Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

Hazai krónika V 1997. szeptember 4., csütörtök Vállrándítók kora Palotai István (Új Kelet) A jelenlegi ellenzék leg­nagyobb történelmi baklö­vésének tűnik, hogy éveken keresztül erőltette az ügy­nöktörvényt, illetve annak végrehajtását. Gondolom, mindvégig az a csacska és naív feltételezés hajtotta őket, hogy ha valakiről ki­derül, hogy három per hár­mas volt, vagy AVO-s, az majd meg sem várva a vizs­gálat eredményének kihir­detését, szép csendben „ki­sunnyog” a politikai élet­ből és elmegy Kukutyinba zabot hegyezni... Nos, nem ez történt. Azt, hogy az egyik délkelet-ma­gyarországi kormánypárti képviselő ezt meg is tette, pontosan a hajunkra ken­hetjük, mert egy fecske nem csinál nyarat, azaz egy (utólag) tisztességes ember még nem tisztítja meg a politikai teret. A dolog már a Békési— Csehák páros esetében kez­dett bűzleni, pedig az - az abc sajátossága miatt - már igencsak régen történt... A hivatkozás ugyanis, hogy miniszter korukban auto­matikusan szállították ne­kik a jelentéseket, holott ők nem is kérték, igencsak sántít. Egyszerűen azért, mert nekem és Önnek, ked­ves Olvasó, még akkor sem szállították volna, ha majd elepedtünk volna érte, ami nem is csoda, hiszen mi ké­peztük a jelentések tárgyát, és nem Csehák Judit vagy nagyrabecsült ura. Az is sü­ket duma, hogy ezeket a je­lentéseket nem használták fel munkájuk során, mert ugyan ki más hasztnálta vol­na fel őket? Talán a Józsi bácsi Macskabagoson? Na­gyon remélem, hogy Cse­hák Judit nem kíván min­ket avval fakítani, hogy - mondjuk egy kórházigaz­gatói állás betöltésekor - hajdan nem vette figyelem­be a nagyméltóságú ma­gyar KGB „ajánlásait”. Vagy talán ezek a „vélemé­nyezések” a Zen-Bubbhista Egyháztól származtak, és nem a kommunisták tit­kosrendőrségétől? Szóval: szeretem én a hajnalt... Most meg Horn Gyula, a Magyar Köztársaság mi­niszterelnöke az, aki teljes lelki nyugalommal kijelen­ti, hogy egyenlőbb az egyen­lők között? A karhatalmis- ta? Érdekes! Kuncze Gábor belügyminiszter mégsem róla üzengetett, hanem Tor- gyán József múltjában aján­lott matatni... Horn arra hi­vatkozik, hogy amit nyil­vánosságra fogának hozni róla, azt mindenki tudja, te­hát felesleges az egész her­cehurca? Ezzel a logikával Matuska Szilvesztert is fel lehetett volna menteni, hi­szen az egész világ tudta róla, hogy ő robbantotta fel a biatorbágyi vasúti hidat... Hogy Horn a forradalom alatt nemzetőr volt, már megér egy misét. Vajon ki vette fel a forradalom őrei közé? És főleg miért? Eset­leg maga Kádár János még a Nagy Imre-kormánybeli minisztersége idején? De ha nem is ő, hanem valaki más az „aranycsapatból”, vajon milyen szándékkal? És hogy lett a nemzetőrből karhatalmista? Valljuk be „nyílt proletár őszinteség­gel”, hogy bizony valami bűzlik Dániában... Azt ál­lítja, hogy a „cégnél” csak őrző feladatokat látott el. Mit őrzött? Vagy kit? Erről nem szól a fáma... Tévedés ne essék! Nem Horn Gyulára szavazott az, aki az MSZP-re szavazott! Az tehát, hogy a nép na­gyon is jól ismervén a múlt­ját, mégis miniszterelnö­kévé választotta, a legeny­hébb kifejezéssel élve is csúsztatás!... A cseháki vá­laszcsomag alkalmazása, miszerint mint külügymi­niszter nem használta a hi­vatalból kapott informáci­ókat, fából vaskarika! Ak­kor miért, és főleg hogyan válogatott az emigráció magyarjai között? Ugyan honnan tudta, hogy ki lo­jális a kommunista vezetés iránt és ki az, aki nem? Az általa vezetett Külügymi­nisztérium ugyan honnan a gutából vette az informáci­ókat, amelyek alapján év­tizedekig megtagadták a beutazó