Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-02 / 204. szám
Városlátogató Ont mi bosszantja? ^ Ét- Az, hogy fel kell szedni ezt a szilvát, utána pedig nem lehet eladni! Nincs egy zöldségbolt vagy piac a városban. Berakjuk egy hordóba és pálinkát főzetünk belőle, vagy lekvár készül a szilvából. Bosszantanak még a tehenek, mert nem az úton, hanem a kerítés előtt mennek el, belesüpped a lábuk földbe, kitapossák a virágokat. Szűcs Bálintné Bíró Károly- A nyugdíj kevés, nem lehet jól beosztani, pláne nyáron, amikor a pesti unokák itt nyaralnak. Jön a dinnye, venni kell azt is, fagyit meg jégkrémet is, és akkor már a számlákra, ennivalóra nem jut pénz. Gazdálkodni nem tudunk, eladtuk a földünket, mert nem volt elég a nyugdíjunk a megmunkálásra. Idén még van egy kis pénztartalékunk, de nem tudom, jövőre mi marad belőle.- Kevés munkahely van, nehéz boldogulni. Szerencsére most van állásom, egy sírköves kisiparosnál dolgozom, rendes fizetésért, bejelentve. Ez még szerencsés eset, mert kell a munkaviszony a nyugdíjhoz. Ami bosszant, hogy kevés munka van, ami akad, azért pedig messzire kell menni. Régebben ingáztunk, 100-150 kilométerre jártunk el, reggel ötkor indultunk, este hétkor értünk haza, még szombaton is mentünk. A feleségemet leszázalékolták, van egy kis jövedelme, de így is kevés a pénz. Szilárd burkolatú kis teret építenek az elmúlt évben felállított szobor talapzata köré Az időszaki mellett két állandó kiállítással is várja vendégeit a nagyecsedi Berey József Helytörténeti Gyűjtemény. Az első az ecsedi nép életéből vett régi hanszálati eszközöket, ruhákat, háztartási, földművelési és állattartási kellékeket őrzi, a másik Ecsed régészeti és történeti emlékeit mutatja be 1997. szeptember 2., kedd Minden út a fővárosba vezet? Nagyecsed A cigányfolklór bölcsője Nagyecsed cigány kulturális hagyományait számos csoport és együttes őrizte az utókornak az elmúlt évtizedekben. Országos hírnévre tett szert a Fekete Szemek, majd a Rományi Róta, a Phore Shave, legutóbb pedig a Vadvirágok együttes. Az elmúlt év végén újabb nemzedékváltás zajlott, azóta a Vadvirágok helyén maradó űrt a Vásári Fiúk együttes hivatott betölteni. Kezdésként azonnal készítettek három audio- és három videokazettát. A hangkazetták nagy sikert arattak, de a videokazetták még nem jelentek meg. A csoport vezetőjét, Balogh Attilát a csapatról, terveikről, az ecsedi cigányfolklórról kérdeztük.- A csapat hivatalosan ez év márciusában alakult meg, de tulajdonképpen a Vadvirágokban is szinte ugyanezek az emberek voltak, azt az együttest azonban az apósom, Balázs Ferenc vezette. Úgy érezte, már nem tudja tovább csinálni, ezért vettem át a stafétabotot. Ezt megelőzően ötünknek volt egy külön csapata, a Nagyecsedi Vásári Fiúk, ezen a néven adtunk ki három kazettát, és ezt a nevet vette fel később az egész együttes. Az első jelentősebb fellépésünk a Ki mit tud? volt. Elmentünk Mátészalkára, onnan továbbjutottunk Nyíregyházára, de a megyei fordulón kiestünk. Ebben jócskán volt szerepe gyakorlatlanságunknak, a megfelelő hangszerek és az összeszokottság hiányának.- Mit jelent a név?- Szó szerint vásári fiúkat, mert a csapattagok közül többen is vásározunk, cipőkereskedéssel foglalkozunk. Az együttes 10 fiúból és öt lányból áll, öt pár táncos és 5 zenész alkotja a csoportot. Társaim átlagéletkora 17 és 27 év közölt mozog. A névváltás részben stílusváltást is jelentett, de nem nagy mértékben, mert a Vadvirágok is ragaszkodott az eredeti cigány tánchoz és népzenéhez. A hangszerelésen szeretnénk újítani, ez jelenti a legnagyobb változást. Nagyecsed elismerten a cigány folklór bölcsője, elődeink is a hagyományos zenét, táncot mutatták be, mégpedig színvonalasan, hiszen egytől egyig országos, sőt világhírnevet szereztek maguknak és Ecsed- nek. Mindig volt egy nagyon jó csapat, de mikor befutottak, országos és külföldi utakra jártak, akkor elmentek Pestre, és az itt maradók kezdhették elölről.- Ezek szerint mindig voltak, akik továbbvihették a „zászlót” ?- Szerencsére az együttestagok családtagjai, leszármazottai közül mindig maradtak, akik újraszervezhették a csapatot. Az együttesek tagjai többnyire a Balázs, a Varga és a Balogh családból kerültek ki, valamennyien oláh cigányok, mert mi őrizzük a cigány nyelvet, amit a magyar cigányok már nem beszélnek. A próbákra kilencéves kortól eljárnak a gyerekek, ezért úgy tűnik, lesz utánpótlásunk. Gondolkodunk egy ifjúsági klub, tagozat létrehozásán, ahol a gyerekeknek az éppen ráérő csapattagok adnák át tudásukat. Legnagyobb gondunk a pénzhiány, mert nincs pénzünk fellépőruhákra, hangszerekre, utazásra. Ha meg is hívnak egy fellépésre, akkor az utazás költségeit szinte teljes egészében a saját pénzemből kell fedeznem. A gépkocsimat megtankolom, összeszedem a hangszereimet, ha valakinek van egy megfelelő fehér inge, akkor kölcsönadja, és így indulunk el. Reménykedünk, hogy leszünk még könnyebb helyzetben, de nem akarjuk abbahagyni a munkát. Ha előre akarunk jutni és Ecsed hírnevét fenn akarjuk tartani, akkor vállalnunk kell a nehézségeket is. Akt legyőzte a számítógépet Gyermekkorú sakkozók A művelődési ház program- kínálatában népszerű a sakkszakkör. Bányai László, az Áfész területi ügyvezetője volt nyugdíjazásáig, 1948 óta foglalkozik a sportággal. Harmad- osztályú, ettől az évtől pedig másodosztályú bírói képesítést is szerzett. A megyei szövetség 1989-ben oklevéllel ismerte el tevékenységét. Több mint két évtizede költözött Nagyecsed- re, és pedagógus sakkoktatói végzettségére támaszkodva szinte azonnal elindította a szakkört. Az elmúlt évtizedekben az általános iskolai korosztályban szép eredményeket ért el az ecsedi gyerekekkel. Laci bácsi az interjú készítésének napján volt 70 éves, de kora ellenére ma is töretlen lendülettel dolgozik az utánpótlás nevelésén.- Megyei szinten az általános iskolai korosztály sakkversenyein többnyire az első három helyezett között voltunk. Rendeztünk nagyobb versenyeket Ecseden is, emlékezetes például a Fábiánháza- Nagyecsed mérkőzés, amelyet két napon át tartottunk a Medicor művek itteni vállalatának alapításakor. Ekkor 20-30 sakkozó mérte össze tudását. Házi versenyeket szervezünk minden május elsején és augusztus 20-án. A versenyek oktatási célokat is szolgálnak, nem mindig a győzelem, néha inkább az ellenfél nevelése, tanítása a cél. Voltak kiemelkedő tehetségek az évek során, ilyen gyerek volt Kun János. Első osztályos korában kezdett sakkozni, és a megyei versenyen rögtön negyedik helyezést ért el, majd tartotta ezt a szintet nyolcadikos koráig. A megyei vezetőséggel egyetértésben Kun Jancsit minden évben kéthetes továbbképző szaktanfolyamra küldtük. Középiskolás korában a tanulás miatt kicsit elszakadt a sakktól, de most újra komoly gyakorlásba kezdett. Más versenyeken is szép eredményeket ért el, és az első számítógépes versenyen ő volt az egyetlen, aki a felnőtteket is maga mögé utasítva legyőzte a gépet! A következő tehetséges gyerek Mosolygó Gyurika volt, akire szintén véltelenül találtam. Egy alkalommal náluk jártam, és nagy lelkesedéssel érdeklődött a sakkról. Láttam a fiúban fantáziát, ezért még aznap adtam neki egy készletet, két gyereket pedig megkértem, hogy játsszanak vele. Rövidesen a csapat legjobbja lett, megye, és országos szinten ismert lett a neve. Sajnos ő is elkerült tőlünk, nyolc- osztályos gimnáziumba jelentkezett, és negyedikes korától Fehérgyarmaton tanul. Őt Nagy Gábor követte. Nagyon jól játszik, az augusztus 20-ai versenyen mindössze két vereséget szenvedett két felnőtt, öreg sakkozótól. Két játszmát döntetlennel zárt, a többit megnyerte. Rajta kívül még Bíró Tamás, egy másodikos gyerek a nagy reménységünk, aki a csoportjában szép eredményeket ért el. Tervben volt egy állandó csapat felállítása, de ez anyagi okok miatt még nem valósulhat meg. Minden héten menni, versenyezni, gyakorolni - erre még nincs elég pénzünk. Egyelőre maradunk az általános iskolai korosztálynál, és itt próbálunk minél több sikert elérni. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor Kisebbségi hírek A nagyecsedi kisebbségi önkormányzat régi álma vált valóra a közelmúltban, saját irodát kaptak a művelődési házon belül - tudtuk meg Balázs Lajostól, a kisebbségi önkormányzat elnökétől. Eddig egy régi iskolában volt helyiségük, ahol 1994 decemberétől segítettek a cigányság ügyesbajos dolgainak intézésében. Az öttagú testületből ketten a városi önkormányzat szociális bizottságának munkájában is részt vesznek. Leginkább segélyek osztásában segédkeznek véleményezési jogkörrel, valamint kulturális és oktatási vonalon dolgoznak. Erre az évre gyűlt össze annyi pénzük, hogy úgy működtessék irodájukat, ahogyan az elejétől szerették volna. Felvettek egy adminisztrátort, aki hetente egyszer, csütörtökön 10-től 12 óráig tart fogadóórákat, és segít a nyugdíj, a gyes és más szociális juttatások körüli adminisztrációs problémák megoldásában. Ezt a szolgáltatást nem csak cigányok részére kínálják. Az elmúlt hónapban 40 gyereket a kisebbségi önkormányzat költségén egy napra elvittek strandolni Bakta- lórántházára, és költség- vetésükből támogatták az ecsedi gyerekek számára az óvodai előképzés megkezdését szakember segítségével. Az egészségházzal közösen pályázatot készítenek a Soros Alapítvány részére, hogy nővédelmi és születésszabályozási témakörökben elindíthassanak egy felvilágosító tanácsadást cigány anyák részére. Hétvégi ajánló Városavató ünnepségén szeptember 6-án két helyszínen egész napos rendezvénysorozattal várja az érdeklődőket Nagyecsed város önkormányzata. Reggel kilenckor a nyíregyházi mazsorettesoport részvételével zenés hívoga- tóval kezdődik a nap. Beszédet mond Szűcs Gusztáv polgármester és dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára, aki átadja a városavató oklevelet és a város kulcsát. A Rákóczi Tárogató Zenekar muzsikája után megszentelik a város zászla ját és címerét. Lesznek még gyermek játékok Danes Lajos gyűjtéséből, fellépnek a nagyecsedi és az innen elszármazott cigány együttesek. Homonyik Sándor koncertje után pedig tűzi játékkal zárul a nap. Mfc/fVfr w&líT! Mii i=m
