Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-29 / 227. szám
lisJÍJiS mm | | i | ——i Falujáró 1997. szeptember 29., hétfő Szieszta a tornácon Új szokás Gelénesen, hogy hetven évtől kezdődően minden kerek évfordulón, illetőleg minden ötödik évben egy kis ajándékkal és virággal köszöntik a falu idős lakóit. Első alkalommal két nénit és egy bácsit, a község legidősebb emberét, Gál Pali bácsit köszöntötték, aki január 17-én ünnepelte 95. születésnapját. Mai napig jó egészségnek örvend, gyors észjárásának és jó hallásának is tanújelét adta a minap. — Miért nem köszönsz Pali bácsinak - szóltak rá egy fiúra, aki a bácsi mellett ment el, mire ő ezt válaszolta: - Köszönnék én, de minek? Úgysem hallja! Pali bácsi már jó pár lépésre volt ekkor tőlük, de azért utánaszólt: — Köszönöm, fiam! Délidőben kerestük fel, hogy az életéről beszélgessünk egy kicsit. A tornácon ebédelt, élvezte az őszi délután meleg napsugarait, mellette cicája falatozott. Az ebédét megszakítva mesélt nekünk az eltelt közel száz évről. Gelénesen született, hárman voltak testvérek. Nővére és bátyja hamar családot alapított, apja egy uradalomban szolgált, ezért ő maradt otthon édesanyjával. Nemcsak az udvart tartotta rendben, megtanult sütni-főzni is! Eközben pénzt is keresett, kapálni járt, 1917-ben fjedig aratómunkás volt. - Korán keltem, de jól kerestem - emlékszik vissza az aratásra. Surtányi lányt vett feleségül, 1933-ban nősült, 31 évesen. Édesanyja nem engedte előbb családot alapítani, de amikor átlépett a harmincon, akkor már ő is azt mondta: - Itt az ideje, fiam, a nősülésnek, különben agglegény maradsz! Felesége ekkor 27 éves volt, akkori mérték szerint későn ment férjhez, de kegyes volt hozzájuk a sors, 58 évig éltek együtt. Pali bácsi hat éve maradt egyedül kis házában, amit kemény munkával épített fel. Máig emlegeti, hogy éjszaka hordta a vályogot, mert nappal a mestereknek kellett segítenie, több napszámosra pedig nem volt pénze. Elsők között léptek be a téeszbe, ők voltak a Petőfi- csoport. A szovjetek 1944- ben malenkij robotra vitték Orel környékére, ahonnan csak 1947-ben jöhetett haza. Végigdolgozták életüket, és felneveltek három gyereket a kis házban. A fia és egyik lánya Gelénesen él, a másik lány Szigethalmon telepedett le. Három gyerek, 7 unoka, 8 dédunoka - szép családdal büszkélkedhet Pali bácsi, aki máig megőrizte életkedvét, és frissességét, olyannyira, hogy tökéletesen kiismeri magát még a sokunk számára áttekinthetetlen napi politikában is. Ravatalozó épül Régi lakossági igénynek megfelelően ravatalozó épül Gelénesen. Az önkormányzatnak idén sikerült megtakarítania az ehhez szükséges pénzt, és október végéig befejezik a munkálatokat. Mivel az építkezés már az utolsó fázisába ért, minden valószínűség szerint határidőre el is készül Gelénes ravatalozója. Az oldalt Dojcsák Tibor írta, fotók: Bozsó Katalin Hátrányos helyzetben a határ szélén Gelénes az elmúlt évtizedekben mindig a másodhegedűs szerepét kapta. Társközsége volt Barabásnak, té- esze sem volt önálló, de az itt élők kezükbe akarták venni sorsuk irányítását. Elszakadtak az anyaközségtől, és a rendszerváltást követően önálló önkormányzatot hoztak létre. A falu első embere Baksa Gyuláné lett, aki hosszú évek tapasztalatával a háta mögött látott hozzá a közigazgatási munkához, mert korábban a barabási közös községi tanácson volt igazgatási előadó. A képviselő-testülettel az eltelt években komoly eredményeket értek el a falufejlesztés terén, és ma már a gelénesiek is hiszik, hogy a határ szélén, várostól, „civilizációtól” távol is lehet a XX. század végéhez illő körülmények között élni, ennek a vidéknek is van jövője. A kezdetektől napjainkig erről a fejlődésről kérdeztük a polgármester asszonyt.- Amikor önállóak lettünk, a falu eléggé leromlott állapotban volt. Az iskola falát meg kellett támasztani, hogy ne dőljön ki, az utakon alig lehetett közlekedni, és még számos bajunk volt. A régi iskola egy 150 éves épületben van. Egy háló volt a tető alá kifeszítve, hogy a cserepek ne a gyerekekre hulljanak! Azzal kezdtük a munkát, hogy lecseréltük a tetőt, rendbe rakattuk a többi épületünket is, az óvodát kibővítettük egy ebédlővel és egy pincével, legutóbb pedig teraszt építettünk hozzá. Mindezt pályázati pénzből, mert a költségvetésünk kevés mozgásterei nyújt számunkra. Figyelem a pályázatokat, és igyekszem maximálisan kihasználni a lehetőségeket. Bevezettük a gázt településünkre, 110 porta csatlakozott rá. Belvízelvezető csatornákat építettünk ahol akkor nem sikerült ezt elvégezni, ott most, a napokban dolgoznak a munkások. A második ciklusban készült el a telefonhálózat, 46 lakossági és 3 közületi telefonvonal működik a faluban. A következő beruházás a szilárd, szemét-lerakó építése, ez ebben az évben készül el, akárcsak a ravatalozónk. Bővítettük az óvodai konyhát, ezzel elértük, hogy az ebédet igénylő időseket is ki tudjuk szolgálni. Az általános iskolásoknak ingyen adjuk a tankönyveket, és iskolakezdési támogatásként idén közel félmillió forintot osztottunk ki. A lakosság mindennapi terheit másképpen is próbáljuk csökkenteni, harmadik alkalommal juttattunk a faluba lakásonként 2-2 energiatakarékos izzót. Korábban benyújtottunk egy pályázatot szennyvíz- tisztító építésére. Harmadmagunkkal pályáztunk, de végül visszakoztunk, mert a szükséges saját erő meghaladta lehetőségeinket. A legfrissebb tervünk, hogy a Csarodán épülő tisztítóba szippantókocsival szállítanánk a községből a szennyvizet. Vannak még terveink, de ezekről most még hadd ne mondjak semmit, hiszen közelegnek a választások, Baksa Gyuláné és lehet, hogy mások jönnek a helyünkre, más elképzelésekkel.- Az utóbbi években komoly fejlődés indult meg ezen a vidéken, a határforgalom okozta gazdasági fellendülésnek köszönhetően. Gelénes profitál ebből a forgalomból?- A Barabás felől érkezők átjárnak a falun, de különösebb hasznunk nincs belőle. Mindössze néhány boltnak jelent ez forgalomnövekedést. Sajnos, munkahelyek nincsenek a faluban, bár mindent megpróbáltunk és próbálunk, hogy legyenek. Kiépítettük azt a szükséges infrastruktúrát, ami arra ösztönözhet egy vállalkozót, hogy Gelénesen indítson be egy vállalkozást. Persze ezek legfeljebb közép- vállalkozások lehetnek, nagyobb munkahelyteremtő beruházást csak több település összefogásával lehet létrehozni. Az alapokkal elkészültünk, most várjuk és keressük a lehetőségeket. Pusztító tatárok A község neve személynévből, a latin Kilianusból ered, írott források először 1301-ben említik, mint a Gut-Keled nemzetség birtokát. Földtöltéssel megerősített vára is volt! A XIV. században Szatmár és Ugo- csa megyék itt tartották közgyűléseiket. Ekkoriban a Barabási és a Gelénesi család tulajdonában volt a terület. Mátyás parancsára 1474-ben a várat lerombolták, de újra felépítették, mert 1524-ben Percnyi János szerezte meg, 1567 tavaszán pedig Schwendi Lázár erdélyi hadjárat után bosszúként a tatárok a faluval együtt lerombolták. A XVIII. században a Bár- czay, Péchy és a Jósa család szerzett benne részeket. A jobbágyfelszabadítás idején 492 lakosa volt. 1870-ben 111 házban 685 ember élt, majd ez a szám 1900-ra 766-ra nőtt. A faluban már 1344-ben állt templom, ez elpusztult, a következő épület késő gótikus volt. A templom később a reformátusok tulajdonába került. Új tantermek Bár a gyereklétszám vészesen lecsökkent, még mindig tanteremhiánnyal küszködnek a gelénesi iskolában. Az elmúlt év végén az is kérdésessé, vált, megtarthatják-e a hetedik-nyolcadik osztályt, végül úgy lett meg a szükséges létszám, hogy szeptembertől a vámosatyai hetedik-nyolcadik osztályos gyerekek is itt tanulnak. Az iskolai összlél- szám ezzel 95 főre nőtt, ebből a 2-4. és az 5-6. osztály összevonva tanul. A helyszűke bajára orvosságként az önkormányzati képviselő-testület két tantennes iskola és kiszolgálóhelyiségek építésére nyújt be pályázatot az illetékes minisztériumhoz. Az óvodában nincs gond a férőhellyel, annál inkább a létszámmal. Korábban 40 gyerek járt óvodába, most mindössze 16, akiket egy csoportban helyeztek cl. Hajtanak az ifik Az önkormányzat az iskola használhatatlan, rozsdás, lyukas drótkerítése helyett szép új fakerítést készíttetett. Szintén idei eredmény, hogy felavatták a község új futballpályáját, így ezentúl helyben készülhetnek a meccsekre a gelénesi focisták. Megalakult a község ifjúsági csapata is, melynek tagjai óriási lelkesedéssel kezdtek játszani, és pillanatok alatt fel- küzdötték magukat a Vásáros- naményi városkörzeti bajnokság ifjúsági csapatai között a megtisztelő ötödik helyre. E5B13B51ÍHÍÍBB
