Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06 / 208. szám
Kultúra 1997. szeptember 6., szombat Könyvelőből színésznő? Sokan kergetnek délibábot a pályaválasztás idején. A döntés egész életünkre kihat, és nem lehet tudni, jól választottuk-e ki azt a szakmát, aminek aztán életünk legnagyobb részét szenteljük. Akinek érettségi után sikerült a felvételi, az legalább nyugodt lehet, hiszen pályaválasztásának első mozzanatát sikerrel teljesítette. Két frissen érettségizett és a GNM (Gór Nagy Mária színésznő - a szerk.) Színitanodába bekerült leendő színművésszel beszélgettünk színházról, tanulásról és a pályaválasztás nehézségeiről. Berki Antal (Új Kelet) Főző Ditta: - A Kölcsey gimnáziumban érettségiztem, és csak valamikor hannadik- ban kezdtem el azzal a gondolattal kacérkodni, hogy színésznő legyek. Jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára is, de nem sikerült. Más választásom nem lévén, a Gór Nagy Mária által vezetett színészképző magániskolát próbáltam meg, ahová végül is felvettek. Milka Julianna: — Valahogy így történt velem is. Én közgazdasági szakközépben érettségiztem, amit inkább szüleim kívánságának engedelmeskedve végeztem el, mint saját akaratomból. Harmadikos koromban kezdtem el az énektanulást, akkortól fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne megpróbálkoznom a színészettel. Jelentkeztem a Pénzügyi Főiskolára, szerencsémre nem vettek fel, így aztán felvételiztem Gór Nagy Mária Színitanodájába.- Milyen versekkel vágtak neki a felvételinek? F.D.: - Sok József Attilát, Radnóti Miklós verseit tanultam, de elmondtam Babits Mihály Cigánydal című költeményét is. Nehezen sikerült monológot választanom, végül is az első felvételin Moli- ere Fösvény című darabjából Jakab monológját mondtam, amin kellőképpen meg is lepődtek a felvételiztetők, de végül is elfogadták, hogy lány létemre fiúnak való szöveget mondtam. M. J.: - Én meg Méla Jacques monológját adtam elő Shakespeare Ahogy tetszi című művéből. Mondtam Tóth Árpád-verseket is, és természetesen én is készültem József Attila-költeményekkel.- Végeztek-e valamiféle előtanulmányokat a felvételi vizsga előtt? F. D.: - Nem nagyon. Igazából csak akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni a versmondással, amikor már megvolt az elhatározásom, hogy színész szeretnék lenni. Akkor iratkoztam be Be- inszky József drámapedagógus magánkurzusára, és amit ott tanultam, az volt az alapja annak, hogy sikeresen vizsgáztam. MJ- Valahogy így voltam vele én is. Dittával is Belinszky tanár úrnál ismerkedtünk meg. Hasznos volt a tanár úrral töltött idő, és remélem, a továbbiakban is fog nekünk segíteni tanulmányaink folytatásában.- Mikor kezdődik a tanítás? F.D.:- Igazából már elkezdődött. Még júliusban kaptunk egy listát, ami tizennyolc verset tartalmazott, azzal, hogy a verseket tanuljuk meg a tanévnyitóig. M. ./.: - Szeptember 8-án kezdődik a tanév, addig még van egy kis időnk, és biztosan megtanuljuk a föladott verseket. Már alig várjuk, hogy kezdődjön a tanítás. Összesen 25 növendéket vettek föl, akik két osztályban fognak majd tanulni. Amit biztosan tudunk, az az, hogy az egyik osztályfőnök Nagy Zoltán lesz.-Milyen képesítést nyújt a GNM Színitanoda? F. D.: - Végzéskor vizsgaelőadáson mutatkozunk be a szakmának, és akkor dől el, hogy a minősítő bizottság kinek milyen képesítést szavaz meg. Az biztos, hogy papírt kapunk, amivel el fogunk tudni helyezkedni valamelyik színházban. Országos terjesztésű megyei lap MTI Mostantól országosan terjesztik a fél éve megjelenő, új Pest Megyei Hírlapot, amelynek az olvasói tábora meghaladja a 30 ezret. A független napilap tulajdonosa, az UTMH Kiadó Kft. alapított egy videostúdiót is, amely a megyei ön- kormányzat fontosabb döntéseiről s az egymillió lakosú megye érdekességeiről készít filmeket, amelyeket átvételre ajánl föl a települések kábeltévés társaságainak. Még az idén újságíró-iskolát is indítanak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóinak bevonásával. Költő, újságíró, néprajzkutató Beszélgetés Füzesi Magdával Múlt héten szerkesztőségünkbe látogatott Füzesi Magda költő, a Beregszászon megjelenő Beregi Hírlap című újság főszerkesztője, néprajzkutató. Nagyberegen született, 1967 óta publikál, eddig négy verseskötete, egy gyermekverskötete látott napvilágot, több almanach és antológia társszerzője, illetve szerkesztője. Számos verse jelent meg orosz és ukrán fordításban. Kárpátalja egyik legismertebb magyar személyiségével sajtóról, irodalomról, néprajzról beszélgetünk. Dalmay Árpád (Új Kelet)-A Beregi Hírlapot akár testvérlapunknak is nevezhetnénk, hiszen 1912. december 9-én Bereg megyei újságként indult. 1945-től 1991-ig Vörös Zászló néven jelent meg. Jóval idősebb, ám kisebb testvére az Új Keletnek: hetente kétszer lát napvilágot 4-4 oldalon. Mennyi a példányszáma Kárpátalja egyetlen magyar szerkesztésű, tehát nem ukránból fordított járási lapjának?- A második félévben 4200 magyar és 400 ukrán nyelvű példánnyal indultunk. Az ukrán lap anyagait részben magyarból fordítjuk, részben pedig ukrán anyanyelvű kollégáink írják. A Beregszászi járásban a mi lapunknak van a legtöbb előfizetője.- Könnyű-e szerkeszteni egy ilyen kétnyelvű újságot?- Nálunk már hagyományai vannak a kétnyelvű újságoknak, ilyen például az ungvári és a nagyszőlősi járási lap, valamint az Ezüst Föld című megyei újság is. Ezek abban különböznek a Beregi Hírlaptól, hogy teljes egészében ukrán nyelvből fordítják mind a hármat. Sokkal nagyobb gondot jelent számunkra az anyagiak hiánya. Lapalapítónk ugyan a járási közigazgatási hivatal és a járási tanács is, de nem tudják fedezni a kiadásainkat. Rendkívül nehéz szponzorokat találnunk. Nagyon jól jött az utóbbi pár évben az Illyés Közalapítvány anyagi segítsége, amitől sajnos az idén elesünk, mert az Ukrajnai Alkuratórium nem tartotta fontosnak az egyetlen önálló magyar járási lap támogatását. Pillanatnyilag tehát lapunk az olvasóktól függ, addig jelenünk meg, amíg igény van az újságra.- Evezzünk nyugodtabb vizekre. Annak ellenére, hogy korábban Kárpátalján viszonylag kevés magyar nyelvű könyv jelenhetett meg, neked már öt köteted látott napvilágot. Ez is bizonyítja, hogy Füzesi Magda igencsak rangos költőnek számít mind szűkebb pátriájában, mind a határok szabdalta Kárpát-medencének azon vidékein, ahol magyarul beszélnek. Kérlek, az olvasók kedvéért sorold fe! eddigi köteteidet.- Első verseskötetem még 1977-ben jelent meg Ungváron, a Kárpáti Kiadó gondozásában Gyöngyvirágok címmel. Ezt követte 1983-ban az Egy ember a tömegből. Ez a kötet a Kárpáti Igaz Szó című lap kiadása volt. 1984-ben látott napvilágot ugyancsak a Kárpáti Kiadónál az Útban hazafelé című kötetem, majd 1992-ben az Intermix Kiadó jóvoltából a Biztató. 1995ben Mosolykérő címmel gyermekverskötetem jelent meg. Idén várható a beregszászi Új Mandátum Kiadónál a Táj gesztenyékkel című könyvem. Ez válogatás lesz eddigi verseimből. Az idei Költészet-napra jött ki az Egyetlen verseink című kötet, amelyetSowoifié/ű, aNem- zetközi Előkészítő Intézet magyartanára állított össze. Somos Béla 95 költőt keresett meg levelével, kért tőlük egy-egy saját verset, valamint egy-egy költeményt a magyar vagy a világ- irodalomból. A Nemzeti Tan- könyvkiadó gondozásában meg- jelent könyvben Kárpátalját Balia D. Károllyal ketten képviseljük. Én Akác című versemet küldtem el, s mellé Ady Endre Új s új lovat című költeményét választottam. Úgy érzem, hogy mind a két vers nagyon illik a jelenlegi kárpátaljai helyzetre. A könyvhétre jelent meg az Enciklopédia Kiadónál a Magyar költőnők antológiája. Rendhagyó kötet ez, amelybe Petrőczi Kata Szidóniától, az első magyarul író költőnőtől kezdve a legfiatalabbakig, például Tóth Krisztináig a világ különböző tájain élt és élő magyar költőnők verseiből válogattak a szerkesztők, S. Sárdi Margit és Tóth László. Mindenkitől két-két verset választottak. Ebben a könyvben Kárpátalját én képviselem Tisztulás és Négykezes című verseiméi. Itt szeretném elmondani, hogy nagyon szívesen foglalkozom versfordítással is. Elég sokat fordítottam oroszból és ukránból, főleg gyermekverseket. Örömmel fordítom az orosz nyelven író Ljudmila Kudrjavszkaja ungvári költőnő verseit, mert Füzesi Magda Akác Kemény törzsedre cinke száll, virágod ringat bogarai, míg el nem kábít a halál, a fejszeélű alkonyat. Nedvek sietnek szívedig, anyaföld-küldte vérerek, fejfám is belőled telik, hogyha majd egyszer elmegyek. Testvér, lásd, én is ölelem gyökeremmel ezt a hazát. Dajkálom, féltem szüntelenül, ismerem könnyét, sóhaját. Testünk a szélnek ellenáll, men küldetés ez, hatalom. Vándor szól, köszön, ránk talál, kis jelek vagyunk az úton. 2 ro * o </J Ni o CD jé o o u. úgy érzem, hogy érzésvilágunk nagyon közel áll egymáshoz.- Két, igen jelentős antológiának is te vagy a szerkesztője. — Még 1993-ban jelent meg az ungvári Intermix Kiadónál a Sors, megírva című válogatás, amely a Magyar írószövetség Kárpátaljai írócsoportjának antológiája. Kilenc kárpátaljai alkotó írásai láttak napvilágot ebben a könyvben. 1992-ben Fehérgyarmaton megalakult a Hármashatár Irodalmi Társaság, amelynek tagsága a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a romániai Szatmár megyében és Kárpátalján élő és tevékenykedő írók, költők, műfordítók köréből került ki. Első antológiája Gyóntató címmel jelent meg 1995-ben az én szerkesztésemben.-Viszonylag keveset tudunk néprajzkutatói tevékenységedről.- Világéletembcn néprajzos szerettem volna lenni, de Kárpátalján nem lehetett ilyen képesítést kapni. Az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán szereztem diplomát. Úgy éltem ki hajlamaimat, hogy az egyetemi szakdolgozatokat néprajzi témákból írtam. Volt szakdolgozatom a nagybe- regi közmondások szinonima- rendszeréről, diplomamunkámban pedig szülőfalum nyelvjárásának szóképzési rendszerével foglalkoztam. Teljesen véletlenül kerültem be Magyarországon a Doktorok Kollégiumának néprajzi szekciójába. Molnár Ambrus nyugalmazott esperes úr, a Mátraházán működő egyházi üdülő vezetője felfigyelt arra, hogy Kárpátalján nem foglalkoznak vallási néprajzzal. Felkeresett engem a szerkesztőségben, találkozott Penckóferné Punykó Mária tanárnővel és Pocsai Vince beregszászi református lelkészszel is. Megkért minket, hogy nézzünk körül, hátha találunk érdekes anyagokat. Én konkrétan a prezsbiteri jegyzőkönyvek alapján dolgoztam fel néhány témát. Augusztus 25-étől 29-éig tartották meg Budapesten a Ráday Kollégiumban a Doktorok Kollégiumát, ahol sok érdekes előadás hangzott el a néprajzi szekcióban. Magam is készítettem egy tanulmányt a kárpátaljai református egyházközségek küzdelmeiről a cseh megszállás idején. Sok adatot találtam azzal kapcsolatban, hogy az idegen hatalom mennyire üldözte a református egyházai, s nemcsak a papságot, hanem a felekezeti iskolákat is, mindent megtett a magyar ifjúság cseh vagy ruszin tannyelvű iskolákba kényszerítése érdekében. Nyelvőrködés Idegen szavak használata (23.) A nyelvvédők felhívása alapján folytatjuk az idegen szavak használatáról szóló sorozatunkat a Nyelvművelő kéziszótár alapján. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyes gyakran használt idegen szavaknak milyen gazdag választékban vannak magyar megfelelői. Erdélyi Tamás (Új Kelet) Summa - Összeg, összegezés. Úgy ejtjük, ahogy írjuk, tehát s-sel. A summa summárum népies és régies kifejezés, azt jelenti, mindent összevetve, végeredményben. Svájci, svejci — A Svájc országnévben és ennek melléknévi származékaiban á-t ejtünk, az osztrákos svejci eltűnőben van. Magyar nyelvi környezetben hibás a schweizi írásmód. Összetételeiben egybeírjuk a svájcisapka, svájcibicska mint sapkafajta, illetve bicskafajta főnevet, de külön például a svájci (Svájcban gyártott) órát vagy svájci csokoládét. Szatellit, szatelit - Angolból átvett műszó, jelentése műhold, mesterséges hold. Inkább ezeket használjuk helyette! Szekál, szekíroz - Csak bizalmas társalgásban használható, ritkábban igetővel is, például agyonszekálja az albérlőjét, kiszekírozták a társaságból. Választékos közlésben helyettesítsük: bánt, bosszant, gyötör, kínoz, ugrat, zaklat (láthatóan bőséges a magyar választék!) szavak valamelyikével. Szekunder, szekundér - Ha nem szakszóként használjuk, jól helyettesíthető a magyarban a másodlagos vagy mellékes jelzőkkel. Szenior - Idősebb, korosabb ember, a sportnyelven öregfiú, ez esetben hivatalos, választékos árnyalatú, pl. szeniorok versenye. Testületekben korelnök, azaz a legidősebb vagy legrégibb tag. Kiejtésben előfordul szénior változat is. Szentpétervár - A Nagy Péter-alapította Néva-parti nagyváros neve a történelem folyamán többször változott: 1914-től Pctrog- rád (magyarul Pétervár), 1925—90-ig Leningrád, ma ismét Szentpétervár. Aszerint használjuk, hogy melyik korszakról van szó. Nem hivatalos névváltozatként ma él a Pétervár forma is. Szenzáció, szenzációs- A folytonos használatban megkopott szavak helyett érdemes magyar szinonimáival helyettesíteni: izgalmas, meglepő, meghökkentő, váratlan, érdekfeszítő, hihetetlen, különleges, illetve: feltűnést vagy nagy hatást keltő, óriási izgalmat, meglepetést okozó. Eleven és szükséges azonban a szenzációéhes, szen- zációhajhász szóösszetételekben. (Folytatjuk)
