Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-30 / 228. szám

Hazai és világkrónika 1997. szeptember 30., kedd Napi tőzsdeinfó Részvény Nyitóár Záróár Átlagár MÓL '4200 4220 4230 TVK 4300 4355 4380 Richter 20 750 20 900 20 713 OTP 6400 6415 6401,1 Kárp.-i jegy 840 860 860 A Budapesti Értéktőzsde hétfői, piacnyitó napján az ár­folyamok mozgása meglehetősen mérsékelt, s a kereskedői kereslet visszafogott volt. A TVK keltette fel a legnagyobb érdeklődést, több mint 420 üzletkötés történt a papírra. Az értéknövekedés nem haladta meg a 200 forintot. Ezt a „re­kord” árfolyam-gyarapodást a Richter-értékpapírok pro­dukálták. Ennek csupán annyi a szépséghibája, hogy ez mind­össze egy százalékos értékemelkedésnek felel meg. Ez volt a nap legnagyobb üzlete. Tulajdonképpen mindegyik rész­vény ára emelkedett, de csak 2-5-20 forinttal, vagy pedig stagnáltak a papírok. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Che Guevara ellen 1954-től kezdve egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig kémkedett a Cl A és az FBI. A gerillaharcos meggyilkolását is a CIA rendelte el. Mindez most nyilvánosságra került FBl-dossziék alapján derült ki, amelyeket két amerikai ügyvéd, Michael Rainer és Steven Smith hozott nyilvánosságra. A két amerikai a Guevara halá­lának 30. évfordulója alkalmával Havannában rendezett ün­nepségsorozat alkalmával mulatta be Che Guevara and the FBI című könyvét. Guevara követése 1954-ben kezdődött, Guatemalában, ahol a gcrillaharcos az amerikai intervenció által megbuktatott Jacoho Arhenz kormányának védelmében tevékenykedett. Che Guevara haláláról Ratner így nyilatko­zott: „Bár tudjuk, hogy bolíviai katonák gyilkolták meg, a parancsot a CIA adta ki”. Izrael hétfőn tovább enyhítette a palesztinok által lakott megszállt területek zárlatát, és újabb 8000 palesztin­nak engedélyezte a beutazást Izraelbe. Az izraeli rádió híradá­sa szerint ezzel 29 ezerre emelkedett azon palesztinok száma, akik eljuthatnak Izraelben lévő munkahelyeikre. A horvát kormányzatkész folytatni együttmű­ködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, de garanciákat kér a testület elé állított s háborús bűnökkel vádolt emberek ügyének gyors és tisztességes elbírálására - ezt hangoztatta a Vjesnik című zágrábi napilapnak adott, s az újság hétfői szá­mában megjelent interjújában Mate Granic horvát külügy­miniszter. A zágrábi vezetésre jelentős nyomás nehezedik ebben az ügyben: a külföld, s mindenekelőtt a washingtoni vezetés ugyanis azzal vádolja Horvátországot, hogy nem tesz meg minden tőle telhetőt a háborús bűnökkel vádolt boszniai horvátok kiadatása, s bíróság elé állítása érdekében. Alaptalan lenne az ENSZ-crők jelenlegi, 1998. ja­nuár 15-én lejáró mandátumának meghosszabbítása Kelet- Szlavóniában, s erre nincs is sok esély - jelentette ki a Vjesnik című zágrábi napilap hétfői számában megjelent interjújában Mate Granic horvát külügyminiszter. Granic szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa - amelynek hamarosan foglalkoznia kell a kérdéssel - három lehetőség közül választhat: vagy azonnal bejelenti az ENSZ-mandátum végét, vagy elhalasztja bánnifé- le döntés meghozatalát, vagy pedig meghosszabbítja a mandá­tumot. „Ez utóbbinak azonban igen kevés esélye van a sikerre” - mondta Granic. Kirekesztik a baloldalt MTI A lengyel posztkommu­nisták teljes elszigetelésére tett javasolatot Varsóban a múlt heti parlamenti válasz­tások győztesei közé tartozó Keresztény-Nemzeti Egyesü­lés (ZChN). A párt vezetője szerint minderre a fiatal len­gyel demokrácia megerősíté­se végett van szükség. Marian Pilka — aki a Szo­lidaritás Választási Akció (AWS) elnökhelyettesi tiszt­ségét is betölti - azt hangsú­lyozta, hogy egy olyan for­máció, amely nemrég még egy idegen hatalom érdekeit szolgálta, nem kaphat sem­miféle parlamenti tisztséget. A pártvezető szerint a balol­dal képviselőivel az önkor­mányzatokban is meg kell tagadni az együttműködést. Pilka emellett a „nagykoalí­ció” létrehozásának a híve, vagyis azt szeretné, hogy az AWS a liberális Szabadság Uniója mellett./«« Olszewski volt kormányfő jobboldali mozgalmát, s az eddig a bal­oldallal közösen kormányzó Lengyel Parasztpárlot is von­ja be az együttműködésbe. A ZChN vezetősége azt is bejelentette, hogy az újon­nan felálló parlamentben a legsürgősebb feladatnak a Vatikánnal kötött konkor­dátum ratifikálását és a ter­hességmegszakításról szóló törvény módosítását tart­ják. Értelmezésükben ez az abortusz teljes betiltását je­lentené. A Keresztény-Nemzeti Egye­sülés képviselői hangsúlyoz­ták, hogy véleményüket és javaslataikat komolyan kell venni, hiszen az AWS-ben tömörülő jobboldali erők közül a Szolidaritás szak- szervezet mögött a legtöbb képviselőt juttatták be a szejmbe. Tehetősebb önkormányzatok MTI Az ez évi 497 milliárd forint­tal szemben jövőre 583 milli- árdra számíthatnak az önkor­mányzatok az államtól, de az önkormányzati érdekszövetsé­gek ennél 51,5 milliárddal töb­bet igényelnek - derült ki a hétfőn Budapesten tartott V. Önkormányzati Napon elhang­zott előadásokon. Mint Kuncze Gábor belügy­miniszter elmondta: a legdina­mikusabban a személyi jövede­lemadóból az állam által áten­gedett rész növekszik az önkor­mányzatoknál. Ezt jelzi, hogy a keret 40 százalékát „vissza­osztják”. Ennek fele közvetle­nül a keletkezés helyén marad, a másik részéi pedig - a szoli­daritás elvét szem előtt tartva - a rászoruló települések között osztják szét. Jövőre egyébként a szolidaritás elve mellett a normativitás erősítésére és a döntések decentralizálására helyezik a hangsúlyt. A minisz­ter szerint az önkormányzatok­nak juttatandó többlettámoga­tást a gazdaság egyre javuló eredményei teszik lehetővé. A korábbi évek szigorításai már éreztetik hatásukat, és az idei három-négy százalékos gazda­sági növekedés várhatóan hosz- szabb távon is fenntartható lesz. Kuncze Gábor megjegyez­te, hogy nem váltak be a töme­ges önkormányzati csődöket jelző jóslatok. Eddig ugyanis csak hét önkormányzat került csődbe saját hitelfelvételi hibá­ja miatt. A miniszter alapvető­en sikeresnek minősítette a kor­mányzat és az önkormányza­tok kapcsolatát is. Feszültség ugyanis csak az éves költség­vetések tárgyalásakor alakult ki köztük. A kormányzat to­vábbra is szigorú gazdálkodást igényel az önkormányzatoktól, amelyeket társulásokra és az önkormányzati ,Jdskincstárak” bevezetésére ösztönöznek. Ha­sonlóképpen segítik a körjegy­zőségek gyarapodását, és gyöke­res előrelépést terveznek az ön- kormányzatok pénzügyi-gazda­sági ellenőrzése terén. A cél az, hogy a szervezetileg és hatáskö­rében is megerősítendő Állami Számvevőszék háromévente minden önkormányzatnál átfo­gó ellenőrzést hajtson végre. Horn Gyula miniszterelnök a tanácskozás résztvevőit kö­szöntő levelében rámutatott: az emberek a mindennapi életben szerelnék érezni az önkormány­zati hivatalok ügyfélbarát mű­ködését. Leszögezte, hogy az ország számára történelmi fel­adatként kínálkozó modernizá­ciós esély olyan, az európai uni­ós csatlakozást is segítő nemze­ti stratégiát igényel, amely gya­korlatilag az önkormányzatok szintjén valósulhat meg. Karsai Péter, az Önkormányzati Szö­vetségek Tanácsának soros el­nöke egyebek mellett a jelenle­ginél nagyobb lehetőséget sür­getett az önkormányzatok szá­mára a kormányzati érdekegyez­tetés során. Lezsák és Calderón Metész MTI A Metész több országos és megyei vezetőségi tagja Ká­sa Gyula elnök meghívására a hét végén a Csongrád me­gyei Tömörkényen tanácsko­zott. Az értekezlet résztvevői hétfőn eljuttatták az MTI szerkesztőségébe nyilatkoza­tukat arról a véleményük sze­rint alapszabály sértő kiskőrö­si döntésről, amely Kosa Gyu­lát