Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-24 / 223. szám

Az Országházból jelentjük A költségvetés zárszámadása MTI A napirend előtti felszóla­lásokat követően Akar Lász­ló, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az 1996. évi költségvetés telje­sítéséről számolt be a Tisz­telt Háznak. Elöljáróban rá­mutatott arra, hogy az 1996- os folyamatok értékelése nem szakítható el az 1995. évi tavaszi stabilizációtól, és egyben attól a ténytől sem, hogy az 1996-os gazdasági trendek alapozták meg az ez évben már elért eredménye­ket. Az államtitkár expozé­jában elmondta: az elmúlt év fordulatszerű változásokat hozott a nemzetgazdaság­ban. A folyó fizetési mérleg hiánya 1,7 milliárd dollárra csökkent, ezzel a GDP-hez viszonyítva 4 százalékra mérséklődött. Az államház­tartás hiánya a privatizációs bevételek nélkül a GDP 3,2 százalékára esett vissza, szemben az 1994-es 8,4 szá­zalékkal. Az ország külső és belső eladósodottsága számottevően mérséklődött, a nettó adósságállomány mintegy egynegyedével csökkent. A jövedelmi folyamatok is kedvezően változtak ha­zánkban: a vállalkozások fel­halmozási célú saját forrásai az 1994. évi 246 milliárd fo­rintról 1995-ben 413, 1996- ban pedig 650 milliárd fo­rintra nőttek, azaz két év alatt több mint 2,5-szeresre növe­kedtek. Tavaly a gazdasági szervezetek adósság előtti nyeresége 36 százalékkal nőtt, de egyes ágazatokban - például a gépiparban - 50 százalékos volt a nye­reség emelkedése. E ked­vező tendencia kiterjedt az 50 főnél kevesebb alkal­mazottat foglalkoztató cé­gekre is. Az egyensúlyi viszonyok stabilizálásáért súlyos árat is fizettünk. Az infláció tavaly a tervezetthez képest lassab­ban mérséklődött, mértéke - éves átlagban - 23,6 száza­lék volt. A reálbérek és a la­kossági fogyasztás csökke­nése tovább folytatódott. - Az elmúlt év kedvező gaz­dasági tendenciáinak kö­szönhetően azonban már nincs szükség a fogyasztás további csökkentésére - hangsúlyozta Akar László. A központi költségvetés tavalyi helyzetéről elmond­ta: e kedvező gazdasági trend­nek köszönhetően, amikor is az előzetes adatok szerint ta­valy a bruttó hazai termék már 1 százalékkal bővült, a központi költségvetés 1996. évi - privatizációs bevételek nélküli hiánya - 134,8 mil­liárd forint volt, a jóváha­gyott hiány 58 százaléka. A deficit vártnál kedvezőbb alakulása a pozitív makro­gazdasági helyzet mellett olyan egyszeri tényezőknek volt köszönhető, mint az ál­lamkincstár tevékenységé­nek megkezdése és az elkü­lönített állami pénzalapok jó részének a minisztériumok fejezetébe való beolvasztása. Összességében az államház­tartás elsődleges egyenlege aktívummal zárt, és a GDP 4,4 százalékát érte el. Az ál­lamháztartás gazdasági újra­elosztó szerepe csökkent, a bruttó hazai termékhez vi­szonyítva az 1994-es 60,9 százalékról 50,9 százalékra mérséklődött. Akar László a központi költségvetés bevételi oldalát elemezve elmondta: a gaz­dálkodó szervezetek befize­tései összesen 399 milliárd forintot tettek ki, ami 11,9 százalékkal haladta meg az előirányzott mértéket. Társa­sági adó címén a törvényben jóváhagyott 73,9 milliárd fo­rinttal szemben 110,8 milli­árd forintnyi, azaz a terve­zettnél 50 százalékkal több érkezett a költségvetésbe. A vám- és importbefizetések 247 milliárd forintot értek el, ezzel nagyjából teljesült az előirányzat. Összesen 515 milliárd forintnyi általános forgalmi adót fizettek be a költségvetésbe, ez 91 milli­árd forinttal meghaladta az 1995-ös befizetéseket. A fo- gyasztásiadó-bevételek 222 milliárd forintra rúgtak, ami az előirányzott 93 százaléka volt csupán, az elmaradás részben a gépjármű-üzem­anyag adásvételének és a háztartási tüzelőolaj értéke­sítésének csökkenéséből származott. A lakossági be­fizetések meghaladták a 419 milliárd forintot, ez 105,5 milliárd forinttal volt maga­sabb az egy évvel korábbi adatnál. A személyi jövede­lemadó-befizetések 389,4 milliárd forintot tettek ki. A kiadások között a köz­ponti költségvetés összes felhalmozási célú költekezé­se 127,6 milliárd forintot tett ki, ebből a központi beruhá­zások összege 67,7 milliárd forint volt. Ebből 9-10 milli­árd forint jutott három orszá­gos főút és a záhonyi híd re­konstrukciójára. Jelentős fej­lesztések valósultak meg az egészségügyben és a felső- oktatásban, korszerűsödött a honvédelem, és erősítették az ország közbiztonságát. Az agrárgazdaságban jelentős támogatási többlet keletke­zett, év közben többször haj­tottak végre emiatt forrás­átcsoportosítást, végül a kiemelt agrártámogatások együttes összegét 7 százalék­kal lépték túl az eredeti terv­hez képest. Az államtitkár elmondta: az Állami Számvevőszéknek a költségvetéshez fűzött ész­revételeihez a közeljövőben teszi le a PM a részletes vá­laszt. Akar László végezetül hangsúlyozta: az 1996-os költségvetési törvény végre­hajtása a tervezetthez képest közel álló helyzetet eredmé­nyezett, ezért azt elfogadás­ra ajánlotta az Országgyű­lésnek. Ezt követően az illetékes bizottságok, majd a frakciók vezérszónokai (a kormány- pártiak elfogadásra javasol­va, az ellezékiek elutasítva) mondták el véleményüket, majd a vitát elnapolták. Hazai krónika Rabszolgaként tartották fogva A rendőrség a kommandósok segítségével szabadította ki egy roma család fogságából a múlt hét végén Szege­den B. Lászlót, akit fogva tartói dolgoztattak, éheztettek és brutálisan vertek. A rendőröket is megdöbbentő ke­gyetlen ügyről kedden a Szegedi Városi Rendőrkapitány­ságon tájékoztatták a sajtó képviselőit. MTI __ _ _ _ A sértett, B. László még feb­ruárban ismerkedett meg H. Pállal, aki kőművesmunkát ajánlott neki. Felajánlotta azt is, költözzön a 16 helyiségből álló, úszómedencés házukba. A sértett el is fogadta az ajánla­tot, ám a napi 2 ezer forint he­lyett mindössze 100 forintot kapott, s ha nem voltak elége­dettek a munkájával, alaposan megverték. Június közepéig tűrte ezt a bánásmódot, akkor ismerősei tanácsára megszö­kött, albérletbe költözött. Au­gusztusban H. Pál és nevelt fia, H. László meglátták az utcán B. Lászlót, s rövid üldözés után sikerüli is elkapniuk. Beültet­ték a Mercedesükbe, a sértett­nek azonban sikerült kiugrania az autóból. Elmenekült és buj­kált egészen szeptember 17-ig. Akkor ismét összetalálkozott üldözőivel. Fényes nappal az utcán egy kis bolt előtt kapták el, ütötték-verték. B. László hiába kiabált segítségért, hiá­ba kapaszkodott a bolt vasrá­csába, lerántották és lábánál fogva betették a Mercedes cso­magtartójába. Otthon gumibot­tal agyba-főbe verték, s bezár­ták. Aznap nem kapott enni, másnap pedig a háztetőn kel­lett dolgoznia. Szerencséjére egy ismerőse tudomást szerzett arról, hogy B. László újra fog­ságban van, s a múlt héten pén­teken értesítette a rendőrséget. Szőke Péter ezredes, váro­si rendőrkapitány elmondta: amint meghallották a fogva tar­tók nevét, tudták, hogy komoly az ügy. A H. család ugyanis nem ismeretlen a rendőrök előtt, erőszakos bűncselekmé­nyekért, garázdaságért szinte minden tagja többször állt már bíróság előtt. Az alapos házku­tatásnál olyan tárgyakat is ta­láltak, amelyek más bűncselek­mények elkövetésére is utal­nak. A rendőröknek nem volt könnyű hatósági tanúkat talál­ni, mert a családtól mindenki fél a környéken. A meghallga­tott tanúk adatait és vallomá­sait pedig lezárt borítékokban őrzik. B. Lászlót 20 napon túl gyógyuló sérülésekkel, borda­töréssel kórházban ápolják, szobája ajtaját rendőr vigyáz­za, ugyanis megfenyegették. H. Pált előzetes letartóztatásba he­lyezték, nevelt fiát körözik. A rendőrség személyi szabadság megsértésének és súlyos testi sértés bűntettének alapos gya­núja miatt indított eljárást. Közbeszerzés MTI Gálszécsy András, a Köz- beszerzési Tanács alclnökc nem lát esélyt arra, hogy a közbeszerzési törvény álta­luk javasolt, a korrupció utolsó kiskapuit is bezáró módosításai még az idén a parlament elé kerüljenek. Sőt attól lehet tartani, hogy a jelenlegi parlamenti cik­lusban már nem is tárgyal­ja a törvény módosítását az Országgyűlés - hangoztat­ta Gálszécsy András ked­den a Magyar Menedzs­ment Intézel által szervezett Közbeszerzési Fórumon. Elmondta, hogy július­ban a Közbeszerzési Tanács 40 módosító javaslatot kül­dött át az Igazságügyi Mi­nisztériumba a közbeszer­zési törvénnyel kapcsolat­ban. Köztük volt az a Pénz­ügyminisztérium által kez­deményezett javaslat, hogy a közbeszerzési törvény ter­jedjen ki a társadalombiz­tosítási önkormányzatokra is. A módosítások között említette a KT alelnöke a kivételeket, miszerint a köz- beszerzési törvény nem ter­jedne ki a külképviseletek Magyarországon nem meg­valósítható közbeszerzése­ire, valamint a sürgősségi esetekre, mint például a ka­tasztrófahelyzetben szüksé­ges mentési eszközök, élel­miszerek beszerzése. Java­solják: a törvény írja elő azt a kötelezettséget, hogy a közbeszerzési pályázat pon­tosan határozza meg, mit és mennyit kell szállítani az adott termékből. Azt is ja­vasolják, hogy az előminő­sítés 30 napon belül történ­jen meg, ugyanis határidő eddig nem létezett. Törölni javasolják viszont azt a sza­bályt, miszerint érvénytelen az a kiírás, amelynek ügyé­ben 30 napon belül nem születik döntés. A gyógyszerész kamara képviselőinek kérdésére az alelnök közölte: nem érte­nek egyet azzal a javaslat­tal, hogy a gyógyszerek kerüljenek ki a közbeszer­zési törvény hatálya alól. A Közbeszerzési Tanács nem javasolja továbbá, hogy a magyar áru előnyt élvezzen a külföldiekkel szemben a közbeszerzéseknél. Gálszécsy András közöl­te, hogy az idei év első fe­lében 120 milliárd forint értékű közbeszerzési kiírás születeti, 30 mi 1 liárddal kisebb értékben, mint ta­valy az első félévben. Nyilatkozat A Magyar Demokrata Néppárt örömmel üdvözli a lengyelországi választá­sok eredményét, a Szolida­ritás vezette ellenzéki koa­líció győzelmét. Igen je­lentősnek és tanulságos­nak tartja a kormányalakí­tás szempontjából a mérleg nyelvévé vált. keresztény- liberális párt, aBalcerowicz vezette Szabadság uniója sikerét, mely párt program­ja és politizálási stílusa sok hasonlóságot mutat a Nép­pártéval. A párt elért vá­lasztási sikerében és meg­határozó pozícióba kerülé­sében a Magyar Demokra­ta Néppárt saját politikájá­nak igazolását és felérté­kelődését látja. M ost, a tökéletes politikai káosz küszöbén igazán kíváncsi volnék, hogy mit mondanak azok az ellenzéki politikusok, akik a rendszer- váltás megtörténtét ab ovo megkérdőjelezték, kijelent­vén, hogy nem történt más, mint a politikai hatalom gaz­dasági hatalommá konvertá­lása. Az kétségtelen, hogy az embertelen hatalom struktú­ráját „felváltotta” a struktúra embertelen hatalma, és immár a monstrum üti a taktust, míg a zenészek táncolnak! Mert ugyan mi mással le­het magyarázni azt, ha nem ezzel, hogy a hu­mánus törvények azért váratnak magukra, azért nem kerülnek a parla­ment elé, mert előre tudja a kormány, hogy a Tisz­telt Ház egy buznyákot sem fog mellérendelni? Minek szaporí­tani a mulasztásos törvénysér­tések eddig is népes táborát? Nem jobb, ha lapítanak és vár­ják a megfelelő alkalmat? Nem jobb! Miféle hetyke pimaszság addig Európai Unióról beszélni, amíg úgy kezeljük például mozgássé­rültjeinket, mintha nem is lennének?! Igaz, „elméleti­leg” rendelünk melléjük „tá­mogató jellegű” határozato­kat, azok azonban megannyi „nesze semmi, fogd meg jól”. Kötelezik a cégeket, hogy alkal­mazzanak mozgássérülteket, mikor még a lakásukból sem képesek kimozdulni egyedül az infrastruktúra hiányában? Hogy utazzanak a munka­helyükre? Hogy menjen járdá­ra fel járdáról le? Hogy menje­nek fel a szentséges hivatalok legszentségesebb emeleteire? Vicc! Szemtelen és arrogáns vicc! Nézzünk csak széjjel Eu­rópában. Nem kell messzire - elég, ha csak a bécsi út végéig megyünk. Ausztria fővárosában nincs olyan közintézmény (a Segítséget! Palotai István (Új Kelet) színházakat, mozikat, sőt még a bárokat (!) is beleértve), ahol ne lenne megoldva a mozgás- korlátozottak közlekedése. Az autópálya-állomásokon is kü­lön mosdók, vécék és zuhany­zók állnak rendelkezésükre. Persze mindez nem biztos, hogy a bürokraták zseniális agyából kell hogy kipattanjon. Ez általános össznépi szemlé­let kérdése is. Ott kezdődik, hogy az utcán ne bámuljuk meg a szerencsétlen sorsú em­bereket és - horribile dictu! ­ne röhögjük ki őket!!! Az­tán ott folytatódik, hogy pél­dául ne menjünk be egyetlen olyan üzletbe se, ahová nem mindenki tud bemenni. Majd csak észbe kap a tulaj, mie­lőtt még felkopik az álla. Egy kis beton, egy kis jóindulat, és máris beindul az üzlet. Addig meg coki van! Társadalmi szolidaritást! Ha már az állam fütyül arra, ami kutyakötelessége, akkor legyünk mi állam az állam­ban! Tanítsuk móresre rest urainkat, kényszeresük mi emberségre és egy kis odafi­gyelésre őket, hogy ne csak egymás közt vívják pi­tiáner hatalmi harcocs- káikat, hanem küzdje­nek meg Mammonnal, a pénz urával is, és belőle csavarják ki az embersé­gesebb társadalomra valót! Mert politikusnak lenni szolgálat! És szolgálni csak az tud, aki a szívével szolgál. K i az utcára a szív­telenekkel, hadd tudják meg egyszer ők is, hogy mit jelent az el- hagyatottság, a reménytelen­ség. Tudják meg, hogy mit jelent nyomorultul fillérek­ből tengődni, és tehetetlenül várni a soha meg nem érkező segítséget...- Öregem! Príma titkárnőd van! ...és meddig jutottál el nála?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents