Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-11 / 212. szám

A szilva ára A szilva ára Évek óta értékén aluli a szilva felvásárlási ára. Rész­ben a túlkínálat, részben pedig a kereslet visszaesé­se miatt a legolcsóbb gyümölcsünk a szilva. A ter­melési és előállítási költsége csonthéjas gyümölcse­ink közül a legalacsonyabb, de korábban a jobb pia­ci feltételeknek köszönhetően haszonnal lehetett ér­tékesíteni. A KGST-piac összeomlott, a keleti piaco­kon hamar elfoglalták megszerzett pozícióinkat, és Európa nyugati részén a „kutyának sem kellett” a ma­gyar szilva. Mezőgazdaság 1997. szeptember 11., csütörtök Hétről hétre a kiskertekben Szövőlepkevész Munkatársunktól________ Valamikor, meg nem is olyan régen nagy becsben volt a szilva. Akadt olyan község is, amely a világért sem ejtette volna ki a hara­gos szomszédfalu nevét, in­kább csak úgy mondta: nem­tudom szilva. Megyénk ter­mőtalaja, éghajlata igencsak alkalmas ennek a csonthéjas gyümölcsnek a termesztésé­re, és a termelési tapasztala­tok is évszázadosak. Nem véletlen, hogy annak idején hétszilvafásnak nevezték azt a gazdát, akinek csak nad- rágszíjparcellája volt. Ha mást nem, szilvafát oda is lehetett ültetni. A megyében egyre keve­sebben foglalkoznak felvá­sárlással. A konzervgyárak felvevőképessége csekély, és jobbára csak a vegyes gyümölcsbefőttekhez hasz­nálja a kék gyümölcsöt. Szer­ződéses partnereiktől bőven be tudják szerezni a szüksé­ges mennyiséget, szabad fel­vásárlásra csak ritkán nyílik lehetőség. Az árak évek óta hét és tizenöt forint között mozognak. Ez még a műve­lési költséget is alig fedezi, nemhogy hasznot hozna. A permetszerek, a szállítás évről évre emelkedik, csak az ár mozdulatlan. A szabolcsi termelők kö­zül sokan próbálkoznak a fővárosi nagybani piacokon túladni portékájukon, de a be nem ismert, de létező maffia­kereskedelem miatt nagyon nehéz bejutni ezekre a fel­Munkatársunktól________ Az idén ősszel, immár ha­gyománnyá válva, újra meg­rendezésre kerül az Almana­pok országos rendezvénye az újfehértói kutatóállomá­son és Nyíregyházán. A ren­dezvény vezérgondolatáról szólva Inántsy Ferenc, a me­gyei kutatóállomás főmun­katársa elmondta: az évről évre megismétlődő almaérté­kesítéssel kapcsolatos prob­léma kiküszöbölése lesz az Almanapok központi kérdé­se. Magyarország és az észak­keleti régió stratégiai fontos­ságú gyömölcse az alma, ségterületekre. Akiknek sike­rül, azoknak is a haszon na­gyobbik részét elviszi az oda- vissza ötszáz kilométeres út költsége, de legalább el tud­ják adni a termést. Értékesítés híján sokan cef­rébe darálják még az első osz­tályú termést is, legális vagy illegális csatornákon próbál­nak meg túladni portékáju­kon. A kínálat nagy, és a bög­recsárdák kora is leáldozó­ban. Nehéz ma már a fekete­piacon eladni az illegális pá- Jinkát, kézen-közön pedig csak a valóban eredeti, eper- fahordóban érlelt és legalább kétéves szatmári szilvának van keletje. A pancsolt ve­gyespálinkát, különösen amelyikben túlteng az alma­alapanyag, még áron alul sem lehet értékesíteni. A hazai szilva igenis piac­képes, csak a kereskedőknek kellene felfedezni a benne rejlő lehetőséget. A másik megoldás a feldolgozás. A szatmári szilvának nemcsak a pálinkája, de sűrű lekvárja