Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-09 / 210. szám
UUM Városlátogató 1997. szeptember 9., kedd Őry Józsefné Ont mi bosszantja? Szeszélyes, néha hűvös, máskor tikkasztóan meleg idő kísérte csengeri utunkat. Az embereket azonban nem a szép idő, inkább a munka, az ősszel megszaporodó feladataik indították útnak iskolai bevásárlásra, a gyerekért az óvodába, és ki tudja még hová. Ezúttal négy járókelőnek tettük fel a címben szereplő kérdést. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor. Fotók: Bozsó Katalin Zámbó Istvánná- Az, hogy a polgármesteri hivatalban nem tudnak elintézni semmit. Egy éve járok első lakásépítési támogatás után, de nem jutok sehová. Ha pénzt kérek, azt mondják, nincs. Nincs itt semmi, de más is bosszant. Le szeretnék számolni a vállalatomnál, a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. Négy kisgyerekem van, nincs pénzem odautazni másod- magammal, mert legalább két napba tellene elrendezni az ügyet. Farkas László- Jelen pillanatban az, hogy végigárultam három települést, de nem tudtam eladni 15 dinnyénél többet. Ezenkívül még bosszant a környék elmaradottsága, szegénysége, nincs pénz, az emberek nem tudnak boldogulni. Ez előbb-utóbb komoly elégedetlenségi hullámhoz vezethet. Amúgy elégedettnek tartom magam, katona vagyok, emellett árulok dinnyét, és eddig bejöttek a számításaim. Osváth Miklósné- A munkanélküliség. A férjemnek nincs állása, három gyerekem van, és nincs elég pénz iskolába indításukhoz. A tanszereket megvettük, de még rengeteg ruha kellene nekik, mert a régieket kinőtték. Ez bosszant, meg a rengeteg igazságtalanság, hogy van akinek nagyon jól megy, másoknak semmi- lye nincs. Őry Józsefné- Nem bosszant semmi, elfogadok mindent úgy, ahogy van. Nem vagyok ideges típus. Kereskedelemben dolgozom, üzleti vállalkozásom van, rengeteg emberrel vagyok kapcsolatban, hozzászoktam a gondjaikhoz, így a sajátaimmal is könnyebb megbirkózni. Nem bosszankodom, inkább igyekszem megoldani a problémáimat. Munkás mindennapok Egy csendes óra a mentőállomáson A csengeri mentőállomás csendes arcát mutatta. Üres udvar, nyitott garázsajtó, mindössze egy mentőautó árválkodott az udvaron. Az is csak tartalék, mindhárom használatban levő kocsijuk „dolgozik”, tudtuk meg Gaál Lajos állomásvezetőtől. Azonnal megnyugtatott minket, semmi súlyos, csak konrollra visznek betegeket, akiknek nehézséget okoz az utazás. A parkos udvaron álló állomásépület belülről olyan, mint egy lakás, szobával, ebédlővel, kis konyhával, jókora garázzsal. Az itt dolgozók életéről, munkájáról, mindennapjairól az állomás vezetőjét kérdeztük.- Csengerben közel 35 éve működik mentőállomás. Korábban volt egy szülőotthon is a településen, aminek megszűnése jókora változást jelentett a munkánkban. Azóta, ha nem is gyakran, de előfordul, hogy a mentőkocsiban kell levezetni a szülést, és ott nincs olyan technikai háttér, mint egy kórházban. Elboldogulunk, de ha valami komplikáció adódik, akkor hívjuk az esetkocsit. Mátészalkán és Fehérgyarmaton üzemeltetnek ilyet, amiben a szállítókocsikénál magasabb szintű ellátásra van lehetőség, mentőtiszt dolgozik rajta vagy a kórházból orvosok. Saját járműveinket szakzsargonban szállítókocsinak nevezzük, ezeken is megvan a szükséges alapfelszereltség: kötszerek, vákuummatrac, sínek, vérnyomásmérők és más egyebek, ami sürgős ellátáshoz kell. Három kocsink van, plusz egy tartalék. Ellátási területünkhöz 24 település tartozik, 20 ezren felüli lakossággal. Az állomáson 11 ápoló és hét gépkocsivezető dolgozik, az ápolók közül kerül ki a telefonügyeletes is. Olyan a közösség, mint egy kis család, ez szükséges is, hiszen éjjel-nappal, ünnepnapokon és hétvégeken is együtt vagyunk. Még ha a civil életben nincs is két kolléga a legjobb viszonyban egymással, itt azt el kell felejteni, csak csapatmunkával boldogulhatunk.- Nem kevés ez a dolgozói és autószám egy ekkora területre?- Vannak napok, amikor elég három autó a munkához, de ha kell, Mátészalkától és Fehér- gyarmattól tudunk további kocsikat kérni, szükség esetén pedig mi is kisegítjük őket. A megye 12 mentőállomásának munkáját a mindenkori megyei szolgálatvezető hangolja ösz- sze, hogy a lehető leghatékonyabban dolgozhassunk. A Szamoson túli területről, az Erdőhátról Fehérgyarmatra, a másik részről, Csenger, Tyúkod, Ura és más falvak területéről Mátészalkára visszük a betegeket. Természetesen Debrecenbe vagy éppen a fővárosba is megyünk, ha szükséges. Egy kocsit mindig tartalékolunk, vagy ha ki is küldjük, akkor közeire, hogy sürgős hívásra azonnal tudjuk küldeni. Megkülönböztető jelzéssel haladva átlagosan 20-25 perc alatt bármelyik települést el tudjuk érni, de ha mi nem tudunk menni, Szálkáról is elér egy autó ennyi idő alatt. Kicsi a létszám, de az állomást eredetileg négykocsisra tervezték. Anyagi okok miatt a negyedik autónk itt áll az udvaron, csak be kellene ülni a személyzetnek, és már indulhatna. Tulajdonképpen a tartalékkocsi szerepét tölti be, de ennek csak a Nysák idején volt jelentősége. Azok gyakran meghibásodtak, de a Toyoták már nagyon megbízható autók, szinte nem is igényelnek javítást, csak a kötelező szervizt kell betartani.-A csengeri sürgősségi ügyeletre nem hoznak betegeket? — De igen, ha nem tűnik súlyosnak az eset. Természetesen komoly problémánál nem vesztegetjük az időt, azonnal kórházba szállítjuk a beteget.- Okoz problémát a határátkelő autóforgalma?- Most már kevésbé, de amikor megindult a nagy menet, egy- egy nap két-három baleset volt. A balesetek 70-80 százalékában benne van külföldi, román vagy ukrán állampolgár. A közlekedési kultúrájukkal is gond van, de emellett még fáradtak, napokig utaznak, vásároznak egyfolytában, autóban alszanak, kimerültek, ezért könnyen válnak balesetek okozóivá. Éppen az interjú végére értünk, amikor nagy zajjal egy család érkezett. Apa, anya, gyerekek, az egyik nagyobbik fiú ölében hozta öccsét, akinek tornaórán megsérült a lába. Az orvos három órán belüli szállítást írt elő, ezt a szülők úgy értelmezték, gyereküket csak három óra múlva viszik kórházba, röntgenezni. Valójában ez annyit jelent, hogy legkésőbb három óra múlva, azaz mihelyt az első kocsi visszaér. Gaál Lajos bekötötte a fiú lábát, eközben megnyugtatta a szülőket, és figyelt a rádióra, ahol éppen egyik kollégája közölte, pár perc múlva megérkeznek. Zajlottak az események, és ami nekünk kaval- kádnak tűnt, az valójában csak annyit jelentett, hogy a nyugodt péntek délelőtt illúzió volt, az állomás élete visszatért rendes, munkával teli kerékvágásába. Csenger Hírek Szeptember ötödikén balett-tanfolyam indult a művelődési házban. A szervezők várnak minden érdeklődőt, fiúkat és lányokat, akik kedvet éreznek a tánc művészetének tanulásához. A foglalkozásokat péntekenként délután egy órától tartja Zubály Gabriella balettoktató. Kereskedelmi és vendéglátóipari tanfolyam indul a Sipkái Barna Kereskedelmi Szakközépiskola szervezésében szeptember 19-étől a művelődési házban. A tanfolyamot végzők egy év múlva állami szakképesítést igazoló bizonyítványt szerezhetnek. Krízisközpont az iskolából A református egyház tulajdonában lévő volt egyházi iskola épületében a helyi önkormányzattal és családsegítő szolgálattal összefogva krízisközpont beindítását tervezi az egyház. Az épület tulajdonjoga az egyházé marad, de hasznosítását az önkormányzatra bízza. A Csengerben és térségében élőknek szeretnének különböző helyzetekben segítséget nyújtani. Átmeneti szállást családi okokból fedél nélkül maradt embereknek, családoknak, akár több hónapra is, emellett felvállalnák a kórházi ápolásra nem jogosult magatehetetlen, idős, beteg emberek gondozását. A közel 600 négyzetméteres épületbe több minigarzont és 2-3 ágyas szobákat terveznek társalgóval, étkezővel, és szeretnének kialakítani egy foglalkoztatót. Az ehhez szükséges pénz egy részét az önkormányzat adja, a többit pályázatokból próbálják előteremteni. Lehetőségeihez mérten segít a Vallásos Családok Egyesülete is. A tervek sorsa ez év végére, a pályázatok elbírálásával dől el, ha nem jön össze megfelelő fedezet, akkor több lépésben akarják a célt elérni. Csenger nagyjai. Heini Schorno svájci képzőművész kiállítását tekinhetik meg a csengeri helytörténeti múzeumba látogatók. A Rápolton élő művész kapott megbízást egy Csenger nagyjait, Melith Pál kuruc ezredest, Molnár József néprajztudóst és Riskó Ignác 48-as képviselőt ábrázoló szoborcsoport elkészítésére. A szoborkompozíciót a polgármesteri hivatal udvarán tervezik felállítani. Költözködés. Új helyre költözött a Családsegítő Szolgálat. Az intézmény dolgozói előző, a polgármesteri hivatalban kialakított irodájuknál otthonosabb, tágasabb helyen, a művelődési központ melletti épületben fogadják ügyfeleiket. I Osváth Miklósné Zámbó Istvánná Farkas László