Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-11 / 212. szám
A szilva ára A szilva ára Évek óta értékén aluli a szilva felvásárlási ára. Részben a túlkínálat, részben pedig a kereslet visszaesése miatt a legolcsóbb gyümölcsünk a szilva. A termelési és előállítási költsége csonthéjas gyümölcseink közül a legalacsonyabb, de korábban a jobb piaci feltételeknek köszönhetően haszonnal lehetett értékesíteni. A KGST-piac összeomlott, a keleti piacokon hamar elfoglalták megszerzett pozícióinkat, és Európa nyugati részén a „kutyának sem kellett” a magyar szilva. Mezőgazdaság 1997. szeptember 11., csütörtök Hétről hétre a kiskertekben Szövőlepkevész Munkatársunktól________ Valamikor, meg nem is olyan régen nagy becsben volt a szilva. Akadt olyan község is, amely a világért sem ejtette volna ki a haragos szomszédfalu nevét, inkább csak úgy mondta: nemtudom szilva. Megyénk termőtalaja, éghajlata igencsak alkalmas ennek a csonthéjas gyümölcsnek a termesztésére, és a termelési tapasztalatok is évszázadosak. Nem véletlen, hogy annak idején hétszilvafásnak nevezték azt a gazdát, akinek csak nad- rágszíjparcellája volt. Ha mást nem, szilvafát oda is lehetett ültetni. A megyében egyre kevesebben foglalkoznak felvásárlással. A konzervgyárak felvevőképessége csekély, és jobbára csak a vegyes gyümölcsbefőttekhez használja a kék gyümölcsöt. Szerződéses partnereiktől bőven be tudják szerezni a szükséges mennyiséget, szabad felvásárlásra csak ritkán nyílik lehetőség. Az árak évek óta hét és tizenöt forint között mozognak. Ez még a művelési költséget is alig fedezi, nemhogy hasznot hozna. A permetszerek, a szállítás évről évre emelkedik, csak az ár mozdulatlan. A szabolcsi termelők közül sokan próbálkoznak a fővárosi nagybani piacokon túladni portékájukon, de a be nem ismert, de létező maffiakereskedelem miatt nagyon nehéz bejutni ezekre a felMunkatársunktól________ Az idén ősszel, immár hagyománnyá válva, újra megrendezésre kerül az Almanapok országos rendezvénye az újfehértói kutatóállomáson és Nyíregyházán. A rendezvény vezérgondolatáról szólva Inántsy Ferenc, a megyei kutatóállomás főmunkatársa elmondta: az évről évre megismétlődő almaértékesítéssel kapcsolatos probléma kiküszöbölése lesz az Almanapok központi kérdése. Magyarország és az északkeleti régió stratégiai fontosságú gyömölcse az alma, ségterületekre. Akiknek sikerül, azoknak is a haszon nagyobbik részét elviszi az oda- vissza ötszáz kilométeres út költsége, de legalább el tudják adni a termést. Értékesítés híján sokan cefrébe darálják még az első osztályú termést is, legális vagy illegális csatornákon próbálnak meg túladni portékájukon. A kínálat nagy, és a bögrecsárdák kora is leáldozóban. Nehéz ma már a feketepiacon eladni az illegális pá- Jinkát, kézen-közön pedig csak a valóban eredeti, eper- fahordóban érlelt és legalább kétéves szatmári szilvának van keletje. A pancsolt vegyespálinkát, különösen amelyikben túlteng az almaalapanyag, még áron alul sem lehet értékesíteni. A hazai szilva igenis piacképes, csak a kereskedőknek kellene felfedezni a benne rejlő lehetőséget. A másik megoldás a feldolgozás. A szatmári szilvának nemcsak a pálinkája, de sűrű lekvárja is világhírű. A biokultúráknak amúgy is van keletje a fizetőképesebb piacokon. Talán érdemesebb lenne a már úgyis félig parlagon hagyott szilváskertekben átállni a biotermesztésre, és biolekvárként eladni a szatmári védjeggyel felékesített szilvalekvárt. Előtte azonban fel kellene mérni a piaci lehetőségeket, az elvárásokat, és azt, hogy megéri-e. Bár a jelenlegi helyzetet ismerve, ettől csak jobb megoldások születhetnek. amelyet az is alátámaszt, hogy az alma az egyetlen normatíván felül támogatott termék. A meghívott vendégek megvitatják a gyümölcstermesztés támogatási feltételeit, a szakemberképzési, a termesztés-tanácsadási, valamint a kutatási hátteret. Kiemelt témakörként szerepel a beinduló Alma-marketing, amely a termékszármazás térségi jellegét hivatott erősíteni, valamint a kidolgozott GEA, a folyamatellenőrzött, uniós szabványoknak is megfelelő Garantáltan Egészséges Alma termesztési program. Fekete Tibor (Új Kelet) Az augusztus közepén szokásos hirtelen időjárás-változás éppen a nyár közepi ősznek köszönhetően csak mostanra