is világhírű. A biokultú­ráknak amúgy is van keletje a fizetőképesebb piacokon. Talán érdemesebb lenne a már úgyis félig parlagon ha­gyott szilváskertekben átáll­ni a biotermesztésre, és bio­lekvárként eladni a szatmári védjeggyel felékesített szil­valekvárt. Előtte azonban fel kellene mérni a piaci lehe­tőségeket, az elvárásokat, és azt, hogy megéri-e. Bár a je­lenlegi helyzetet ismerve, ettől csak jobb megoldások születhetnek. amelyet az is alátámaszt, hogy az alma az egyetlen nor­matíván felül támogatott termék. A meghívott vendégek megvitatják a gyümölcster­mesztés támogatási feltétele­it, a szakemberképzési, a ter­mesztés-tanácsadási, vala­mint a kutatási hátteret. Ki­emelt témakörként szerepel a beinduló Alma-marketing, amely a termékszármazás tér­ségi jellegét hivatott erősí­teni, valamint a kidolgozott GEA, a folyamatellenőrzött, uniós szabványoknak is meg­felelő Garantáltan Egészséges Alma termesztési program. Fekete Tibor (Új Kelet) Az augusztus közepén szoká­sos hirtelen időjárás-változás éppen a nyár közepi ősznek köszönhetően csak mostanra ért ide. Mire ezeket a sorokat ol­vassák, már minden bizonnyal túlleszünk a frontátvonuláson, és még néhány szép nap vár ránk. Érdemes kihasználni az alkalmat, és a szedésre érett al­mát, szilvát leszüretelni. Almaszüret Gyakorta nehéz eldönteni, mikor kell szüretelni. Az alma esetében a szedés időpontját az határozza meg, hogy azonnali értékesítésre vagy téli betárolás­ra szánjuk-e a termést. Ha lega­lább egy hónapon belül felhasz­náljuk a gyümölcsöt, akkor meg­várhatjuk a teljes érést, ha vi­szont hűtőházakba kerül az alma, akkor legalább egy héttel előtte szüretelni kell. A tapasz­talt kistermelők már szemre meg­állapítják, milyen érési fokon tart a termés. Szakszerűbb módszer­nek számít, ha a gyógyszertárak­ban is beszerezhető Káliumjodid oldatot 1-3 százalékos hígítás­ban egy edénybe kiöntjük, és a félbe vágott almaszeletet bele­helyezzük. A jód hatására a keményítő elkékül. Minél na­gyobb a keményítőtartalma, an­nál kékebb lesz a gyümölcshús színe. A teljesen érett termés majd­nem színtelen marad. A szín­skálát megtalálhatják például Inántsy Ferenc: Integrált alma- természtés gyakorlati kéziköny­ve című könyvében, vagy a ker­tészeti egyetem rektorának, Sas Pálnak legújabb kiadványában. A készre érett almát azért sem érdemes télire eltenni, mert köny- nyen húsbamulás léphet fel, és a felületén elszaporodott kóroko­zók a tárolás alatt is kifejtik tevé­kenységüket. Jó példa erre a me­gyénkben szórványosan jelent­kező Iloncafertőzés. Ha nem válo­gatjuk át figyelmesen a tárolásra szánt almát, akkor a lerakott peték még a ládákban is kikelhetnek és alaposan megrágják a termést. Amerikai szövőlepke Közel másfél hete ütötte fel fe­jét tömeges méretekben az ame­rikai szövőlepke hernyójának kártétele. A kedvező időjárás, a száraz, meleg idő hatására hatal­mas területeken jelent meg egy­szerre a fertőzés. A gyümölcsérés miatt gyakorlatilag egy hónapja nem permeteztek a gazdák, és a védtelen fákon hamar elszaporod­tak a kártevők. A szakirodalom a fertőzött részek lemetszését és el­égetését ajánlja, de a jelenlegi méretek miatt már nem ésszerű ez a fajta védekezés. A csonkolás komoly károsodást okozhat, in­kább a vegyszeres