Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

1997. szeptember 3., szerda Hazai krónika Tömeges baleset Kistelek határában Kiépíteni a romokat A könyv borítója MTI ______ Eg y halottja, öt súlyos sé­rültje és egyelőre nem tudni, hogy hány könnyebb sérültje van annak a súlyos közlekedé­si balesetnek, amely kedden délután két óra után történt az E5-ÖS úton, Kistelek közelében. Egy utasokat szállító ro­mán autóbusz defektet ka­pott, emiatt kormányozhatat- lanná vált és áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, s a vele szembe közlekedő ka­mionnal, majd a kamion mö­gött érkező személygépko­MTI _____________ Ma gyarország 1997 nya­rán a NATO és az Európai Unió döntésével új szakasz­ba lépett: megteremtődött a valós feltétele az ország fel­zárkózásának. A politika meghatározó erőin múlik, hogy miként gazdálkodnak ezzel az eséllyel - jelentette ki Horn Gyula miniszterel­nök, hozzátéve: az MSZP si­kere az 1998-as választáso­kon garanciát jelent az esély valóraváltására. Az MSZP elnöke a szocialisták keddi, budapesti, kibővített frakció- ülésén azt is hangsúlyozta, hogy az integrációnak nincs ésszerű alternatívája. Horn Gyula mintegy más­fél órás bevezető előadásá­ban rámutatott: a politikai ciklus végéig az határozza meg az MSZP viszonyát a többi politikai erőhöz, hogy azok miként képviselik a nemzet közös érdekét a fel­zárkózásra. A gazdasági helyzetről szólva utalt arra, hogy a magyar gazdaság már egy sor területen versenyké­pes, s ezt az uniós ország­vélemény is visszaigazolja. Adatokkal támasztotta alá, hogy az eredmények való­sak: az év végére nettó 13 milliárd dollárra csökken az ország külső adóssága, a GDP 69 százaléka alá süly- lyed a belső államadósság, a külföldi tőkebeáramlás MTI_________________ Az Országgyűlés őszi ülés­szakára való felkészülés je­gyében ült össze kedden Lakitelken a Magyar Demok­rata Fórum frakciója. A két­napos zárt tanácskozás eddi­gi tapasztalatait összegezve Demeter Ervin frakcióvezető az MTI munkatársának el­mondta: úgy látják, hogy olyan témakörben kezdemé­nyezte a népszavazást, amely­nek fontosságát a kormány is kénytelen volt tudomásul venni. Bíznak abban, hogy a földtulajdonnal kapcsolat­ban széles körű támogatást kapnak az aláírások gyűjté­se során, s végül nem a kor­mány, hanem az általuk fel­tett kérdésekre kell a népsza­vazást kiírni. csival ütközött. A személy- gépkocsi kigyulladt és telje­sen kiégett. A magyar kami­on vezetője a helyszínen éle­tét vesztette. A másik két jár­mű vezetőit súlyos sérülé­sekkel szállították a mentők kórházba. A rendőrök a hely­színen vizsgálják a baleset körülményeit, és kérik az arra közlekedőket, hogy — miu­tán az utat le kellett zárni - Kisteleknél Ópusztaszer irá­nyába térjenek le. A Szeged felől érkezőknek pedig a sán- dorfalvi kerülőutat javasol­ja a rendőrség. pedig az első félévben meg­haladta az 1000 millió dol­lárt. A miniszterelnök meg­említette, hogy a kormány 1997 helyett csak jövőre kí­vánja befejezni a privatizá­ciós folyamatot. Tervezik továbbá, hogy a Miniszter- elnöki Hivatal mellett stra­tégiai tervezőintézetet hoz­nak létre egy 2000-ig, vala­mint egy 2010-ig szóló országfejlesztési program ki­dolgozására. A politikai baloldal hely­zetét elemezve Horn Gyula kifejtette, hogy az MSZP- nek ugyanazzal kell szem­benéznie, mint a többi bal­oldali pártnak: vagyis elér­kezett az idő, amikor semmi értelme a régi munkásmoz­galmi jelszavakkal és törek­vésekkel foglalkozni, mivel megváltoztak a boldogulás feltételei. Az MSZP-nek a foglalkoztatási, szociális, munkajogi kérdésekre szük­séges nagy hangsúlyt he­lyeznie. Horn Gyula a népszavazási kezdeményezésekkel kap­csolatban végül ismételten leszögezte, hogy a kormány nem akarja eladni a földet külföldieknek. Az ellenzék által kezdeményezett alá­írásgyűjtő akciót zavarosnak és értelmetlennek minősítet­te, egyúttal emlékeztetett arra, hogy az MDF-korszak- ban burjánzott el a zseb- szerződések gyakorlata. Demeter Ervin elmondta azt is, hogy a frakcióülésen szóba került a miniszterel­nök érintettsége az ügynök- törvényben. Az MDF or­szággyűlési képviselőcso­portja úgy véli, hogy a tör­vény nem az eltitkolást szankcionálja, hanem ma­gát a tevékenységet. Az MDF szeretné, ha a minisz­terelnök jó példával járna elöl, és nem kérdőjelezné meg egy törvény betartásá­nak szükségességét. Az ál­lampolgároktól miként len­ne elvárható a jogkövető magatartás, ha maga az or­szág miniszterelnöke nem tartja be a törvényt. Elvár­ják, hogy a miniszterelnök eleget tegyen az átvilágító bírók felszólításának és ön­ként mondjon le. Dalmay Árpád (Új Kelet) Szerény, de ízléses meghívó invitálta Budapestre, a VI. ke­rületben található Helikon Könyvesházba az érdeklődő­ket a Heraldika Kiadó bemutat­kozására és Szűrös Mátyás Cselekvő politikával a magyar­ságért című könyve bemutató­jára, író-olvasó találkozóra. Sokan jöttek el a rendezvény­re: politikusok, írók, művé­szek, s nemcsak az ország kü­lönböző vidékeiről, hanem a Vajdaságból és Kárpátaljáról is. Hortobágyi Ildikó, a Helikon Könyvesház vezetője és Göm­bös Tamás, a Heraldika Kiadó ügyvezető igazgatója (az ő Akikről Budapesten utcát ne­veztek el című könyvéi is be­mutatták) bevezető szavai után Oszter Sándor színművész Illyés Gyula Bartók című ver­sét mondta el, majd Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke méltatta Szűrös Mátyás újabb, immá­ron negyedik kötetét, amely­nek alcíme: Politikusi portré (1988-1996).- Én eddig csak egyetlen politikus könyvéhez írtam bevezetőt - mondta Csoóri Sándor —, mégpedig Duray Mikós Kutyaszorítójához, ami­ből aztán hatalmas botrány lett, akkora, hogy az akkori magyar kormány még mentegetőző le­veleket is írt a nagykövetségek­nek. Szűrös Mátyás könyvéről is lehetne ugyanilyen izgalmas, azt is mondhatnám, hogy bot­rányos tanulmányt írni. Ha regényt olvas az ember, mindig hozzáadja a maga élmé­nyeit is az olvasottakhoz, az­zal teremti meg igazán a mű­vet, így válik az a szerzővel közös alkotássá. Szűrös Má­tyás könyvét olvasva ezt a kö­zös alkotást hallatlanul izgal­mas műnek tartom. Olyan pa­rázsló kérdéseket vet fel benne a szerző, amelyek nagyrészt még ma is megoldatlanok. 