ért ide. Mire ezeket a sorokat olvassák, már minden bizonnyal túlleszünk a frontátvonuláson, és még néhány szép nap vár ránk. Érdemes kihasználni az alkalmat, és a szedésre érett almát, szilvát leszüretelni. Almaszüret Gyakorta nehéz eldönteni, mikor kell szüretelni. Az alma esetében a szedés időpontját az határozza meg, hogy azonnali értékesítésre vagy téli betárolásra szánjuk-e a termést. Ha legalább egy hónapon belül felhasználjuk a gyümölcsöt, akkor megvárhatjuk a teljes érést, ha viszont hűtőházakba kerül az alma, akkor legalább egy héttel előtte szüretelni kell. A tapasztalt kistermelők már szemre megállapítják, milyen érési fokon tart a termés. Szakszerűbb módszernek számít, ha a gyógyszertárakban is beszerezhető Káliumjodid oldatot 1-3 százalékos hígításban egy edénybe kiöntjük, és a félbe vágott almaszeletet belehelyezzük. A jód hatására a keményítő elkékül. Minél nagyobb a keményítőtartalma, annál kékebb lesz a gyümölcshús színe. A teljesen érett termés majdnem színtelen marad. A színskálát megtalálhatják például Inántsy Ferenc: Integrált alma- természtés gyakorlati kézikönyve című könyvében, vagy a kertészeti egyetem rektorának, Sas Pálnak legújabb kiadványában. A készre érett almát azért sem érdemes télire eltenni, mert köny- nyen húsbamulás léphet fel, és a felületén elszaporodott kórokozók a tárolás alatt is kifejtik tevékenységüket. Jó példa erre a megyénkben szórványosan jelentkező Iloncafertőzés. Ha nem válogatjuk át figyelmesen a tárolásra szánt almát, akkor a lerakott peték még a ládákban is kikelhetnek és alaposan megrágják a termést. Amerikai szövőlepke Közel másfél hete ütötte fel fejét tömeges méretekben az amerikai szövőlepke hernyójának kártétele. A kedvező időjárás, a száraz, meleg idő hatására hatalmas területeken jelent meg egyszerre a fertőzés. A gyümölcsérés miatt gyakorlatilag egy hónapja nem permeteztek a gazdák, és a védtelen fákon hamar elszaporodtak a kártevők. A szakirodalom a fertőzött részek lemetszését és elégetését ajánlja, de a jelenlegi méretek miatt már nem ésszerű ez a fajta védekezés. A csonkolás komoly károsodást okozhat, inkább a vegyszeres védekezést ajánljuk. A Chinetrin, a Decis, a Fendona vagy a Karate alkalmas a hernyók elpusztítására, és élelmezés-egészségügyi várakozási idejük is mindössze három-öt nap. Sokan úgy gondolkodnak, a termés már úgyis leérett, ami maradt. már csak léalmának jó, így felesleges pénzpocsékolás a növényvédelem. Téves álláspont, mert a vesszők beérésének mértékében vészelik át a téli fagyokat. A levél nélküli ágak fagyér- zékenyebbek lesznek, és a téli mínusz húsz fok alatti hideget nem bírják. A permetezés szükségességét az is igazolja, hogy nagyon sok elhagyatott területen tömeges méretekben jelentkezett a fertőzés. Nem elég tehát csak a beteg ágrészeket levágni és elégetni, mert bőven maradt utánpótlása a kártevőknek. Elég csak közútjaink mentén szétnézni, és nagyon sok helyen tövig lerágott fákat láthatunk, különösen a juharfákat kedvelik ezek a hernyók. Pedig elvileg minden föld- darabnak van gazdája, és a művelési kötelezettség mindenkire érvényes. Mivel különösen veszélyes kártevőről van szó, ezért akár kényszervédekezést is elrendelhetnek, és az árát behajtják a terület gazdáján. Magánkertekben pedig pénzbírsággal is sújthatják a mulasztó gazdát. Régi bevált módszer lehet még a szalmafonat használata. A faágakra szalmakö- teget erősítenek fel, amibe előszeretettel bújnak bele a kifejlett hernyók. Itt bebábozódnak, majd a szalmát elégetve elpusztíthatjuk az áttelelő kártevőket. A léalma felvásárlási ára jelenleg 14 és 18 forint között változik. Sajnos a kormány megint későn ébredt, és csak most tárgyalják az árkiegészítés mértékét. Akik megtehetik, várjanak a leadással, mert várhatóan néhány forintot emelkedni fog az ár. A diófáról Túl korán kezdett el hullani a diófák levele. Ennek részben a már ismert gnomóniás megbetegedés az oka, de részben a tüneteiben hasonló baktériumos fertőzés is okozhatja a bajt. Hiába védekeztünk tehát a gombabetegség ellen, ha baktériumölő vegyszert nem kevertünk a permedébe. A kétféle tünet között lényeges különbség, hogy a gnomóniánál apró, pici, elkor- csosult termés jelenik meg, míg a baktériumos betegségnél normál méretű a dió, de már a zöld haja is barnásán foltos, és szinte rásül a kemény héjra. Védekezni már nem lehet ellene, de nem árt a lombhullatás utáni réztartalmú szerrel történő lemosó permetezés. Ez a fajta védekezés nem árt másfajta gyümölcsfák esetében sem. Bár a szakemberek közül többen berzenkednek ellene, mondván, visszaveti a fát a fejlődésben, de a betegség okozta kártétel általában na- gyobbr mint a szer okozta károsodás. A réztartalmú vegyszerek alkalmasak többek között a tűz- elhalás baktériumának elpusztítására is, ezért is lényeges az ősz végi lemosó permetezés. A paprikáról Komoly termést már ne várjunk a paprika- és a paradicsomtövekről. Talán a későbbi fajták, mint a pritaminpaprika még hosszú ősz esetén beérlelheti a termést. Növényvédelemről már itt sem kell beszélni, szükség esetén gombaölő szert még alkamazhatunk. A paprika hidegre érzékeny növény, már a legkisebb talaj menti fagy is tönkreteszi. Érdemes figyelni a meteorológiai előrejelzéseket, és fagyveszély esetén, különösen a mélyen fekvő helyekről le kell szedni a termést. A szép, egészséges paprikát a hűtőszekrény aljában még sokáig tárolhatjuk. Ha pedig a kocsányvégeket megolvasztott viaszba mártjuk, akkor kevésbé fonnyad a termés. A viaszos héjon át nem párolog a zöldség, leginkább a nyitva hagyott szárvégeken távozik a nedvesség. Faggyúval lezárva kétszer annyi ideig üde marad a termés. A faültetésről Az őszi telepítésű gyümölcsfák helyét már most érdemes előkészíteni. Szándékosan nem azt írtam, hogy kiásni, mert nem csak ennyiből áll a dolog. A termőtalaj felső rétege három szelvényből áll, amelyek színben is jól elkülönülnek egymástól. Egy kisfának - mérettől függően - 80x80 vagy 100x100 cm szélességű helyre van szüksége. Először az „A” réteget szedjük ki a gödörből és tegyük egyik oldalra, majd a „B” réteget az ellenkező irányba rakjuk. A legalsó és legkevésbé termőképes réteget szintén külön kell pakolni. Ha elértük az egyméteres mélységet, akkor kevés szerves trágyát (néhány villányit) dobjunk a gödör aljára, majd 15-20 cm vastagságban fedjük le a ,3” rétegből származó földdel. A szaporítógödröt az ültetésig hagyjuk így pihenni. m m Ötszázasok hete Földárverések A héten ez idáig négy helységben eredményesen lezáruló termőföldárveréseket a mérsékelt lakossági érdeklődés, valamint a meglehetősen nyomott árak jellemezték. Minden licit ll/ll-es kategóriába sorolt volt, azaz megkötés nélkül minden regisztrált alanyi kárpótolt jogosult volt tárcsaemelésre. Munkatársunktól Demecserben kezdődött el a heti licitsorozat, ahol 7 hektárnyi, több mint 101 aranykorona értékű szántó került kalapács alá. Az árverésre jelentkező tíz résztvevő közül mindössze hatan jutottak magántulajdonhoz, egységesen 500 forintos aranyko- ronánkénti áron. A vásárolt földek hektárja után közel 20 ezer forintos meliorációs költséget kelleti az újdonsült gazdáknak befizetni. Ugyanezen napon, csak délután Ramocsaházán kopogott a kalapács. A községházán a volt Felső- Tisza-vidéki Fafeldolgozó Gazdaság területeiből jelöltek ki magán- tulajdonlásra két parcellát a megyei kárrendezési hivatal munkatársai. A lajstrom szerinti 3,7 ezer négyzetméteres, 2,9 aranykoronás, illetve a 3 hektáros, 26,5 aranykoronás terület az utolsó fáig elkelt itt is, egységesen 500 forintos áron. Huszonötből tizenegy lakos jutott birtokhoz a közös művelési kötelezettség betartása mellett. A géberjéni liciten magánosításra felkínált mindössze 1 hektáros, de 25,8 aranykorona értékű szántó iránt tizenegyen érdeklődtek, viszont megosztva csak heten szereztek felette tulajdonjogot 500 forintos áron. Szamosbecsen ugyancsak 1 hektár volt a kínálat, amely egy 19 aranykoronás szántó volt. A tárcsaemelésre jelentkezett két érdeklődő itt is az egységesség elvét vallva vásárolta meg a termőföldet. Szerdán Márokpapiban és Beregdarócon hirdetett meg földárverést a Kárrendezési Hivatal. Az előbbi helységben 1 hektár, közel 10 aranykoro- nás szántó; az utóbbiban 4 hektáros, 41 aranykoronás gyep kerül kalapács alá. A heti utolsó licit csütörtökön lesz Aranyosapátiban, ahol 1 hektárnyi, másfél aranykoronás gyep, valamint Győrében egy 3 aranykoronás, 2 ezer négyzetméteres szántó szerepel a II. kárpótlási földalap kínálatában. Őszi Almanapok Hernyófészek