vízumot több száz­ezer magyartól? Soroljam? Tessék: Szolár Lajos atya a traiskircheni menekülttábor magyar plébánosa; Radnay József atya, a bécsi Unga­risches Seelsorgeamt (Ma­gyar Lelkészi Hivatal) plébá­nosa; Zsiga Tibor, a bécsi egyetem főkönyvtárosa; Ha- nák Tibor filozófus, Halász Péter író, Zsillé Zoltán szo­ciológus, Vörösváry István szerkesztő, Méray Tibor író, Kecskéssy Tollas Tibor köl­tő, Varga László keresz­ténydemokrata politikus, Pongrácz Gergely farmer, Basilides Barna színmű­vész, Gönczöl János szín­művész, és ezrek, tízezrek, százezrek - közöttük e so­rok írója is - pontosan a három per hármasok nyil­vántartásainak „köszönhe­tően” nem léphettek be az országba még az édesany­juk temetésére sem! Ezeket a vízumkérelmeket a Horn Gyula által vezetett Kül­ügyminisztérium külképvi­seletei utasították vissza! Döntéseikkor tehát igen­is felhasználták a titkos adatokat! Ezek tények. Mint ahogy az is, hogy a magyar minisz­terelnök fütyül az egészre, és lejáratván az országot, nem vonja le a konzekven­ciákat és nem mond le. Ez­zel a cselekményével pedig súlyosan sérti a Magyar Köztársaság érdekeit! Nos, a képlet a követke­ző: ha egy MSZP-s hon­atyáról kiderül, hogy az ügynöktörvény hatálya alá esik, hát mosolyog egy jót, rálegyint és marad a he­lyén. Ha ugyanez esetleg egy ellenzéki politikusról derül ki, az nem győz mo­sakodni, és arra persze tü­zet okád az egész nomenk­latúra. Ha egy törvény fordítva sült el, az az ügynöktör­vény. Nem lett vola szabad elfelejteni az ősi igazságot: mindig az erős kutya az, amelyik szeret... A lakosság fele sem akarja A Társadalmi Koalíció felmérése MTI ______________ A megkérdezetteknek csak a 39 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy Magyaror­szág belépjen-e a NATO-ba, 17 százalékuk bizonytalan volt, 44 százalékuk pedig ellenezte ezt a lépést. A felmérést a Társadalmi Koalíció aktivistái hajtották végre augusztus végén Somogy megyében. A közvélemény-kuta­tás során csaknem 3000 állam­polgárt kérdeztek meg, de csak alig valamivel több mint 2000 vá­laszolt a feltett kérdésekre. Mint Éliás Ádám, a Társadal­mi Koalíció elnöke szerdán Bu­dapesten tartott sajtótájékozta­tóján elmondta: a mozgalom tag­jai külön felmérést végeztek a taszáriak körében, akik, mint ezt ő megfogalmazta, már„belekós- toltak” az IFOR-. illetve az SFOR- csapatok jelenlétébe. Ott a meg­kérdezettek 61,7 százaléka vok­solt nemmel. 25,7 százaléka mondott igent a csatlakozásra, míg 12,6 százalékuk bizonyta­lan volt. Az elnök szerint ezek az adatok meggyőzően cáfolják az észak-atlanti szervezet mellett agitálok állításait. A közvélemény-kutatás ta­pasztalatainak összegezéseként a továbbiakban az elnök kifej­tette azt a véleményét, hogy a fel­mérések csak akkor hitelesek, ha minél nagyobb tömeget vonnak be a kutatásba. A reprezentatív jellegűeket ugyanis - szerinte - félre lehet magyarázni. A taszári tapasztalatok alapján kiemelten hangsúlyozta azt: nyilvánvaló, hogy minél közvetlenebb tapasz­talatot szereztek az emberek a NATO-ról, annál nagyobb az el­lenérzésük vele szemben. Az MTI kérdésére válaszolva Éliás Ádám elmondta: örülnek annak, hogy végül is ügydöntő népszavazás lesz a NATO-ról, a kérdés feltevé­se viszont, az ő véleményük sze­rint, annyira sugalmazó és agita­tív jellegű, hogy az már a jog elvi alapjait csúfolja meg. Az ellen viszont a mozgalomnak nincs ki­fogása, hogy a földkérdéssel együtt bocsátják szavazásra. További terveikről szólva kö­zölte: hétfőn a Parlament előtt demonstrációt tartanak azzal a szándékkal, hogy figyelmeztes­sék a képviselőket történelmi felelősségükre a szervezethez való csatlakozás kérdésében. Délután átvonulnak a TV-szék- ház elé, hogy tiltakozzanak a médiák NATO-val kapcsolatos manipulációi ellen, mivel ezek célja a társadalom megtéveszté­se. Az elnök szólt arról is, hogy minden szerdán röpiratszóró ak­ciókat tartanak a főváros csaknem 20 és az ország több pontján. Vé­gül beszélt a szeptember 20-án megtartandó Függetlenségvédel­mi Konferenciáról, amelyre eddig több mint 5-10 szervezet, csoport és mintegy 25-30 magánszemély jelezte részvételét. Vizsgálat a honvédségnél Elmarasztalták a TV Híradót MTI Az Országos Rádió és Te­levízió Testület Panaszbi­zottsága elmarasztalta a TV Híradót, mivel a műsor „mél­tatlan módon tudósított” a II. világháborúban az orosz- országi frontokon elesett ka­tonák emlékére felállított hősi emlékmű felavatásáról. Erről az ORTT szerdán tájé­koztatta az MTI-t. A panaszbizottság indoklá­sából kitűnik, hogy a testü­let szerint a műsorszolgálta­tó „szegényes képanyaggal és tévedésektől sem mentes alámondott szöveggel tetéz­te azt a hibát, hogy a szer­kesztés - az esemény súlyá­nak megfelelő - önálló stáb részvételét nem biztosította.” A bizottság igazat adott a pa­naszosoknak abban is, hogy a televízió megfosztotta őket a helyszínnel való azonosu­lás katarzisától. A testület nehezményezte azt is, hogy a TV Híradó az eseményhez méltatlan sorrendiséget, időt és képi anyagot biztosított a megemlékezés bemutatására. MTI ____ Az emberi szabadságjogok eddig soha nem tapasztalt mér­tékben érvényesülnek ma a Magyar Honvédségnél. Ennek ellenére 47 alkotmányos visz- szássággal találkoztak a had­seregben folytatott vizsgálatuk során az Országgyűlési Bizto­sok Hivatalának munkatársai - közölte szerdai sajtótájékoz­tatóján Polt Péter, az állampol­gári jogok országgyűlési biz­tosának általános helyettese. Elmondta: a honvédség tíz alakulatánál, illetve szerveze­ténél szerzett tapasztalatok szerint a hadsereg mindenna­pi működését szabályozó jogi háttér egymásnak ellentmon­dó rendelkezései, illetve bizo­nyosjogszabályok hiánya mi­att keletkezik a honvédség mű­ködésében számos zavar. A hi­vatásos katonák a technikai eszközök rossz állapota miatt érzik magukat különösen ve­szélyeztetve, egyes alakulatok­nál pedig a sorállományúak élnek emberi méltóságot sértő körülmények között. Aláírást gyűjt a MIÉP is Sajtótájékoztatón ismertette szerdán Demcsák József, a MIÉP megyei elnöke a párt NATO-csatlakozással és a földkérdéssel kapcsolatos állásfoglalását, melyből kide­rül, hogy nem támogatják a kormány hirtelen pálfordu- lását, miszerint a véleménynyilvánító népszavazás he­lyett hirtelen (az ellenzék által már régen javasolt) ügydöntő népszavazást kíván kiírni. F. Sipos József (Új Kelet) Csurka István, a MIÉP elnöke által írott levél szerint a kormány azt akarja elérni, hogy a feltett kérdéseket ezután senki ne vegye komolyan, és hogy zavarodjanak össze a politikai erők által kép­viselt vélemények, valamint lé­lektani módszerekkel kívánja lejáratni az ellenzék által feltett sorskérdéseket. Demcsák József öt pontban foglalta össze pártja véleményét arról, hogy miért hadakoznak a NATO-belépés ellen: A csatla­kozás az öntelt, haszonleső és megalkuvó réteg érdekeit képvi­seli és védi, Ha a magyar törté­nelmet vizsgáljuk, minden eddi­gi csatlakozás csak vereséget hozott az országra. Kiszolgálta­tott helyzetet és pluszterhet jelent a nemzet számára. A NATO a pénz hatalmát biztosítja, és nem az ész hatalmát. És végül, mivel Ameri­ka feladta a hatvanas években hangoztatott keresztény eszmei­ségét, a győzelmi esélyeit is el­vesztette. A MIEP a többi ellenzéki párt­tal párhuzamosan folytatja az au­gusztus 20-án Budapesten meg­kezdett aláírásgyűjtést, és ennek megszervezését megyénkben is megkezdték. Szeptember 12-én várják a véleményt nyilvánítani akaró állampolgárokat az alábbi kérdésekben: Ügydöntő nép­szavazással döntsön a magyar társadalom a NATO-csatlako­zás kérdésében? Termőföld csak életvitelszerűen Magyar- országon tartózkodó, magyar állampolgár tulajdonába ke­rülhessen? A MIÉP szerint a kormány ha­mis kérdésekkel akar zűrzavart kelteni, és kiszolgálni Brüsszelt és Washingtont egyaránt. A kér­désfeltevés megszövegezésével befolyásolni kívánják a válasz­tópolgárt. Nyilvánvaló, hogy a párt nem támogatja sem a csatla­kozást, sem pedig azt, hogy külföldi magánszemélyek és külföldi érdekeltségű gazdasági társulatok földtulajdont szerez­hessenek Magyarországon. Csurka István elnök a sajtón keresztül kíván köszönetét mondani mindazoknak, akik a balesetét követően együttérző táviratokat és leveleket küld­tek számára. Választanak-e elnököt? Fekete Tibor (Új Kelet) Harmadik nekifutásra sem sikerült elnököl vá­lasztani az országos egész­ségbiztosítási önkormány­zat élére. A két jelölt, dr. Kovács Pál és Gerő Gábor külön-külön nem tudta megszerezni a képviselők szavazatainak kétharma­dos többségét. Mrenkó László, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Terüle­ti Egészségbiztosítási Bi­zottság elnöke megfigyelő­ként volt jelen az ülésen. Tőle tudjuk, hogy nem sok hiányzott a megállapodás­hoz, de az úgynevezett kis szervezetek (a kis taglét- számúak) úgymond meg­torpedózták a megállapo­dást. Ezeknek a küldöttek­nek nem a volt népjóléti miniszter személyével van bajuk, hanem azzal, hogy ő az MSZOSZ jelöltje. A szavazási procedúra előtt semmi kifogásuk nem volt Kovács Pál ellen, a fülké­ben mégsem adták voksu- kat a legnagyobb szakszer­vezeti tömörülés jelöltjére. Jó dolog a demokrácia, de valahol akadozik a meg­valósítás. Képviseletet kell adni a kislétszámú munka- vállalói csoportoknak is, ugyanakkor nem szeren­csés, ha néhány „ellenzé­ki” küldött egymaga meg­vétózhatja a többség aka­ratát. Igenis ilyen esetek­ben a többség akaratának kell (!) érvényesülni. Elismerem, nem biztos, hogy szerencsés dolog volt a legutóbbi választások eredményei alapján eloszla­ni a mandátumokat, de a „ha ló nincs, szamár is jó” elv alapján nem volt használ­hatóbb megoldás. Egy nép­szavazás mai áron közel kétmilliárd forintba kerül. Ha a 1100 milliárd forint­hoz hasonlítjuk, amellyel a két önkormányzat évente gazdálkodik, akkor eltörpül ez az összeg, de ha egy ki­sebb város éves kiadásaihoz mérjük, akkor már túl sok. A munkaadói oldal vi­szonylag könnyebben álla­podott meg a szavazati ará­nyok terén, a munkaválla­lók már sokkal többel vi­táztak, sőt voltak például a munkástanácsok, amelyek egyenesen az Alkotmány- bírósághoz fordultak. Le­het, hogy öngólt lőttek, mert az előzetes alku alap­ján a két önkormányzatban három hely illette volna meg őket, de valószínű, hogy még ettől is elesnek. Az igazi bukfenc csak ezután jöhet. Mert mi van akkor, ha a negyedik for­duló sem vezet eredmény­re, és a szeptember nyolca­dikára tervezett szavazáson sem sikerül a mostanra egyetlen jelöltre szorítko­zó választáson eredmény­re jutni? Nem kizárt, hogy a parlament megelégeli a dolgot, és a saját kezébe veszi a kezdeményezést. Akkor a most ellenzékbe vonult szakszervezeteknek még annyi esélyük sem marad a beleszólásra, mint amennyi eddig volt. Jó len­ne, ha ezen is elgondolkod­nának, mielőtt elhamarko­dottan döntenek.

Next

/
Thumbnails
Contents