védekezést ajánljuk. A Chinetrin, a Decis, a Fendona vagy a Karate alkalmas a hernyók elpusztítására, és élel­mezés-egészségügyi várakozási idejük is mindössze három-öt nap. Sokan úgy gondolkodnak, a termés már úgyis leérett, ami ma­radt. már csak léalmának jó, így felesleges pénzpocsékolás a nö­vényvédelem. Téves álláspont, mert a vesszők beérésének mér­tékében vészelik át a téli fagyo­kat. A levél nélküli ágak fagyér- zékenyebbek lesznek, és a téli mí­nusz húsz fok alatti hideget nem bírják. A permetezés szükséges­ségét az is igazolja, hogy nagyon sok elhagyatott területen töme­ges méretekben jelentkezett a fertőzés. Nem elég tehát csak a beteg ágrészeket levágni és el­égetni, mert bőven maradt után­pótlása a kártevőknek. Elég csak közútjaink mentén szétnézni, és nagyon sok helyen tövig lerá­gott fákat láthatunk, különösen a juharfákat kedvelik ezek a her­nyók. Pedig elvileg minden föld- darabnak van gazdája, és a mű­velési kötelezettség mindenkire érvényes. Mivel különösen veszé­lyes kártevőről van szó, ezért akár kényszervédekezést is elrendel­hetnek, és az árát behajtják a terü­let gazdáján. Magánkertekben pedig pénzbírsággal is sújthatják a mulasztó gazdát. Régi bevált módszer lehet még a szalmafonat használata. A faágakra szalmakö- teget erősítenek fel, amibe elő­szeretettel bújnak bele a kifejlett hernyók. Itt bebábozódnak, majd a szalmát elégetve elpusztíthat­juk az áttelelő kártevőket. A léalma felvásárlási ára jelen­leg 14 és 18 forint között válto­zik. Sajnos a kormány megint későn ébredt, és csak most tár­gyalják az árkiegészítés mértékét. Akik megtehetik, várjanak a le­adással, mert várhatóan néhány forintot emelkedni fog az ár. A diófáról Túl korán kezdett el hullani a diófák levele. Ennek részben a már ismert gnomóniás megbete­gedés az oka, de részben a tüne­teiben hasonló baktériumos fertőzés is okozhatja a bajt. Hiá­ba védekeztünk tehát a gomba­betegség ellen, ha baktériumölő vegyszert nem kevertünk a per­medébe. A kétféle tünet között lényeges különbség, hogy a gnomóniánál apró, pici, elkor- csosult termés jelenik meg, míg a baktériumos betegségnél nor­mál méretű a dió, de már a zöld haja is barnásán foltos, és szinte rásül a kemény héjra. Védekez­ni már nem lehet ellene, de nem árt a lombhullatás utáni réztar­talmú szerrel történő lemosó per­metezés. Ez a fajta védekezés nem árt másfajta gyümölcsfák esetében sem. Bár a szakembe­rek közül többen berzenkednek ellene, mondván, visszaveti a fát a fejlődésben, de a betegség okozta kártétel általában na- gyobbr mint a szer okozta káro­sodás. A réztartalmú vegyszerek alkalmasak többek között a tűz- elhalás baktériumának elpusztí­tására is, ezért is lényeges az ősz végi lemosó permetezés. A paprikáról Komoly termést már ne vár­junk a paprika- és a paradicsom­tövekről. Talán a későbbi fajták, mint a pritaminpaprika még hosszú ősz esetén beérlelheti a termést. Növényvédelemről már itt sem kell beszélni, szükség esetén gombaölő szert még alkamazhatunk. A paprika hi­degre érzékeny növény, már a legkisebb talaj menti fagy is tönkreteszi. Érdemes figyelni a meteorológiai előrejelzéseket, és fagyveszély esetén, különösen a mélyen fekvő helyekről le kell szedni a termést. A szép, egészsé­ges paprikát a hűtőszekrény al­jában még sokáig tárolhatjuk. Ha pedig a kocsányvégeket megol­vasztott viaszba mártjuk, akkor kevésbé fonnyad a termés. A via­szos héjon át nem párolog a zöld­ség, leginkább a nyitva hagyott szárvégeken távozik a nedves­ség. Faggyúval lezárva kétszer annyi ideig üde marad a termés. A faültetésről Az őszi telepítésű gyümölcs­fák helyét már most érdemes előkészíteni. Szándékosan nem azt írtam, hogy kiásni, mert nem csak ennyiből áll a dolog. A termőtalaj felső rétege három szelvényből áll, amelyek színben is jól elkülönülnek egymástól. Egy kisfának - mérettől függően - 80x80 vagy 100x100 cm szé­lességű helyre van szüksége. Először az „A” réteget szedjük ki a gödörből és tegyük egyik ol­dalra, majd a „B” réteget az ellenkező irányba rakjuk. A leg­alsó és legkevésbé termőképes réteget szintén külön kell pakol­ni. Ha elértük az egyméteres mélységet, akkor kevés szerves trágyát (néhány villányit) dob­junk a gödör aljára, majd 15-20 cm vastagságban fedjük le a ,3” rétegből származó földdel. A szaporítógödröt az ültetésig hagyjuk így pihenni. m m Ötszázasok hete Földárverések A héten ez idáig négy helységben eredmé­nyesen lezáruló termő­földárveréseket a mér­sékelt lakossági érdek­lődés, valamint a meg­lehetősen nyomott árak jellemezték. Minden li­cit ll/ll-es kategóriába sorolt volt, azaz meg­kötés nélkül minden re­gisztrált alanyi kárpó­tolt jogosult volt tárcsa­emelésre. Munkatársunktól Demecserben kezdődött el a heti licitsorozat, ahol 7 hektárnyi, több mint 101 aranykorona értékű szántó került kalapács alá. Az árverésre jelentkező tíz résztvevő közül mind­össze hatan jutottak ma­gántulajdonhoz, egysége­sen 500 forintos aranyko- ronánkénti áron. A vásá­rolt földek hektárja után közel 20 ezer forintos me­liorációs költséget kelleti az újdonsült gazdáknak befizetni. Ugyanezen napon, csak délután Ramocsaházán kopogott a kalapács. A községházán a volt Felső- Tisza-vidéki Fafeldolgo­zó Gazdaság területei­ből jelöltek ki magán- tulajdonlásra két parcel­lát a megyei kárrende­zési hivatal munkatársai. A lajstrom szerinti 3,7 ezer négyzetméteres, 2,9 aranykoronás, illetve a 3 hektáros, 26,5 aranykoro­nás terület az utolsó fáig elkelt itt is, egységesen 500 forintos áron. Hu­szonötből tizenegy lakos jutott birtokhoz a közös művelési kötelezettség betartása mellett. A géberjéni liciten magánosításra felkínált mindössze 1 hektáros, de 25,8 aranykorona érté­kű szántó iránt tizen­egyen érdeklődtek, vi­szont megosztva csak heten szereztek felette tulajdonjogot 500 forin­tos áron. Szamosbecsen ugyan­csak 1 hektár volt a kíná­lat, amely egy 19 arany­koronás szántó volt. A tár­csaemelésre jelentkezett két érdeklődő itt is az egységesség elvét vallva vásárolta meg a termő­földet. Szerdán Márokpapiban és Beregdarócon hirde­tett meg földárverést a Kárrendezési Hivatal. Az előbbi helységben 1 hek­tár, közel 10 aranykoro- nás szántó; az utóbbiban 4 hektáros, 41 aranyko­ronás gyep kerül kala­pács alá. A heti utolsó licit csü­törtökön lesz Aranyos­apátiban, ahol 1 hektár­nyi, másfél aranykoro­nás gyep, valamint Győ­rében egy 3 aranykoronás, 2 ezer négyzetméteres szántó szerepel a II. kár­pótlási földalap kínála­tában. Őszi Almanapok Hernyófészek

Next

/
Thumbnails
Contents