Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-25 / 224. szám

Városlátogató 1997. szeptember 25., csütörtök Hamarosan útépítés kezdődik Újfehértón, készül az új iskola, s az önkormányzat képviselői szennyvíz- beruházást is terveznek. Úgy tűnik, fejlődés, válto­zás kezdődik a kisvárosban. Az utca emberét arról kérdeztük, hogyan képzeli el Újfehértó várost néhány év múlva. Schiff Edina kozmetikus:- Sajnos ebben a városban semmi sem történik. Az itt tör­tént változásokat a vállalkozók többsége generálta, most már ideje lenne az önkormányzatnak tenni valamit a fejlődés, a fej­lesztés érdekében. Rémesen néz­nek ki az utak, nem lehet közle­kedni. Ez egy alvó település, amit végre jó lenne felrázni. Nem hiszem, hogy itt maradok a vá­rosban, ha jobb lehetőség adó­dik, elköltözöm innen.-Ez egy kisváros, de itt is meg­található minden, amire szükség lehet. Egymást érik a különböző boltok, üzletek. Leginkább mun­kahelyre lenne szükség. Gyakran gondolkozom azon, mihez kezdek, Maróti György né anyuka; ha lejár a gyes és munkába kell állnom, hiszen nincs állásom. A férjem Tégláson dolgozik a Haj­dúsági Iparműveknél, egyelőre nincs remény arra, hogy ott mun­kát kapjak, noha szívesen vállal­nám. Talán a helyi kisvállalkozók alkalmaznak majd krumpliszirom- sütésre vagy napraforgómag-fel­dolgozásra. Nem tudnék elköltöz­ni Újfehértóról, szeretem ezt a he­lyet. Itt születtem, itt nőttem fel, máshol képtelen lennék élni.- Nekem minden jól van, ahogy van. Özvegy vagyok, a fi­ammal élek. Reggel elvégzem a Kriston János nyugdíjas: ház körüli munkát, délben elbi­ciklizek az öregek otthonáig s el­hozom az ebédet. Nem ülök az öregek közé, én még jól bírom magam, rendben tartom a kertem s megetetem az állatokat. Jól főz­nek a nyugdíjasoknak, elégedett vagyok az étellel. A fiam azonban munkanélküli, jó lenne, ha kapna állást. Megvalósítják álmaikat Szülők cs diákok egyaránt kérték, hogy technikusi képzést is indítson a Bajcsy-Zsilinszki Endre Gimnázium és Ruhaipa­ri Szakközépiskola. A felsőok­tatási intézményekben to­vábbtanulni nem akaró, de mégis képzést igénylő fiata­lok jelentkeztek a szeptember­től induló egyéves iskolába. Nagyné Filimon Csilla igaz­gatónő kérésünkre elmondta, az itt végzett diákok ruhaipari vállalkozások, vállalatok al- kalmazottaiként középvezetői beosztást tölthetnek majd be. Huszonnyolcán jelentkeztek a megye több területéről. A be­iratkozott tanulók többsége az újfehértói középiskolában végzett, míg kisebb részük a megye más intézményeinek hasonló tagozatán érettségi­zett. Az elkövetkező esztendő­ben csak szakmai tantágyat ta­nulnak, s gyakorolnak heti nyolc órában. Az iskolai mű­helyben egyrészt saját anyag­ból, másrészt az iskola által vásárolt nyersanyagokból dol­goznak. Az intézmény profil­ját kihasználva ballagási ta­risznyák, ballagási ruhák elké­szítését is vállalják. Már hagyo­mány, hogy minden évben di­vatbemutatót tartanak, ahol a diákok által készített ruhada­rabokban vonulnak fel az is­kola legcsinosabb tanulói. A technikus-diákokkal a tanműhelyben találkozunk. A lányok csendben, önállóan dolgoznak, szükség esetén egymásnak nyújtanak segítsé­get vagy az oktatótól kémek tanácsot. Hosszú Erika Téglás­ról jár az iskolába. Már gyer­mekkora óta érdeklődik a di­vat iránt. Rokonai közül sok a varrónő, így a beállítódást, a varrás iránti vonzódást otthon­ról hozta. Sok mhát tervez és készít magának és másoknak. Örül, hogy a képzeletben meg­született dolgokat meg is va­lósíthatja. Szeretne vállalko­zásba kezdeni s varrogatni. Baráth Mónika szülei Ger- gelyiugomyán élnek, ő ötödik éve lakik a kollégiumban. Mindig érdeklődött a varrás iránt, de nem akar „csak” érett­ségizett varrónő lenni, ezért választotta a technikumot. Ha ismerősein, barátain lát egy- egy jó darabot, azon gondol­kodik, hogyan lehetne meg­varrni. Sokféle ruhát készített már, reméli, hogy a sikeres vizs­ga után a vásárosnaményi ru­hagyárban dolgozhat, ahol gyakorlatát is töltötte. A matematika mumus, a bábjáték öröm A matematika, a számítástechnika és az idegen nyelv kiemelt szintű tanításával emelkedik ki a Vasvári Pál Általános Is­kola a város többi oktatási intézménye közül. Noha Szénás Józsefné igazgató­nő szerint Újfehértón még nem olyan éles az iskolák közötti verseny, mint a nagyvárosokban. A fejkvótákért, a jelent­kezésekért azonban folyik a versengés, valamennyi pedagógus és vezető arra tö­rekszik, hogy minél többet tudjon nyúj­tani a gyerekeknek, minél vonzóbb le­gyen a szülők és a diákok számára egy- egy intézmény. A tanórán kívüli tevékeny­ségek vonzzák igazán a tanu­lókat. A diákszínjátszó cso­port, a bábosok, a focicsapat és az atlétikások szép eredmé­nyekkel térnek haza a megyei és országos megméretteté­sekről. Az elmúlt héten Nyír­egyházán adtak műsort a báb­csoport tagjai. A most ötödi­kes gyerekek első éves koruk­tól kezdtek bábozni. Tanító nénijük, Czuczku Györgyné nagy szeretettel tanította őket négy éven át. A felső tagoza­tossá vált nebulókat már több tanár oktatja, azonban most sem hajlandók lemondani kedvenc szenvedélyükről, a bábozásról.- Előbb csak ujjbábokkal kezdtünk játszani, az első év végén - mondja Czuczku Györgyné. - Magam is meg­lepődtem, hogy a paraván mögött képesek megnyílni, beszélni, kapcsolatot terem­teni a visszahúzódóbb, csen­desebb gyerekek is. Csakha­mar nyilvánvalóvá vált szá­momra a bábjáték szemé­lyiségfejlesztő hatása. Elvé­geztem egy intenzív tanfolya­mot, melyet Nyíregyházán Bárdy Margit bábművész, bábkészítő tartott. Tanítványaim megszeret­ték a bábjátékot, egyre komo­lyabb darabokat tanultunk meg. Ezzel a tevékenységgel közelebb kerültem hozzájuk. Csodálatos látni, hogy már tíz-tizenegy évesen mekkora felelősségtudattal rendelkez­nek. A színpadon, a paraván mögött egymásra vannak utalva. Tudják, mindennek pontosan kell működni, hi­szen az előadás sikere a leg­fontosabb. Van olyan kislány, aki a bábjáték terén csodás tehet­ség, de matematikából sajnos nagyon gyenge. Szorong is a tantárgytól, s attól, hogy eb­ben nem tud ereményt elérni. A paraván mögött nincs ilyen gondja, ott sikerei vannak. Van olyan tevékenység, ami­ben megnyilvánulhatnak ér­tékei, s ez növeli önbizalmát. Legutóbb A császár új ru­hája című darabot adtuk elő, hamarosan Egerben veszünk részt egy bábos fesztiválon. A szereposztást maguk a gyere­kek végzik, pillanatok alatt eldöntik, kinek milyen fel­adat felel meg leginkább. Jól ismerik egymást, közvetle­nek, nyitottak, s ezeket a tu­lajdonságokat a jövőben is jól tudják majd hasznosítani. Az oldalt írta: Kozma Ibolya, fotók: Lázár Zsolt A hétköznap művészete Újfehértói művészek al­kotásaiból rendezett kiállí­tást egy újfehértói fiatalem­ber, Papp Árpád. Segítsé­gére volt még barátnője. Gönczi Szilvia. Árpi nem művész, bár humán beállí­tottságú és kedveli a szépei. Egyszerűen csak meg akar­ta mutatni a városnak, hogy az egyszerű, a városban dolgozó, sétáló emberek között is vannak különle­gesek és kiemelkedők. Ti­zenegy alkotó műveit állí­tották ki az elmúlt héten az Essor Trade Kultúrcentrum különtermében, és a kiállí­tás eredményességét