felfüggeszti jogköréből. A nyilatkozatban megfo­galmazták: elítélik az egyes, pártirányítás alatt lévő elnök­ségi tagok törekvését Kosa Gyula eltávolítására. Elisme­rik elnökük munkáját, s bizal­mukról biztosítják Kosa Gyu­lát. A Zsikla Győző nevével fémjelzett aknamunkát bom- lasztásnak minősítik. Állás­pontjuk szerint Zsikla tör­vénytelen módon akarja meg­buktatni a magyar parasztság egyetlen hiteles érdekvédel­mi szervezetének demokrati­kusan választott vezetőjét, árulójává válik annak az ügy­nek, amelynek szolgálatára elszegődött. Megengedhetet­len, hogy egy párt vélt érdeke és ígérete szembefordítsa egy­mással a Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szövet­ségének vezetőit. MTI A Kereszténydemokrata Vi­lágszövetség (Christian De­mocrat International, CDI) el­nöke, Ricardo Arias Calderón egyetért az MDF céljaival, te­vékenységével, s úgy ítéli meg, hogy a párt megfelelően kép­viseli a kereszténydemokrata értékeket. Ezt a nemzetközi szervezet vezetője a Magyar Demokrata Fórum budapesti : székházéban tartott hétfői saj­tótájékoztatóján jelentette ki, ahol beszámolt kétnapos ma- .gyarországi látogatása tapasz­talatairól, Lezsák Sándor párt­elnökkel folytatott megbeszé­léseiről. A panamai politikus az MDF meghívására érkezett Budapestre, s részt vett a de­mokrata fórum 10. évfordulója alkalmából rendezett megem­lékezésen. Ricardo Arias Calderón el­mondta: a CDI támogatja Ma­gyarország csatlakozását az Eu­rópai Unióhoz és a NATO-hoz, de fontosnak tartja, hogy az or­szág eközben őrizze meg nem­zeti identitását. Gazdasági kér­désekről szólva elmondta: ma­gyar tárgyalópartnerével egyet­értettek abban, hogy a piac a gazdasági felemelkedés fontos, de nem kizárólagos eszköze. A jólét megteremtésében nem nélkülözhető az állami szerep- vállalás és a társadalmi szolida­ritás. A panamai politikus remé­nyét fejezte ki, hogy Magyaror­szágon is érvényesül majd az a közép-európai régióban megfi­gyelhető tendencia, amelynek során a baloldali kormányokat keresztény-konzervatív erők váltják fel a választások ered­ményeképpen. Elismerését fe­jezte ki az MDF emberi jogo­kért folyó küzdelméért, mind a határon belüli, mind a határon túli magyarságot illetően. Végül beszámolt arról, hogy jelenleg ellenzéki pozícióban lévő pártja legfontosabb felada­tának azt tekinti: kényszerítse rá a kormányt, hogy a Panama- csatornát - amely 1999. decem­ber 31-én déli 12 órakor pana­mai tulajdonba kerül - nemze­ti kérdésként kezelje és az ed­diginél jobban képviselje az ország érdekeit. A Kereszténydemokrata Vi­lágszövetség elnöke felkérte Lezsák Sándort, hogy tartson előadást a szervezet november 6-án, Párizsban tartandó kon­ferenciáján, amelynek témája: globalizáció és nemzeti iden­titás. Kérdésre válaszolva el­mondta. hogy a KDNP képvi­selőivel nem találkozott. A Független Rendőrszakszervezet közleménye A Független Rendőrszak­szervezet Országos Választmá­nya és Ügyvivő Testületé meg­vitatta a rendőrség 1997. első félévi gazdálkodásának tény­adatait, valamint az 1998. évre ígért költségvetési támogatás mértékét. Ezekről a következő megállapításokat tette:- A kormányzatnak a közbiz­tonság javítását célzó - és a közlemény előtt többször hang­súlyozott - intézkedései elma­radtak. A rendőrségnek ígért többlettámogatásokból a mai napig egyetlen fillért sem kap­tunk. (1996. december: 5 mil­liárd, 1997.: közbiztonsági koncepciói tartalmazó kor­mányhatározatban rögzített 36 milliárd forint)- A rendőrség adósságállo­mánya az 5 milliárd forinthoz közelít. Ez minden hónapban 152-200 millió forinttal tovább nő. Ha a körülmények nem vál­toznak, ez az év a teljes csődöt jelentheti számukra. A rendőrség gazdálkodását felügyelő kincstári biztosok jelenlétét fontosnak tartjuk. Abban bízunk, hogy munkájuk eredményeként visszaigazoló­dik az FRSZ azon megállapítá­sa, miszerint a rendőrség költ­ségvetése az elmúlt 6-7 évben folyamatosan elveszítette reál­értékét, és mára már a rendőr­ségre háruló feladatok megol­dásához, a lakosság biztonsá­gának megőrzéséhez nem ele­gendő.- Az 1998. évre tervezett költségvetési támogatás össze­ge ismét nem. teszi lehetővé az adósság kifizetését, és nem tar­talmazza a közbiztonsági kon­cepció végrehajtásához szük­séges, időarányos 12 milliárd forintot. A rendőrség számára a következő év a továbbbi ela­dósodást, a kincstári biztosok után csődbiztosok érkezését jelenti majd. A rendőrségi dol­gozók többségére pedig (tiszt- helyettesek és közalkalmazot­tak) további elszegényedés vár.- A Független Rendőrszak­szervezet meghökkentőnek tartja, hogy a rendőri szakmai munka feltételeinek, a rendőr­ségi dolgozók élet- és munka­körülményeinek javítására irá­nyuló követeléseire kapott kor­mányzati ígéretek megvalósí­tása elmarad. Szakszervezetünk - a tagság­gal folytatott konzultációk után - október közepén dönt arról, hogy milyen eszközökkel kísé­reljük meg kikényszeríteni:- a rendőrség adósságállomá­nyának felszámolását,- a rendőrség működési költ­ségvetésének 1998. évi meg­emelését,- a rendőrségi dolgozók reál- jövedelmének szinten tartását. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Mintha megmozdult vol­na valami az SZDSZ háza táján is... Furcsa kettős időszakot élünk. A pártok egy része már teljes garral üti a tamta­mot, míg a többi nemhogy a választási manővereivel törődne, hanem önnön léié­ért, fennmaradásáért küzd. Egyedül az SZDSZ hallgat, mint a sír. Mintha nem is lenne, nem is létezne más­képp, mint a kormány vala­milyen „egyéb” alkotóele­me. Nos, ennek sok oka le­ltei. Az SZDSZ legádázabb ellenségei dörzsölgetik is a markukat, és nem győzik hangsúlyozni, hogy a libe­rális kormánypárt megszűnt lényeges politikai tényező lenni. A helyzet azért egyálta­lán nem ilyen „egyszerű”. Az tény és való, hogy a Horn-kormány „balhéját” leginkább az SZDSZ „viszi el”, azaz a gazdasági nehéz­ségek okozta rossz közhan­gulatot, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vé­gül is a történtek az ő inten­cióik és alapelveik szerint estek meg, hiszen a váltás­hoz az ideológiai alapokat nem az MSZP, hanem az SZDSZ szolgáltatta. (Akko­riban, a kezdet kezdetén úgy is nézett ki a dolog, hogy pontosan az SZDSZ akarja elveretni a csalánt az MSZP markával, de aztán, „hála Hóm zseniális kamarillapo- litikájának”, az egész játsz­ma a visszájára sült cl.) Cá­folhatatlan tény továbbá az is, hogy a Tocsik-ügy sok­kal jobban megrázta az SZDSZ-t, mint például a Nyírfa-ügy az MSZP-t, és így hallgatásuk oka meg­lehetősen világos. Azt állítani azonban, hogy az SZDSZ halott, meg­lehetősen szűk látókörre vall. Egyrészt azért, mert bizton számíthat a válasz­tói szavazatok 10-15 száza­lékára - ha esik, ha fúj... a legnagyobb „veszélyt” szá­mukra azonban az a módfe­lett érdekes tény jelenti, hogy az ellenzék soraiban is található - immár - két liberális párt: a pragmati­kus-liberális Fidcsz-MPP és az önmagát nemzeti liberá­lisnak nevező MDNP, azaz a Néppárt! A szőnyeg akkor szaladna ki igazán az SZDSZ alól. ha szavazóbá­zisa egy része átpártolna, illetőleg leginkább akkor, ha az eme pártokat tömörítő világszervezet: a Liberális Internacionálé is a másik lóra tenne, vagy megoszta­ná támogatását - mondjuk - az SZDSZ cs a Néppárt, vagy a Fidesz között... Erre viszont igen kicsi az esély, kevés az idő. Amit az SZDSZ tehet, az. az, amit immár meg is tett: Wekler Ferenc ügyvivő va­sárnap bejelentette: minden erejével azon lesz, hogy tíz önkormányzatok 20 milli­árddal több működési támo­gatást kapjanak. Ezzel a manőverrel maguk mellé állíthatják az ország önkor­mányzatait, melyeknek tízért megvannak a maguk csatornái a választópolgár­ok felé...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents