkotmányosság medrébe akarja terelni a népszavazás ügyében kialakult vitát, de rendelkezik egy vészforgató­könyvvel is, amely azonban az alkotmányon kívüliség forgatókönyve. Orbán Viktor elmondta: pártja az MSZP és az SZDSZ kierőszakolt par­lamenti döntése után sem adja fel a harcot, és mindent elkövet azért, hogy érvényt szerezzen 350 ezer polgár al­kotmányossági jogának. Ez kész cirkusz! A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat második alkalom­mal rendezi meg a Nemzetközi Cirkuszfesztivált. Ti­zenkét ország artistái a Fővárosi Nagycirkusz porond­ján 1998. január 10-étől 12-éig mérik össze tudásukat. MTI ___ El hangzott: a részletekről a szervezők csütörtöki sajtó- tájékoztatójukon számoltak be. A fesztivál első két nap­ján mutatják be a versenyszá­mokat. A külföldi cirkuszok igazgatóiból és művészeti vezetőiből álló zsűri dönt a legjobbakról. A nyertes számokból össze­állított gálaműsort a záró es­tén tartják. A fesztivál kere­tében az Állami Artistaképző Intézet növendékei is fellép­nek. A versenyprogramok és a díjkiosztó ünnepség is nyil­vános a nagyközönség szá­mára. A Városligetben az első cirkuszt 1891-ben nyitották meg a mai állatkert területén. Az idő múlásával azonban az sem technikailag, sem elren­dezését tekintve nem felelt meg a követelményeknek. A mostani Fővárosi Nagycir­kusz 1971. január 14-én nyi­totta meg kapuit a publikum előtt. Az 1874 nézőt befoga­dó épület falai között évente három új műsort mutatnak be, és 350-400 előadást tartanak. A Fővárosi Nagycirkusznak nincs állanó artistastábja, így mindig más-más művész vagy társulat lép a porondra. Az I. Nemzetközi Cirkusz­fesztivált 1996 márciusában tartották. Az Állami Artistaképző In­tézet 1951 januárjában indí­totta első évfolyamát. Ma már évente 80-90 növendé­ket oktatnak az intézmény­ben. Tanulmányaikat 10-12 éves korban kezdik, és a kép­zés első négy évében a szak­ma minden ágával megis­merkednek. Ezt követi a növendékek tehetsége alap­ján történő specializálódás, amely a gimnáziumi képzés­sel párhuzamosan folyik - a szakágtól függően - 4-5 évig. A tanulmányok befeje­zésével artistaművész diplo­mát kapnak. A Göncz-döntés visszhangjai Az MTI a parlamenti pártok vezetőitől érdeklődött arról, hogy miként fogadták a köztársasági elnök döntését az ügydöntő népszavazás november 16-ai kiírásáról. MTI ___ ___ Gö ncz Árpád köztársasági elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy nem támogatja az ellenzék által kezdeményezett népszavazást, hiszen kötelező pártatlanságát feladva a gödöl­lői agrárfórumon manipuláció­nak nevezte azt - nyilatkozta Torgyán József, az FKGP elnö­ke, aki éppen ezért nem lepődött meg az államfő döntésén. Tor­gyán József az alkotmányos Palotai István (Új Kelet)- Bár a Magyar Demokrata Néppárt nem csatlakozott a népszavazás kezdeményezésé­hez, felháborítónak tartja a kor­mánypártok döntését arról, hogy semmibe veszik 300 ezer állampolgár kezdeményezését. A Magyar Demokrata Néppárt a NATO-kérdésben a népszava­zást fontosnak tartja, ezért fel­szólít mindenkit, vegyen részt azon! - jelentette ki nyomaté­kosan az MDNP vezetőségi tag­ja, majd így folytatta: A Ma­gyar Demokrata Néppárt szerint G. K. I. ______________ A MÁV, noha alapító tagja az UIC-nek, a katonai szállítási bi­zottság munkáiba csak a közel­múltban kapcsolódhatott be. A szervezet budapesti ülése elisme­rése annak a tevékenységnek, amelyet a magyar vasúttársaság illetékesei az elmúlt hónapok­ban fejtettek ki a bizottsági ülé­seken. A MÁV Rt. a délszláv vál­sággal összefüggésben kerüli kapcsolatba a NÁTO-országok katonai szerveivel. Több ezer vonat közlekedtetésével vettek részt és egyeztették a rakodási rend semmibe vételének tartja a történteket. Lezsák Sándor, az MDF elnö­ke úgy véli, hogy ezzel az elsie­tett döntésével a Magyar Köz­társaság elnöke megzsarolta az Alkotmánybíróságot. - Ameny- nyiben a taláros testület mégis alkotmánysértőnek ítélné meg a parlament népszavazásról szó­ló határozatát, akkor a kormány­zattal együtt a köztársasági el­nöknek is le kell mondania - mondta Lezsák Sándor. káros a kormány földtörvény­módosítási tervezete, mely a jelenlegitől eltérően lehetővé tenné a gazdasági társaságok és szövetkezetek számára a föld­tulajdonszerzést. Az ellenzéki pártoknak az a felfogása, amely a kérdést a külföldiek földtu­lajdonszerzésére egyszerűsíti le, mert eltereli a figyelmet a kormány valódi szándékáról, arról, hogy a szocialista nagy­üzemek után most nagybirto­kok kialakulását segítené elő. Nem az a kérdés, hogy külföldi vagy belföldi tulajdonban van-e a leendő nagybirtok, hanem és a szállítási munkálatokat is. A katonai megrendelések zökke­nőmentes teljesítése érdekében operatív bizottság ülésezik a vas­úttársaságnál, ahol képviseltetik magukat az illetékes nemzetkö­zi erők is. A tervezési, szervezési munkálatok során kidolgozzák a megfelelő határállomási tech­nológiákat, a vagonpark és a sze­mélyzet kellő integrálását és a katonai felügyelet kérdéseit is. Ezeket a tapasztalatokat a hagyo­mányos szállítási igények komp­lex logisztikai eljárásokkal való kielégítésével is felhasználják. (Az Új Pest Megyei Hírlap) Szabó Iván, az MDNP elnö­ke szerint szerencsésebb lett volna, ha a köztársasági elnök megvárja az Alkotmánybíróság döntését, hiszen ennek jogi lehetősége adott. Az aláírás nyomán bonyolult helyzet ala­kult ki. Ha az Alkotmánybíró­ság döntése valamit is változ­tat a már kihirdetett népszava­zási „forgatókönyvön”, akkor a Néppárt elnöke fenntartja korábbi javaslatát — amit a kor­mánytöbbség a parlamentben leszavazott -, külön kell vá­lasztani a NATO-csatlakozásról és a földkérdésről szóló referen­dumot. az, hogy újra nagybirtokrend­szert akarunk-e Magyarorszá­gon! A Magyar Demokrata Néppárt szerint a megoldás az, hogy az életképes birtoknagy­ság kialakításához, földvásár­láshoz kell segítséget adni a magyar gazdáknak és a szövet­kezetek tulajdonos tagjainak. A népszavazáson a fontos kér­désekre a kormány javaslata alapján is lehet jó választ adni! - mondotta Zsigmond Attila. - Mi a szendvicset ajánljuk! Kél IGEN közt egy NEM. IGEN a NATO-hoz történő csatlako­zásra. NEM a gazdasági föld- tulajdon szerzésére. IGEN a külföldiek földtulajdon-szerzé­sének tiltására - javasolta vé­gezetül Zsigmond Attila. Tűntettek a katonák MT! _ Hivatásos katonák tüntettek csütörtök délután Budapesten, a Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete előtt. A tilta­kozó akcióval azt kívánják el­érni, hogy az előírtnál egy év­vel korábban, már 1998. janu­ár 1-jén lépjen hatályba a szol­gálati törvényben meghatáro­zott illetménytábla. A Honvéd­szakszervezet (Hosz) választ­mányának valamennyi, mint­egy 80 tagja vonult a Pesti Vigadó elől a Vörösmarty té­ren át- nem kis feltűnést és tu­ristalátványosságot keltve - a Pénzügyminisztérium épülete elé. Megmozdulásukat figyel­meztetésnek szánták, és utaltak arra:- ha nem járnak sikerrel, akkor november végén tömeg­demonstrációt szerveznek. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Nyugati szemmel figyel­vén meglehetősen „snassz”, hogy bárhová is nyúl Ma­gyarországon az állampol­gári jogok biztosa (om- budsmanja), szinte minde­nütt hiányosságokat, tör­vénytelenségeket és mu­lasztásos törvénysértéseket fedez fel... A napokban került terí­tékre az állampolgárságért folyamodók siralmas hely­zete, nevezetesen az, hogy hosszú éveket kell a bi­zonytalanságban várakoz­niuk - néha hármat, négyet, ötöt is -, amíg megkapják a várva várt határozatot. Az állampolgársági kérel­mek elbírálásának rengeteg tényezője van szerte a vilá­gon. Általában azonban hosszú és gyötrelmes eljá­rás (és feltételrendszer) csak azokra vár, akik valóban „idegenek”, és vagy politi­kai menedékjogra, vagy hosszas munkavégzésre hi­vatkozva - esetleg házas­ságra - kérik honosításukat, nem pedig azokra, akik re­patriálnak. Csak a példa okáért: az a magyarországi sváb, aki keresztlevelekkel és egyéb hivatalos okmá­nyokkal bizonyítani tudja, hogy sváb származású, va­lamint hogy Magyarország svábok által lakott vidéké­ről jött, a nemzetiségi tér­kép minden Deutsches Haus- ban megtalálható, a német nyelvet jól beszéli és kije­lenti, hogy német nevelést kapott, az a Német Szövet­ségi Köztársaságban körül­belül három hét alatt-elvi­leg - állampolgár lehel. Azért csak elvileg, mert az előadott tényeket szigorú­an ellenőrzik, és bizony a legkisebb gyanús jelre már nemet is mondanak. Más a helyzet a nem né­met kérelmezőknél! Nekik minimum öt évet kell eltöl- teniük Németországban úgy, hogy nem léphetik át a határt, állandó és tartós munkaviszonyt kell iga­zolniuk, valamint állandó bejelentett lakást. Ha nincs politikai menedékjoga az illetőnek, akkor ez a szám tíz évre emelkedik! Ugyan­így van ez Ausztriában is. A leghumánusabbak a své­dek, akik politikaiaknak három, nem politikaiaknak öt évre, beházasultaknak két évre adnak állampol­gárságot. (Egy harmadik, negyedik generáció után Amerikából hazatérni kívá­nó svéd család vagy egyén mindössze egy hónapt kell hogy várakozzék.) A magyar törvények - amellett, hogy „üdvözlik a kettős állampolgárságot”, kimondják, hogy bárhol is legyen a világon valaki, ha legalább egy nagyszülője magyar, akkor alanyi jogon jár neki a magyar állampol­gárság. A zűrzavart és a méltány­talan bánásmódot jelenleg leginkább az okozza, hogy a bevándorlásnál és a repat­riálásnál csak az a magyar szerintünk, akinek nagy­szülei magyarországi ma­gyarok, illetve azok voltak. Ez pedig a lehető legarcpi- rítóbb és legszógyentelje- sebb diszkrimináció ma­gyar és magyar között... Két igen között egy nem Dr. Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Néppárt szóvivője nyilatkozatban foglalt állást a közeljövőben megrendezendő NATO-, valamint a földtulajdonlást is érintő népszavazás kérdésében. Operatív bizottság Budapesten a MÁV Rt. székházában tartott szakmai érte­kezletet a párizsi székhelyű nemzetközi vasúti szervezet, az UIC katonai szállítási bizottsága. A rendezvényt első alkalommal tartották egy olyan ország fővárosában, amely még nem tagja a NATO-nak, de a csatlakozást előkészí­tendőén már érdekelt a katonai szállításokban használa­tos kocsitípusok meghatározásában és a vonatok közle­kedésével kapcsolatos információk cseréjében. I - Még ezt kóstold meg, Jóska...

Next

/
Thumbnails
Contents