bizo­nyítja, hogy sok száz ér­deklődő látogatta meg a tárlatot. A rendezvénnyel hagyományt kívánnak te­remteni, s legközelebb két év múlva szervezik. Árpád fodrásztanuló, nővére, Papp Katalin tanítja a szakma fogásaira. Kata szabad idejében rajzol, így a bemutatón az ő műveit is láthatta az érdeklődő közönség. A két testvér különcsége a fodrászműhelyben is észreve­hető. Nem szokványos búto­rokkal vették körbe magukat. Asztal nincs az üzletben, csak rengeteg polc. A fiataloknak- igény szerint - akár avantgárd frizurát is ké­szítenek. Gyakran előfor­dul, hogy a tinédzserek este visszamennek Kati­hoz vagy Árpihoz. El­mondják problémáikat, gondjaikat. Ők nemcsak hajat vágnak és száríta­nak, de magánéletre vo­natkozó tanácsokat is ad­nak. Kati szerint nem könnyű vállalkozónak lenni. So­kan azt gondolják, hogy csak azért, mert valaki ki­váltotta az ipart, máris sok pénze van és duzzad az energiától. Úgy véli, na­gyon meg kell dolgozni azért, hogy fedezze a költ­ségeit, és némi nyeresége is legyen. Reggel fél nyolc­tól este hétig talpon van­nak s várják a vendégeket. A gyorsuló világban senkinek sincs ideje fél napokat az üz­letben várakozni, így igyekez­ni kell a munkával. Kati éjsza­ka, rajzolás közben nyugszik meg igazán. Újfehértó Továbbtanuló gimnazisták Büszkélkednek az újfe­hértói szakközépiskola ta­nárai. Az elmúlt tanévben a gimnáziumi osztályban érettségizett fiatalok közül tizennégyen jelentkeztek to­vábbtanulni, s tizenkét diá­kot fel is vettek az ország különböző oktatási intéz­ményeibe. Jogi egyetemen, tanárképző főiskolán, köz­gazdaságtudományi egyete­men és mérnöki karon foly­tatják tanulmányaikat a haj­dani újfehértói gimnazisták. A ruhaipari szakközépisko­lai osztályokból egy diák tanul tovább szakirányban, a Könnyűipari Főiskolán. Helyi adók, helyi fizetések A tervek szerint tizen- kilencmillió forintos be­vétele lesz a városnak az iparűzési adókból. Az összeg az amúgy is szűkös költségvetést erősíti. Ipar­űzési adót 1993-tól, helyi adónak nem minősülő de a bevételbe beszámító gépjár­műadót 1992-től fizetnek a város lakói. Az iparűzési adó befizeté­se alól mentességet kap­hatnak azok a vállalkozók, akik mezőgazdasággal vagy mezőgazdasági szolgálta­tással foglalkoznak, és éves árbevételük nem haladja meg a másfél millió forintot. Kevesebb összeget kell fizet­nie annak a vállalkozónak, aki szakmunkástanulókat oktat vagy csökkent munka­képességűeket foglalkoztat. Előbbiek 40-, utóbbiak 60 ezer forinttal csökkenthetik nettó árbevételüket. A közel hatszáz vállalkozó adóalap­jának tevékenységétől füg­gően 8 ezrelék - 1,2 száza­lékát fizeti az önkormányzat kasszájába. A pénzügyi irányítás munkatársai fizetési értesí­tés küldésével hívták fel a vállalkozóik figyelmét a má­sodik félévi, szeptember 15- éig befizetendő iparűzési adó kiegyenlítésére. Liptákné Bereczki Mária kérésünkre elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a vállal­kozók hatvan, 1994-ben 80,9, 1995-ben nyolcvan, tavaly 82,8 százaléka fizet­te be adóját. Míg a gépjár­mű-tulajdonosok közül 1992-ben 94,2, 1993-ban 84, 1994-ben 81,7, 1995- ben79,3 1996-ban 86,5 szá­zalék fizette be a kötelező adóját. Az önkoimányzat időará­nyos bevételének alakulása 47,8 százalékos, az előírt adókból eddig valamivel több mint tizenöt millió fo­rintot fizettek be. Ebből a forrásból összesen közel hu­szonötmillió forintra számí­tanak. Az összeget kommu­nális beruházások finanszí­rozására, illetve környezet- védelmi feladatok ellátásá­ra fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents