Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-22 / 221. szám
Falujáró 1997. szeptember 22., hétfő Lakások a pályán Az építési telkek elfogytak a faluban, és a lakás- építési támogatás nyomán élénkülő igények kielégítésére az önkormányzat a régi, rossz állapotú fut- ballpályából alakíttatott ki telkeket. A sportolni vágyókról sem feldkeztek meg, a felszabdalt pálya miatt kárpótlásul a polgármesteri hivatal mögötti mintegy két hektáros területen futballpályát, röplabdapályát, játszóteret építtettek. A sportcentrum még nem végleges arcát mutatja, a közeljövőben továbbfejlesztését tervezik. Marokban már a XIII. században volt lelkészség és Anna tiszteletére emelt szentegyház. A Tiszahát és Tóhát lakói hamar elfogadták a protestáns hitet, és a reformátusok elfoglalták a márokpapi római katolikus templomot. A falain található festményeket és gót feliratokat bevakolták, majd bemeszelték. A beregvidéki protestáns papok 1678. március 17-én itt tartottak zsinatot, amelyen Nógrádi Mátyás püspök megtiltotta a papoknak a tubákolást és pipázást. A helyi római katolikusoknak sokáig nem volt templomuk, csak 1836-ban alakítottak lelkészséget Márokon. A kora gótikus stílusban épült műemlék református templomot 1857 és 1902 között többször javították, de egy alapos felújításra egyre nagyobb szükség lett. A tetőt 1924-ben fedték át, majd 1937- ben tovább javították, az épület azonban 1939. július 16-án egy villámcsapás következtében kiégett. Békében a természettel Az idegenforgalom fellendítéséről szőtt tervek már többek puszta álmoknál. Szeptember 23-án az önkormányzat holland vendégeket vár, akik a Márok- papiban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket vizsgálják. Ha látnak benne fantáziát, akkor felgyorsulhat a folyamat, ami igazán az E-miszió Természetvédelmi Egyesület letelepedésével indult el. Az egyesület egy öreg parasztházat vásárolt, és tett rendbe a falu tarpai végén, ide szervez nyári táborokat gyerekeknek. Ottjártunkkor vezetőségi ülésre készültek, a kis házba várták vendégül az E-misszió vezetőit és legaktívabb tagjait. A házigazda szerepét Zalatnay László, az egyesület titkára látta el, akit éppen a kiskert kaszálásában zavartunk meg. Saját kezükkel rakták rendbe a házat, felújították a bútorokat, és a táborokhoz újakat is készítettek. A környezetvédelem fogalomkörébe eső témájú táborokat szerveznek, a hulladékgazdálkodáson és természetes energia- források kutatásán túl a kulturális környezetvédelmet, a hagyományok ápolásának témakörét is ide véve. Kézművestáborokban nemezkészítéssel, ötvösmunka gyakorlásával idézik fel és adják tovább a gyerekeknek népi hagyományainkat. A házból bármilyen irányba indulunk, gyönyörű természeti környezetbe érkezünk. Idén négy tábort szerveztek, ahol próbálják a táborozókat ráébreszteni a környezet védelmének fontosságára, és ennek helyes módszereire. Napkollektoros zuhanyzó, komposztáló kerti WC - ezek hozzátartoznak a munkához. Előbbi napenergiával működik, utóbbi pedig megfelelő szén-nitrogén aránnyal és kevés vízzel komposzttá alakítja az ürüléket, amit ezután trágyázásra használhatnak. A jelszó: minél kevesebb szemetet termelni! Egy, Nyíregyháza környéki falvakban végzett felmérésük szerint volt olyan, nagy kerttel, háziállatokkal ellátott családi házhoz tartozó kuka, ahol a hulladék 70 százaléka szerves komposztanyag volt! A gyerekek megismerkednek a természettel, növényekkel, állatokkal. Sokuknak ez óriási élmény, mert még soha nem láttak élő birkát, sertést vagy tehenet. A kertben gyümölcsös telepítését tervezik, és az előbb említett ok miatt állattartás gondolatával is foglalkoznak, de ehhez az kell, hogy valaki állandóan itt lakjon, és el tudjon látni egy-két kecskét, birkát és néhány baromfit. (F A Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor V*— ——- J Márokpapi eredetileg két falu volt, csak 1941-ben egyesítették közös név alatt. A Márk személynévből eredeztetett Márok nevét írott források először 1220-ban említik, egy jobbágyperhez kapcsolódva. A Gut-Keled nemzetségbeli Gábor ján fiai 1285-1299 között pereltek Márok birtoklásáért. Az 1299-ben kötött egyezség szerint a határ keleti fele, Papi felől a Várdaiaké, a nyugati a Surányiaké lett. Ez a per a XIV. században is felújult. A falut 1566-67-ben a tatárok Papival együtt felégették, de a falu nem pusztult el, 1606-ban Bocskai István a kisvárdai uradalom tartozékaként Nyáry Pálnak adományozta. A XVIII. században leányági leszármazottaik révén a Bay, a Bessenyei és a Vitkay családok birtokolták. Papi nevét egykori birtokosaitól, a Pál-rendi tarpai papoktól kapta. Később több alkalommal említik dokumentumok a két falvat, többek között 1356-ban Száchy Miklós országbíró Vi- segrádon írt levelében vizsgálat indítását kezdeményezte az ügyben, hogy Várdai László fia, János állítása szerint Papi Gábor fia, Sebestyén Pétert, a mároki lelkészt Surányban nyilakkal és karddal megsebesítette, majd félholtan sorsára hagyva elrabolta a lovát. Szintén bírósági ügyben említik 1377-ben; Várdai Domokos, Bagoitja János alispán és bírótársa előtt panaszt emelt amiatt, hogy Surányi Gábor fia, Sebestyén mindszent nap utáni pénteken Márok helységre fegyveresen rátört, 9 ökröt elrabolt és Surányba hajtatott. A háborúk nyomán elnéptelenedett Márok papiba# essen vei György megyei másodalispán Zemplén megyei Varannó környékéről tótokat telepített, akik azután teljesen beolvadtak az őslakos magyarságba. Pillantás a Bereg egyik gyöngyszemére Az ukrán határ forgalmából jól élhetnek az átkelőkhöz vezető utak által érintett szerencsés falvak ahol falvakban boltok, presszók, kocsmák, éttermek tömkelegé szolgálja ki az utazókat, termeli a profitot, és fizeti a helyi adókat, az önkormányzatok megelégedésére. Márokpapi nem tartozik a szerencsések közé. A beregsurányi átkelőhöz vezető utak mentén fekszik ugyan, de csak mellékutakon közelíthető meg. Nincs nagy forgalom a faluban, az sem okoz fennakadást, hogy járda híján a főutcán az úttesten közlekednek a gyalogosok. A gazdaságföldrajzi szempontból előnytelen elhelyezkedés más szempontból áldásnak tekinthető, hiszen árnyoldalai is vannak a pénzt hozó utazótömegnek. Egy szippantás Márokpapi levegőjéből, és rögtön érezzük a különbséget, az egészséges beregi levegőt itt nem fertőzik gázok és benzingőz. Hogyan lehetne ebből az adottságból előnyt kovácsolni? Többek között ezt is megtudhatják Mester András márokpapi polgármesterrel folytatott beszélgetésünkből.- Márokpapi korábban közigazgatásilag Bcregsu- rányhoz és Beregdaróchoz tartozott, 1994-ben váltunk szét, azóta teljesen önállóan gazdálkodunk. A „közös” időszakban épült egy ravatalozó, elkészült a gázberuházás és épült egy kéttantermes iskola. A felső tagozat innen jár Beregsurányba, az alsó pedig idejön onnan. Közös dolgaink összekötnek minket, bár voltak az elején problémáink, de ezek megoldódtak, és ma már a két önkormányzat jól együtt tud működni. A szétválás évében a község valamennyi útja szilárd burkolatot kapott, és kialakítottuk a polgármesteri hivatalt. A Máltai Szeretetszolgálat nyújtott segítséget a polgár- mesteri hivatal és az átmeneti gondozóház berendezésében, és iskolai eszközök beszerzéséhez. Adósságaink kezelése érdekében szigorú takarékossági intézkedéseket vezettünk be, többek között lezárattuk a közkutakat is. A helyi boltokat a kis forgalom miatt a bezárás veszélye fenyegette, de nem nézhettük tétlenül, hogy a falu ellátatlanul maradjon. A Népjóléti Minisztérium támogatásával, Nagy Károlyné térségmanager segítségével nyitottunk egy szociális diszkontboltot, ahol mára havi szinten 10 százalékos árréssel egy-másfél millió forintos forgalmat értünk el. A főzőkolbászt, a tejet, a parizert és egyfajta kenyeret beszerzési áron adjuk. A községnek, nagyságához mérten igen jó intézményhálózata van, az iskolát már említettem, ezenkívül óvoda, valamint idősek napközi otthona és átmeneti gondozóház is működik a faluban, valamennyinek gázfűtése van. Szintén népjóléti segítséggel falugondnokot alkalmazunk, aki többek között - mivel gyógyszertárunk nincs - elhozza a rászorulók gyógyszerét, a betegeket elszállítja szakrendelőbe, elvégzi a szociális étkeztetés és a szociális diszkont anyagbeszerzését, besegít iskolások szállításába, lakossági rendezvényekre viszi mikrobu- szunkkal az embereket.- Említette az átmeneti gondozóházat és az idősek napközi otthonát. Márokpapi öregedő település?- Igen, azért, mert a fiataloknak nincs miért itt maradni. Amíg nem kapunk külső segítséget munkahelyteremtésre, addig gyenge lesz a falu népesség- megtartó ereje. Véleményem szerint van jövője a településnek, részben a határ közelsége miatt, másfelől elhelyezkedésének köszönhetően. A környező településekhez mérten csendes hely, környezetvédelmi területen fekszik, gyönyörű környezetben. A természet lehetőséget adott Márokpapinak, hogy az idegen- forgalomra támaszkodva keresse a haladás, a továbbjutás útját.- Milyen munkahelyek vannak a településen?- A legnagyobb munkaadó az önkormányzat, ezenkívül csak a mezőgazdaság kínál megélhetési lehetőséget. Gondot okozott, hogy az emberek elszegényedtek, és bár kaptak földet, nem voltak gépeik a földműveléshez. A Népjóléti Minisztérium pályázati úton nyújtott segítségével elindítottuk a szociális földprogramot, az ön- kormányzat gépeket vásárolt, két traktort és munkagépeket, a kombájnon kívül szinte mindent, amire szükség lehet. Szolgáltatásainkkal szabályoztuk a mezőgazdasági szolgáltatások árait a faluban, így ha van is külső vállalkozó, kénytelen a mi kedvezményes munkadíjainkhoz alkalmazkodni. Gazdálkodik is az önkormányzat, a napokban fogjuk learatni húsz hektár búzánkat és húsz hektár napraforgónkat. Érzésem szerint egy hibát elkövettünk, nem figyeltünk eléggé a falukép rendben tartására, túl sok energiánk ment rá az intézményfelújításra. Az elmúlt évben három-négy munkahelyteremtő pályázatot nyújtottunk be, de sorra elutasították, így nem volt elég emberünk az intézmény- karbantartások és a kaszálás, tereprendezés egyidejű végzésére. Az elmaradt munkákat ősszel kell bepótolni. Terveink között szerepel járdaépítés a főút mentén, meglévő épületeink közül a rossz állapotban lévők rendbetétele, szilárd- és folyékonyhulladék- feldolgozó üzem építése más településekkel összefogva. Pályázaton nyertünk pénzt a belterületi vízrendezésre, ezt szeretnénk idén elkezdeni, majd a következő évben folytatni. A faluban telefon, gáz, víz van, szennyvízhálózatunk nincs, de nem is tervezünk, mert egyrészről nem szeretnénk a falut feltúrni, tönkretenni környzetünket, másfelől a lakossági igények sem indokolják építését. Tiltott füstölés 9RSL