1989. október 14-én a kárpát­aljai Beregszászon, Illyés Gyu­la mellszobrának avatásakor Oszter Sándor elmondta az imént hallott verset. Akkor is Szűrös Mátyásnak volt az óha­ja, hogy ez a csodálatos költe­mény elhangozzék. Politikai életünk neves személyisége ezzel is bizonyítani akarta és akarja, hogy ő ahhoz a népi­nemzeti baloldalhoz tartozik, amelyhez Illyés Gyula, Veres Péter, Tamási Áron, Sinka Ist­ván, az itt megjelent Püski Sán­dor is. Szűrös Mátyás számára a politika nem egyszerűen szak­mai kérdés, hanem egyúttal nemzetünk létkérdése is. Jóval a változások, a rendszerváltás előtt nagyon komolyan kezdett kisebbségi ügyekkel foglal­MT[ _____________ A Központi Bűnüldözési Igazgatóság a törvényszabta 30 napos határidőn belül dönt arról, hogy megindítja-e a nyo­mozást a Simsa-ügyben, tehát két hét még rendelkezésére áll - közölte az MTI érdeklődé­sére kedden Nagy Lászlóné, az Országos Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi sajtóreferense. Mint ismeretes, a Népjóléti Minisztérium különösen nagy kozni. Szűrös Mátyás nem hír­lapokból ismeri a kisebbségi problémákat, mint ahogy na­gyon sok politikus manapság, hanem testközelből, élmény- szerűen is megtapasztalta a ha­tárokon kívül élő magyarság gondjait. Illyés Gyula mondta nagyon okosan, hogy a múltat ugyan­úgy teremteni kell, mint a jövőt, mert ha nem tesszük ko­molyan helyre a történelmet, az tovább bomlik, nem lehet iga­zán biztosítani a folytonossá­got. A mi históriánk tele van romokkal, s e romokat nekünk, mint a ledöntött várakat, kas­télyokat, ki kell építenünk. Szűrös Mátyás könyve is ezt a célt szolgálja.- Könyvem folyamatosan íródott, kordokumentum - mondotta Szűrös Mátyás. - Azt mutatja, hogyan látom én a vi­lágot és benne a magyarságot, nemzetünk helyzetét, küzdel­meinket. Az a legfőbb törekvé­sem, hogy segítsek társadal­munk egységének megteremté­sében, a magyar nemzet össze­fogásában. Nem tudom isten­igazából elfogadni ezt a „pár­toskodást” ma Magyarorszá­gon. Természetesen nem va­gyok a többpártrendszer ellen­zője, de vallom: ha különbö­zőek is a politikai nézeteink, ideológiai alapállásunk, azért értékre vonatkozó hűtlen ke­zelés kísérletének gyanújával jelentette fel Simsa Pétert, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat alelnökét. A tárca véleménye szerint az önkor­mányzat 142,5 millió forintot veszített azzal, hogy Simsa Péter az OTP Ingatlan Rt. ja­vára lemondott egy Wesselé­nyi utcai ingatlan ellenérté­kéként kapott részvénycso­mag osztalékának jelentős részéről. az ország, a nemzet érdekében együtt, közösen többet kell tennünk. Az a véleményem, hogy őszintén és nyíltan kell politizálnunk, tapasztalatain­kat közkinccsé kell tennünk. Ha egy politikus kinyilat­koztat valamit, az cselekvés. Az állásfoglalás, a vélemény- nyilvánítás - cselekvés. Arra hívok fel mindenkit, hogy cselekvőén járuljon hozzá a nemzeti egység erősítéséhez és a magyar társadalom egysége­süléséhez. Szűrös Mátyás kötetében hosszabb interjúk, riportok, politikai beszédek, személyes reflexiók, cikkek, tanulmányok olvashatók. A könyv egy kor­szakhoz kötődik, egy körülha­tárolható időszakot, majdnem egy évtizedet fog át. Ez az időszak a rendszerváltás kezde­tét és kiteljesedését jelenti. A könyv bevezetőjében Bu­dai János szerkesztő ezt írja: „Az igazi ember egyénisége, nemzet iránti elkötelezettsége, a magyarságért és az elesette­kért való kiállása nem függ a betöltött magas funkciótól, sőt az arról történő leköszönés után csak erősödik”. Egyet kell értenünk e megállapítással, s e gondolat jegyében ajánljuk el­olvasásra a magyar politikai élet kiemelkedő személyiségé­nek újabb kötetét. Az ügyben a KBI feljelen­tés-kiegészítést rendelt el au­gusztus 18-án. A rendőrség ilyen esetekben újabb adato­kat, információkat gyűjt, ame­lyek megerősíthetik vagy ki­zárhatják az alapos gyanút, majd ennek függvényében döntik el, hogy megindítják-e vagy megtagadják a nyomo­zást. Minderre a törvény 15 napot ír elő határidőként, amit újabb 15 nappal meghosszab­bíthatnak. Kibővített frakcióülés Lakiteleken a demokraták Nincs döntés a Simsa-nyomozásról Lehetőségek Keleten MTI Örömmel fogadtam, hogy a magyar konnány ügydön­tő népszavazás kiírását ja­vasolta a NATO-hoz való csatlakozásról. Nagyon fontos, hogy a magyar nép­nek lehetősége legyen eb­ben a kérdésben dönteni. Ezt Tom Lantos, az ameri­kai Kongresszus demokra­ta párti képviselője mondta keddi, budapesti sajtótájé­koztatóján. A magyar származású képviselő arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy az amerikai Kongresszusban és Szenátusban komoly vi­ták előzhetik meg majd Ma­gyarország - illetve Cseh­ország és Lengyelország - NATO-csatlakozásának ra­tifikálását. Tom Lantos úgy vélte, hogy az amerikai döntést befolyásolja majd a magyar referendum eredmé­nye. „Minél nagyobb arány­ban kívánják a magyar vá­lasztópolgárok a NATO- csatlakozást, annál egysze­rűbb lesz döntenie az Égye- sült Államoknak is. Ha Ma­gyarország népe nem akar­ja a NATO-t, akkor termé­szetesen a NATO sem akar­ja Magyarországot” - hang­súlyozta a képviselő. Sze­rinte a magyarok tisztában vannak azzal, hogy az or­szág a referendummal törté­nelmi lehetőség előtt áll. A sajtótájékoztatón Tom Lantos elmondta: néhány hete Washingtonban együtt ebédelt Bili Clinton elnök­kel és Al Gore alelnökkel, s Clinton igen eredményes­nek nevezte saját bukaresti látogatását, valamint elis­merően szólt a magyar-ro­mán kapcsolatok alakulá­sáról is. Tom Lantos mosta­ni romániai útjának tapasz­talatairól szólva kitért arra: Romániának megértést kell kapnia szomszédaitól és Nyugat-Európától, hogy képes legyen gazdaságilag felzárkózni. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a magyar cégek számára - akár ame­rikaiakkal együtt - hatalmas lehetőségek kínálkoznak a román gazdaságban. A po­litikus reméli, hogy Romá­nia - akárcsak Szlovénia - két év múlva meghívót kaphat a NATO-ba. (Lantos Ausztria csatlakozását is üdvözölné.) Az északkelet magyaror­szági térségben, illetve Uk­rajnában tett látogatása kapcsán az amerikai demok­rata párti képviselő elmond­ta: a régió komoly gazdasá­gi lehetőségeket kínál a kél ország számára, s ha létre­jön a tervezett szabadke­reskedelmi övezet, akkor ott Európa Hongkongja ala­kulhat ki. Tom Lantos az MTI kér­désére válaszolva elmond­ta: találkozott Kovács Lász­ló külügyminiszterrel, aki­vel aktuális külpolitikai kérdésekről folytattak meg­beszélést. A demokrata pár­ti képviselővel Budapestre érkezett amerikai üzletem­berek ugyanakkor a befek­tetési lehetőségek felől tá­jékozódtak. Tom Lantos kedden dél­után részt vesz a második világháborúban híressé vált amerikai civil fotós, Varian Fry fényképkiállításának megnyitóján a Bank Cen­ter épületében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents