Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

Gazdaság 1997. szeptember 16., kedd Napi tőzsdelnfó Várdai italok Kecskeméten Részvény Napi nyitóár Napi átlagár Napi záróár MÓL 4400 4375,5 4360 TVK 4250 4220,6 4185 Richter 20 100 19 974,7 19 800 OTP 6500 6534,8 6500 Kárpótlási jegy 830 831,8 831 A Budapesti Értéktőzsdén általánosságban véve úgy tűnt, hogy minimális árkorrekciós hatások érvényesül­nek. Gyakorlatilag minden egyes vezető részvény érté­ke csökkent. Az elemző számítások szerint az árfo­lyamzuhanási folyamat nem lesz tartós, hamarosan megállhat, sőt emelkedésnek is indulhatnak az árak. A MOL-részvények árcsökkenése mögött viszont az hú­zódhat meg, hogy a vámhatóságok megvonták az anyacégtől a halasztott fizetési lehetőséget, mivel kése­delmesen egyenlítette ki a vállalatóriás a tartozásait. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Mesterkurzus Új Kelet-információ A Vállalkozói Inkubá- torházban Nyíregyházán szeptember 17-én, szer­dán délelőtt tizenegy óra­kor kerekasztal-beszél- getést tartanak. A tanács­kozás témája a korszerű cégvezetési módszerek és alkalmazásuk tapasztala­tai. A meghívott vendé­gek a Magyar Business Leders Fórum tagjai. Je­len lesz Kepecs Gábor, az AB-Aegon Általános Biz­tosító Rt. vezérigazgató­ja, Philippa Reid, az An­dersen Consulting ügyve­zető igazgatója, Hegedűs Péter, az ABB Kft. ügyve­zető igazgatója és dr. Nagy Ákos, az X-Byte Számítás- technikai Kft. ügyvezető igazgatója. A Mesterek Kurzusaként elnevezett fórumon fontos beosztásban lévő üzletem­berek vesznek részt, a ren­dezvényen a meghívott vál­lalkozók kérdezhetnek, ta­nácsot kérhetnek. A PRIMOM Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Vállal­kozásélénkítő Alapítvány és a Business Leaders Fórum rendezvénye az üzletembe­rek közötti kapcsolatot sze­retné javítani, valamint a megyei vállalkozói kultúra színvonalának jobbítását szolgálja. Lovak és Lóerők Fesztiválja Munkatársunktól Hagyományteremtő cél­zattal indul útjára szep­tember 20-án, szombaton a kétnapos Lovak és Ló­erők Fesztiválja, amely­nek központi rendezvé­nyei Nyíregyháza-Ilona- tanyán lesznek. A múlt emlékei, a jelen sztárjai, a jövő autói alcímet viselő seregszemle két, talán leg­fontosabb - egy közönség-, valamint egy szakmai - eseménye az Euro Mobil ’97 fesztiválserleg, illetve a több kategóriában meghir­detett megyei díjugrató verseny bajnokavatója lesz. Mindkét elismerést vasár­nap nyújtják át á versengés szervezői: a Multi Desing Stúdió, valamint a Nyírsé­gi Lovas Egyesület. A kétnapos program szombat reggel díszfelvo­nulással kezdődik, amely a nyíregyházi Kossuth tér­től az ilonatanyai lovas­pályáig tart. Délelőtt a Ko­ronás Főnix Hagyomány- őrző Haditorna Egyesület reneszánsz táncmulatság­gal fűszerezett középkori lovagi tornája szórakoz­tatja az érdeklődőket, majd a lovas íjászatot kö­vetően gépjármű-szépség­verseny lesz. A fogathajtó bemutató után mulatós va­csoraestre várnak minden­kit a szervezők. A vasárnap a díjugrató versenyé, de közben fellép a Szívtiprón együttes, lesz kamionhúzó erőpróba, pó­nibemutató és -szépségver­seny. A csikós attrakciók, a bőrfestészeti és tetováló be­mutatók után tombolasor­solásra kerül sor a kora dél­utáni órákban, amelynek fődíja a sok értékes nyere­mény mellett egy csodaszép paripa lesz. Kozma Ibolya (Új Kelet) A speciális receptúrában, a semmivel össze nem téveszthe­tő ízekben rejlik a Várda Drink Rt. titka. Talán ezért is sikerült meghódítaniuk a Kecskeméten és környékén élőket. Másfél éve terjesztik italaikat a térség­ben, másodszor kaptak meghí­vást a város Hírős Hét-program­jában rendezett kiállításra. A szabolcs-szatmár-beregiek által már jól ismert Várda Csár­dával jelentek meg a „hírős város” közönsége előtt, s nemcsak termékeikkel, ha­nem a gyönyörű standdal is nagy sikert arattak. Az augusz­tus 26-31. között tartott rendez­vény minden napján sok-sok látogatója volt a csárdának. Kecskemét város vezetői, a környék étterem- és üzlettulaj­donosai gyakori vendégek vol­tak a fogadóban. Különösen új termékeik, a Couvillan brandy és a Solero üdítőitalok vonzot­ták az érdeklődőket. A kecske­méti barackpálinka gyökerei­nél különösképp értékes a kis- várdai siker. A Várda Drink Rt. volt az egyetlen olyan cég a kiállításon, amelyik nem Bács- Kiskun megyéből érkezett a bemutatóra. A szeszipari gyártás és érté­kesítés területén Magyarország egyik legnagyobb cégeként számon tartott Várda Drink Rt. az idén ünnepli alapításának hetvenötödik évfordulóját. A sok évtizedes tapasztalatokat negyvennél több alkohol tar­talmú termék előállításában kamatoztatják, továbbörökítve a generációról generációra szál­ló receptúrákat. Választékukat folyton bővítik, miközben fo­lyamatosan fejlesztik terméke­ik minőségét. A Várda Drink Rt. képes a megújulásra, talán éppen ezért sikerül megőrizni a cég ver­senyképességét egy olyan ver­senyben, ahol igencsak sok a résztvevő. Büszkeségük a szat­mári szilvapálinka, ez az íz semmivel nem téveszthető össze, hiszen a szatmári vidék szilvájának zamata és a kör­nyék sajátos klímája rejlik benne. Jól ismerik az ország minden szegletében, de hatá­rainkon túl is. A kecskeméti siker persze csak egy a sok közül, s bizonyíték arra, hogy egy jó csapat szívós, követke­zetes munkával és lendülettel talpon tud maradni, mi több, megújulni, megerősödni is képes. Nincs szabad földadás-vétel Csökkenő termelés Ukrajnában Új Kelet-információ Az örökölt súlyos szerkezeti aránytalanságok miatt, vala­mint a piacgazdasági átmenet tétova és koncepciótlan vég­rehajtása következtében az ukrán gazdaság teljesítménye függetlenné válása, 1991 óta folyamatosan csökken. A szi­gorú reformok után számotte­vően csökkent az infláció üteme, stabilizálódott az ide­iglenes fizetőeszköz árfolya­ma, és ezzel lehetővé váll az új nemzeti valuta, ahrivna ta­valyi bevezetése. Felgyorsult az országban a privatizáció, a termelés visszaesését azon­ban nem sikerült megállítani. Ez Ukrajna mezőgazdaságára is vonatkozik. Az ukrán gazdaság fejlődé­sét döntően meghatározza az agrárszektor helyzete. Az or­szágban a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület megközelíti a 42 millió hek­tárt: 33,3 millió hektáron szántóföldi termesztés folyik, 7,7 hektár a rét és a legelő, 794 hektáron van szőlő- és gyümölcsültetvény. Az öntöz­hető terület nagysága megkö­zelíti a 2,6 millió hektárt. A kedvező adottságok ellenére a korábbi módszerekkel mű­ködtetni próbált agrárgazda­ság mély válságba jutott. A meredeken növekvő termelé­si költségek mellett folyama­tosan csökken a termelés és a jövedelmezőség, egyre ala­csonyabbak a hozamok. Az 1996-os termelési szint csu­pán 60 százaléka az 1990. évinek, a kollektív gazdasá­gokban pedig ennél is na­gyobb a visszaesés. A nö­vénytermesztés hanyatlásá­nak egyik oka a műszaki el­látottság romlása. A trakto­rok száma az elmúlt hét év­ben 453 ezerről 330 ezerre, a kombájnoké 108 ezerről 80 ezerre csökkent. Gyakori az üzemanyaghiány is. A vetés- terület mérséklődése mellett a kalászosok átlagtermése az 1990-es hektáronkénti 35 má­zsáról 1996-ban 20,5 mázsá­ra csökkent. A szarvasmarha­állomány az említett időszak­ban 24,6 millióról 15,6 milli­óra, a sertéseké 19,4 millió­ról 12,3 millióra apadt. Az ellátás minőségét rontja az is, hogy egy tehén éves tejhoza­ma 2,8 ezerről 1,7 ezer literre csökkent. A élelmiszer-ipari termelés 1996-ban az 1990- es évinek már csak harmada volt. Megoldatlan az ágazat fi­nanszírozása: a kormányzat a szűkös költségvetésből nem tud nagyobb összegeket for­dítani a mezőgazdaság fej­lesztésére, a helyi források a termelés fenntartásához alig elégségesek. Az alacsony jö­vedelmezőség, a nagy kocká­zat miatt a bankok is csak igen korlátozottan finanszí­rozzák az agráriumot, és a külföldi beruházókat sem vonzza a mezőgazdaság. Ed­dig a külföldi befektetések 1,3 százaléka, 17,2 millió dollár áramlott az ágazatba. Az élelmiszeripar 12,3 száza­lékkal, 166,6 millió dollárral részesült. Az 1994-ben meg­hirdetett gazdasági reform a termelés és a tulajdonvi­szonyok gyökeres átalakítá­sát irányozza elő. A földtulaj­donnál a piaci követelmé­nyek, a magántulajdon került előtérbe. A reform meghirdeté­se óta azonban a mezőgazda­ságban élők egy elenyésző ré­sze jutott ténylegesen magán- tulajdonhoz. Az ez évi legfris­sebb adatok szerint 835 ezer hektáron 35 400 farmergazda­ság alakult, ezekben azonban növekszik a termelési szint. Megjelent a kollektív magán- tulajdon: a tagok a termelő- szövetkezet földjére szóló va­gyonjegyet kapnak. A tör­vény egyelőre nem teszi lehe­tővé a föld szabad adás-véte­lét, így a föld magántulajdon alkotmányban rögzített joga még nem érvényesül, és a szakemberek szerint e parla­menti ciklusban nem várható változás. Gumi* történet Munkatársunktól A gumiipar az 1830-as években született meg Nyu- gat-Európában. Ezt a kau- csuk nagyipari hasznosítását célzó felfedezések tették le­hetővé. Ez az időszak ha­zánkban a reformkor idejére esett, a nemzeti megújhodás korszaka volt, amikor az or­szág nagy erőfeszítéseket lett arra, hogy minden tekintet­ben felzárkózzon a konti­nens fejlett államai közé. A Pesti Hírlapban megje­lent hirdetések bizonyítják, hogy az angliai és egyéb nyugat-európai gyáralapí­tásoktól alig elmaradva a negyvenes évek közepén Magyarországon is kiala­kult a gumiipar. A feltárt do­kumentumok alapján 1847- ben már jól működő, az ipar­egyelt által kitüntett gumi­üzem létezett Pesten, a Jó­zsefvárosi Statio utcában, Kölle Károly ruganymézga- gyára, ahol tömlőket, fecs­kendőket és hajtószíjakat gyártottak. Ez a hely tekint­hető a magyar gumiipar böl­csőjének. Az üzemet a szabadság- harc eseményei elsodorták, és a gumiipar ismételt ala­kulása 1882-ig váratott ma­gára. Ekkor alapította meg Schottola Ernő az akkori Külső-Kerepesi úton azt a gumigyárat, amely hosszú időn át a Magyar Ruggyan- taárugyár R.T. nevet visel­te. Ezt a gumigyárat tekint­jük a nagyipari értelemben vett gumigyártás hazai ki­indulópontjának. A telep­hely, a gyár ma is létezik mint a TAURUS Teherab­roncsgyár telephelye. Az elmúlt száztizenöt év története így nagyon soká­ig egy gyártelep történeté­vel azonosítható, elsősor­ban a két világháború kö­zött és a szocialista nagy­ipar kialakulásának első szakaszában. A fent és a lent egyaránt jellemezte ezt az időszakot, beleértve a világ­háborúk alatt elért innová­ciós sikereket és a világhá­ború pusztításait is. Új szakaszt hozott a ha­zai gumiipar történetében az az intenzív vidéki ipar- telepítési koncepció, amely lehetővé tette új gumiipari központok létrehozását Szegeden és Nyíregyházán, s ezzel új termékcsaládok és gyártási technológiák hono­sodtak meg. Ezek közül nemzetközi híre van a me­zőgazdasági radiálabron- csoknak, a nagynyomású tömlőknek és légrugóknak. A századvég, az ezredvég új kihívásokat jelent a gumi­iparban. A globalizáló világ élesedő versenyében helyt­állni csak szövetségesekkel lehet - vallja dr. Soós István, a TAURUS Rt. főtanácsosa. Ezért volt sorsdöntő a TAU­RUS életében a privatizáció, az a tény, hogy a vállalat irá­nyítását egy nagy tekintélyű cég, a MICHELIN-csoport vette át. A napokban a nyír­egyházi gyárban alapkőleté- teli ünnepséget tartottak. Bő­vítik az üzemet, az itt gyár­tott termékek számát meg­duplázzák, növelik az expor­tot és munkahelyeket terem­tenek. Reméljük, a magyar gumiipar fejlődése ezentúl sem ismer határokat. miFi lír-l 1- T • k'i ■ W- T-V^ r.aV:>/:T?r. F'V/«F'l (• ni iI*T^I n fel ’d "f:! ÍIiT*ír» F-V/» f:l T» • f ^3 i :111 • i ■ HiiaflHMÍMHHIHi&riMi

Next

/
Thumbnails
Contents